Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-11 / 220. szám

12 aj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. augusztus 11., csütörtök Szövetkezetbarát agrárpolitikát? A modem értelemben vett szövetkeztek története a múlt századra nyúlik vissza. Az ang­liai Rochdale-ben 28 takácsnak bérvitái támadtak a tulajdonos­sal és ekkor megalapították fe­jenként egy font alaptőkével a „Becsületes Úttörők Társasá­gát”. A rochdale-i alapelveket tekintik ma is a szövetkezetek kiskátéjának. A szövetkezet a társadalom perifériájára sodródott emberek kitörési kísérlete volt, célja a múltszázadi szabadversenyes nyerskapitalizmus és a szabá­lyozatlan piac pusztító hatásai ellen védelmet nyújtani az egyénnek gazdasági téren. Az iparban kezdődött a történetük, azonban onnan kiszorította őket a részvénytársaság, ez a teljesen profitorientált forma, amellyel nem bírták a versenyt. Ezzel szemben napjainkig erősödött a szerepük a mező- gazdaságban, illetve tágabb ér­telemben az élelmiszergazda­ságban. Minden szerves úton kialakult kollektív tőkeforma, mint a részvénytársaság, vagy a szövetkezet valamilyen relatív erőforráshiányt hidal át. Ami­kor a nagy vasútépítkezések be­indultak, akkor ehhez már nem volt elégséges az egyes csalá­dok kezén fölhalmozódott tőke, bármilyen gazdagság is kon­centrálódott már egyesek kezé­ben. Ekkor vett lendületet a nagy részvénytársaságok alapí­tása. Napjainkban már a rész­vénytulajdon az uralkodó forma a fejlett nyugati világban és igencsak kérdéses, hogy ez „magántulajdonnak”, vagy „tár­sadalmi tulajdonnak” tekint- hető-e. A magántulajdonon alapuló családi vállalkozás hovatovább Hamarosan elkészül a Buda­pesti Értéktőzsde új bevezetési és forgalmazási szabályzata. Fő célja a tőzsdére való bekerülés meggyorsítása, mégpedig úgy, hogy egyben a piac több infor­mációhoz jusson az érintett cé­gekről. Mindezt a Budapesti Ér­téktőzsde szerdai tájékoztatóján mondták el. A Tőzsdetanács keddi ülésén döntött arról, hogy az EBRD közelmúltban Magyarországon kibocsátott forintkötvényét ha­marosan bevezetik a tőzsdére. Új kiadványt is létrehozott a tőzsde, a rendszeresen megje­lenő Heti' Hírlevelet. Ennek célja, hogy a kívül állók köny- nyebben hozzájuthassanak tőzsdei információkhoz. A tájé­koztatón elhangzott, hogy a keddi tőzsdenapon fennakadás volt a számítógépes kereske­désben. Kapacitás problémák miatt a rendszer leállt. Ezért átmenetileg a listás kereskede­lemben a paramétereket változ­tatni kívánják, hogy a gépek boldoguljanak a viszonylag nagyszámú ajánlat feldolgozá­sával. Hamarosan azonban számítógép-fejlesztésre is sor kerül, hogy gyorsabbá váljon a feldolgozás. A bevezetési és forgalmazási szabályzat átalakításával el kí­vánják érni, hogy lényegesen rövidebb idő alatt kerülhesse­Új adótörvény készül Szerbi­ában, amely megkönnyíti a kül­földi beruházók helyzetét. A ja­vaslat szerint öt évig mentesül az adófizetés alól az a személy, aki tőkéjét vámszabad övezet­ben fekteti be. A mentesség négy évre szól abban az eset­ben, ha a vállalat Szerbia fejlet­len vidékén alakul meg. Az új javaslatok kedvezőbbek a jelen­legi előírásoknál, mivel az ér­vényben lévő szabályozás az újonnan alakuló vállalatok ese­tében csak az első évben enge­délyezi a nyereségi adó alóli tel­az agrárszektorra korlátozódik nagyobb méretekben. Viszont ne felejtsük el, hogy másfél év­század alatt halmozódtak föl azok a családi tőkék, amelyek a mai modem farmgazdaság mű­ködtetéséhez szükségesek. Eh­hez hozzájárult még egy agrár­barát állami szubvenciós poli­tika, valamint az ennek megfe­lelő árrendszer. Mindezek hiá­nyoztak az Elbától és a Lajtától keletre az elmúlt egy-másfél év­században. Feldolgozás és kereskedelem Nyugaton a földolgozás és a kereskedelem területén alakul­tak ki jelentős szövetkezeti há­lózatok, hatalmas tőkékkel és nek tőzsdére az arra alkalmas cégek. Jelenleg ugyanis még vi­szonylag hosszú ez a folyamat. Ezért a Tőzsdetanács döntését a bevezetési menetrendben elő­rébb hozzák. így amikor már elkészül a cég prospektusa, ab­ban feltüntethető a Tőzsdeta­nács bevezetéssel kapcsolatos kedvező döntése. Bizonyos vál­tozások lesznek a jegyzett, il­letve forgalmazotti kategóriák­nál az előírt minimális közkéz­hányad tekintetében. E kifeje­zés alatt az értendő, hogy a pa­pírok milyen arányban vannak kistulajdonosok kezében. Kistu­lajdonosnak az számít, aki egy cég részvényeinek 5 százaléká­nál kevesebbet birtokol. Jelen­leg a jegyzett kategóriában 20 százalék, a forgalmazotti kate­góriában 10 százalék a minimá­lis közkézhányad. Ez valószínű­leg a jegyzett kategóriában 25 százalékra emelkedik, a for­galmazotti kategóriában azon­ban változatlan marad. A sza­bályzat foglalkozik azzal is, hogy minimálisan hány tulajdo­nos kezében kell lennie egy- egy társaság részvényeinek. Ez a jegyzett kategóriában várha­tóan a jelenlegi 50 tulajdonosról 100-ra fog emelkedni. A for­galmazotti kategóriában az elő­írt minimális tulajdonos szám 25, ami meg fogja haladni az ötvenet. jes felmentést. Ha a külföldi cég Szerbiában üzemrészleget, ál­landó ügyviteli egységet hoz létre, akkor csak azon nyereség után köteles adót fizetni, ame­lyet az ország területén termel. Éz a rendelkezés összhangban van a külföldi befektetésekről szóló jugoszláv törvényekkel, amelyeket néhány hete hozott meg a szövetségi parlament. El­sősorban külföldi bankok terve­zik fiókok nyitását, a beruházási lehetőségek reális felmérése azonban csak a gazdasági zárlat feloldása után lehetséges. hatalommal. A farmerszövetsé­gek, szövetkeztek, terméktaná­csok (mindmegannyi szövetke­zeti forma) a kormányok fontos tárgyaló partnerei, maguk sza­bályozzák a termelést és a pia­cot. Nekik köszönhető, hogy a farmerek nem váltak a nagy szolgáltató, fölvásárló és élel­miszer ipari monopóliumok egyszerű bedolgozó bérmunká­saivá. Sok terméknél e szövetkeztek bontják le a termelési kvótákat személyekre szólóan. Jelentős pénzt kell befizetnie egy far­mernek, ha bővíteni szeretné sa­ját kvótáját, például új tehenet szeretne beállítani. A tej száz százalékát szövetkezetek vásá­rolják, dolgozzák föl és értéke­sítik. Szó sincs arról, hogy egy Kovács József, az IKM török referatúrájának vezetője szerint a magyar exportőröknek meg kell küzdeniük a török - állami - import visszafogásával, a tö­rök líra nagyon drasztikus leér­tékelésének hatásával. Az idei első félévben a magyar export tovább csökkent, mindössze 18,5 millió dollár volt, részben azért is, mert kivitelünk több mint kétharmada állami külke­reskedelmet folytató vállala­tokhoz kapcsolódik. Törökor­szágban jelentős a kereslet élő állat iránt, nagyobb, mint amekkora az általunk eladható exportárualap. Ezért ha vala­mely cégnek van lehetősége, Tetőcserép-fejlesztések a Bramacnál Nem állította meg a fej­lesztést és a választékbőví­tést az osztrák érdekeltségű Bramac Kft-nél az építő­anyag vásárlás rohamos csökkenése. Bár ez a cég is jelentős karcsúsításra kényszerült, napjainkra már sikerült kihevernie a kereslet 50 százalékos visszaesését. Több mint 30 millió forintos költséggel új technológiai sort állítot­tak munkába, ennek segít­ségével már garantálni tud­ják, hogy a piros cserép átmenetileg sem veszít élénk színéből. A tetőfedőt olyan vékony bevonattal látják el, amely megakadá­lyozza, hogy a benne lévő mész „kivirágozzon”. A társaság a választékbővítés céljából közvéleménykuta­tást végzett a leendő vásár­lók körében, akik jó néhány új formát és színmintát so­rakoztattak fel. Az eddigi tapasztalatok szerint a je­lenlegi termékeik mellett újszerű aszimmetrikus, hul­lámos cserép is tetszene a hazai vásárlóknak. farmer annyi tehenet tarthat, amennyit akar! A szovjet kolhoz A „szocialista” országokban és a harmadik világban éppen a periférikus helyzetből való kitö­rés kényszere és államilag, ide­ológiai szinten meghirdetett célja tette alkalmassá a szövet­kezeti formát, hogy a mezőgaz­daságban mintának tekintsék, éljenek és visszaéljenek vele. Mindig is hatalmas ellent­mondás feszült azonban a kü­lönböző célok között. Az egyik feladat a falu, az agrártermelők fölemelése, a mezőgazdaság modernizálása, amihez nem áll­tak rendelkezésre a megfelelő erőforrások. Az erőforráshiány szívesen segítenek konkrét cí­mekkel stb. A kilátásokat illetően nem sok esély látszik - a jelentősebb autóbuszüzlet hiányában - a ta­valyi exportteljesítmény meg­ismétlésére. Reálisan 50-70 mil­lió dolláros magyarkivitellel le­het számolni 1994-re, ezt sem lesz könnyű elérni. Kovács Jó­zsef felhívta a figyelmet a török állami vállalatok által kiírt ver­senytárgyalásokon való részvé­telre. A tárcának vannak kész anyagai, amelyeket díjmentesen át tudnak adni az érdeklődők­nek. Utalt arra, hogy az IMF ké­szenléti hitelt szavazott meg áthidalására kézenfekvőnek tűnt a kollektív gazdálkodású formák alkalmazása, kezdve a szovjet kolhoztól a kínai kom­munán át a tanzániai ujáamáig (ejtsd: udzsáma), vagy az etióp kebeléig. A másik cél, az erőltetett ipa­rosítás viszont ellentmondott az előbbinek, az agrártermelés fej­lesztésének, és az utóbbi kapott prioritást. így a mezőgazdaság a tőkeforrás szerepét játszotta az iparosításhoz, aminek eredmé­nye a falu, a vidék fokozódó ki­zsákmányolása lett mindenütt. Ez viszont csak politikai aláve­tés által volt lehetséges, ezt a szerepet kapták végül ezek a kollektív szervezeti formák, vagyis az egyén elnyomását, karámban tartását, megnyomo- rítását szolgálták. Távolodás a kolhoztól Magyarországon az elmúlt három évtized története a kol­hozformától való szüntelen tá­volodás története. Itt kialakul­tak a parasztpolgárosodás fölté­telei a szövetkezet keretei kö­zött. Az egyéni és a csoportos vállalkozás, mint az árutermelő, specializált háztáji gazdálkodás, vagy a melléküzemág teljesen idegen volt a kolhoztól. Az 1970-es években a reform elleni támadás már a szövetke­zeti szektor falán tört meg, mert az agrárértelmiség, az agrárme­nedzsment összefogott a terme­lőkkel a pártállami oligarchia ellen. Lehetett volna a rendszervál­tás után a szövetkezeti szektorra támaszkodni, haladva egy szer­ves átalakulás útján. Sajnos nem így történt... Gazdag László Törökországnak, ez a beruházá­sok élénküléséhez vezethet. Lehetőség kínálkozik harma­dik piacon való közös fellépésre is. É téren elsősorban az egyes mohamedán szovjet utódálla­mok jöhetnek szóba, ahol Tö­rökország aktív üzleti fevékeny- séget fejt ki. Vannak területek, ahol már konkrét együttműkö­dés van kialakulóban - mező- gazdasági, elletve élelmi­szer-feldolgozó gépek -, ám Oroszországban is mutatkozna lehetőség török építőipari tevé­kenységbe való bekapcsoló­dásra, épületgépészeti, építő­anyagok stb. beszállítása révén. Igaz, a török Eximbank kizáró­lag török beszállítási hányadra biztosít hitellehetőséget, tehát ha magyar vállalatok részt vesznek harmadik piaci beruhá­zásokban, erre tekintettel kell lenniük. Miről ír az e havi Privát Profit? A Privát Profit augusztusi számának központi témája a cégvédelem. Az összeállítás vadkeleti óvodához hasonlítja a honi cégvédelmet, jelezvén, hogy a mi viszonyaink között még igencsak óvodás szintű ez az iparág. Pedig vállalkozások léte és nemléte foroghat a ve­szélyfaktorok közötti helyes la- vírozáson. A PP másik központi témája a falusi turizmus. A látlelet rö­viden: a vendégvágyak a leg­többször nem találkoznak a vendégágyakkal, így ez az ide­genforgalmi iparág csak sínylő­dik. Pedig nagy lehetőség van benne - ám nem elég a házat felhúzni és kitenni rá a Zimmer frei táblát: legalább ennyi ener­giával művelt marketing is kell. Az egyszeri menedzsert le- küldte a főnöke Schubert Befe­jezetlen szimfóniájának előadá­sára. A menedzser szorgalma­san jegyzetelt, jelentése egy vi­lágméretű gondolkodásmód hű (görbe) tükre. Hogy mit jelen­tett? Megtudható a lapból. Ám az is, hogy mire kell ügyelni a manapság „dúsan tenyésző” menedzseriskolák és -tanfo­lyamok közötti válogatás során. Az augusztusi PP „meglova­golta” az új Opel Omegát, isme­retséget kötött a Chryslert és Toyotát forgalmazó Emil Frei Hungaryval, és bemutatja Estéé Lauder egyik fiát is. Ezenkívül nem hiányoznak az adózási és jogi tanácsok, az ingatlankereső és a partnerke­reső rovatok sem. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mel­lékletünk jelen oldalát első­sorban az újonnan vállalko­zók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklámlehetőség, és az általa nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költ­ségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vál­lalkozások - Üzlet” mellékle­tünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mel­lett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingveze­tőnket, Baranyai Józsefnél (Telefonja: 415-000/160-as mellék.) Munkatársunk segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságírót és fotoriportert biz­tosít. A „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkkal legközelebb augusztus 25-ikén jelentkezünk Oldalaink megírásában közreműködtek: Békéssy Gábor Kaszás Endre Mészáros Endre Szakirodalmi tájékoztató Public Relations kézikönyv A public relations gyakorlata külföldön közel száz éves múltra tekint vissza. Az Egye­sült Államokban alkalmazták először a múlt század végén. A fejlett európai piacgazdaságok­ban csak a század közepén nyert polgárjogot. Körülbelül a 70-es évekig egyértelműen a vállalati szférához kötődött a pr fo­galma, a vállalat értékesítési céljait sajátos, közvetett eszkö­zeivel elősegítő módszeregyüt­tesnek tekintették. A public relations elméleté­ben és gyakorlatában egyaránt óriási változásokat hozott az elmúlt másfél-két évtized. Egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni módszereit, megje­lent a non-profit szervezetek gyakorlatában. A pr-eszköztár alkalmazásának igénye napja­inkra érett meg. Először a gaz­dasági szférában, majd egyre hangsúlyosabban a nonprofit szervezetek körében is. Á bu­dapesti közgazdaság tudományi egyetem és a külkereskedelmi főiskola oktatási programjában eddig is szerepelt a pr gyakor­lati ismeretének oktatása, de a hirtelen jelentkezett tömeges igény szükségessé teszi, hogy szélesebb körben indítsa be a pr-oktatását. A „Public Relations. Kísér­leti kézikönyv” az első kísérlet arra, hogy a Magyarországon hozzáférhető külföldi szakiro­dalomból és a nagyon csekély számú hazai publikációból okta­tási célra alkalmas magyar nyelvű anyagot bocsássanak a hallgatók rendelkezésére. A Magyar Hirdető Rt. támo­gatásával megjelentetett kötet készítői: dr. Sándor Imre, dr. Németh Mária. Az előszóban kérik és várják az olvasók, használók, a hazai szakemberek és hallgatók segítségét abban, hogy ezt az összeállítást egé­szítsék ki javaslataikkal, ötlete­ikkel, és így talán előbb-utóbb sikerül majd illusztrálni áz egyes irodalmi megállapításo­kat. A kézikönyv az Magyar Reklámszövetség könyvtárában megtalálható, de mint fontos ki­adványt ajánlják megvásárlásra. A könyv az MRSZ titkárságán megvásárolható vagy megren­delhető. Gyorsabban a tőzsdére Nem szabad leírni a török piacot Hatékony exportösztönzésre, versenyképes exportáruala­pokra, a piaci munka erősítésére van szükség a megnehezült tö­rökországi piac lehetőségeinek a kiaknázására - hangzott el a Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szövetség török ta­gozatának ülésén. Új adókedvezmények Szerbiában a külföldi beruházóknak Az aratás befejeztével most a szalmabálákat szedik össze a szövetkezeti földeken

Next

/
Thumbnails
Contents