Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-11 / 220. szám

10 aj Dunántúli napló 1994. augusztus 11., csütörtök Vállalkozások - Üzlet Végelszámolás után a Pannolit Befejezettnek tekinti a Pan­nolit Kőbányászati^ Vállalat végelszámolását az Állami Va­gyonügynökség. A végelszá­moló biztos ugyanis a vállalat eszközeit értékesítette, a hitele­zők, hatóságok felé a kötele­zettségeknek eleget tett, s ezt követően a vállalatnak a pénz­eszközökben lévő vagyona nem egészen 200 ezer forint maradt. Metro bevásárlóközpontok Budapesten Két új bevásárlóközpont nyí­lik csütörtökön; az egyik Buda­pesten a Gyáli úton, a másik Bu­daörs határában. A budaörsi egy­ségben rendezett sajtótájékozta­tón a tulajdonos Metro Internati­onal Management AG. képvise­lői elmondták: a viszonteladók kiszolgálására felépített két óriás raktáráruház összesen 3 milliárd forintba került, s árukínálatuk a már működő hasonló diszkontá­ruházaknál gazdagabb, összesen 20 ezer féle termék között válo­gathatnak a belépésre jogosító igazolványt kiváltó vevők. Az ott kínált élelmiszerek 90, a ve­gyiáruk 60 százaléka hazai üze­mek terméke, de a többi cikkben is nagyarányú a magyar rész­arány. Az árut átlag 8-10 száza­lékkal olcsóbban kínálják, mint más hasonló kereskedelmi egy­ségeknél. A 30 éve megalakult, a világ nyolc országában 130 be­vásárlóközpontot működtető Metro óriás konszernnek ez az első kelet-európai vállalkozása. A tervek között szerepel, hogy három éven belül további hat óriás diszkont áruházat épít az országban, legközelebb Debre­cenben, majd Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Győrben és egy újabbat Budapesten. A most megnyíló két áruház összesen 450 embernek teremt munkaal­kalmat. Hamarosan drágulnak a nemesfémek Várhatóan hamarosan a hazai ékszerboltokban is drágulnak a nemesfémek a forintleértékelés hatására. Feltehetően elsősor­ban az ezüst és platina ékszerek ára emelkedik majd. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis a közelmúltban emelte a jegybanknál nyilvántartott ezüst- és és platinaárfolyamo­kat, ugyanakkor az arany árát egyelőre változatlanul hagyta. Az MNB-ben ezzel kapcsolat­ban elmondták, hogy alapve­tően a londoni nemesfémpiacon kialakult árak alapján határoz­zák meg a hazai árfolyamokat. Nem naponta módosítják a kur­zusokat, hanem súlyozott átla­got számolnak, s amennyiben a változások meghaladják az 5 százalékot, úgy ezt a nemzeti bank saját árfolyamaiban is ér­vényesíti. Az idén az év elején emel­kedtek az MNB nemesfém-árfo­lyamai, azóta nem volt változás. Áz augusztus 9-i korrekció ha­tására az ezüst eladási ára grammonként 17,2 forintról 19 forintra, a platináé 1.320 forint­ról 1.487 forintra emelkedett. Az áremelkedés az ezüst ese­tében meghaladta a 10 százalé­kot, a platinánál ennél is több volt, 12,6 százalékot tett ki. Az arany ára viszont nem változott annak ellenére, hogy az elmúlt héten a kormány a forintot a konvertibilis valutákhoz képest 8 százalékkal leértékelte. A le­értékelést ugyanis ellensú­lyozta, hogy a londoni aranypi­acon jelentősen csökkent az arany ára. így a Magyar Nem­zeti Bank nem változtatta saját árfolyamait. Az MNB egyébként Magyar- országon az ékszergyártó cé­geknek, valamint a különböző iparvállalatoknak értékesít ne­mesfémet. Fogyasztók figyelmébe Amit az élelmiszerekről tudni kell Főleg a tejtermékek romlanak könnyen ebben a nagy meleg­ben. Vigyázzunk arra, hogy a gyermekeknek a „tejesít” csak forral adjuk! Fotó: Müller Andrea A közfogyasztásra szánt élelmiszereket teljes értékű, egészséges, termék jellegének megfelelő minőségű nyers­anyagból szabad csak előállí­tani, a szabványban meghatáro­zott (engedélyezett) adalék­anyagok felhasználásával és a közegészségügyi, állat egész­ségügyi, élelmiszer higiéniai és minőségi követelmények meg­tartásával. Élelmiszert előállí­tani csak szakhatósági engedé­lyekkel (ÁNTSZ, Állat egész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás) rendelkező üzemben szabad. (Kivéve: a mezőgazdasági kistermelő közfogyasztás céljá­ból előállított (megtermelt) me­zőgazdasági termékének tisztí­tását, osztályozását, válogatását elvégezheti és mezőgazdasági termékből hőkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet (lépesmézet) állíthat elő, saját tenyésztésű állattól szár­mazó tejet, tejterméket, tojást, valamint vágott baromfit köz­vetlenül a fogyasztók részére ér­tékesítheti, ha annak alkalmas­ságát a hatósági állatorvos iga­zolta). Csak jó minőségben Az élelmiszert csak jó minő­ségben, megfelelő tápértékét eredményező összetételben és gyártási eljárással az élelmezés egészségügyi követelmények teljesítésével szabad előállítani. Ha a minőséget szabvány vagy más minőségi előírás határozza meg, azt kötelezően alkalmazni kell. Országos szabványok hatá­rozzák meg az élelmiszerek elő­állításához felhasználható anyagokat; gyártási előírásokat; minőségi követelményeket; megjelöléseket; csomagolását; szállítási, tárolási feltételeket; minőségmegőrzési-, fogyaszt­hatósági időket; valamint a ter­mék forgalomba hozatalának egyéb kritériumait. (A szabvá­nyok az egységes értelmezés érdekében fogalom-meghatáro­zásokat is tartalmaznak.) A termékekre vonatkozó szabvá- nyi előírások a gyártókra nézve kötelező érvényűek. A szab­ványnak való megfelelőséget a forgalmazás előtt az OÉTI és a KERMI vizsgálja. A szabvány előírásaitól eltérést csak a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal el­nöke engedélyezhet. Egyértelmű követelmények A szabványok részletes leírá­sokkal, rajzokkal, egyértelmű, konkrét követelmények előírá­saival segítik a gyártót a megfe­lelő termék előállításában. Szabvány vonatkozik az élelmi­szerek közül például a tőkehú­sokra, húskészítményekre, vá­gott baromfi félékre, lisztesá­rukra, pékárukra, cukrászsüte­ményekre, fagylaltra, sajtokra, búzaliszt sikértartalmára, a tej minőségi követelményeire, sü­tőipari termékekre, üdítőita­lokra, alkohol tartalmú italokra, zöldség-gyümölcsfélékre stb. A vonatkozó szabványok a termé­kek kereskedelmi forgalmazá­sára írnak elő követelményeket, melyek betartását az erre hiva­tott, a jogszabályok által ellen­őrzési hatáskörrel felruházott szervek (így a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség és fővá­rosi, megyei felügyelőségei) vizsgálnak. A termékek válasz­tékának bővülése, az import- termékek növekedése, a techno­lógia változása is indokolttá te­szi a szabványok folyamatos felülvizsgálatát. Szükségessé vált az országos szabványok módosítása, szintre hozása a nemzetközi előírásokhoz. Az import élelmiszerek forgalma­zásának engedélyezése is ennek megfelelően történik. Az előállító kötelessége Az élelmiszer előállításának helyén az előállító köteles gyártmánylapot kiállítani. Az új terméket csak előzetes minő­ségvizsgálat után szabad közfo­gyasztásra forgalomba hozni. A termék megfelelőségét az Állat egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás végzi (adott megyei illetékességgel) ezt kö­veti a KERMI-nél történt be­vizsgáltatás, illetve írásos szak- vélemény kérése. Az elvégezte­tett minőségvizsgálatról (KERMI, MERT CONTROLL RT) írásos szakvélemény szüle­tik, amelynek a lényegét min­den kis- és nagykereskedelmi fogalmazóval a gyártó vagy im­portáló köteles írásban közölni. (A vevő kérésére a teljes szak- véleményt is át kell adni.) Egyébként a forgalomba hozó köteles meggyőződni arról, hogy a minőségvizsgálatot el­végeztették-e. A külföldről behozott élelmi­szerek esetén a szükséges vizs­gálathoz előmintát kell az OÉTI-be küldeni. (Az OÉTI-ben végzett vizsgálat mellett szükséges KERMI en­gedély megszerzése is.) Az im­portáló a szállítás megkezdése­kor - az előminta vizsgálatról szóló szakvélemény megkül­dése mellett - köteles a, telephe­lye szerint illetékes ÁNTSZ-t megkeresni az első beérkezett tétel és az előminta azonosítása céljából. Folyamatos behozatal esetén 3 évenként meg kell ismételni a tételazonosító vizsgálatot. A belföldi forgalmazó köteles a terméken az OÉTI szakvéle­mény számát a vizsgálatidejére utaló évszámot és a vizsgáló in­tézmény tételazonosító jelét fel­tüntetni - az élelmiszerekre egyébként előírt jelölési kötele­zettség megtartása mellett. Ha az exportra előállított élelmiszer nemzetközi vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott minőségét hazai szabvány nem írja elő, forga­lomba csak akkor kerülhet, ha az előzetes minőségvizsgálata a gyártmánylap alapján, az illeté­kes intézetben megtörténik. A különleges táplálkozási igényt kielégítő szereket - a vi­taminnal dúsított élelmiszert, csecsemő és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszert (továbbiakban együtt; különle­ges táplálkozási igény kielégíté­sét szolgáló élelmiszer) csak a készítmény gyártási engedély­ben feltüntetett telephelyén és az előírások szerint szabad gyártani. Figyelem a gyógynövényekre A gyógynövényekről, gyógy­hatású szerekről: az utóbbi idő­ben fokozott érdeklődés mutat­kozik a gyógynövények, gyógy- teák iránt. Mind többen keresik fel a natura boltokat, gyógynö­vényeket értékesítő üzleteket. A gyógynövények közül többet ételízesítésre is használnak (gyömbérgyökér, mustármag, tárkony üröm), melyeket a na­gyobb élelmiszeráruházakban is meg lehet vásárolni. Aki nem rendelkezik kellő jártassággal ezen a területen, kérje ki az ér­tékesítést végző tanácsát, de nem árt előtte orvossal is meg­beszélni mindent, hiszen a gyógynövényeknek vannak, vagy lehetnek mellékhatásai. Ezért is fontos, hogy ezen ter­mékeket elsősorban szakbol­tokban vásárolják. Kerüljék a piacon, vásárokon árusítókat, mivel itt általában nem tudják biztosítani a megfelelő higié­niás feltételeket. Az értékesítést csak szakember végezheti. (Gyógyszertári asszisztens, vagy drogista). Mire figyeljen a vásárló, ha gyógynövényt vásárol? Az ér­tékesítés csak előre kiszerelt, zárt csomagolásban történhet, melyre csak szagtalan, tiszta, egészségre nem ártalmas cso­magoló anyagot szabad fel­használni. A csomagolóanya­gon fel kell tüntetni, hogy a gyógynövényt minősítette-e a Gyógynövény Kutató Intézet, mikor és ki csomagolta és med­dig őrzi meg a minőségét. Fon­tos tudnunk, hogy a gyógynö­vényeknek is van minőségme­gőrzési idejük, nem használha­tók fel korlátlan ideig. A minő­ségmegőrzési idő lejárta után pedig tilos a forgalmazása. Vásárlás előtt A vásárlás előtt a fogyasztó győződjön meg arról, hogy a következő adatokat tartal- mazza-e a gyógynövény cso­magolása: a forgalmazó neve, telephelye; az árú magyar meg­nevezése, mennyisége; a vizs­gálat, illetve az engedély száma; minőség megjelölése; a kiszerelés kelte; a minőségme­gőrzési idő lejárata. A biztonsá­gos vásárlást csak ezen adatok feltüntetése garantálja. Gondol­juk csak végig a legártalmatla­nabbnak tűnő kamilla példáját. Ha a begyűjtött anyagot előze­tesen a Gyógynövény Kutató Intézet nem vizsgálja meg, nem minősíti, előfordulhat, hogy emberi mulasztás miatt valami­lyen vegyszer, vagy más szeny- nyeződés éri és ezzel együtt ke­rül kiskereskedelmi forga­lomba. Az ebből készült tea várhatóan nem a hozzá fűzött hatást fogja kifejteni! A gyógynövények mellett szólnunk kell a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású ké­szítményekről is. Ezen készít­mények előállítására az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet ad engedélyt. Ugyanez vonatkozik az importból származó szerekre is. Ilyen készítményt forga­lomba hozni csak használati útmutatóval szabad, mely tar­talmazza az alkalmazásra vo­natkozó egyéb előírásokat is. Vásárláskor javasoljuk győződ­jenek meg, hogy magyar nyelvű tájékoztatóval rendelkezik-e a termék és azt gondosan olvas­sák el. Az üzletekben találkozha­tunk különleges táplálkozási igényeket kielégítő árukkal is, melyek koncentráltan tartal­maznak vitaminokat, természe­tes anyagokat. Ezen termékekre az élelmiszer törvény előírásai vonatkoznak. Ezen termékeket forgalmazni az Országos Élel­mezés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézet (OÉTI) és a KERMI együttes engedélye alapján sza­bad. Baranya Megyei F ogyasztó védelmi Felügyelőség Adóskonszolidáció A bankok nincsenek felkészülve Lassítja adós konszolidáció menetét, hogy a bankok nem készültek fel a programban betöltött szerepükre, ezért nem valószínű, hogy december végéig lezárul a folyamat - válaszolta Kiss László, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatóhelyettese a Világgazdaság kérdésére. Valuta a placcon A forint múlt heti drasztikus leértékelése olyannyira megkeverte a feketepiacot is, hogy csak mostanára alakultak ki a valamelyest stabil árfolyamok. Ugyancsak a leértékelés következménye, hogy a vétel és az eladás közötti, korábban átlagos egy forintnyi eltérés mára a duplájára nőtt. Angol font napok óta nincs a pia­con, a valutákat a pécsi nepperek a következő árfolyamokon jegyzik: Vétel Eladás 1 német márka 67,0 69,0 Olasz lira (1000) 67,0 70,0 1 osztrák schilling 9,6 9,9 1 svájci frank 80,0 82,0 1 amerikai dollár * 107,0 110,0 Horvátországban a Kuna német márkához viszonyított feke­tepiaci árfolyama nem változott az utóbbi héten: 1 német márka 3,70 3,75 Gazda Napokat rendeznek Szentlőrincen A gyorsított adóskonszo­lidációs program 55 cég részvételével indult, ezek közül néhány nem az ÁVÜ vagyonkezelésében van. Azok a vállalatok, amelye­ket közben privatizáltak, ki­kerültek ebből a körből. A gyorsított adóskonszolidiá- ció 20 vállalat esetében zá­rult le, 9 esetben már vagy aláírták a hitelezők és a tu­lajdonosok, vagy erre hama­rosan sor kerül. További tár­gyalások miatt 4 cég a gyor­sított programból átkerült a normál konszolidációs eljá­rásba, 7 esetben újabb ÁVÜ-döntés várható, 6 vál­lalat sorsáról a bankok hatá­roznak. Körülbelül 2 000 adós je­lezte, részvételi szándékát az általános konszolidációs el­járásban, közülük 1 500-an nyújtottak be reorganizációs programot a pénzintézetek­nek elbírálásra. Ehhez igen komoly szakmai felkészült­ség és rengeteg idő kell. A bankok most bővítik az adóskonszolidációval fog­lalkozók létszámát, hiszen az új kormány előzetes vé­leménye szerint erősíteni kell a bankok szerepét a programban. Várhatóan a kabinet korlá­tozni kívánja a további ál­lami elkötelezettségét, ami lassíthatja a folyamatot. Az ÁVÜ szakmai tapasztalata az, hogy két típusú feladat keveredett össze. Külön kel­lene foglalkozni azokkal a cégekkel, amelyek az üzemi tevékenység szintjén pozitív eredményt tudnak felmu­tatni, és csak a pénzügyi se­gítség szükséges a rendbeté­telükhöz. Ez lenne a bankok feladata. Azon vállalatok esetében, amelyeknél nem csak pénz­ügyi problémák vannak, a vagyonkezelőnek kellene hosszú távú menedzser- és vagyonkezelési szerződéssel megoldani a válságot. Kiss László elmondta, hogy az elfogadott reorgani­zációs programoknak 2-3 év a kifutási ideje, ezért felme­rül az a kérdés, hogy a priva­tizációval megvárják-e a Vállalkozók klubja A Club 52, a pécsi vállalkozók klubja augusztus 23-án 9 órai kez­dettel tartja megalakulásáról szóló tájékoztatóját a Hunyadi úti szék­házban. Kuller József köszönti a testvér klubok képviselőit, majd a meg­nyitást követően Keresztes András ciprusi kereskedelmi tanácsos, va­lamint vezető ciprusi banki és jogi szakemberek tartanak előadást. Az előadások elhangzása után konkrét üzleti megbeszélésekre is sor kerülhet Szeptember 17-18-án Gazda Napokat rendeznek Szentlőrin­cen a Mezőgazdasági Szakisko­lában. Az érdeklődők előadáso­kat hallhatnak minisztériumi meghívottaktól az érdeklődők, tanácsadói napot tartanak a me­zőgazdasági termelőknek, tech­nológiai, piackeresési, pénzügyi vonalon egyaránt. Termékbe­mutatóra és versenyre is sor ke­rül, külföldi vendégekkel, s el­döntik, kié a legszebb tehén a gazdák közül. A rendezvényre már fogadják a jelentkezőket Pécsett az Iparosházban, a Ba­ranya Megyei Vállalkozási Központban.

Next

/
Thumbnails
Contents