Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-10 / 219. szám

8 aj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 10., szerda A hazáért. .. A hallgatás kényszerének hosszú évtizedei után csak 1990-ben kezdhette meg a kö­zelmúltban elhunyt Kéri Kál­mán vezérezredes - annak ide­jén még jogellenesen lefokozott vezérkari honvéd tiszt - vezeté­sével néhány bajtársa azt a szervezőmunkát, amelynek eredményeként rövid időn belül létrejött a ma már országos há­lózattal rendelkező Honvéd Ha­gyományőrző Egyesület. A túlélők kötelessége Az induláskor mintegy 30 főből összeálló csoport műkö­déséről nagyobb nyilvánosság előtt csak a Hadtörténeti Inté­zetben a doni áttörés évforduló­ján első ízben rendezett emlék­ülésen, 1991. januárjában érte­sülhettünk. Ekkor Idváló had­történészek előadásainak meg­hallgatását követően kért szót a kilencvenedik életévében járó Kéri Kálmán. Életkorát és meg­próbáltatásokkal terhes életútját meghazudtoló, fiatalabbakat is megszégyenítő szellemi frisses­ségével szólította meg a termet zsúfolásig megtöltő hallgatósá­got, tárta elé a túlélők köteles­ségeit, melyeket az egyesület azóta is tevékenysége vezérfo­nalának tekint. A letűnt korszakban megalá­zott magyar királyi honvédség rehabilitációjáról van ugyan szó, de félreérti ezeket a törek­véseket, aki csupán a mundér becsületének védelmét feltéte­lezi a szándék mögött. Ennél lényegesen többről van szó: a nemzet és a haza iránti elkötele­zettség eszmevilágának elis­mertetéséről olyan évtizedek után, amikor a hatalom ezzel el­lentétes szellemiséget kéhysze- rített társadalmunkra. Elsőként az országban Pécsett országosan is első­ként, 1991 első felében indult az Egyesület Baranya Megyei Szervezetének kiépítése. Ehhez eszményien kedvező alapot nyújtott a Virág István ezredes irányításával már huzamosabb időn keresztül eredményesen működő Zrínyi szobor bizott­ság. Virág Istvánnak és társai­nak érdeme, hogy az egykori M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd Ne­velőintézet és Hadapródiskola területén - ma a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem központi épülete előtti parkban - újra hirdetheti a névadó szigetvári hős mellszobra a korábbi intézet szellemiségét és azok emlékeze­tét, akik ettől a szellemiségtől áthatva áldozták életüket a ha­záért. Pécsett 1991 júniusában sike­rült nyilvánosság elé lépnünk a Honvéd Helyőrségi Klubban, megtartanunk a Honvéd Ha­gyományőrző Egyesület Bara­nya Megyei Szervezetének ala­kuló ülését az országos elnök­ség képviseletének jelenlétében. Ettől kezdődően folyamatosan működik a tnegyei szervezet és nem csupán az országos elnök­séggel és a többi megyei szer­vezetekkel jó kapcsolatot fenn­tartó, összeforrott bajtársi kör alakult ki, hanem tagjainak lét­számát növelni képes keretet és tartalmat nyújt azok számára, akik átérzik a haza és nemzet iránti elkötelezettséget. Támogatást kapott az Egye­sület honvédségünk, határőrsé­günk és rendőrségünk részéről. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy miközben működésünk feltételeinek biztosítása terén nyújtott anyagi és erkölcsi ér­tékű támogatással álltak mel­lénk, ezen túlmenően annak is bizonyságát nyújtották, hogy ugyanolyan mértékben elődeik­nek tekintenek bennünket, amint mi is szívesen vállaljuk utódainkként a mai fegyveres erőket. A sors késői ajándéka­ként nyerhettünk újból betekin­tést mind a honvédség, mind a határőrség mai életébe és ta­pasztalhattuk ott azt a szellemi­séget, amely összeköt bennün­ket: a hazaszeretetet, közös ér­tékek tiszteletét az egyéni poli­tikai meggyőződéstől függetle­nül. Elődeink becsülete Feladatunknak tekintjük to­vábbra is, hogy helyére állítsuk és védjük elődeink becsületét. A katona szolgálatot teljesít. Akinek ez a kötelezettsége a két világháború között adatott, ha­zánkban a magyar királyi hon­védségben teljesíthette szolgá­latát. Mint mindenkor, e kor­szak történelmi eseményei is a politika végső eszközeként vet­ték igénybe ezt a honvédséget, de a döntések annak feje fölött történtek. A szolgálat a kapott parancsok, utasítások végrehaj­tását követeli meg. Háborús vi­szonyok között a parancs telje­sítésének és nem teljesítésének tétje egyaránt a katona élete. Ami megbocsáthatatlan: visz- szaélés a védtelenek helyzeté­vel. Aki idáig aljasult, azt mél­tán illeti meg a társadalom megvetése. Az adott kor hatá­lyos törvényein túl, az emberi­esség íratlan és örök törvényei szerint is ítélkezni kell azok fel­ett, akiket joggal lehet ilyen ér­telemben elmarasztalni.. Sem a jog, sem az emberies­ség nem érvényesül viszont ak­kor sem, amikor kollektív elítél- tetés jutott osztályrészül a ma­gyar királyi honvédségnek, hősi halottainak és túlélőinek egy­aránt. A tisztikar felmorzsolásának eszköztára nem ismert határo­kat, a törvénytelen lefokozástól kezdődően a jog és erkölcs megcsúfolásával hozott halálos ítéletekig. Gondolkodásmó­dunkkal a bosszú fogalma nem egyeztethető össze. Törekvése­ink csak arra irányulnak, hogy újra emelt fővel járhasson, aki­nek nincs takargatnivalója és erkölcsi elégtételhez jusson mindenki, aki jogtalan sérelmet szenvedett, halottak és túlélők egyaránt. A múlt értékei Ne feledjük, csak nemzedéki különbség döntötte el, ki szol­gálhatott a magyar királyi hon­védségben, később a néphadse­regben, napjainkban az új szel­lemiségű honvédségben. Egyik korszakban sem kizárólag szik­laszilárd jellemek testületé volt a katonaság, de még a parancs­noki, tiszti beosztásokban is adódott, adódhat továbbra is méltatlan kivétel. Olyan kivétel, amelyet konszolidált korszak­ban a testület kivet magából. A diktatúrák, már azok előkészí­tési szakaszában is aláásták azt az erkölcsi rendet, amely ennek a gyakorlatnak a folytatását le­hetővé tette volna. Egyesületünk annak az er­kölcsi rendnek a helyreállítására szerveződött, amely elítéli a múlt bűneit, de tiszteli az érté­keket, tovább kívánja adni azo­kat korszakunk ifjúságának, át­örökíteni a jövő nemzedékek felé. Kovácsy Zoltán A szigetvári hős mellszobra a Pécsi Orvostudományi Egyetem parkjában Fotó: Müller Anrea Nincs idő tétovázni A kormány elszánta magát, de még egyeztet Robbant az első gazdasági bomba: a kormány augusztus 5-tel 8 százalékkal leértékelte a forintot. Ugyanakkor megtár­gyalta és elfogadta annak a csomagtervnek a részleteit, amelyet a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott meg­beszélések és a saját helyzet­felmérése alapján sürgősen meg kíván tenni, hogy a gazdaság kikerüljön végre hosszú mély­repüléséből. Végleges döntés azonban nem született, az el­képzeléseket egyeztetni kell az érdekelt felekkel, el kell fogad­tatni a parlamenttel is.- Hogyan éli majd meg a várható intézkedéseket az utca embere? - kérdeztük Akar Lász­lótól, a Pénzügyminisztérium államtitkárától.-Az ország gazdasági hely­zete kritikus. Mind a külső, mind a belső fizetési mérleg gyorsuló ütemben romlik, ha nem cselekszünk azonnal, a fo­lyamatok irányítása kicsúszhat a kezünkből. A bérből és fize­tésből élőknek, a gyengébb anyagi helyzetű rétegeknek még nehezebb lesz a sora. A gazda­ságpolitikai intézkedési cso­maggal olyan kompenzációs lé­pések is párosulnak majd, ame­lyek némileg ellensúlyozzák a többletterheket. Emelkednek a nyugdíjak, a nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátások, a gyermekgondozási segély.-A költségvetés helyzetéről készült jelentésből kiderül, hogy a tervezettől több mint 11 száza­lékkal elmaradt a fogyasztási adókból származó bevétel. Most mégis 15 százalékkal emelni kí­vánják ezt az adófajtát, holott a józan ész éppen az ellenkezőjét diktálná...- Fogyasztási adó a luxus és jövedéki cikkeket - többek kö­zött az italt, a cigarettát, az üzemanyagot - terheli; azt azokra a termékekre vetik ki, amelyeknek a fogyasztását va­lamilyen okból nem nagyon szeretjük. Mégis minden állam ezekből a termékekből jut a leg­több jövedelemhez. Sem az ital, sem a dohány, sem a benzin nem tartozik az alapmegélhe­téshez nélkülözhetetlen termé­kek kategóriájába...- Mégis akiknek szükségük van rá, kénytelenek megadni érte bármilyen magas árat. Évek óta csökken a hazai gép­kocsik átlagos futásteljesítmé­nye, csökken az üzemanyag fo­gyasztás és ezzel a kincstár jö­vedelme. Nem az állam rosszul értelmezett mohósága miatt ma­radnak el a tervezett adóbevéte­lek? Már most is drágább a benzin, mint amennyit a jöve­delmekből fizetni lehet érte.- Ennek a kérdésnek van egy másik metszete is: a környezet­védelem. Nemrégen olvastam a Levegő Munkacsoport jelenté­sét, akik azt javasolják, hogy a jelenleginek a többszörösére emeljük a benzin árát. Az úthá­lózat is nehezen viseli el már a terhelést, sokba kerül a fenntar­tás.-Az útalap forrásai a ben­zinből származnak, lám ez a be­vétel csökken...-Ellentétben azzal amit ön állít, mi úgy tapasztaljuk, hogy ezen a téren nem túl erős az árérzékenység. Hogy az embe­rek mennyit használják a gép­kocsijukat, nem azon múlik, hogy 3-4 forinttal drágább-e a benzin. Nem vitatom, ha felére csökkentenénk, vagy a kétsze­resére emelnénk az árát, annak lenne hatása. A kis emelés nyomán tapasztalható vissza­esés azonban nem az ár, hanem a gazdasági helyzet függvénye, hiszen ezen a kiadáson lehet ta­karékoskodni.-A beszámoló „kiadások” fejezetében a mezőgazdaság támogatását is említik. E téren mire lehet számítani?- A termelő mindig úgy érzi, hogy nem támogatják eléggé, a költségvetési szakértők túlzott­nak érzik a büdzsét nyomasztó terheket. Úgy vélem, most nagyjából helyén van a mező- gazdaság: az idei növekvő ag­rárexportot a jelenleg érvény­ben lévő intézkedésekkel - köl-. csönös megelégedésre - kezelni lehet majd. Rövid távon talán nem lesznek gondjaink. Mi lesz hosszabb távon? Egy alig né­hány hete hivatalban lévő kor­mányon ne kérje számon, mi mindent kell tennie, hogy az ag­rárágazat rangjának megfelelő szereplője legyen a magyar ex­portnak, hogy javítani tudja a fizetési mérlegünket. Néhány hét múlva talán már válaszolni tudok erre is. Somfai Péter Folytassa, anyakirálynő! Erzsébet királynő, az anyakirálynő és William herceg, a 94. születésnapon. Egyidős a századdal, s össze­kötvén Viktória királynő dicső­séges uralkodásának végét a XX. század végével, a britek nemzeti ereklyéjévé vált. Er­zsébet anyakirálynő, II. Erzsé­bet királynő édesanyja csütör­tökön ünnepelte 94. születés­napját, egészségesen, családja körében, az alattvalók szereteté- től övezve. A brit uralkodócsalád máig legkedveltebb tagja 1900. au­gusztus 4-én született London­ban. Apja, Glamis - Macbeth egykori lakhelye - 14. lordja, II. Róbert (1316-90) skót király egyenesági leszármazottja volt nőágon. Az ifjú Erzsébet iskoláit túl­nyomórészt otthon, magántanu­lóként végezte, és az első világ­háború idején részt vett családja jótékony tevékenységében - a skóciai Glamis kastélyban kór­házat rendeztek be a sebesül­teknek. 1923-ban férjhez ment Albert yorki herceghez, V. György király második fiához, 1956-ban megszületett első leá­nyuk, Erzsébet, 1930-ban pedig a második, Margit, és a hercegi család - dacára annak, hogy a yorki hercegné már ifjú korában is igen népszerű volt, afféle ko­rabeli Diana hercegnő, a botrá­nyok nélkül - berendezkedett a második vonalbeli brit fenségek nem épp izgalmas, de kényel­mes életére. A sors azonban mást akart. 1936-ban három királya volt Nagy-Britanniának egymás után. Januárban elhunyt V. György. Örököse, VIII. Éduárd pedig decemberben lemondott a trónról, mert a kormány, az egyház és a közvélemény elle­nezte házasságát szerelmével, Wallis Simpson elvált amerikai hölggyel. A háttérben persze az a kormányzati aggodalom is meghúzódott, hogy VIII. Edu- árd leplezetlenül barátkozott az európai fasizmus némely elmé­letével és egyik-másik előke­lőbb reprezentánsával, másfelől pedig - elég felületesen, de an­nál nyíltabban - állást foglalt belpolitikai ügyekben, és ez sér­tette az alkotmányos monarchia hagyományát. így történt, hogy 1936. decemberben Albert yorki herceg, VI. György néven, a trónon találta magát. Felesége a Tudorok óta az első brit születésű királyné volt. VI. György lámpalázas, visz- szahúzódó, közszerepléstől ir­tózó, közügyek iránt nemigen érdeklődő, ahhoz nem is értő férfiú volt. Újabban brit történészkörök­ben vitáznak arról, hogy György és felesége állítólag igen nagyra tartotta Chamber­lain miniszterelnök európai bé­kéltető próbálkozásait, a mün­cheni behódolást és Nagy-Bri- tannia megszégyenülése elle­nére akadályozni igyekeztek Churchill kormányfői kineve­zését, mert féltek a háborútól. Ezt egyes történészek a brit uralkodócsalád német szárma­zásával magyarázzák, és azt próbálják kibontani belőle - ál­talános monarchia-ellenes éllel -, hogy VI. György sem volt jobb bátyjánál, VIII. Eduárdnál. Csakhogy: akár akadékosko­dott VI. György, akár nem, en­nek a történelem menetére nem volt hatása, viszont a királyi család bátran kitartott London­ban a háború és a bombázások alatt - ez tény. Bár biztonságu­kat egyszer sem fenyegette közvetlen veszély, példamuta­tásuk és beszédeik, nyilatkoza­taik a nemzetet összekovácsoló erők között érvényesültek. Helytállásuk mottóját - a már akkor is eléggé kispolgáriaso- dott britek számára közérthető módon - pedig éppenséggel a király felesége fogalmazta meg, amikor a kormány javasolta, hogy Erzsébet és Margit her­cegnőt menekítsék Kanadába a háború idejére. - A gyerekeket nem engedem el egyedül, én nem hagyom magára a királyt, a király pedig nem moccan - mondta szállóigévé vált nyilat­kozatában. A királyné szokás szerint el­sőnek látogatta meg a bombázás sújtotta londoni és vidéki körze­teket, és a kibombázottakat tá­mogató jótékonysági szerveze­tek élére állt. 1945-ben a győ­zelmet a britek a Buckingham palota előtt tömörülve, az ural­kodócsaládot éltetve köszöntöt­ték, és e sikerben kulcsszerepe volt a királyné addigi alakításá­nak. VI. György és felesége 1948-as ezüstlakodalmát ugyanakkora tömeg ünnepelte Londonban, mint a győzelem napját. VI. György 1952. februárban tüdőrákban elhunyt. II. Erzsébet királynő trónra lépése óta az özvegy édesanya hivatalos címe: Erzsébet királyné, az anyakirálynő. Erzsébet anyaki­rálynő rövid gyász után, már 1952. májusban visszatért ah­hoz, amit kötelességének tart: a közszolgálathoz. Azóta is, egé­szen a legutóbbi évekig, a kirá­lyi család egyik legszorgalma­sabb, legtöbb közszereplést, avatást, díszelgést és jótékony szervezeti elnökséget és véd­nökséget vállaló tagja volt. Munkáját csak két hobbyja, a lóversenyezés és a horgászat szakította meg időről időre. Az utóbbi egy-két évben kissé ke­vesebbet szerepel, de a nor­mandiai partraszállás, a D-day idei, júniusi ötvenedik évfordu­lós ünnepségeit azért nem mu­lasztotta el. Erzsébet anyakirálynő külö­nös szeretettel karolja fel a má­sodik világháborús hősök és ve­teránok ügyét. Két évvel ezelőtt az európai megbékélés és barát­ság hívei úgy vélték, hogy e té­ren kissé el is vetette a sulykot. Védnökségével ugyanis elké­szült Sir Arthur „Bomber” Har­ris szobra, amelyet az anyaki­rálynő maga avatott fel. Sir Arthur Harris légimarsall 1942-től 45-ig a brit Királyi Lé­gierő Bombázóparancsnoksá­gának főnöke és a szőnyeg­bombázás módszerének feltalá­lója volt. Egyes történészek azzal vá­dolják, hogy a német városok porrá bombázásában nem a náci fenevad elleni katonai célszerű­ség, hanem a brit nagyhatalmi brutalitás vezette, s ezért mai felfogás szerint inkább bocsána­tot illenék kérni miatta, nem pedig dicsőíteni. Több lap kétségbe vonta az anyaldrálynő ítélőképességét is a szoboravatáskor. Erzsébet anyakirálynő azon­ban nem retirált és kiállásával megmutatta, hogy a jelen poli­tikai megfontolásai miatt sem átírni, sem elfelejteni nem kell a történelmet. Mészáros György

Next

/
Thumbnails
Contents