Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-16 / 225. szám

1994. augusztus 16., kedd Városaink üj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Tanácskoztak a városszépítők A bányászhagyományokhoz kapcsolódó Komlói Napok elő- rendezvénye lesz a Város- és Faluvédők Szövetségének XIII. Országos Találkozója, amelyet első alkalommal tartanak Kom­lón augusztus 25-től 27-ig. Az országos eseményre ké­szülve a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület tegnap ülést tartott. A találkozó augusztus 25-én 14 órakor a szövetség éves be­számolójával és Ráday Mihály­nak a Város- és Faluvédők Szö­vetsége alelnökének vitaindító előadásával veszi kezdetét a vá­rosháza dísztermében, 18 órától orgona- és kórushangverseny lesz a római katolikus temp­lomban. A Kossuth Lajos emlékhely avatására augusztus 26-dikán pénteken 15 órakor a Zengő Áruház előtti parkban kerül sor, majd 19 órakor a Podma- niczky-díjakat adják át. Augusztus 27-dikén 10 óra 30-tól kerékpárversennyel egy­bekötött Mountain Bike-pályát avatnak Gesztenyésben, este a Május 1 Művelődési Házban Komló francia testvérvárosá­nak, Eragny-Sur-Oise-nak a küldöttségét fogadják. A TV Best műsorából A komlói TV Best augusztus 18-dikán és 19-dikén 17 óra 30-tól jelentkezik műsorával a városi kábelrendszeren. A Házunk tája rovat ezúttal a Va­kok és Gyengén látók Egyesüle­tének közgyűléséről tudósít, be­számolnak a későbbiekben teljes egészében a szakképzést szolgáló Tanbánya leendő sorsáról és in- terjú készül a Leo Amici Alapít­vány francia vendégével, George Ball pszichodramatikussal is. A Mérlegben az önkormányzat képviselői véleményezik az el­múlt négy év munkáját és előze­test láthatunk a Komlói Napokról. A szervezők optimisták A szervezők optimisták, bíz­nak a Komlói Napok egyik fő rendezvényének, a főként vállal­kozói alapon megrendezett Komló Expo ’94 sikerében. A vállalkozókat bemutató első kiállítást tavaly tartották, hogy ezzel a régió gazdasági élénkíté­sét, az üzletkötéseket is szolgál­ják. Akkor kevés érdeklődőt von­zott, most viszont sok más cég mellett részvételi igényét jelezte a Sportcsarnokban rendezendő be­mutatóra az AB Aegon, a PERT, a Carboker és a Foha-Ratipur Kft. is, hogy csak a jelentősebbek kö­zül említsünk néhányat.Az érdek­lődők augusztus 22-ig jelentkez­hetnek a helyi Szokol-Menyhárt Bt.-nél. Ünnepi hangverseny Alkotmányunk ünnepén, Au­gusztus 20-dikán ünnepi hang­verseny lesz Komlón a római katolikus templomban. Ez alka­lommal Székely Miklós orgo­naművész ad ünnepi koncertet. Összeállította: Bóka Róbert Tízszer annyian a hitoktatáson Nyári táborokat szervez a katolikus plébánia A komlói katolikus templom sokszor ad otthont hangversenyeknek Fotó: Müller Andrea Az egykor csaknem minden tekintetben a bánya adottságai­hoz, kívánalmaihoz mért élet­ritmusnak engedelmeskedő Komlón napjainkra korábban soha nem tapasztalt szüksége mutatkozott meg a polgárok kö- zösség-kovácsoló, -összetartó erejének, a jó értelemben vett lokálpatriotizmus önszervező­dést is csiholó jelenlétének. A Komló jövőjéért aggódó civil társadalom részéről az elmúlt három-négy év során nem kevés életrevaló kezdeményezés in­dult útjára, amely bizonyította, Komló polgárai a bánya bezá­rása után is otthonuknak szeret­nék tudni városukat. Ezúttal Bors László plébánost, a Római Katolikus Plébánia atyáját kér­deztük; milyen szerepet tölt-tölthet be az egyház egy sa­játosan a bányavidékekre jel­lemző adottságokkal rendel­kező városban.- Tevékenységünk és min­dennapi létünk ma már döntően különbözik attól, mint amilyen a rendszerváltást megelőző év­tizedekben volt jellemző - mondja Bors László. -Most szabadon élhetünk, azt tehetjük, amit jónak látunk, s szándéka­inkban senki sem korlátoz. Az­előtt nem volt lehetőségünk például az iskolai életbe való bekapcsolódásra sem, most vi­szont szervezetten végezhetjük az iskolai hitoktatást. Komló egyébiránt nem egy átlagos te­lepülés, sok sajátos jeggyel bír. Ez elsősorban heterogén volta, másfelől pedig intenzív balolda- lisága. Számos esetben azért gyér a vallásos élet iránti érdek­lődés, mert a fiatalok szüleinek generációja csaknem teljes mér­tékben „vallástalanul” nevelke­dett. Igaz, a hitoktatáson részt­vevők száma a közelmúltban tízszeresére emelkedett. A plébánia tevékenységi kö­rében kiemelkedő szerep jut a táborok szervezésének. Áz egy­házközség ezen a nyáron már öt tábort tudhat maga mögött. A talán leginkább szimpátiát kel­tőek a hátrányos helyzetű gye­rekek és cigány fiatalok szá­mára szervezett találkozók. A Magyarhertelenden helyet ka­pott táborban 70,6-12 éves diák számára biztosítottak nyaralási lehetőséget. Alsószentmárton- ban sátortábort, míg Kőszegre kerékpárt-túrát szerveztek.- A táborok elsősorban azért fontosak, mert tanévközben ke­vésbé adódik lehetőség arra, hogy a fiatalok igazán összeme­legedhessenek, barátkozhassa­nak - folytatja Bors László. - Ugyanakkor gyakran szerve­zünk zarándoklatokat az ország különböző vidékeire, Segesdre, Andocsra, amelyeken az idősek nagy kedvvel vesznek részt. Minden évben fiatalok segítsé­gével rendezzük meg az Idősek napját, de emlékezetesek a megkereszteltek áldozás utáni templomi bemutatkozásai is.- Nagyon sok múlik azon, hogy milyen képzettségű és ér­deklődési körű tagjai vannak egy-egy egyházközségnek. Komlón 10-15 pedagógus és pedagógiai érzékű hívő járul hozzá munkájával a plébánia tevékenységéhez. A bányának ugyanakkor ma már nincs sze­repe az egyház életében. Pedig még a templomot is a bánya épít­tette, az első lelkészt is a bánya hozta ide és a finanszírozását is állta. A szocializmus időszakában azonban mindez inkább csak problémák forrását jelentette. Ma pedig rendkívül kevés a pénzünk, s nemhogy mi nem vagyunk ké­pesek rászorulók felkarolására, hanem egyenesen mi szorulnánk felkarolásra. Anyagi háttér híján a tevékenységeink alapját 90 száza­lékban társadalmi összefogás ké­pezi. Régen még ápoló-gyógyító szolgálatot is elláttunk, de a tagok egyházi adóiból ma már legfel­jebb a rezsi-költségekre futja. Igaz, egyházközségünk minden­napjai a környező falvak plébá­niáihoz képest is sokszínűnek mondhatók. Tröszt É. Őszi tanfolyamok munkanélkülieknek Sokuknak egyetlen esély A munkanélküliek száma nő, sokuk számára egyetlen esélyt az elhelyezkedéshez az adhat, ha ismét iskolapadba ülnek. A Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­pont Komlói Kirendeltsége - karöltve a pécsi székhelyű Regi­onális Munkaerő képzési Köz­ponttal - az elmúlt napokban képzési börzét szervezett a Gyermek és Ifjúsági Házban. Dr. Fodor Imréné, a pécsi központ megbízott igazgatója elmondta, az egész év során szervez tanfolyamokat, és olyan képzési lehetőségeket igyekszik kínálni a Komlóról és környéké­ről jelentkezőknek, amelyek még e válságövezetben is garan­ciát adhatnak az elhelyezke­désre. Szeptembertől a szokásos varrónő, titkárnő, gyors- és gép­író valamint szakács tanfolya­mok mellett a korábbiaknál is több számítógépes kurzust indí­tanak, és jelentkezni lehet gazda­sági ügyintézői tanfolyamra is. A kurzusok döntő többségét a munkaügyi központ téríti, a résztvevők számára tehát több­nyire ingyenes. A tanfolyamok közt a tapasz­talat szerint a számítógépkezelői tartozik a legkeresettebbek közé, de a főiskolán-egyetemen siker­telenül felvételizők egyre gyak­rabban iratkoznak be pedagógiai asszisztensi kurzusra is. L. T. Küszöbön a lakbéremelés Önkormányzati ülés Komlón Komló Város Önkormányza­tának képvselő-testülete au­gusztus 17-dikén, szerdán 15 órai kezdettel tart ülést. A ta­nácskozáson tájékoztató hang­zik el a város első félévi pénz­ügyi tervének végrehajtásáról, és döntenek a Herend-féle, fél­kész, városközpontban lévő üz­lethelyiség további sorsáról. Beszámoló hangzik el a Vá­rosgazdálkodási Rt. által kezelt lakások díjbevételeinek és költ­ségeinek alakulásáról, várható a szociális bérlakások lakbérének emelése és rendelkeznek a la­kásigénylők sürgősségi sorrend­jéről is. Év végéig minden igénylő telefonhoz jut Új akciót nem terveznek Év végéig minden komlói igénylő megkapja a várva-várt és nem kevés ösz- szegbe került telefonvonalat - tudtuk meg a MATÁV illeté­kesétől. Az 1100 úgynevezett önerős igénylőnek folyamato­san szerelik be a készülékeket, bár a távközlési üzemben azt is elmondották, még csak 801-en fizették be a szerelési költségeket. Fuderer Károly, a MATÁV Távközlési Üzem megyei veze­tője elmondotta, a szereléseket mostanában a sikondai város­részben végzik, az elmúlt héten 150 igénylő kapta meg a vona­lat. A munkálatokat azért nem tudják gyorsabban végezni, mert oszlopokat is kell szerelni, s ezzel a munkával csak augusz­tus végén lesznek kész. De ezt követően az év végéig minden igénylőt kielégítenek - termé­szetesen csak azokról lehet szó, akik a költségeket időben befi­zették. Ez viszont nem kis összeg. A valamikori hatezer forintos igénylési díjtól már nagyon messze vagyunk, a komlóiak­nak már 40 ezret kellett fizet­niük a telefon bekapcsolásért. És még ekkor sem kapják meg azonnal, mert nem egy területen még a vonalakat is ki kell épí­teni. Az üzemvezető azt is el­mondja, a jövőben ehhez ha­sonló akciót már nem indítanak. Hogy a továbbiakban mi lesz a telefonfronton - arra még nem tudnak válaszolni, hiszen az el­következő években még sok minden változhat. A legvaló­színűbbnek az látszik, hogy egy meghatározott összeg lefizetése után juthat a közigazgatási hatá­ron belül vonalhoz az igénylő. B. G. Másfél százan a honismeretért A Város- és Faluvédők Szövetségének országos találkozója előtt Az ország egyik legszebb kismúzeuma a komlói, amelynek egy részlete az egykori falusi hálószoba Fotó: Läufer László A cím csak annyiban megté­vesztő, hogy ezúttal nem a kö­zügyekben is hasznosan és so­kat ügyködő komlói Honisme­reti és Városszépítő Egyesület munkájáról kívánunk hírt adni, hanem a Tájak-Korok Múzeu­mok Egyesület helyi szerveze­téről. Tulajdonképpen ők is „honismerők”, s mint Németh Istvántól, a helyi klub titkárá­tól, a regionális dunántúli klub­tanács elnökétől megtudtuk, meglepően nagy aktivitást, vá- rosszeretetet tükröz eddigi, las­san fél évtizedes tevékenysé­gük.-Tulajdonképpen a brigád­mozgalomból nőtt ki ez a kö­zösségi szerveződés, ami az önművelés egyik formája is. Közhely, de a múlt megisme­rése nélkül nincs jelen és jövő - a tájak, városok látogatása, megismerése mellett a mi tevé­kenységünk gyakran történeti értékek ápolását, egy-egy em­lékhely létrehozását is jelenti. Sok barátunk van országszerte. Magyarországon 57 klub mű­ködik, budapesti központtal és hozzávetőleg 25 ezer taggal. Mi Komlón másfélszázan va­gyunk, ezzel a legnagyobb klu­bok közé tartozunk. Az össze­hasonlítás tanulságos: Szom­bathelyen 80-an, a gyönyörű Sopronban 52-en, Székesfe­hérváron pedig csak 44-en vannak. És ott többnyire profik - tanárok, muzeológusok - művelik; míg nálunk bányá­szok, munkások. Baráti körünk általában családokból verbuvá­lódik. Minden hónap második hétfőjén délután 4 órakor talál­kozunk a Május 1 Művelődési Házban.-A műemlékekben szegény Komlón, Ady szavaival, na­gyobb az „éhe a szépnek”, mint másutt?-Biztos, hogy ennek nagy szerepe van, ahogy abban is, hogy gyakran és sikeresen sze­replünk az országos vetélkedő­kön - például korábban a ba­rokk korból rendezett verse­nyen jutottunk döntőbe. Most az 1848-1894-ig tartó félévszá­zadból „készülünk”, mert a Batthány-család helyi vonatko­zásait feldolgozó pályázatunk­kal ismét döntősök vagyunk. A versenyt várhatóan szeptember végén rendezik meg. Baráti kapcsolataink is széleskörűek, a közelmúltban Gödöllőn, Ka­locsán, Baján, Kaposváron jár­tunk, most, itthon püspökladá­nyi vendégeinket kalauzoljuk a Kelet-Mecsekben. Augusztus 20-21-dikén Szegedre utazunk, s az ottani klub vendégei le­szünk. Ami a szervezőmunkát illeti, a MOM komlói üzemé­ben dolgozó Rákosa Antalné- nak és a Habilitas Kft. munka­társának, Czaltik Gyöngyinek is nagyon sokat köszönhet a klub.- Hogyan ítéli meg az új mú­zeum szerepét a város életé­ben?- Annyi bizonyos, az új hon­ismereti múzeum, ami az anya­giakat illeti, vért izzadva jött létre és nagyon sokat köszönhet dr. Erdődy Gyula múzeum­igazgató rendszerező munkájá­nak. Sok múzeumban jártam már, elfogultság nélkül állítha­tom, hogy az egyik legszebb kismúzeum az országban, az egykori és mai bányát bemu­tató tárlattal. Hiányolom, hogy a városban ilyen kevés a látoga­tója. Ami a Tájak-Korok Mú­zeumok Egyesület munkáját il­leti, mi is kivettük a részünket a múzeum anyagának kialakítá­sában; a közelmúltban mi hoz­tuk létre és avattak fel a Szé­chenyi-emlékoszlopot Dávid- földön, a Város- és Faluvédők Szövetsége XIII. Országos Ta­lálkozójára készülve, a mi a klubunk az eszmei szerzője a Zengő Áruház elé tervezett Kossuth-emlékhely létrehozá­sának is. A honfoglalás évfor­dulójára is szervezetten, em­lékhelyek felkeresésével készü­lünk. B. R.

Next

/
Thumbnails
Contents