Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-10 / 219. szám
8 aj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 10., szerda A hazáért. .. A hallgatás kényszerének hosszú évtizedei után csak 1990-ben kezdhette meg a közelmúltban elhunyt Kéri Kálmán vezérezredes - annak idején még jogellenesen lefokozott vezérkari honvéd tiszt - vezetésével néhány bajtársa azt a szervezőmunkát, amelynek eredményeként rövid időn belül létrejött a ma már országos hálózattal rendelkező Honvéd Hagyományőrző Egyesület. A túlélők kötelessége Az induláskor mintegy 30 főből összeálló csoport működéséről nagyobb nyilvánosság előtt csak a Hadtörténeti Intézetben a doni áttörés évfordulóján első ízben rendezett emlékülésen, 1991. januárjában értesülhettünk. Ekkor Idváló hadtörténészek előadásainak meghallgatását követően kért szót a kilencvenedik életévében járó Kéri Kálmán. Életkorát és megpróbáltatásokkal terhes életútját meghazudtoló, fiatalabbakat is megszégyenítő szellemi frissességével szólította meg a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot, tárta elé a túlélők kötelességeit, melyeket az egyesület azóta is tevékenysége vezérfonalának tekint. A letűnt korszakban megalázott magyar királyi honvédség rehabilitációjáról van ugyan szó, de félreérti ezeket a törekvéseket, aki csupán a mundér becsületének védelmét feltételezi a szándék mögött. Ennél lényegesen többről van szó: a nemzet és a haza iránti elkötelezettség eszmevilágának elismertetéséről olyan évtizedek után, amikor a hatalom ezzel ellentétes szellemiséget kéhysze- rített társadalmunkra. Elsőként az országban Pécsett országosan is elsőként, 1991 első felében indult az Egyesület Baranya Megyei Szervezetének kiépítése. Ehhez eszményien kedvező alapot nyújtott a Virág István ezredes irányításával már huzamosabb időn keresztül eredményesen működő Zrínyi szobor bizottság. Virág Istvánnak és társainak érdeme, hogy az egykori M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd Nevelőintézet és Hadapródiskola területén - ma a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épülete előtti parkban - újra hirdetheti a névadó szigetvári hős mellszobra a korábbi intézet szellemiségét és azok emlékezetét, akik ettől a szellemiségtől áthatva áldozták életüket a hazáért. Pécsett 1991 júniusában sikerült nyilvánosság elé lépnünk a Honvéd Helyőrségi Klubban, megtartanunk a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya Megyei Szervezetének alakuló ülését az országos elnökség képviseletének jelenlétében. Ettől kezdődően folyamatosan működik a tnegyei szervezet és nem csupán az országos elnökséggel és a többi megyei szervezetekkel jó kapcsolatot fenntartó, összeforrott bajtársi kör alakult ki, hanem tagjainak létszámát növelni képes keretet és tartalmat nyújt azok számára, akik átérzik a haza és nemzet iránti elkötelezettséget. Támogatást kapott az Egyesület honvédségünk, határőrségünk és rendőrségünk részéről. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy miközben működésünk feltételeinek biztosítása terén nyújtott anyagi és erkölcsi értékű támogatással álltak mellénk, ezen túlmenően annak is bizonyságát nyújtották, hogy ugyanolyan mértékben elődeiknek tekintenek bennünket, amint mi is szívesen vállaljuk utódainkként a mai fegyveres erőket. A sors késői ajándékaként nyerhettünk újból betekintést mind a honvédség, mind a határőrség mai életébe és tapasztalhattuk ott azt a szellemiséget, amely összeköt bennünket: a hazaszeretetet, közös értékek tiszteletét az egyéni politikai meggyőződéstől függetlenül. Elődeink becsülete Feladatunknak tekintjük továbbra is, hogy helyére állítsuk és védjük elődeink becsületét. A katona szolgálatot teljesít. Akinek ez a kötelezettsége a két világháború között adatott, hazánkban a magyar királyi honvédségben teljesíthette szolgálatát. Mint mindenkor, e korszak történelmi eseményei is a politika végső eszközeként vették igénybe ezt a honvédséget, de a döntések annak feje fölött történtek. A szolgálat a kapott parancsok, utasítások végrehajtását követeli meg. Háborús viszonyok között a parancs teljesítésének és nem teljesítésének tétje egyaránt a katona élete. Ami megbocsáthatatlan: visz- szaélés a védtelenek helyzetével. Aki idáig aljasult, azt méltán illeti meg a társadalom megvetése. Az adott kor hatályos törvényein túl, az emberiesség íratlan és örök törvényei szerint is ítélkezni kell azok felett, akiket joggal lehet ilyen értelemben elmarasztalni.. Sem a jog, sem az emberiesség nem érvényesül viszont akkor sem, amikor kollektív elítél- tetés jutott osztályrészül a magyar királyi honvédségnek, hősi halottainak és túlélőinek egyaránt. A tisztikar felmorzsolásának eszköztára nem ismert határokat, a törvénytelen lefokozástól kezdődően a jog és erkölcs megcsúfolásával hozott halálos ítéletekig. Gondolkodásmódunkkal a bosszú fogalma nem egyeztethető össze. Törekvéseink csak arra irányulnak, hogy újra emelt fővel járhasson, akinek nincs takargatnivalója és erkölcsi elégtételhez jusson mindenki, aki jogtalan sérelmet szenvedett, halottak és túlélők egyaránt. A múlt értékei Ne feledjük, csak nemzedéki különbség döntötte el, ki szolgálhatott a magyar királyi honvédségben, később a néphadseregben, napjainkban az új szellemiségű honvédségben. Egyik korszakban sem kizárólag sziklaszilárd jellemek testületé volt a katonaság, de még a parancsnoki, tiszti beosztásokban is adódott, adódhat továbbra is méltatlan kivétel. Olyan kivétel, amelyet konszolidált korszakban a testület kivet magából. A diktatúrák, már azok előkészítési szakaszában is aláásták azt az erkölcsi rendet, amely ennek a gyakorlatnak a folytatását lehetővé tette volna. Egyesületünk annak az erkölcsi rendnek a helyreállítására szerveződött, amely elítéli a múlt bűneit, de tiszteli az értékeket, tovább kívánja adni azokat korszakunk ifjúságának, átörökíteni a jövő nemzedékek felé. Kovácsy Zoltán A szigetvári hős mellszobra a Pécsi Orvostudományi Egyetem parkjában Fotó: Müller Anrea Nincs idő tétovázni A kormány elszánta magát, de még egyeztet Robbant az első gazdasági bomba: a kormány augusztus 5-tel 8 százalékkal leértékelte a forintot. Ugyanakkor megtárgyalta és elfogadta annak a csomagtervnek a részleteit, amelyet a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott megbeszélések és a saját helyzetfelmérése alapján sürgősen meg kíván tenni, hogy a gazdaság kikerüljön végre hosszú mélyrepüléséből. Végleges döntés azonban nem született, az elképzeléseket egyeztetni kell az érdekelt felekkel, el kell fogadtatni a parlamenttel is.- Hogyan éli majd meg a várható intézkedéseket az utca embere? - kérdeztük Akar Lászlótól, a Pénzügyminisztérium államtitkárától.-Az ország gazdasági helyzete kritikus. Mind a külső, mind a belső fizetési mérleg gyorsuló ütemben romlik, ha nem cselekszünk azonnal, a folyamatok irányítása kicsúszhat a kezünkből. A bérből és fizetésből élőknek, a gyengébb anyagi helyzetű rétegeknek még nehezebb lesz a sora. A gazdaságpolitikai intézkedési csomaggal olyan kompenzációs lépések is párosulnak majd, amelyek némileg ellensúlyozzák a többletterheket. Emelkednek a nyugdíjak, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, a gyermekgondozási segély.-A költségvetés helyzetéről készült jelentésből kiderül, hogy a tervezettől több mint 11 százalékkal elmaradt a fogyasztási adókból származó bevétel. Most mégis 15 százalékkal emelni kívánják ezt az adófajtát, holott a józan ész éppen az ellenkezőjét diktálná...- Fogyasztási adó a luxus és jövedéki cikkeket - többek között az italt, a cigarettát, az üzemanyagot - terheli; azt azokra a termékekre vetik ki, amelyeknek a fogyasztását valamilyen okból nem nagyon szeretjük. Mégis minden állam ezekből a termékekből jut a legtöbb jövedelemhez. Sem az ital, sem a dohány, sem a benzin nem tartozik az alapmegélhetéshez nélkülözhetetlen termékek kategóriájába...- Mégis akiknek szükségük van rá, kénytelenek megadni érte bármilyen magas árat. Évek óta csökken a hazai gépkocsik átlagos futásteljesítménye, csökken az üzemanyag fogyasztás és ezzel a kincstár jövedelme. Nem az állam rosszul értelmezett mohósága miatt maradnak el a tervezett adóbevételek? Már most is drágább a benzin, mint amennyit a jövedelmekből fizetni lehet érte.- Ennek a kérdésnek van egy másik metszete is: a környezetvédelem. Nemrégen olvastam a Levegő Munkacsoport jelentését, akik azt javasolják, hogy a jelenleginek a többszörösére emeljük a benzin árát. Az úthálózat is nehezen viseli el már a terhelést, sokba kerül a fenntartás.-Az útalap forrásai a benzinből származnak, lám ez a bevétel csökken...-Ellentétben azzal amit ön állít, mi úgy tapasztaljuk, hogy ezen a téren nem túl erős az árérzékenység. Hogy az emberek mennyit használják a gépkocsijukat, nem azon múlik, hogy 3-4 forinttal drágább-e a benzin. Nem vitatom, ha felére csökkentenénk, vagy a kétszeresére emelnénk az árát, annak lenne hatása. A kis emelés nyomán tapasztalható visszaesés azonban nem az ár, hanem a gazdasági helyzet függvénye, hiszen ezen a kiadáson lehet takarékoskodni.-A beszámoló „kiadások” fejezetében a mezőgazdaság támogatását is említik. E téren mire lehet számítani?- A termelő mindig úgy érzi, hogy nem támogatják eléggé, a költségvetési szakértők túlzottnak érzik a büdzsét nyomasztó terheket. Úgy vélem, most nagyjából helyén van a mező- gazdaság: az idei növekvő agrárexportot a jelenleg érvényben lévő intézkedésekkel - köl-. csönös megelégedésre - kezelni lehet majd. Rövid távon talán nem lesznek gondjaink. Mi lesz hosszabb távon? Egy alig néhány hete hivatalban lévő kormányon ne kérje számon, mi mindent kell tennie, hogy az agrárágazat rangjának megfelelő szereplője legyen a magyar exportnak, hogy javítani tudja a fizetési mérlegünket. Néhány hét múlva talán már válaszolni tudok erre is. Somfai Péter Folytassa, anyakirálynő! Erzsébet királynő, az anyakirálynő és William herceg, a 94. születésnapon. Egyidős a századdal, s összekötvén Viktória királynő dicsőséges uralkodásának végét a XX. század végével, a britek nemzeti ereklyéjévé vált. Erzsébet anyakirálynő, II. Erzsébet királynő édesanyja csütörtökön ünnepelte 94. születésnapját, egészségesen, családja körében, az alattvalók szereteté- től övezve. A brit uralkodócsalád máig legkedveltebb tagja 1900. augusztus 4-én született Londonban. Apja, Glamis - Macbeth egykori lakhelye - 14. lordja, II. Róbert (1316-90) skót király egyenesági leszármazottja volt nőágon. Az ifjú Erzsébet iskoláit túlnyomórészt otthon, magántanulóként végezte, és az első világháború idején részt vett családja jótékony tevékenységében - a skóciai Glamis kastélyban kórházat rendeztek be a sebesülteknek. 1923-ban férjhez ment Albert yorki herceghez, V. György király második fiához, 1956-ban megszületett első leányuk, Erzsébet, 1930-ban pedig a második, Margit, és a hercegi család - dacára annak, hogy a yorki hercegné már ifjú korában is igen népszerű volt, afféle korabeli Diana hercegnő, a botrányok nélkül - berendezkedett a második vonalbeli brit fenségek nem épp izgalmas, de kényelmes életére. A sors azonban mást akart. 1936-ban három királya volt Nagy-Britanniának egymás után. Januárban elhunyt V. György. Örököse, VIII. Éduárd pedig decemberben lemondott a trónról, mert a kormány, az egyház és a közvélemény ellenezte házasságát szerelmével, Wallis Simpson elvált amerikai hölggyel. A háttérben persze az a kormányzati aggodalom is meghúzódott, hogy VIII. Edu- árd leplezetlenül barátkozott az európai fasizmus némely elméletével és egyik-másik előkelőbb reprezentánsával, másfelől pedig - elég felületesen, de annál nyíltabban - állást foglalt belpolitikai ügyekben, és ez sértette az alkotmányos monarchia hagyományát. így történt, hogy 1936. decemberben Albert yorki herceg, VI. György néven, a trónon találta magát. Felesége a Tudorok óta az első brit születésű királyné volt. VI. György lámpalázas, visz- szahúzódó, közszerepléstől irtózó, közügyek iránt nemigen érdeklődő, ahhoz nem is értő férfiú volt. Újabban brit történészkörökben vitáznak arról, hogy György és felesége állítólag igen nagyra tartotta Chamberlain miniszterelnök európai békéltető próbálkozásait, a müncheni behódolást és Nagy-Bri- tannia megszégyenülése ellenére akadályozni igyekeztek Churchill kormányfői kinevezését, mert féltek a háborútól. Ezt egyes történészek a brit uralkodócsalád német származásával magyarázzák, és azt próbálják kibontani belőle - általános monarchia-ellenes éllel -, hogy VI. György sem volt jobb bátyjánál, VIII. Eduárdnál. Csakhogy: akár akadékoskodott VI. György, akár nem, ennek a történelem menetére nem volt hatása, viszont a királyi család bátran kitartott Londonban a háború és a bombázások alatt - ez tény. Bár biztonságukat egyszer sem fenyegette közvetlen veszély, példamutatásuk és beszédeik, nyilatkozataik a nemzetet összekovácsoló erők között érvényesültek. Helytállásuk mottóját - a már akkor is eléggé kispolgáriaso- dott britek számára közérthető módon - pedig éppenséggel a király felesége fogalmazta meg, amikor a kormány javasolta, hogy Erzsébet és Margit hercegnőt menekítsék Kanadába a háború idejére. - A gyerekeket nem engedem el egyedül, én nem hagyom magára a királyt, a király pedig nem moccan - mondta szállóigévé vált nyilatkozatában. A királyné szokás szerint elsőnek látogatta meg a bombázás sújtotta londoni és vidéki körzeteket, és a kibombázottakat támogató jótékonysági szervezetek élére állt. 1945-ben a győzelmet a britek a Buckingham palota előtt tömörülve, az uralkodócsaládot éltetve köszöntötték, és e sikerben kulcsszerepe volt a királyné addigi alakításának. VI. György és felesége 1948-as ezüstlakodalmát ugyanakkora tömeg ünnepelte Londonban, mint a győzelem napját. VI. György 1952. februárban tüdőrákban elhunyt. II. Erzsébet királynő trónra lépése óta az özvegy édesanya hivatalos címe: Erzsébet királyné, az anyakirálynő. Erzsébet anyakirálynő rövid gyász után, már 1952. májusban visszatért ahhoz, amit kötelességének tart: a közszolgálathoz. Azóta is, egészen a legutóbbi évekig, a királyi család egyik legszorgalmasabb, legtöbb közszereplést, avatást, díszelgést és jótékony szervezeti elnökséget és védnökséget vállaló tagja volt. Munkáját csak két hobbyja, a lóversenyezés és a horgászat szakította meg időről időre. Az utóbbi egy-két évben kissé kevesebbet szerepel, de a normandiai partraszállás, a D-day idei, júniusi ötvenedik évfordulós ünnepségeit azért nem mulasztotta el. Erzsébet anyakirálynő különös szeretettel karolja fel a második világháborús hősök és veteránok ügyét. Két évvel ezelőtt az európai megbékélés és barátság hívei úgy vélték, hogy e téren kissé el is vetette a sulykot. Védnökségével ugyanis elkészült Sir Arthur „Bomber” Harris szobra, amelyet az anyakirálynő maga avatott fel. Sir Arthur Harris légimarsall 1942-től 45-ig a brit Királyi Légierő Bombázóparancsnokságának főnöke és a szőnyegbombázás módszerének feltalálója volt. Egyes történészek azzal vádolják, hogy a német városok porrá bombázásában nem a náci fenevad elleni katonai célszerűség, hanem a brit nagyhatalmi brutalitás vezette, s ezért mai felfogás szerint inkább bocsánatot illenék kérni miatta, nem pedig dicsőíteni. Több lap kétségbe vonta az anyaldrálynő ítélőképességét is a szoboravatáskor. Erzsébet anyakirálynő azonban nem retirált és kiállásával megmutatta, hogy a jelen politikai megfontolásai miatt sem átírni, sem elfelejteni nem kell a történelmet. Mészáros György
