Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-10 / 219. szám
1994. augusztus 10., szerda A mai nap üj Dunántúli napló 3 Uránvárosi sötét előjelek Tíz év múlva nyomortanya? Az idősek kezét megfogjuk a bajban, az elöregedett városrészért is tehetnénk valamit Müller Andrea felvétele A slum jelentése a nyomortanya mellett: nagyvárosi nyomornegyed. A szóval abban a pécsi Uránváros lakó- környezeti helyzetével foglalkozó tanulmányban találkozhatunk, amelyet az ön- kormányzat kezdeményezésére egy építész iroda megbízásából készített két szociológus. Az eredeti elképzelések szerint a vizsgálat egy átfogó építési tervet volt hivatott szociológiai szempontból megalapozni, ám a kutatók munkájuk során több olyan momentumra bukkantak, amelyek egyenesen vezettek a „slum” fogalmának megjelenítéséhez. Település-szociológiai szempontból Pécs Budapest után a második legjobban 231 „megkutatott” város. Bizonyára sokan emlékeznek még a hatvanas évek végének nagy vihart kavart munkájára, amelyben az egykori VATI két munkatársa összegezte tapasztalatait. Szelényi Iván és Konrád György Pécs egészét tanulmányozva kimutatták, hogy a különböző társadalmi helyzetű emberek térben is koncentrálódnak, azaz a társadalmi egyenlőtlenség a lakáseloszlásban is kifejeződik. Az 1980-as, majd az egy évtizeddel későbbi népszámláláskor a korszerűbb módszereknek köszönhetően az elsőnél lényegesen árnyaltabb kép bontakozott ki, ám az akkori döntéshozók nem voltak kíváncsiak a vizsgálatok eredményére. Visszatérve Uránvároshoz és a legújabban szerzett ismeretekhez: ugyan egyelőre még nincs szó a városrész „szlamo- sodásáról”, de ha belátható időn belül nem történik valami, a tanulmányt készítő szociológusok szerint mindössze tíz év leforgása alatt az egyelőre még nagy presztízsű lakótelep valóságos gettóvá válik. A kérdés az: ki tegyen valamit is a látszólag elkerülhetetlen állapot bekövetkeztének megakadályozásáért? Az állam, az önkormányzat, a lakó- közösség, vagy valamilyen civil szerveződés? Az ország jelen állapotának ismeretében a „főszereplőt” kizárhatjuk. Nagy valószínűséggel az ön- kormányzat sem lép rögvest: erre nincs pénz a kasszában, másrészt mással lesznek elfoglalva mandátumuk kitöltéséig a mostani helyi törvényhozók. A sorban következő képviselő- testülettel kapcsolatban pedig botor dolog lenne előzetes jóslásokba bocsátkozni. Maradnak a lakók és esetleg egy, az érdekeiket érvényesíteni tudó majdani szervezet, amely kezdetben apró lépésekkel ugyan, de gátat vethet a gettósodás- nak. Az optimális persze az lenne, ha az önkormányzati szerepvállalás ötvöződne a lakótelepen élők tenni akarásával, amely eddig is nyomon követhető volt. A dr. Füzesi Zsuzsanna és dr. Tistyán László által rögzített tények kérlelhetetlenek. Az itt lakók jelentős hányadának magas életkora miatt a népesség gyors - de lehet, hogy robbanásszerű - cseréjére kell számítani az elkövetkező években. A a házak nemcsak fizikailag, hanem a lakások kis alapterülete, az alacsony szobaszám miatt erkölcsileg is elavultak, a környezeti károk okozta, a be nem avatkozás hiányából fakadó terhelés következtében jelentősen leromlott a lakókörnyezet. Ha a lakótelepen megnő a halandóság, a lakáspiacon megnövekszik az uránvárosi kínálat, ami lenyomja az árakat, ezáltal a lakások - mostani állapotukban - hozzáférhetőbbé válnak a kevésbé fizetőképes kereslet számára is. Mindez azt eredményezheti, hogy olyan népesség váltja fel a jelenlegit, amely igényeiben lényegesen „alább adja”, azaz értelemszerűen bekövetkezik az egyelőre még magas presztízzsel bíró városrész nyomornegyeddé alakulása. A szociológusok elgondolásai szerint ez a folyamat még megállítható, ám ehhez viszonylag gyors és átgondolt döntések szükségesek. Hogy ezek milyen formába ölthetnek testet, arra többféle elképzelés is van. De tény, hogy - bármennyire is a magukénak érzik lakóhelyüket - csak az itt élőkre hagyni mindent nem lehet. Másrészt a város érdekében nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy ugyan az Uránváros a legrégebbi lakótelep, de csak egy a többi közül... Balogh Zoltán Új utca épül Siklóson Kispénzű vevők ne jelentkezzenek Nyílt titok, hogy Siklóson sincs új utcák kialakítására lehetőség. Kivétel a vár alatt lévő terület, a Szent István tér, ahol a beépítés első ütemére a többségi önkormányzati tulajdonú Vé- kom Kft. zöld utat kapott nemrég az egyik testületi ülésen. A buszmegálló mögötti részről, az ÁNTSZ székházzal szembeni szakaszról van szó. S hogy mikortól, milyen anyagi helyzetben lévő telekvásárlók, milyen igényekkel jelentkezzenek? Erről kérdeztük Csikós Lajost, a Vékom igazgatóját.-Ez zártsorú beépítésű rész lesz. Emeletes házakat kell itt elképzelni, de tetőtér beépítésre is lehetőség van. Minden lakóépületben elhelyezhető lesz majd garázs is. A műszaki leírás alapján a lakások nagysága, a szintekkel együtt 120 és 300 négyzetméter közötti lesz, vagyis egy telken akár két-három generációnak szolgáló épület is kialakítható. A telekhez földterület is tartozik, kertészkedésre is mód nyílhat. Tény, hogy ezekért a lakásokért várhatóan nem a kispénzű vevők jelentkeznek, hisz nem kétszobás panelokról van szó. Első ütemben kilenc telket alakítunk ki. Jelenleg a földhivatal dolgozik a házhelyosztási terven, a szükséges engedélyek megszerzése után reméljük, szeptemberben már fogadhatjuk a vevőket. A vevőket, akik már korábban is érdeklődtek és jelentkeztek volna, csak akkor még mindhiába. Ha viszont most megköttetik az üzlet, a Vékom Kft. igény szerint azt is elvállalja, hogy kulcsrakészen fölépíti a házat. A beépítési és a kivitelezési terv elkészítésével egyaránt a pécsi Ybl-díjas építés, Kistelegdi István vezette csoportot bízzák meg. Ha az első ütemterv alapján megkezdődnek az építkezések, megindul a második ütem előkészítése is. Ez tíz telek kialakítását jelenti, és a Vékom központi épülete előtt, a Szent István térre merőlegesen létesül majd a felépülő házakból egy utca. Arra a kérdésemre, valóban igaz-e, hogy másutt nem lehet Siklóson építkezni, Csikós Lajos annyit elárul: az elképzelések közt szerepel a Ságvári tér mögött 12 új lakás kialakítása, ami a város saját vállalkozási terve. Sz. A. Kötelező felelősségbiztosítás Nem csak a benzin ára emelkedik A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) idén augusztus végére beteijeszti az új díjtétel- javaslatát, amelyet a Kötelező Gépjármű-felelősség Bizottság véleményez. Ez a folyamat általában 2-3 hónapig tart. Tavaly a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagosan 18 százalékkal emelkedett. Idén - a tavalyihoz képest - nehezebben születik majd kompromisszum - válaszolta a Világgazdaság kérdésére Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke. Asztalos László elmondta: az APEH állásfoglalása mellett a Kötelező Gépjárműfelelősség Bizottság tagjai - a biztosítottak társadalmi szervezetei, a biztosítók és a gépjárműellátáshoz kapcsolódó cégek - érdekegyeztető tárgyalások során döntenek a díj új mértékéről. A bizottság összesen 33 tagból áll. A döntéshozóknak figyelembe kell venniük a lakosságra háruló terheket, az autóvásárlás recesszióját, az alkatrészárak folyamatos emelkedését, a benzinárak várható drasztikus áremelkedését és ebből adódóan a potenciális ügyfélkör szűkülését. A bizottság döntését a Biztosításfelügyelet felülbírálhatja, majd később a pénzügyminiszter. A Biztosításfelügyelet elnöke hozzátette: a biztonság és a biztosítás egyre inkább luxuscikké válik. Moszkvicsot gázolt a személyvonat Izsák és Ágasegyháza között nekre, s az éppen odaérkező kedden reggel egy sorompó személyvonattal összeütközött, nélküli útátjáróban egy Moszk- A baleset következtében az autó vies személyautó vezetője kö- vezetője a helyszínen életét rültekintés nélkül hajtott a sí- vesztette. Átadták a vízmű-vagyont, következik az átalakulás Részvénytársaságot szeretnének az önkormányzatok Tavaly 186 település vízszolgáltatása oldódott meg Megtörtént a vagyonátadás, néhány önkormányzat ugyan csak a másodfokú, Belügyminisztérium által hozott, a közeljövőben jogerőssé váló döntés alapján juthat hozzá a településen működő közművagyonhoz. A BM határozatát is meg lehet ugyan fellebbezni, ez azonban már nem lehet akadálya a Baranya Megyei Vízmű Vállalat átalakulásának. Szakértők már elkészítették a menetrendet: a célravezetőnek, a gazdaságos megoldásnak azt tartanák, ha valamilyen gazdasági társaság jönne létre a több milliárdos vagyonnal rendelkező vállalatból. Tavaly 186 település vízszolgáltatását és szennyvíztisztítását végezték, ezek közül többen úgy vélekedtek, a megyei vízmű a nagyvállalat fenntartásában érdekelt, éppen ezért igyekszik húzni-halasztani a cég átalakítását. Dr. Karancsi Zoltán igazgató ezzel nem ért egyet, bár azt is hozzáteszi, a vállalati szakembergárda gazdaságossági megfontolásokból valóban azt tartaná célravezetőnek, ha a Baranya Megyei Vízmű részvénytársasággá alakulna át. Ezt a folyamatot azonban addig nem tudják elindítani, amíg a helyi vízművek nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, amelyet egyébként törvény ír elő. A vállalat fennmaradását leginkább azok az önkormányzatok ellenzik, amelyek a különféle érdekcsoportok nyomásának engedve lehetőséget látnak a vízdíjak csökkentésére, ami ilyenkor, az önkormányzati választások előtt népszerű intézkedés lenne. Igen ám, de amit nyernek a vámon, elveszíthetik a réven, ugyanis a szolgáltatásnak folyamatosnak kell lennie, s ha meghibásodás van például a szivattyúban, gondoskodni kell tartalék gépről vagy a javítás időtartamára tartálykocsikkal kell biztosítani a zavartalan ivóvízellátást. Mindkettő tetemes költség, s akkor még nem beszéltünk az ugyancsak ráfizetéses szennyvíztisztításról, amely az elkövetkező évtizedekben az évenként növekvő mennyiségű szennyvizet figyelembe véve igencsak megnöveli a jövőbeni kiadásokat. A vállalat azonban nem akarja ráerőszakolni a települések önkormányzataira a szerintük legideálisabb átalakulási formát. Még tavaly ősszel tanulmányterveket készítettek, amelyben alternatív javaslatokat tettek a különféle formákra, bemutatva előnyeit és hátrányait. Természetesen azzal is számolnak, hogy decentralizá- lódik a vállalat, ebben az esetben viszont tetemes költséggel járna a végelszámolás, a számítások szerint több mint 300 milliót kellene erre áldozni, amelyet az utódcégeknek, a települések vízmüvei vagyonából kellene finanszírozni. Ahhoz viszont, hogy továbbiakban nyereségesen működjenek, a szolgáltatás biztonságát is meg tudják teremteni, szakértői vélemény szerint a céget gazdasági társasággá kellene átalakítani. Javaslatuk szerint az átalakulás első fázisában zártkörű, határozott idejű részvény- társaságot kellene létrehozni. Ez már csak azért is előnyös lenne, mert a települések utólag is módosíthatnák elképzeléseiket, az rt.-ből további gazdasági társaságokat is létrehozhatnának. Második lépcsőben holding rendszerben önálló üzemigazgatóságok végeznék a szolgáltatást. A vízdíjakra vonatkozóan is előterjesztettek változatokat, leginkább az látszik gazdaságilag a célravezetőnek, ha 4-5 övezetre bontanák a megyét, s ezekre állapítanák meg a szolgáltatás ellenértékét. Az igazgató szerint még a nyár folyamán eldől a vállalat sorsa. Már most több önkormányzat kinyilvánította azt a szándékát, hogy a részvénytársasági formát választja. Ha a minősített többség is ezen a véleményen lesz, akkor a jövő év január elsejével a gazdasági társaság valamilyen formájában működnek majd tovább. B. G. Lombikborjak A hazai állattenyésztés ki- emelelkedő genetikai értékű szarvasmarha állományában, az Enyingi Agrár Rt. kiscséripusz- tai telepén lombikboijak születtek. A gazdaság és az Állatorvostudományi Egyetem Üllői Kísérleti Intézetének szakemberei több éve tartó közös munkájának sikere nagy előrelépésnek számít a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés terén. A laboratóriumi vizsgálatok után 1993 elejétől folytak üzemi körülmények között a kísérletek. Ezek eredményeként most először születtek termelő gazdaságban olyan magas értékű, genetikailag értékes szülőktől származó utódállatok, amelyeket nevelő- anyaságra kijelölt tehén hozott világra. Miskolci Nyári Vásár Kedden megnyitották a Miskolci Nyári Vásárt. A Miskolci Egyetemi Sportcsarnokban és a környező sportligetben, több mint 60 ezer négyzetméternyi fedett- és szabadterülten, 300 hazai és külföldi cég, vállalat, vállalkozás mutatkozik be. Modern diagnosztikai berendezés a Zala Megyei Kórházban Kovács Pál népjóléti miniszter jelenlétében helyezték működésbe kedden, a Zala Megyei Kórházban azt a hárommillió márka értékű berendezést, amely az egyik legmodernebb diagnosztikai eljárás, a mágneses rezonancia elvén működő tomográfia eszköze. A készülék káros sugárzás nélkül készít nagy felbontású képeket az emberi testről. Tápszer koraszülötteknek Kis súllyal született csecsemők részére gyártanak speciális gyermektápszert Körmenden, az Egis Gyógyszergyárban. Az Adilakt néven hamarosan forgalomba kerülő koncentrátum tejalapú, és olyan fontos anyagokat tartalmaz - fehérjéket, vitaminokat, nyomelemeket -, amelyek lényegesen javíthatják a koraszülöttek életben maradásának esélyeit. Az Adilakt forgalmazásához szükséges engedélyekkel már rendelkezik a gyártó. Elsőként a kórházak és klinikák kaphatnak a szondásán is alkalmazható, koraszülöttek táplálását segítő tápszerből, a későbbiekben pedig a társadalombiztosítás támogatásával a patikákban is beszerezhető lesz a készítmény.
