Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-17 / 226. szám

1994. augusztus 17., szerda A mai nap üj Dunántúli napló 5 Szilvási harangláb Ahol a képviselők hetente tanácskoznak Szalánta mellett regényes út vezet le a szépnevű Szilvásra, s hogy aztán ez az út tovább vezet Szőkére, azt az 1991-es pápalá­togatásnak köszönhetik a hely­beliek. Emberovics Dénes pol­gármester és Katona József képviselő elmondták, elkészült a falu központi háza. A kelle­mes délelőttön a harangláb sárga tornya rögtön szembeöt- lik, oldalán az évszámmal: 1939. - Ekkor bővítették ki utoljára az épületet - mondja a polgármester. - Mi ez év már­ciusában álltunk neki, és a na­pokban volt a műszaki átadása. A csempés, fényes ház a ha­rangláb mögött helyet ad a pol­gármesteri hivatalnak, az orvosi várónak, ifjúsági klubnak, az imateremnek, mely az aranyos- gadányi imaházra emlékeztet. Katona József mosolyog, a fele­sége odavalósi.- Az orvos egyszer jön egy hónapban. Az ifjúsági klub sem kihasználatlan, a szalántai nép­művelő hetente egyszer lejár, a fiatalokat nagyszerűen össze­fogja. - folytatja Emberovics Dénes. - Pályáztunk a falu- gondnokságra, sikerrel. Van már mikrobuszunk, ősztől ezzel hordja a gondnok az óvodásokat Szalántára, a betegeket, keze­lésre, s segítséget adunk az idő­seknek is. A 161 lakosú Szilváson két éve úgy vezették be a vizet, hogy az önkormányzat állta a felét, a másik felét pedig az el­nyert pályázati pénzből fizették. Járdát és hidakat, kocsibeállót is építettek, ahova kellett, szintén a központi költségvetésből. De itt a képviselők hetente össze is ülnek megvitatni a teendőket, árulta el egy szalántai hivatali dolgozó. S ami igen feltűnő a kis Szilváson, hogy nagyon tiszta, rendezett. A temetőre, melynek ravatalozójába nemrég vettek hűtőkoporsót, új kegy­tárgyakat, épp úgy érvényes ez, mint a faluvégi Hajnal utca jel­legzetesen falusi portáira. Pedig a pécsi nagy szemétte­lep és a garéi egyforma közel fekszik. Az emberek nemigen szeretnék, ha megépülne a garéi égető, szól a polgármester, és a képviselő hozzáteszi: a pécsi te­lep „szagviszonyai” a bonta­kozó falusi turizmusnak nem kedveznek. Mert ők itt akarnak élni, és úgy tűnik fiaik, unokáik is. Szabó A. A megszépült haranglábas épület a főutcán Fotó: Läufer L. Özvegy Ács Kálmánná virágai között Fotó: Bolkovics László Babot pirkált Margit néni- Ötven éve magányosan él szegény - mondja Mellár Fe­renc, egykori magyar-tanárom. -Keresd meg egyszer a nénit! Kilencvenkét éves, de még pisz­kálgatja a kertjét.-Csókolom, jó napot kívá­nok! Csókolom - köszöngetünk egyre hangosabban a szabad­szentkirályi portán, ahova a ki­csit kopottas, régi parasztház nagy vaskapuján jutottunk be.- Jó napot. Hát maguk kicso­dák? - lepődik meg Margit néni, amikor rányitjuk az ajtót. - Hogy? A Naplótól jöttek? Hát miért éppen én hozzám? Erre nehéz lett volna vála­szolni. Mindenesetre hivatkoz­tunk a Mellár tanárúrra. Ám a néni - akár egy fontos állam­férfi - röviden értésünkre adta, hogy ő nem akar beszélni, mert nem nagyon tud már gondol­kodni, és különben is „még va­lami baja eshet a dologból”. Később csak megeredt a nyelve. Szóba került József és Kálmán fia (előbbi a fronton, ’44-ben, utóbbi fogságban halt meg három évvel később. Ab­ban az évben, amikor a férjét (az egykori bírót) is temette. Azóta él egyedül. S hogy ba­rázdált arcát néha kisimítja egy-egy mosoly, az talán kö­szönhető hitének, és a rokonai­nak, kik gyakran látogatják. Margit néni nem magányos a kertjében, virágai között. ..-Éppen a babot pirkáltam amikor jöttek - mondja, majd eszébe jut, hogy ő tulajdonkép­pen nem nyilatkozik. Elgondol­kozva kísér ki bennünket a rozsdás vaskapuig. „Menjenek el máshova is! Másnak is meg­haltak itt a gyerekei.” Balog N. A nyár nem kedvez a horgászoknak Lesz tűzijáték augusztus 20-án Noha korábban - anyagiak híján - kérdéses volt a hagyo­mányos augusztus 20-ai buda­pesti tűzijáték megrendezése, az élet nem igazolta a félelme­ket, hiszen 23 szervezet jelent­kezett támogatóként. A tűzijá­ték 21 órakor kezdődik és kö­rülbelül fél órán át tart majd. A parádé ideje alatt a Gel- lért-hegy körzetét lezárják, az intézkedés a tűzszerész-men­tesítés befejezéséig tart. A bombák 90-160 űrmértékűek: röppentyűk, bengáli- és üstö­kös égők. A fő támogató, az OTP 15 millió forinttal járult hozzá a tűzijáték költségeihez, a budapesti önkormányzat pe­dig 1 millió forintot adott a látványosság megvalósításá­hoz. A Horgász Egyesületek Me­gyei Szövetsége a központja annak a harminchét egyesület­nek, amelyek Baranya megye területén közel tizenötezer tagot számlálnak. Az egyesületek mellett azonban egyre több a magán­gazda, vállalkozó, akik több-kevesebb szakértelem­mel próbálnak jó üzletet csi­nálni a horgászatból. Dr. Kovács Zoltán, a Horgász Egyesületek Megyei Szövetsé­gének ügyvezető elnöke el­mondta, a feladatok közül fon­tos kiemelni a haltelepítést, melynek szezonja ősszel van. Ennek költségeit főleg a horgá­szok által fizetett terület- jegy-árakból fedezik, de emel­lett tenyésztenek is fajokat, mint pl. pontyot, keszeget. Ez a két fajta az, mely leginkább kedvelt a fogyasztók körében. A tenyésztésre és telepítésre is legalkalmasabb idő az ősz. Horgászat szempontjából a nyár kedvezőtlen időszak, többek között a szállítási nehézségek és az oxigénhiány miatt. Sok minden más mellett, természetesen figyelni kell a tóra is, melynek rendbetétele nagyon fontos feladat. A leüle­pedett iszaptól kb. 10 évente kell megtisztítani a vizet. Azt is megtudtuk, hogy a környék tavai közül jelenleg a leggazdagabbak a Malomvöl­gyi, a Kovácshidai és a Szőkéi tavak. Gombár G. Hatezerért kapnak szobát, húszezerért lakást bérelhetnek Diákok albérletben Pécsett Augusztus végén a főiskolá­sok és az egyetemisták számára kemény próbatétellel kezdődik az év. Ha nem vették fel őket kollégiumba, albérletről kell gondoskodniuk. S ez elég sok diákot érint, mert JPTE öt diákotthonának ezerötszáz helyére több, mint kétezerötszázan jelentkeztek. A megélénkült kereslet, a várható áremelések és a téli rezsiköltsé­gek kiszámíthatatlansága miatt magasra szöktek az albérletek árai. Mivel az újságokban kevés a hirdetés, érdemes felkeresni az közvetítéssel foglalkozó irodá­kat. Aki tudja, milyen helyet szeretne és mennyiért, annak hamar találnak elfogadható al­bérletet. Ezen felül a tisztessé­ges irodák felmérik a lakás álla­potát és a felek igényeit, keve­sebb tehát a csalódás. A főbér­lők sokszor épp azért fordulnak közvetítőirodákhoz, hogy ne személyesen kelljen elkülde­niük az érdeklődőt, ha az nem szimpatikus. A diákok legtöbbször egy szobát keresnek, ennek ára 6-7000 forint körül van. Egyéni megállapodás kérdése, hogy ebben benne van-e a rezsi. Van, ahol csak téli hónapokra kémek többet, vagy hozzá kell járulni a villanyszámlához. Ha* több diák közösen bérel főbérlő nélküli lakást, csökken­nek az egy főre jutó költségek. Ezek a 15-20 000 forintért kibé­relhető lakások legtöbbször nincsenek jó állapotban, de függetlenséget biztosítanak a lakóknak. A főbérlők általában kikötik a leendő albérlők nemét, ebben közrejátszanak korábbi tapasz­talataik. Óvakodnak a vidékről felkerült egyke fiúktól, mert túl gyámoltalanok, nem takarítanak maguk után. Sokan pedig a lá­nyoktól tartanak, mert azok úgymond „mindig mosnak, főznek és rendetlenek”. Farkas I. Kunfehértói vendégek Siklóson Kunfehértói, a helyi gondo­zási központból érkező vendé­geket fogad ma, 17-én a siklósi nyugdíjas klub. A kunfehértó­iak felkeresik a máriagyűdi szo­ciális otthont, a gyűdi templo­mot, a siklósi idősek napközi otthonát, a várat, az alkotóhá­zat, a dzsámit, majd este 5 órá­tól a siklósi nyugdíjas klub tag­jaival találkoznak, a művelődési központban. Körlevél a koleráról Az ANTSZ Pécs városi inté­zetéből ezekben a napokban postázzák azokat a leveleket, amelyekben a kolerafertőzés megelőzésének szükségessé­gére hívják fel az illetékesek - háziorvosok, utazási irodák - figyelmét. Az Országos Nép­egészségügyi Központ jelzése szerint Isztambulban és Anka­rában több kolerás megbetege­désről szereztek tudomást, a nemzetközi figyelőszolgálat pedig több kaukázusi, volt szov­jet utódállamból jelentett meg­betegedéseket. Az ANTSZ felhívja mind­azok figyelmét, akik ezen or­szágokba szándékoznak utazni, hogy kizárólag palackozott ita­lokat fogyasszanak, ne egyenek friss zöldséget, gyümölcsöt, vi­gyenek magukkal fertőtlenítő folyadékot, s ezzel mossanak rendszeresen kezet. Ezen óvin­tézkedéseket azok is tartsák be, akik megkapták a kolera elleni védőoltást, ugyanis az oltás nem ad 100 százalékos védett­séget a betegség ellen. Ha va­laki ezen országokban járt, vagy onnan vendéget fogadott és hasmenéses panasza, rosszullé- tei vannak, azonnal forduljon orvoshoz. A termelői árak júniusban Az ipari termelői árak júni­usban 1,1 százalékkal növeked­tek májushoz képest. Egy év alatt az áremelkedés üteme 10,9 százalék volt. Az ipari termelői árakon belül a belföldi értékesí­tés árai, valamint az exportárak hasonlóképpen 1,1 százalékkal növekedtek júniusban. így a belföldi értékesítés árszínvo­nala egy év alatt 10,2 százalék­kal, az ipar exportértékesítésé­nek forintárszínvonala 13,2 százalékkal növekedett. Az ex­portárak forintban számított nö­vekedésében elsősorban a soro­zatos leértékelés játszik szere­pet. A mezőgazdaság belföldi értékesítését is figyelembe véve az együttes ipari és mezőgazda- sági árindex lényegesen na­gyobb értéket mutat. Ezek az árak egy év alatt 14,3%-al nö­vekedtek: a mezőgazdasági árak az ipariakat jóval meghaladó ér­tékben emelkedtek. Az anyaság választása és válsága Negyven nap alatt az amerikai-angol körül Kanadai sikerkönyv Pécsett Augusztus 19-én 18 órakor mutatják be a pécsi Angol Köz­pontban a kanadai Leonard Hardy Superlearning című ame­rikai-angol nyelvkönyvét. A két kötetből és öt kazettá­ból álló program negyven lec­kéje olyan utazás, amelynek ál­lomásain a legfontosabb hét­köznapi szituációkba „csöp­pennek bele” a nyelv tanulói. A nyelvtani rész első szintje az angol nyelvterületen való élet­ben maradáshoz elengedhetet­len szabályokat tartalmazza, a második a mindennapos kom­munikációban segít, a harmadik pedig a nyelvtan szerelmesei­nek szolgál grammatikai ínyencségekkel. Mindezt a szerző a magyar gondolkodásra szabta. Hogyan jut eszébe egy kana­dainak, hogy magyarok szá­mára újon nyelvkönyvet? Leo­nard Hardy magyar származású, és eredetileg Hajdú Imrének hívják. A budapesti közgazda- sági egyetemen végzett, aztán ugyanott angolt és spanyolt ta­nított. Kalandvágyból szállt 1988-ban repülőgépre, és kért Kanadában politikai menedék­jogot. Dolgozott bútorszállítóként, volt pincér, de hamarosan sike­rült szakmájában, a marketing területén elhelyezkednie. A munkája révén került kapcso­latba a torontói magyarokkal, akiknek még több évtizedes ott tartózkodás után is megnehezí­tette a beilleszkedést a gyatra angoltudásuk. Vannak ugyan nyelvtanfolyamok, de egy ka­nadai tanár nem tud a tanítvá­nyai fejével, magyarul gondol­kodni.- Nincs más út,- gondolta magában Hajdú-Hardy úr -mint magyarul megértetni az angolt, és négy évvel ezelőtt a bajok orvoslására létrehozta a Super- learning nyelviskolát és oktatási módszert. Most már csak a tan­könyv okozott gondot. Ezért 1993 júliusában vett egy számí­tógépet, és napi 18 órában 2 hó­nap alatt kiötlötte, megszerkesz­tette és kinyomtatta a Super- leaminget. Kazettákat pedig abból a megfontolásból készí­tett, hogy azokat lehet hallgatni munkába menet az autóban vagy mosogatás közben a konyhában. A kurzus sikerét és a meg­rendelések özönét látva aztán arra gondolt, hogy ha Kanadá­ban, ahol negyvenezer magyar él, bestseller lett a programból, az lehet Magyarországon is, ahol szinte mindenkinek szük­sége van ma már a nyelvtu­dásra. Hajdú Imréből már az eddi­giek tanúsága szerint sem hi­ányzik a vállalkozókedv: repü­lőre szállt ismét, és két hónap­pal ezelőtt létrehozta Pécsett a könyv és a hanganyag kiadásá­val foglalkozó Superlearning Bt.-t. Úgy tervezi, hogy októ­berben tér vissza Kanadába, és belefog az első kalandregé­nyébe. Z, E. (Folytatás az 1. oldalról) A munkanélküliség fojtogató ténye, a lakáshiány és a pénz­szűke a megszakítások 5 százalé­kának képezi alapját - tájékozta­tott a pécsi, Munkácsy utcai ren­delő falain belül működő Család- védelmi Szolgálat. A közhiedelem a korábbi, amúgy nem feltétlenül kellemes élményeket ébresztő „AB-bizott- sággal” azonosítja őket. Csak­hogy az elmúlt év januáijában út­jára indított szervezetben egy szimpatikus mentalitású, alapve­tően segítő tanácsadásra beren­dezkedett, emberközpontú intéz­ményt ismerhettünk meg. Igaz, a terhességmegszakításra vonat­kozó kérőlapok elbírálását te­kintve kétségtelenül övék az utolsó szó. Eddig a hozzájuk for­duló nők csaknem hét százaléka tartotta meg mégis gyermekét, de állításuk szerint sem rá-, sem le­beszélni nem óhajtanak senkit.-Roppant nagy a felelősség, hiszen senki helyett nem vállalhat­juk döntése következményeit - mondja Piák Ildikó védőnő, aki Tardos Ferencné kolléganőjével pályázat útján került az ANTSZ égisze alatt működő szolgálathoz. Továbbképzéseken és dr. Lux El­vira kurzusain igyekeznek csi­szolni felkészültségüket. Hogy milyen képet nyújt az elmúlt másfél év tükre? A terhes­ségmegszakítást kérők 34 száza­léka volt gyermektelen, s nem je­lentéktelen a többszörösen abor- táló nők száma. Egyre nagyobb a nem kívánt terhességbe esett kis­korúak aránya, főként a 16-17 éveseké. Érdekes, hogy éppen nem a koránál érettebbnek ható, talpraesett és feltűnően csinos bakfisok szaporítják a „fekete” statisztikát, hanem jobbára gyá­moltalanabb leányzók jutnak bajba. A prevenció tekintetében hazánknak már nem kell szé­gyenkeznie - a terhesség megelő­zésével és megszakításával kap­csolatos szakirodalmak ott sora­koznak a naprakész tájékoztatást nyújtó védőnők asztalán is, mi­ként a legújabb fogamzásgátló eszközök és medicinák.- Elsődlegesen a fiatalok fel­elősségérzetével van probléma - mondja Tardos Ferencné -, sokan pedig azt sem képesek felmérni, hogy valójában mi is történt velük, a tortúra várható következményeiről, az esetleges szövődményekről nem is be­szélve. Kedvező tapasztalat, hogy a tanácsadásra a párok gyakran együtt érkeznek, sok esetben vi­szont döbbenetes az egészség- ügyi és jogi tájékozatlanság a fejekben. Példaként kevesen tudják, hogy a leendő anya munkaviszony és biztosítás hí­ján is jogot formálhat a GYES-re és a GYED-re, ha a szülés előtt megkötött megálla­podással legalább 180 napi tb-járulék befizetését vállalja. A legtragikusabb az első ter­hesség megszakítása, ugyanak­kor az abortusz után gyakran je­lentkező, egyes esetekben gyászra emlékeztető depresszió kezelése elsődlegesen az éret­tebb korosztály esetében volna feltétlenül indokolt. Nyugat-Eu- rópában külön krízis-apparátus vátja a megszakításon átesett nőket - hazánkban erre egye­lőre nincs példa. Tröszt É.

Next

/
Thumbnails
Contents