Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-02 / 211. szám
1994. augusztus 2., kedd Korunk üj Dunántúli napló 9 Határozott határozatlanság Polgármesterek válaszút előtt Nem volt könnyű időszaka a települések polgármestereinek az elmúlt közel négy év. Általános tapasztalatként szűrhető le, hogy - bár kivételek mindig vannak - a gyakorlatlanság sokszor ütközött a dörzsöltséggel (külső kivitelezők), az igények a megvalósítás nehézségeivel (pénzügyi források), a lehetőségek az információk hiányával (kihagyott pályázatok). A másik oldalról viszont akár rendkívülinek is mondható ez az időszak. A mérleg a válaszok szerint általában pozitív. Félig már „eltemetett” falvak kezdenek újjászületni, járdák százki- lóméterei épültek, házak ezreibe jutott el az egészséges ivóvíz, közösségeket szolgáló létesítményeket adtak át, szülő- falu-szeretetet eredményező rendezvények sokasága volt. Egészen bizonyos, ha a polgár- mesterek egy kiadványban be akarnának számolni az általuk vezetett község fejlődéséről, hosszan sorolhatnák az utókornak: mi mindenben sikerült előrelépni, befejezni, illetve vár még befejezésre, mert már elkezdték. Körkérdésünkre - Elfogadja-e a polgármester-jelöltséget a következő ciklusra? - meglepően egyhangú válaszokat kaptunk. Vannak, akik határozottan vállalnák, mások haboznak, természetesen sokan a falu népe akaratától téve függővé, maradnak-e. Habozik például Csonka- mindszent kiváló polgármestere, Ropoli László.-Ez most kegyetlen kérdés! - válaszolja. - Dönteni erről? Még nem lehet.- Mi az, ami riasztja?- Semmit nem tudnék mondani. Ha csak azt nem, hogy immár 62 éves vagyok.- És mi az, ami miatt vállalná továbbra is?- Épül a faluházunk. Úgy érzem, amit elkezdtünk, be is kell fejeznünk. Kovács Győző, Boda polgármestere is meglepődik a kérdésen, de határozott a válasza: ő szívesen maradna. Indoka hasonló, mint Ropoli Lászlóé: amit elkezdtek, be kellene fejezni.- Feltételezhetjük: az utódja is befejezi majd.-Kérdéses azonban: ki és milyen lesz az utód? Nem könnyű egy települést vezetni.- Mi ebben a legnehezebb?- A jogi keret, a papucs-paragrafusok. Ez a szélesebb „mező”, amelyet nehéz átlátni. A másik: a lakosság szemlélete. Változott ugyan valamennyire az elmúlt években, de úgy látom, túl lassú ez a folyamat.- Ha szeretne újból polgár- mester lenni, akkor nyilván felmérte azt is: mekkora az esélye, hogy megválasztják.- Fogalmam sincsen ...- Soha annyi pénzt nem kaptak a kisközségek önkormányzatai az elmúlt három-négy évtizedben, mint az utóbbi néhány évben - hallottuk Neitzer Józseftől, Boldogasszonyfa polgármesterétől. - Mégis volt kemény próbatételünk: Tere- cseny és Ántalszállás vezetékes vízzel való ellátása. Közel három éves munka után készült el idén.-Azt hittem, Ön is a jogszabály-dzsungelt kárhoztatja majd.- Szó sincs róla! Nekünk ez nem pkozott gondot.-És mi a legnagyobb örömet?-Az emberek elégedettsége. Kitűnő képviselőtestületünk van, a vita utáni döntés szent, a végrehajtás korrekt.- Ön nyugdíjasként, társadalmi munkában látja el a polgármesteri teendőket. Ez elvonja a családjától. Vállalná a következő ciklusra is a megbízást? <- A feleségem nem biztos, hogy egyértelműen örülne. Én azonban azt mondom: ha az emberek akarják, örömmel. * Vajda Pétemé, Hidas kemény csatákat is megvívó polgármester-asszonya csak tömör válaszokat ad:-Igen, vállalnám a megbízást.- Miért ez a magabiztosság?- Miért ne? Elég régi gyakorlatom van!- Gondolja, hogy sok polgármesternél a gyakorlat hiánya okozott gondöt?- Igen.- Önnek komoly csatái voltak. Például a hidasi égetőmű kapcsán.- Pont azt említi? Ott nem nyertem...-Azonos az önállóság a ma- gárahagyottsággal? - kérdeztük Kürtös Csabától, Nagyhajmás polgármesterétől.-Talán csak a kezdeti időszakban lehetett ilyen érzésünk. Ma már nincs, valóban teljesen önállóak vagyunk. Ezt a pénzügyi vonalra értem, mert községünk körjegyzőséghez tartozik.- Lát megfelelő utódot a polgármesteri székbe?- Egyelőre nem. Ezért valószínű, hogy elvállalnám újból a megbízást. Indoka ennek a be nem fejezett munkák sora is: a telefonhálózat, a horgásztó, a templom felújítása, a posta építése, a szennyvízhálózat. Ugyanakkor egy idegennek szembetűnő lehet, amit elértünk: az úthálózat, a vezetékes víz, a középületek felújítása. Elégedett az elmúlt évekkel Simon Jenő, Vejti polgármestere. Pedig a Dráva-sík falvainak meg kell küzdeniük a korábbi, szándékos visszafejlesztés szomorú örökségével is.-Mi valóban teljesen lemaradtunk az utóbbi 30-40 évben. Most azonban szívesen körbemutatom a falut, mit értünk el. Ezzel együtt úgy vélem, hogy a lakosság teljes ellátása, kiszolgálása érdekében még bőven van mit tenni, s szeretném folytatni ezt a munkát.-Korábban Vajszló társköElkészült az új vízműtelep, tudtuk meg Ropoli Lászlótól, Csonkamindszent polgármesterétől Fotók: Müller Andrea A vízkő sok pénzbe kerül Csata a csövekben Egy gonddal megint kevesebb? A svájci műszakiak és a kínai orvosok ismét előrukkoltak valamivel. Van ugyanis egy készülék, amely különleges elven működve kivonja a vezetékes vízből a lerakódásra hajlamos anyagokat, illetve a már „megkövesedett vizet” feloldja. A Távol-Kelet orvosai pedig hosszú kísérletekkel bizonyították, hogy az ily módon kezelt víz fogyasztásával megelőzhető a vesekő képződése, illetve a már meglévő vesekő gyógyszer szedése nélkül fellazul és a szervezetből kiöblítődik. Ami a különleges kezelés lényege: a mágnesesség. Európában egyelőre 12 000 körül van az ilyen berendezések száma. Amiből következtethetünk arra, hogy még új az eljárás, illetve arra is, hogy legyen az bármelyik ország, bármelyik település, bármelyik vizet használó ipari üzeme, vagy háztartása: a vízkővel, a rozsdásodás- sal meg kell vívni a csatát. Az ütközet kimenetele korántsem közömbös. Említsünk csak egy példát: ha a központi fűtés radiátoraiban lerakódik a vízkő, ez gyakorlatilag hőszigetelőként működik. Az olajjal, szénnel, gázzal fűtő gazda nem is sejti: miért kell egyre több „naftát” elégetnie azonos lakáshőfok biztosításához.... Mediagon-nak nevezték el a svájci találmányt, amely megakadályozza ezeket a kellemetlenségeket, ugyanakkor nem szegényíti a víz értékes ásványtartalmát. A készülék nem igényel energia-betáplálást, gyakorlatilag állandó élettartamú, nincs szükség karbantartásra, illetve előnye az is, hogy amikor felszerelik, nem kell a vízvezetéket megbontani. A magyarországi forgalmazó - az Unicoma Bt. - szerint naponta ismétlődő bosszúságokat okoz a vízkőlerakódás a háztartásokban: kezdve a zuhanyrózsa apró lyukainak eldugulásától a vízkőlerakódás miatt szükségessé váló bojlercseréig. Megszokott módja volt eddig a lerakódás megakadályozásának a víz lágyítása. Ezzel az eljárással azonban kivonták egyúttal az ásványi anyagokat is, többek között a kálciumot, a magnéziumot. Az élő szervezeteknek pedig mindegyikre szüksége van. A Mediagon feladata: mesterséges úton kristálycsírákat Boda polgármestere: Kovács Győző, ha megválasztják, marad ... zsége volt Vejti. Érzik még mindig a volt székhelyközség „felsőbbrendűségét” ?-Nem, nagyon jó a viszonyunk, azzal együtt, hogy a körjegyzőség révén most is van érintkezési, együttműködési pontunk. A hivatalos és a személyes kapcsolat egyaránt jó, mindkettő nagyon fontos.- Mintha semmi problémájuk se lett volna . . .-Dehogynem! Különösen az első évben: az átállás a tanácsi rendszerről az önkormányzatira. Az emberek fejében is változtatásra szorultak a megszokott dolgok. Ez nem ment könnyen. * Nem keresi az Európába vezető utat Varga Zoltán, Szent- dénes fiatal polgármestere, mert- mondja - „voltunk mi már Európa, Szent Istvántól Szé- chenyi-ig!” Varga Zoltánt nem érdekli, hogy melyik párt vezette kormányzati éra ad hátteret a községi szinten végzett munkának.- Mindenki véleményét tiszteletben tartom, akkor is, ha .azzal nem értek egyet. Amikor közel négy éve elvállaltam a polgármesterséget, azért tettem, mert elindultunk valami felé. Tudtam, hogy Szentdénesen nagy dolgokról nem lehet szó, de azt is: valamit itt is el lehet érni, meg lehet csinálni.-Elsősorban mi nehezítette ezt a munkát?- Csak szubjektív alapon tudok válaszolni: munkahely mellett csinálom, tagja vagyok a megyei közgyűlésnek, az ezen belül megalakult Polgári frakciónak. A három együtt sok.- Mennyiben volt partnere a képviselőtestület, illetve a lakosság?- Nekik is megvannak a saját gondjaik. Viták - hála istennek!- voltak, de nagyobb zökkenők nem.-A következő ciklusra jelölteti magát?- Csak az előbbre lépés lehetőségének biztos tudatában! Mészáros Attila „képezzen”, olyanokat, amelyek viszonylag rövid idő alatt elbomlanak, így az anyag újból eredeti állapotába kerül. Jelen esetben a víz. A szakember véleménye: ha ez a „viszonylag rövid idő” elegendő ahhoz, hogy a mesterséges kristálycsírák „kiússzanak” a berendezésekből - bojler, fűtőtest-, akkor nincs idő a lerakódásra. Amikor a vízvezeték-rendszert már elhagyták ezek az anyagok, nem okoznak kárt. Mindezt mágnesesség révén érik el. A vízkezelő' készülék egy speciális alumínium-ötvözet. Lényegében két darabból áll, amelyeket egymással szemben a vízvezetékre erősítenek. A svájci találmány egyébként még a háziasszonyoknak is jó szolgálatot tesz: a szakemberek szerint közel egyharmadával kevesebb mosópor kell a Medi- agon-nal kezelt víz használatakor. M. A. Lehetett (volna) jól dönteni? Amióta megtudtuk, hogy a kormány nemet mondott az expóra, sokunkban felvetődik a kérdés: dönthetett-e másként a kormány? Másként igen, de jól nem. Mert ebben az ügyben csak egyetlen jó megoldás képzelhető el: megrendezni egy politikailag és erkölcsileg sikeres, anyagilag kifizetődő világkiállítást. Erre azonban a kabinet kilátást sem látott. Milyen döntéseket hozhatott a kormány? Alapvetően háromfélét: lemondja az expo-t, kompromisszumos megoldást keres, vállalja a rendezvényt. Az első változat következett be, mondván, hogy a világkiállítás mára csak állami nagyberuházásként építhető fel, de erre nincs pénz. Miért nem keresett a kormány közbülső megoldást? Ilyen lehetett volna a Budapesti Nemzetközi Vásár kibővített és korszerűsített területén rendezendő, „olcsóbb” expo. De még azzal is meg lehetett volna próbálkozni, hogy Magyarország „elcseréli” az 1996-os expo-t a következő világkiállításra pályázó Egyesült Államokkal: az USA rendezné meg a maga Expo-ját 1996-ban, mi pedig valamikor 2000 körül, talán akkor már jobban megy majd nekünk ... A jelek szerint a kormány az ilyen vagy hasonló kompromisszumokkal járó anyagi kockázatot sem akarta vállalni. A harmadik változat csak akkor jöhetett volna szóba, ha a kormány már ma garanciát látott volna arra, hogy az egyes számításokban „megjósolt” expo bevételek valóban befolynak az államkasszába. De a pénzügyminisztérium véleménye szerint a bevételekhez fűződő várakozások irreálisak. Most várhatóan megindul az érvek-ellenérvek csatája a képviselők „megdolgozására”. A parlamentnek kell eldöntenie: inkább legyünk szegényebbek egy szép illúzióval, de gazdagabbak néhány milliárddal? Vagy a milliárdok így is, úgy is elmennek a mindenképpen szükséges beruházásokra, akkor hát mégis tárjuk ki kapuinkat a világ előtt? Vajon a parlament is csak másként dönthet, vagy jól is? Megélnek - de élnek? Koldussors régen és ma Koldusok, hajléktalanok, csavargók. Lépten-nyomon találkozunk velük. Ott vannak a nagyobb városok forgalmas terein, pályaudvarokon, aluljárókban, templomok előtt. Nyomorúságosak, ápolatlanok, szánni valók. Olyan is akad köztük, aki csonka testrészeinek mutogatásával ébreszt sajnálatot és készteti az arra járókat adakozásra. Van, aki odavet nekik néhány forintot, mások inkább messziről elkerülik őket. E szegényréteg helyzetéről beszélgettünk Vecsei Miklóssal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti szervezetének vezetőjével.- Régen jogszabály tiltotta Magyarországon a koldulást. Ma egyre nagyobb számban találkozunk kéregetőkkel. Mi ennek az oka? A tiltás ellenére mindig voltak itt-ott koldusok. A piacgazdálkodásra való áttéréskor, a 80-as évek végén azonban tömegessé vált jelenlétük. Ekkor zártak be nagyüzemeket, gyárakat, munkásszállásokat szüntettek meg. Emberek százai váltak egyik napról a másikra munka- nélkülivé, nem egy közülük otthontalanná. Hiányoztak azok a szociális megoldások, amelyek e változások áldozatait megvéd- ték volna a lesüllyedéstől.- Mely vidékek érintettek leginkább?- A nagy iparvidékeken mindenképpen többen vannak, a mezőgazdaságból élő területeken kevesebben. A főváros pedig mindig is gyűjtőhely volt. Itt könnyebb, egyszerűbb a boldogulás.- Ön szerint ki a szegény? Különbséget lehet-e tenni szegények, koldusok, csavargók, hajléktalanok között?- Nehezen. Ezek a megnevezések átfedik egymást. Nagyon sokszínű ez a réteg. Érezheti magát olyan is szegénynek, akinek van jövedelme, de nem elégedett vele. Azoknak az embereknek, akik kéregetni kényszerülnek, többnyire nincs otthonuk, nincs semmiféle jövedelmük. Sokan közülük a megélhetés miatt becsapják az embereket. Például tolószéket lopnak és rokkantnak adják ki magukat, remélve, hogy így köny- nyebben jutnak pár forinthoz, mert rákényszerülnek erre. A reménytelenség miatt jutnak el idáig. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat - ez a szervezet már a nagyobb városokban működik - a legelhagyatottabb rétegek segítését vállalta föl.-Ki tudják-e szűrni azokat, akik valóban rászorulnak a segítségre?- Sajnos nem. Sok olyan szegény van, aki szégyellj a helyzetét, el sem jön segítséget kérni. Inkább kikapcsolja otthonában a gázt, vagy a villanyt, nehogy a hatóság tegye meg helyette. És jönnek olyanok, akikről tudjuk, hogy valószínűleg meg sem érdemlik a figyelmünket.- Beszélik: vannak, akik jobban megélnek a kéregetésből, mintha dolgoznának.-Igen, van rá példa, hogy naponta akár 2-3 ezer forintot is összegyűjt egy-egy ügyes koldus.- Tud-e a koldusok közti maffiáról?- Mint mindenhol, itt is kialakultak klikkek. Felosztják maguk között a jövedelmezőbb helyeket, például a forgalmasabb aluljárók, a templomok előtti tereket, előkelőbb, gazdagabb lakóövezeteket, ahol még a kukában is mindig akad valami, ami pénzzé tehető. Ezekért a helyekért aztán kemény harcot folytatnak. Esetleg pár száz forintért bérbe is adják és így próbálnak boldogulni.-Mások-e a mai szegények, mint régen?- A maiak agresszívebbek, elkeseredettebbek. És a társadalom tehetetlen. Karitatív szervezetekkel lehetetlen megszüntetni a szegénységet. Koldusok mindig lesznek. Albert Melinda Nemzetközi természetvédelmi tábor Kilenc ország képviseletében érkezett fiatalok részvételével nemzetközi természetvédelmi tábor nyílt hétfőn Kecskeméten, a Kiskunsági Nemzeti Park Székházában. A két hétig tartó, a természetvédelem közös, illetve országonként eltérő gondjainak, eredményeinek megvitatására is alkalmas találkozót az Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők Szövetsége szervezte. Az évente más-más államban sorra kerülő rendezvényen, amelynek hazánk első ízben ad otthont, 16-25 éves korú fiatalok vesznek rész.
