Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-16 / 225. szám
1994. augusztus 16., kedd Közélet aj Dunántúli napló 9 Nem sikerült kimenteni a Dante Il-őt Kudarcot vallott az a kísérlet, hogy kimentsék a Mount Spurr kráter belsejéből a Dante II nevű robotot. A Dante Il-t azért küldték le a tudósok, hogy gázmintákat gyűjtsön a kráter belsejében. A robot azonban felborult 122 méter mélységben. Úgy akarták kimenteni, hogy kábelt erősítettek rá, s egy helikopter emelte volna ki. Az 1,25 centiméter vastagságú acélkábel azonban elpattant, amikor a helikopter megpróbálta kiemelni a 770 kilogramm súlyú gépezetet. A Dante II még mélyebbre zuhant a kráterben. A kutatók most arról tanácskoznak, hogy megpróbálják-e újból a Dante II kiemelését. Légijárat változatlan áron A zágrábi és a kassai légijáratait az Aviaexpress Légitársaság változatlan díjtételekkel közlekedteti, a repülőtéri utasilletéket és a forintleértékelés hatását tarifáiban nem érvényesíti. Átépítik a nyíregyházi vasútállomást Hozzákezdtek a MÁV egyik legkorszerűtlenebb pályaudvara, a nyíregyházi állomás átépítéséhez. Az első ütemben - ebben az évben - mintegy 160 millió forintos költséggel egy 36 méter hosszú aluljáró készül el, amelyen öt vágányhoz jutnak el az utasok. A beruházás további részében két újabb vágányhoz épül ki az aluljáró, elvégzik továbbá a villamos felsővezetékek, a biztosítóberendezések szükséges átalakítását is. A nyíregyházi önkormányzat az állomásépülettel szemben lévő buszmegállókig vezető aluljáró építését jövőre indíthatja. Az 1950-ben készült állomásépület átalakítására szintén készült tanulmány, azonban ennek félmilliárdos költségére egyelőre nincs fedezet. Kínai autó Megkezdődött a Vörös Zászló márkanevű kínai személyautó legújabb típusának gyártása - jelentette az AP-DJ. A továbbfejlesztett modell külseje magán viseli a régebbi jellegzetességeit, ám motorjában az amerikai Chrysler cég technológiája „dohog”, aminek köszönhetően gyorsabb, erősebb és takarékosabb, mint ugyancsak nagy elődje. Gyártása is olcsóbb, ám, hogy mennyivel, erről nem adott felvilágosítást a hivatalos kínai jelentés, mint ahogy az autó további részleteiről sem fedett fel semmit. Pécset is sokan keresték fel az idei turistaszezonban Fotó: Müller Andrea Ki lesz a csábító? Versenypályán a turizmus Nincs gazdaságosabb export a turizmusnál! Erre az egyszerű igazságra régen rájöttek azokban az országokban, amelyek az idők folyamán turisztikai nagyhatalommá nőtték ki magukat. Magyarország még korántsem került ebbe a sorba, de mind a vendégek számát, mind a bevételek nagyságát nézve, már komoly helyet vívott ki magának ebben az ágazatban. Több mint 300 ezer embernek a megélhetési forrást, a nemzetgazdaságnak pedig az egy milliárd dollár feletti bevételt jelent a turizmus. Ez annak ellenére igaz, hogy a szakemberek rendszeresen figyelmeztetnek a megújulás szükségességére, lehetőségeink jobb kihasználására, a vendégek nagyobb megbecsülésére. Az ország második utazási irodájának a Coopturistnak elnök-vezérigazgatóját, dr. Meggyes Istvánt kérdeztük a turizmus időszerű kérdéseiről. Csak profi módon!- Ön köztudottan optimista a hazai turizmus fejlődését illetően.-Nem alaptalanul! Ugyanis mit mutatnak a tények? A közgazdászok Európa-szerte felfigyeltek egy érdekes jelenségre: miközben egyes országokban szinte minden területen stagnált vagy éppen kevés fejlődést mutatott a gazdasági-üzleti élet, a turizmus esztendőről-eszten- dőre új csúcsokat döntött. Németországban például tavaly 35 milliárd márkát költöttek az állampolgárok utazásra. A nemzetközi viszonyok javulása és stabilizálódása csak tovább erősíti ezt a tendenciát. Következésképpen halaszthatatlan feladtunk és egyben kötelességünk, hogy éljünk a turizmus kínálta lehetőségekkel és azokat a jövedelemszerzés érdekében maximálisan kihasználjuk.-Milyen feltételek közepette használhatók ki legjobban ezek a lehetőségek?- Mindenekelőtt azáltal, ha tudatosul az érintettekben, hogy ez a tevékenység csak akkor sikeres, ha profi módon csináljuk. Ezzel összefügg, hogy az állam ne csupán a hasznot kaszírozza be, hanem invesztáljon is a turizmusba. Tartós és kiszámítható gazdaságpolitikával lehet biztonságos a turisztikai vállalkozás is és így lehet számítani a növekvő bevételekre.- A turisztikai nagyhatalmakra nem éppen jellemző a fő- város-centrikusság. Időszerű lenne nálunk is változtatni ezen.- Kétségtelenül, de ehhez többek között olyan törvényekre és rendelkezésekre volna szükség, amelyek az ön- kormányzatokat is arra sarkallnák, hogy segítsék, akár a közvetlen részvételükkel is a turizmus fejlesztését. Sokat tehetnének annak érdekében, hogy a helyi lehetőségek szakszerű programmá kovácsolódjanak és beilleszthetők legyenek a nemzeti propagandába. És ha mindezt megfelelő vendégszeretettel ötvözik, akkor elérhető lesz, hogy száz turistából nemcsak húsz lesz a vidéki városok, falvak, kisebb települések vendége, hanem rövid idő alatt legalább a fele.-Milyen „forrásokból” lehetne „táplálni" a nemzeti turizmust? A belső turizmus nem kényszerfeladat-Régi tapasztalat, hogy a hazánkba látogatók jelentékeny része a szomszédos országokból érkezik hozzánk. E ténnyel számolva úgy kell a programjainkat kidolgozni, hogy azok a legjobban megfeleljenek e vendégek igényeinek. A magyar turizmus megújítása a nemzetközi kapcsolatok építését is jelenti, s ez elválaszthatatlan attól, hogy fokozzuk az információs és tájékoztató munkánkat a volt szocialista országokban. Ezzel is előmozdíthatjuk, hogy ismét tömegesen látogassák e térségből hazánkat. Ezzel párhuzamosan Európa más térségeiből az „elkényeztetett turisták” számára is tudnunk kell megfelelő ajánlatokat tenni, vagyis jelen kell lennünk a „versenypályán”, ahol kiélezett küzdelem folyik a vendégek „elcsábításáért”. A rendszerváltás nyomán - remélhetőleg átmenetileg - csökkent a belső turizmus iránti figyelem. Ezt nagyon károsnak tartom és e helyzeten, jól felfogott anyagi érdekeink miatt is, mielőbb változtatni kell.-Ön, mint a Coopturist elnök-vezérigazgatója, saját vállalati filozófiájában is követi ezeket az elveket?-Feltétlenül! Terveinkben jelentős fejlesztések szerepelnek, közöttük olyanok is, amelyek éppen a hazai turizmus fejlesztésére irányulnak. Erősítjük és bővítjük azokat a kapcsolatokat, amelyek a szövetkezetekhez fűzik cégünket. Szeretnénk elérni, hogy minél tökéletesebb szakmai utakat, programokat kínálhassunk az ország minden részében élő, a világot látni óhajtó, pihenni vágyó eddigi és jövőbeli ügyfeleinknek. A korrektséget tekintjük cégünk egyik meghatározó elvének: olyan szolgáltatást kívánunk nyújtani a valóságban, amit a programokban meghirdettünk, nem kevesebbet, nem többet. így megéri az utasnak és nekünk is, nem tagadva, hogy ez a vállalkozás nálunk is jövedelmező. Hangsúlyozom, ha hozzáértő emberek végzik ezt a munkát, gyorsan megtérülnek az ide befektetett pénzösszegek, s ez biztosíték arra nézve is, hogy a turizmusnak Magyarországon lesz jövője. Maris János Hanyatlás vagy aranykor? Lehet, hogy tudatosan túloz Werner Weidenfeld, amikor az összeurópai meteorológiai hőgutában azzal is sokkolja olvasóit a Die Welt-ben, hogy nyugtalanítóan szaporodnak Európa hanyatlásának a jelei, s ennek beláthatatlanok lehetnek a következményei, „ha csak nem sikerül a válság vadhajtásait egyértelmű perspektívákat nyújtó megoldásokkal eltávolítani”. Mit tekint a nagy tekintélyű mainzi politológus professzor az új Európa megszületését súlyosan veszélyeztető bacilus- nak? Nem meglepő, azt, hogy „az eligazodás új válsága mutatkozik” az öreg földrészen, amit az jellemez, hogy „a nemzeti identitás könnyen radikális nacionalizmussá torzul. Európa keleti fele ennek gazdag tárházával szolgál, de Nyugat-Eu- rópa sem mentes ettől a kórtól”. S ez annak ellenére nehezen vitatható, hogy , .Európa integrációja minden kritika ellenére előrehalad, s a már integrálódott mag egyre több tagot vonz magához”. Mi Európa mai nagy ellentmondása? Áz, hogy az Európai Unió építésekor aggasztóan nagyok a centralizációs törekvések. Ez még azokban is bizalmatlanságot kelthet, akik a kontinens összefogásának meggyő- ződéses hívei, de - s ilyennek tűnik a többség -, csak saját nemzetükhöz ragaszkodó polgárokként tekintik magukat európaiaknak. Ezért viselik el nehezen, ha attól kell tartaniok, hogy hamarosan bekövetkezhet az az idő, amikor minden fontos döntést Brüsszelben hoznak meg róla (mondjuk Moszkva helyett, ahogyan az évtizedeken át történt). „Magyarra” fordítva: nemcsak nekünk kell értenünk, hogy csak jó európaiként lehetünk jól magyarok. De azoknak is tudniuk kell, akiknek döntő szavuk van az integrálásban, hogy mi például csak magyarokként lehetünk hasznos európaiak. Ki mondja, hogy ennyi néppel ezt könnyű megoldani Európában? Inkább csak az bizonyosodik be újból, hogy a történelemből tanulni kell. Mint ahogyan már jó két évezrede tudjuk, a macedón aranykor azért volt rövid életű, mert II. Fülöp és utódai nem értették meg Demoszthénesz filippikái- nak lényegét: csak az az athéni fogadja el - mai nyelven fogalmazva - a „macedón integrációt”, aki jó athéniként élhet. Ma mi vagyunk azok az athéniak? Kocsis Tamás I Páneurópa-ünnepség Fertőrákoson A fordulat percei A történelem ki fogja jelölni méltó helyét, szerepét, kimagasló jelentőségét annak a Páneurópa pikniknek, melyet 1989-ben tartottak Habsburg Ottó vezetésével Sopronnál. A piknik csúcspontja az a világraszóló esemény volt, hogy áttörték a szöges- drótot, mely Európát kettéosztotta. Itt kezdődött a milliók életét befolyásoló események I sorozata, ami teljesen megvál- : toztatta Európa arculatát. Öt év múlott el azóta. Méltó az ünneplésre az esemény és természetes, hogy ezt a Páneurópa Unió Magyar Szervezete rendezi augusztus 19-én, pénteken. A rendezvény színhelye Fertőrákos barlangszínháza. Itt kezdődik déli 12 órakor az a gazdag program, amellyel az eseményt hazai és külföldi vendégek megtisztelni szándékoznak. Az egybegyűlteket Sopron város és Fertőrákos polgármestere köszönti. 12.30-kor megkoszorúzzák az áttörés színhelyén emelt kopjafát. 14 órakor ökumenikus istentiszteletet tartanak a fer- tőrákosi barlangban, majd I ugyanott történik az ünnepi megemlékezés. A vendégeket Prof. Dr. Szentágothai János, a Páneurópa Unió magyar elnöke köszönti. Beszédet mond Walburga Habsburg-Doug- las, a Páneurópa Unió főtitkárhelyettese, Mécs Imre a Magyar Egyesület alelnöke, valamint a külföldi képviseletek és pártok reprezentánsai. Ezután kerül sor (kb 16.00- 18.00-ig) kultúrprog- ramra, melyben neves művészek lépnek fel (Magyar Állami Óperaház, a Milánói Scala tagjai, a Savaria táncverseny táncosai, stb.). Este 6-kor a fertőrákosi római katolikus templomban a szentmise keretében díszpolgárrá avatják Walburga Habsburg-Douglast. Két nappal később, augusztus 21-én már közvetlen közelünkben kerül sor Páneurópa ünnepségre. Palotabo- zsokon délután 2 órakor Mayer Mihály megyéspüspök szenteli fel azt az iskolát, melynek alapkövét Habsburg Ottó rakta le egy évvel ezelőtt. Habsburg Óttó most is eljön és ő tartja az ünnepi beszédet. Örvendetes lenne, ha a Páneurópa tagsága mindkét eseményen részt venne. Legkézenfekvőbb a saját személygépkocsival történő utazás, melybe barátok és tagtársak is beférnek. Szeretettel és tisztelettel hívunk minden érdeklődőt függetlenül attól, hogy tagja-e a Páneurópa Uniónak vagy sem. Dr.Szalai István Helye van a rítusoknak Újjáépült a zsidókérház Szövetkezeti nyugdíjpénztár A tagok havi fizetésének két százalékát fizetik be. Két évvel ezelőtt, elsők között adták vissza az egyháznak a budapesti Zsidó Szeretetkórhá- zat.-Mi történt azóta, hogyan változtak a körülmények? - ezt kérdeztük Zoltai Gusztávtól, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatójától.-Igen rossz állapotban kaptuk vissza a kórházat, az elemi követelményeknek sem felelt meg. A szobák zsúfoltak voltak, többnyire tízágyasak és az épület állaga is rendkívül leromlott. Azóta 100 milliós költséggel - a kerületi önkormányzat, a hitközség, külföldi és belföldi adományozók segítségével - rendbe hoztuk. Ennek köszönhetően idén tavasszal egy 80 főt befogadó, modem 2-3-4 ágyas komfortos szobákból álló kórházat adhattunk át.- Mi indokolja e speciális egészségügyi intézmény létét?- Egyre nagyobb szükség van rá, hiszen a holocaust áldozatai, a beteg, magukra maradt idős emberek egyre inkább rászorulnak az ellátásra és gondozásra. Többségük ragaszkodik a rituális - kóser - étkezéshez, amit itt megkapnak. A kórház korszerű ambulanciával is rendelkezik és abszolút modem orvostechnikai felszereléssel, háttérként pedig ott van a háziorvosi szolgálat és az egész kórházi apparátus. A kapacitás kihasználása maximális. A fenntartáshoz hozzájárni az egészségügyi kormányzat, csakúgy, mint bármely más kórházéhoz, hiszen valójában állami feladatot lát el ez az intézmény.- Van-e lehetőség itt bővítésre?- Bizonyos elképzeléseink vannak, bár az épület adott és kiemelt építési övezete miatt a helyi önkormányzat ide már nem ad engedélyt teijeszke- désre. De felmértük a lehetőségeket és egy földbe süllyesztett konyhát akarunk építeni, mely központilag ellátja majd a szeretetotthont és óvodát is. Ennek a tetejére pedig egy műtéti blokkot tervezünk. Mindez főként anyagiak kérdése.- Ki kérheti a fölvételét ebbe a kórházba?- Ugyanúgy, mint bármely más egészségügyi intézménybe, orvosi javaslatra, a beteg kíván: ságára történik a beutalás, amennyiben férőhely van. Leopold Györgyi Július 27-én megalakult az Első Magyar Takarékszövetkezeti Nyugdíjbiztosítási Egyesület. Hamarosan a takarékszövetkezetek vidéki tagsága előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy lakóhelyükön igénybe vegye a kiegészítő nyugdíjbiztosítást.- De miért nem azonnal csatlakozhatnak a szövetkezeti tagok? - kérdeztük Gergely Sándort, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökét.- Arra még nincs felkészülve a hálózatunk, hogy minden fiókunkban fogadjuk a jelentkezőket. Fokozatosan szeretnénk építkezni. Ezért úgy tervezzük, hogy egyelőre 37 takarékszövetkezet 700 alkalmazottjával alapítjuk meg a pénztárat. Ha az 1-1,5 évre tervezett próbaüzemünk sikerül, várjuk a tagjaink csatlakozását is.-Milyen feltételekkel indulnak?- Az egyesület tagjai minden hónapban a fizetésük 2 százalékát fizetik be a pénztárba. Ehhez a takarékszövetkezet, mint munkáltató 3 százalékot tesz hozzá, azoknak, akik legalább 5 évvel nyugdíj előtt állnak, meg- toldjuk még 2 százalékkal a munkáltatói hozzájárulást, hiszen ők úgyis rövidebb ideig takarékoskodhatnak. így egy 30 ezer forintos fizetésű tagunk 5 év múlva 126 ezer forintot kap kézhez, plusz ennek az összegnek a hozadékát. A pénztárban elhelyezett betéteket ugyanis forgatjuk, kamatoztatjuk, s az ebből származó nyereséget is kifizetjük a tagjainknak.-A pénzforgatás kockázatos vállalkozás. Mi történik, ha elvesznek a befizetett pénzek?- Ez nem fordulhat elő, ugyanis kockáztatni tilos! Erről a nyugdíjbiztosítási pénztárakról szóló törvény rendelkezik. Kizárólag állampapírokba fektethetjük be a tagok pénzét. Ezek visszafizetéséért pedig az állam garanciát vállal.- A munkahely általában nem jótékonysági intézmény. Miért vállal a munkáltató önként ekkora áldozatot a dolgozóiért?-Nem olyan nagy ez az áldozat, mint amilyennek ránézésre látszik. A munkáltató ugyanis a saját befizetései után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és szolidaritási hozzájárulást sem. Ami pedig ezen felül marad, annyit meg kell hogy éljen a saját dolgozója! Bánhegyi Zsuzsa
