Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-10 / 219. szám

1994. augusztus 10., szerda Korunk új Dunántúli napló 11 Ki állja a titkos fegyverszállítások számláit? Lyukak az embargón Hivatalos okmáíiyai szerint egyiptomi gyapotot szállította napokban az Adriai tengeren haladó kereskedelmi hajó: egy­két bála még a fedélzetre is ju­tott. Gond nélkül áthaladt a nemzetközi ellenőrzésen, de elégedettek voltak a rakomány­nyal a végső célállomáson is, valahol Boszniában. A gyapot­csomagok mélye ugyanis lég­védelmi rakétákat, gránátokat, géppisztolyokat rejtett. Az eset aligha kivételes, a „mutatványhoz” nem kellett semmiféle ördögi ügyesség. Egy helyszínen járt tudósító csípős megjegyzése szerint ez az eset is csak azt jelezte, hogy a volt Jugoszlávia ellen elren­delt fegyverszállítási embargón több a lyuk, mint az ementáli sajton. Az ellenőrök vagy tehe­tetlenek, vagy talán be is huny­ják a szemüket. A híres londoni katonai folyóirat, a Janeás In­formation Group megállapítása szerint Bosznia körül a világ legnagyobb fegyver bazára ala­kult ki. Az ENSz Biztonsági Tanácsa 1991-ben rendelte el az embar­gót, amelyet 1992 áprilisáig lé­nyegében betartottak. Rövide­sen kiderült azonban, hogy a ti­lalom egyértelműen a terület­nyerést kierőszakolni kívánó szerbeknek kedvez. A boszniai szerb milíciák ugyanis hatalmas készleteket kaptak a volt jugo­szláv néphadsereg raktáraiból, és saját termelésük is volt, mi­után területükön helyezkedtek el a korábban egységes ország főbb hadiipari bázisai. A követ­kező két évben - idén áprilisig - Paul Beaver, az ismert Balkán- szakértő becslései szerint több mint 1.3 milliárd dollár értékű fegyver került a hadviselő fel­ekhez, 66 millió a horvátokhoz, 476 millió a szerbekhez és 162 millió a bosnyákokhoz. Április óta viszont jelentősen emelke­dett a muzulmán bosnyák erők­höz eljuttatott hadifelszerelés mennyisége és minősége. De ki állja a titkos fegyver- szállítások számláit? Erről ter­mészetesen semmit sem közöl­nek a bőkezű adakozók, de úgy hírlik, hogy főként Irán, Török­ország és Szaud Arábia pénzén érkezik az utánpótlás a bosnyá­kokhoz: legutóbb például négy tucat páncélos elhárító rakéta, húsz vállról kilőhető amerikai gyártmányú Stinger légvédelmi rakéta, különleges távközlési berendezések, éjszakai felderí­tésre alkalmas eszközök, tarac­kok, aknavetők és rengeteg lő­szer. A pénzből jut kiképzők és szakértők alkalmazására is, ők elsősorban törökök és németek, akik természetesen leszerelt ka­tonák, nem kormányküldetés­ben. A boszniai szerbek elsősor­ban Kis Jugoszláviából vagy azon át kapják az új fegyvere­ket, a csempészutak számos balkáni államon például Mace­dónián keresztül vezetnek s egyik fő beszerzési forrása a haditechnikának a volt Szovje­tunió területe, ahonnan a kikép­zéssel foglalkozó zsoldosokat is verbuválják. Az embargót akkor is nehe­zen lehetne betartani, ha min­denki szigorúan ragaszkodna a világszervezeti döntések betű­jéhez és szelleméhez. Hiszen földrajzilag nehezen ellenőriz­hető a térség, rengeteg az el­fekvő készlet a raktárakban. De a közeli és távoli érintettek nem is nagyon törik magukat az em­bargó betartásával. Túl sok pénz és politikai érdek forog kockán. Réti Ervin Párizsban közzétették az 1998-as futbail-világbajnokságra felépítendő nagy stadion modelljeit. Képünkön Michel Marcary és Aymeric Zaublena terve. HIV-fertőzötten évtizedekig lehet élni A miértre még nincs válasz A fejfájás európai népbetegség A fejfájás Európában népbetegség - ez derül ki dr. Hartmut Göbel kiéli és Marianne Petersen-Braun bajor neurológus profesz- szorok most megjelent ta­nulmányából. Vizsgálataik kimutatják: 165 különböző fejfájás típus, ezen belül 18 féle migrén gyötörheti az embert. Kutatásaik során nem csak a gyötrő fájdal­makat csoportosították, ha­nem a fájdalom-típusok gyakoriságát és a nemekre gyakorolt eltérő hatását is feltérképezték. A népesség 27 százalé­kának vannak migrénes tü­netei, és a nők 2.14-szer gyakrabban szenvednek tőle, mint a férfiak. A fejfá­jási típusok fellépése füg­getlen a képzettségtől. Szakemberek körében is meglepetést keltett, hogy míg a kisvárosok lakóinak 31 százalékát, addig a nagyvárosok lakosságának csak 24 százalékát gyötri. A magyarázat a kisebb te­lepülések életének nagyobb egyhangúsága lehet. A migrén-rohamoknál a nők 3/4-e, a férfiaknak csak 42 százaléka gyengélkedik. A kutatók ezt a különbséget nem tudják megmagya­rázni. A migrént és a fejfájást kétszer annyi nő tekinti be­tegségnek, mint férfi. A HÍV-vei fertőzött szemé­lyek mintegy egynegyedének esélye van arra, hogy a fertőzést követően több évtizedig éljen anélkül, hogy az AIDS kitörne rajta. A betegség eddigi ismert történetének tanulmányozása során akadnak olyanok, akiken másfél évtized után sem mutat­koznak a kór jelei, és az immun- rendszer gyengülését jelző, úgynevezett CD4 limfociták száma sem süllyed. Most brit kutatók - 111 hemofíliás, HIV-fertőzött férfi esetének ta­nulmányozása során - arra a megállapításra jutottak, hogy a fertőződéskori életkor függvé­nyében a fertőzöttek 25-30 szá­zaléka még hosszú évtizedekre számíthat. A londoni Royal Free Hospital hemofília-köz- pontjának igazgatója a kórház más orvosaival együtt végezte a 13 évig tartó vizsgálatot, amelynek alanyai vérkészítmé­nyektől fertőződtek. A felállított modell alapján, amely a CD4-számból von le következtetéseket, valószínű­síthető, hogy a fertőződéskor a 30 éven felüli személyek 15 százaléka, a 15 és 29 év között fertőződöttek 26 százaléka, és a 15 év alatt fertőződöttek 32 szá­zaléka számíthat legalább még 20 esztendőre. A UPI-nak adott telefoninter­júban a vizsgálat alapján készült tanulmány egyik társszerzője arra mutatott rá, ami az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá válik a betegséggel foglalkozó szakértők körében is: „Meg kell változtatnunk az AIDS-ről alko­tott filozófiánkat, úgy kell te­kintenünk, mint valamely kró­nikus betegséget. Sok fertőzött előtt ugyanis élvezhető, termé­keny évek állnak, és évekig él­hetnek mindenféle nagyobb egészségügyi probléma nélkül. Az orvosok ugyanakkor fi­gyelmeztetnek, hogy a tünet­mentesség évei alatt a HIV-fer- tőzöttek ugyanúgy fertőznek, ezért az óvatosság a szexuális partnerek esetében például ugyanúgy szükséges. (A 111 férfiból azonban mindössze 4 fertőzte meg partnerét.) A tanulmány érdekes megál­lapításai egyelőre nem adnak választ a kulcskérdésre: miért fejlődik ki egyes HlV-fertőzöt- teknél sokkal gyorsabban az AIDS, s miért maradhatnak egyesek évtizedekig vagy akár egész életükben tünetmentesek? Modern égbeszökő épület előtt egy kolduló kisfiú Szenesen kü­lönleges gazdasági terület központjában. Szenesen gazdasága rohamosan nő, s Kína szegényei mérföldekről áramlanak a vá­rosba egy jobb élet reményében. A hidegháború rejtelmei Rozsdásodó milliárdok Végre nyilvánosságra került: négyezer milliárd(!) dollárba került az Egyesült Államoknak, hogy korszerűbb fegyvereivel és technológiájával, elrettentő erejével megnyerte a fegyver­kezési versenyt a Szovjetunió­val szemben. A német Luftwaffe hajdani pilótájából lett katonai szakíró, Adalbert Bärwolf dolgozta fel a történetet új könyvében, fel­tárva egy sor ismeretlen részle­tet. Azt például, hogy az ameri­kai légierő legtitkosabb gépei, az U-2 (amelynek egyik példá­nyát 1960-ban a szovjetek lelőt­ték), az SR-71 és az F-117 tí­pusú felderítők még a katonai költségvetésben sem szerepel­tek. Az összegek egyébként fan­tasztikusak: nem különösebben meglepő tehát, hogy a Szovje­tunió végül is nem bírta a ver­senyt. A B-2-es atombombázó­ból például összesen 132 darab gyártását tervezték, összesen 70 milliárd dolláros költséggel, azaz 530 millióba került volna darabja. A hidegháború végével azután zsugorodtak a tervek, ta­valy már csak húsz gép gyártá­sát irányozták elő, és eddig hat készült el. Hisz közben rozsdásodik (va­lószínűleg az emberiség szeren­cséjére) a sok milliárdért gyártott régebbi fegyverek tömege, és senki sem tudja, mi lesz a jövő­jük, mert zömük közben olyan korszerű, hogy kisebb hatalmak kezében felmérhetetlen kárt okozhatnának. Ezért változatlanul tilos eladni azokat - törvényesen legalábbis tilos. Ez a fegyvermaf­fiák számára azonban csak annyit jelent: értéken felül árusítják azo­kat, amikhez törvénytelenül hoz­zájuthatnak. Most éppen az a „di­vat”, aminek köze lehet a nukleá­ris fegyverzetekhez... A szerző megállapítja, hogy történetesen a kevés külpolitikai babért aratott Jimmy Carter volt a háború utáni időszak egyetlen amerikai elnöke, aki katonai kér­désekben megfelelő szakérte­lemmel rendelkezett. (Carter atom-tengeralattjáró-tiszti kikép­zést kapott a Haditengerészeti Akadémián.) Bärwolf könyvéből most azt is megtudjuk, hogyan készült a híres .Lopakodó”, az ellenséges rada­rok által nem észlelhető szuper­gép. Testét főként alumínium bo­rította, amelyet a radarsugarat, az elektromágneses sugárzást el­nyelő réteggel vontak be. Heltai András Karaoke és hangszigetelt gyóntatófülke Milyen lesz a XXI. század temploma? Manuel és Javier atya Madrid külvárosában, La Rozas-ban tel­jesít szolgálatot. Templomukat hamar szárnyra kapta a hímév, s újításaik híre a spanyol katolikus egyház vezetőihez is eljutott. A két vállalkozó kedvű pap ugyanis elhatározta, hogy enyhít a temp­lomi szabályok szigorúságán. Már a templom építését is ere­deti ötlettel finanszírozták: a hí­vők 25 peseta - vagyis egy tégla árának - erejéig tulajdonrészt sze­rezhettek. 170 ezer téglát vásárol­tak így meg. Ahogy nőtt bevéte­lük, importáltak Japánból egy ka- raokee berendezést. A szórako­zóhelyek népszerű szerkezete az oltár mögött kapott helyet. .Ezentúl nem lehet elbliccelni a templomi éneklést” - indokolta a vásárlást ravaszkás mosollyal Javier atya. Azóta - a fültanúk vé­leménye szerint is - megragadó teltséggel zeng a misék kórusa. Az új templomból a szó szoros értelmében megkönnyebbülve tá­vozhatnak a hívek, mivel az épít­tetők a gyarló test igényeire gondolva toaletteket is terveztek számukra. Az unatkozó kisgyerekek han­goskodása sem zavarhatja meg a közös áhítatot: egy üvegfal mö­götti játszószobában tölthetik el a mise alatti időt, így a szülők is szemmel tarthatják csemetéiket. A hangszigetelt gyóntatófülkék leginkább rádiós stúdiókra emlé­keztetnek, ahol piros lámpa jelzi, ha a helyiség foglalt. A két atya legeredetibb újítása a , Jiot line” szolgáltatás. A forró dró­ton percenként emelkedő tarifáért megtudható, hogy mi volt az előző szentmise témája, vagy hogy mit üzent legutóbb a pápa híveinek. Sokak véleménye szerint Ma­nuel és Javier atya a XXI. század templomát hozta létre, amely ba­rátságos, vonzó színtere a gyüleke­zet életének. Szeptember 4-én nyílik meg Japán Kansai Nemzetközi Repülőtere, az ország első non-stop 24 órás légibázisa egy mesterséges szi­geten az Osaka-öbölben. A repülőtér konstrukciója és 3.500 méteres kifutópályája évi 160.000 fel- és leszállást tesz lehetővé. Az építkezés 1987-ben kezdődött. A terminál 30.7 millió utas áramlásának lebonyolítására képes.

Next

/
Thumbnails
Contents