Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-20 / 198. szám

1994. július 20., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 5 • • Ot baranyai kapott Szövetkezeti Emlékérmet Beszélgetés dr. Villányi Tiborral, a gödrei tsz elnökével Országos Osztályfőnöki Ankét Ötödik alkalommal rendezik meg idén Debrecenben az Or­szágos Osztályfőnöki Ankétot augusztus 22-26 között, me­lyen, mint az elmúlt években, az Erdélyben, Kárpátalján, Szlo­vákiában és a Vajdaságban élő magyar nemzetiségű pedagógu­sok is részt vesznek. A külön­böző tréningcsoportokban a pe­dagógusok megismerkedhetnek a kommunikáció fejlesztéssel, a serdülőkori deviancia megelő­zésének és kezelésének lehető­ségeivel, a tanulók önmene­dzselésének elősegítésével, a tehetség felismerésével és fej­lesztésével. A program hely­színe a Medgyessy Ferenc Gimnázium. Egyre nehezebb helyzetben vannak a mezőgazdasági szö­vetkezetek, jónéhányuk heroi­kus erőfeszítéssel tudott csak talpon maradni. Ezt azonban csak hozzáértő emberek irányí­tásával lehetett véghezvinni. Ezt a munkát ismerték el a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából öt baranyai vezető­nek a Szövetkezeti Emlékérem átadásával. Harmatos József a mohácsi Új Barázda Szövetkezet elnöke, Patkó László a szigetvári Zrínyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnöke, Szabó Lászlóné a siklósi Mezőgazda- sági Termelő, Szolgáltató és Ér­tékesítő Szövetkezet főkönyve­lője, dr. Villányi Tibor a gödrei Béke Mezőgazdasági Szövet­kezet elnöke és dr. Wilhelm Jó­zsef a dunaszekcsői Duna Gyöngye Mezőgazdasági, Szolgáltató és Értékesítő Szö­vetkezet elnöke vehette át ezt az elismerést. Közülük dr. Villányi Tibort, a gödrei Béke Mező- gazdasági Szövetkezet elnökét kérdeztem a tsz helyzetéről.-A gödrei tsz egy nagyon nehéz területen elhelyezkedő szövetkezet, erre a legjobb példa az aranykoronaátlag. Ez megyei szinten 20 aranykorona fölött van, nálunk 6 aranyko­rona a földeink átlaga. A Hegy­hát gyenge földminősége eleve hátrányos körülményeket te­remt gazdálkodásunkban. Jel­lemző, hogy a környéken ré­gebben működő 6-7 szövetkezet közül mára csak a gödrei és a sásdi maradt talpon. Erre a tájra mondják felénk, hogy szép a szemnek, de nehéz az ökörnek.-Mibe került a gödrei tsz talpon maradása?-Nagymértékben be kellett szűkíteni a gazdálkodást, racio­nálisabb létszámgazdálkodás mellett feszítettebb munkát kel­lett végezni. Régebben 600 ak­tív és nyugdíjas tagunk volt, ez mára 140 aktív dolgozóra csök­kent. Régebben dotált vidék voltunk, ez már megszűnt, s az egyre nehezebb közgazdasági helyzet is a termelés elnehezü- lése felé mutatott. Vagyonunk egy része privát tulajdonba ke­rült, a földek nem kis hányadát használati szerződések kereté­ben művelik. Nagy eredmény­nek tartom, hogy az átalakulás zökkenőmentesen, békésen zaj­lott. Előtérbe kerültek a szövet­kezeten belüli vállalkozási for­mák, s tulajdonképpen csak a négy alaptevékenységünket tar­tottuk meg, a növénytermesz­tést, állattenyésztést, erdőgaz­dálkodást és a keverőüzemet.-Ezzel érdemelte ki a Szö­vetkezeti Emlékérmet?- Huszonegynéhány év alatt ez a második munkahelyem, mindkét esetben ilyen körülmé­nyek között kellett helyt áll- nom. Ehhez persze mindig nagy segítség volt a kollektíva is, akik megértették, keményen kell dolgozni ahhoz, hogy ne menjen tönkre a tsz, ne néptele- nedjen el a környék, ne váljunk Gyűrűfűvé. Móczán Zoltán Önzetlenül segítenek Külföldiek a fogyatékos fiataloknál Új épülettel bővül a vak és gyengén látó gyerekek pécsi napközije. A Világ Világossága Alapít­vány a már meglévő Bálicsi úti napközi mellett építteti az új foglakoztatót. Az épület és az első műhelyek kialakítása az év végéig készül el. Fotó: Szundi György Cigányprímások és zenekarok országos versenye Pécsett A Fiatal Értelmi Fogyatéko­sok Napközijében Pécsett, az Endresz György úton az egyik fa alatt éppen bábok készülnek. Zolnai Anette, az Útilapu Háló­zat táborának vezetője kiszabja a bábokat, a napközi lakói pedig szívesen varrják össze. Az Útilapu Hálózat az 1920-ban alapított Service Civil International magyarországi csoportja, amely első ízben szervezett tábort a pécsi intéz­ményben. A játékos munkában Nyugat-Európából és Ameriká­ból érkezett fiatalok illetve két kevésbé fiatal hölgy vesz részt. A huszonéves Saskia Hendrickx Hollandiából jött, munkája so­rán gyerekkel is foglalkozik, s mellette biológiát tanul az egye­temen. Úgy érzi, könnyen meg­találták a kapcsolatot az otthon lakóival annak ellenére, hogy tíz tagú csoportjukból senki sem dolgozott még fogyatékosokkal. Együtt játszottak, fociztak, ke- rámiáztak velük. Koncz Gábor, a hálózat bu­dapesti vezetője elmondta, olyan helyekre szervezik a tábo­rokat, ahol valóban szükség van rájuk, de pénzért mégsem vásá­rolható meg a munkájuk. Az első magyarországi tábort ta­A temetők kezelésében érde­kelt önkormányzatok sem a sza­bályozásban, sem a pénzügyi hát­tér megteremtésében nem tudnak fellépni. A temetőkre jutó ráfordí­tások szűkösek - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség ellenőrzése során. A főfelü­gyelőség és a megyei felügyelő­ségek az országban 299 állami, il­letve önkormányzati, 146 egy­házi, 100 szövetkezeti, továbbá 281 társulásban és 183 magánvál­valy a Somogy megyei Visnye- széplakon tartották, ahol az öko-falu felépítésében segéd­keztek. Idén még egy tábort nyitnak egy békés megyei kis­községben, ahol nyelvórákat is tartanak az általános iskolások számára. A pécsi táborban részt vevők között műszaki tanár, egyetemi hallgató, középiskolai diák is megtalálható. Megkérdeztük dr. Mácsai Editet, az intézmény vezetőjét, a külföldi fiatalok hogyan találták meg a hangot fogyatékosokkal.-Talán az is elég, hogy rá­csodálkoztak az itt folyó mun­kára. Mi nem erőltettünk sem­mit. Többen aktívan játszottak a fogyatékosokkal, a mi napközi­seink pedig megtanulnak visel­kedni az idegenek között. Úgy gondolom, nekünk mindenkép­pen nyitottnak kell lennünk, hogy elfogadjanak és támogas­sanak bennünket. Magyarországról idén már 120 fiatal utazott az Útilapú Há­lózat közreműködésével nyu­gat-európai környezetvédelmi táborokba. A résztvevők így ta­lán egy kicsit belülről ismerhe­tik meg egy másik ország kultú­ráját. P. E. lalkozásban működő temetőt el­lenőriztek. Megállapították, hogy a temetők helyzete - elsősorban a pénzhiány miatt - nagyon sok kí­vánni valót hagy maga után: szá­mos helyen hiányzik a kerítés, kevés a ravatalozó, a temetőkön belüli utak rossz állapotban van­nak, a temetők csaknem 40 száza­léka semmilyen világítással nem rendelkezik, nincs nyilvános WC, és nem megoldott a temetők őr­zése sem. Egykor az úri-muri nem volt igazi cigányzenekar és „nagy­bőgőbe ugrás” nélkül. A ci­gányprímás a mulatozó fülébe húzta kedvenc nótáit. A fülbe­mászó dallamokért cserébe a homlokára ragasztották a játé­kért járó bankót. Vidéken - ahol még cigányzenekar játszik - ál­lítólag egy ezrest fűz a vonóba a nótáskedvű vendég. Budapesten ötezres a tarifa. Van-e még érdeklődés a ci­gányzene iránt? A külföldiek mellett igényli-e a hazai közön­ség? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a pécsi DUOKOR Kft. ügyvezető igazgatója, Korbei Géza és a Helyőrségi Klub igazgatója, Erdélyiné Nagy Iza­bella. Szerintük lenne. Ezért jú­lius 30-án 20 órai kezdettel Pé­csett a Káptalan utcai szabadtéri színpadon megrendezik a ci­gányprímások és cigányzeneka­rok országos versenyét. A neves zenekarok mellett szívesen lát­nák a most alakult együtteseket is. A zsűri tagjai: Szirmai László az Országos Szórakoztatózenei Központ igazgatója, Rossa László a Honvéd Együttes mű­vészeti vezetője és a híres pécsi cigányprímás, a hetvenhárom éves Dörömböző Géza. Beszél­getésünk elején szomorúan mondta: ma már nincs igazi úri-muri. Eltűntek a szórakozó helyekről a szalonzenét, népda­lokat és magyamótát játszó ze­nekarok. Ma a Dörömböző ze­nekar az egyetlen fellelhető ci­gányegyüttes Baranya, Somogy és Tolna megyében. Tagjai: Szálai József {Dodi) másodhe­gedűs, Kustánczy Elek cimbal­mos, Sárközi Nándor brácsás, Dörömböző Elemér bőgős, és a tartalék bőgős, Lakatos János. Valamennyiük életkora 62-73 közötti. Nincs utánpótlásuk. A tehetséges zenész cigánygyere­keket elviszi, és magának tanít­tatja a száztagú Rajkó zenekar. A Dörömböző zenekar prí­másának rengeteg a meghívása. Játszik a Pannónia étterem sza­lonzenekarában, az Elefánt étte­rem cigányzenekarában. Vasár­naponként az Üszögi Kastély- szállóban húzzák a nótákat. Emellett fellép a szekszárdi Német színház Marica grófnő előadásában. A mostani ver­senyre koruknál fogva nem ne­veznek be, viszont szívesen hallgatják meg a fiatalo­kat. Ádám Erika Mostoha állapotú temetők Nem hattyú, pelikán! A görcsönyi címer nyomában Ivóvíz­szennyezés A vezetékes ivóvíz vizsgálata során kiderült, hogy 11 tokaj- hegyaljai településen kóliform baktérium szennyezi az ivó­víz-hálózatot. Rövid időn belül az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Szerencs Városi Intézete Tokaj, Bodrogkeresz- túr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Tárcái, Tiszaladány, Tiszatardos, Cso- baj és Taktabáj településeken szórólapon tudatta, hogy a cse­csemőknek csak forralva és le­hűtve szabad adni az ivóvizet. Az ivóvizek koliform bakté­rium-szennyezettsége eléri a ha­tárértéket. A Bprsod-Abaúj -Zemplén megyei ÁNTSZ továbbra is rendszeresen vizsgálja laborató­riumaiban a vizet, s szakértői vélemény szerint ajánlatos fel­forralva és lehűtve fogyasztani, az újszülötteket pedig még für­detni is ilyen vízben szabad. Mint görcsönyi kisiskolás gyakran bámultam azt az iskola­folyosó falán függő köralakú címert, melyen egy karcsúnyakú hattyúmama etette fiókáit. Taná­raim csakhamar felvilágosítot­tak, hogy nem hattyút ábrázol a kép, hanem pelikánt. Görcsöny plébánosától, Kövesi Ferenciül most azt is megtudhattam, hogy miért. A tatár majd a török dúlások után éppphogy lélegzethez jutó falut keresztény hadak perzsel­ték fel, s a lakók a környező er­dőkbe, mocsarakba, földbevájt barlangokba menekültek. Mivel az üldöztetés alatt a görcsönyiek száma erősen megcsappant, a radnai püspök német, horvát, bosnyák, olasz telepesekkel töl­tötte fel a falut. A község 1725-ből származó viaszpecsétje ezeknek a vészterhes időknek ál­lított emléket, melyen két pál­maág övezte fészekben egy fió­káit tulajdon vérével tápláló pe­likán volt látható. Maga a jelenet ismert egyházi motívum (a peli­kán a megváltó Krisztust szim­bolizálja), ugyanakkor a görcsö­nyi emberek kényszerű száműze­tésének emlékezetben tartására is alkalmas volt. Bár, a háborús idők alatt az itt lakók házaik el­hagyására kényszerültek, lélek­ben mégis megőrizték ragaszko­dásukat falujukhoz, éppúgy, mint a pelikán, mely mindvégig kitart övéi mellett. A falu önkormányzata sze­retné címerhez juttatni most Görcsönyt. A múltbeli jogalap is megvan hozzá, hisz a községet az 1700-as évek végén V. Ferdi- nánd mezővárossá emelte, ami címerviseléssel járhatott együtt. A képen látható „hattyús” címer, mely a templom bejárata fölött található, azonban nem hivata­los. Mihálovics József, az egy­kori kegyúr készíttette az 1800-as években. Az önkormányzat dr. Beze- rédy Győző történészt kérte fel az egykori pecsétlenyomat alapján a címer-, s egy zászlótervezet el­készítésére. Ennek megvitatá­sára a közeljövőben kerül majd sor, s remélhetőleg a pelikán mi­nél előbb díszíteni fogja Gör­csöny középületeit. Velősy G. Zászlóavató ünnepség A Magyar Hodnvédség át­alakulóban van, mert alkalmaz­kodnia kell a megváltozott nemzetközi környezethez, új feladatához és függetlenségé­hez. Ezt kis létszáma miatt csak úgy teheti meg, ha a legjobb ha­gyományok őrzőjeként kifej­leszti magában mindazokat a képességeket, amelyek katona elődeinket jellemezték az el­múlt évszázadok alatt - hangsú­lyozta Göncz Árpád köztársa­sági elnök Szolnokon a Magyar Honvédség 88. légimozgékony- ságú zászlóaljánál rendezett csapatzászló adományozási ün­nepségen. A tavaly ősszel meg­szervezett alakulatnak a csapat- zászlót Göncz Árpád, a honvéd­ség főparancsnoka adomá­nyozta. Színházfelújítás A Vígszínház felújítása ha­táridőre befejeződött, a társulat visszaköltözött az épületbe. Miként Lázár Egon gazdasági igazgató elmondta: a felújítási munkálatok egy évig tartottak, az ehhez szükséges összeget - kétmilliárd forintot - a Parla­ment céltámogatásként szavazta meg. A rekonstrukció során megújult a színház épülete, tel­jes belső berendezését is kicse­rélték. Az épület két új emelet­tel és egy 80-100 néző befoga­dására alkalmas stúdiószínpad­dal, illetve teremmel bővült. Japán meteoritek az ELTE-n Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen kedden be­mutatták a sajtó képviselőinek azt a harminc darabból álló kő­zetgyűjteményt, amelyet a Ja­pán Sarkkutató Intézet bocsátott a felsőoktatási intézmény ren­delkezésére. Kutatók és egye­temi hallgatók három hónapig vizsgálhatják a kőzeteket, töb­bek között holdi és marsi ere­detű meteoriteket - mondta Bérezi Szaniszló geológus. Az anyag aközül a 15 ezer darab meteorit közül való, amelyet ja­pán és amerikai expedíciók az elmúlt 20 évben gyűjtöttek az antarktiszi jégmezőkön. Marsi eredetű kőzetminta most került először hazánkba. A japán inté­zet húsz azonos összeállítású gyűjteményt készített, s ezeket most a világ különböző egye­temeinek kutatói vizsgáljak. Zalai közúti baleseti helyzetkép Kiugró javulás tapasztalható a Balaton legforgalmasabb vá­rosa, Keszthely közlekedésében: az első félév során 33,3 százalék­kal kevesebb baleset történt, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ugyanakkor a legveszélyesebb zalai terület Nagykanizsa és köz­vetlen körzete, ahol 40 százalék­kal nőtt a közúti balesetek száma, tíz emberéletet követelve. Mind­ezt a Zala Megyei Rendőr-főkapi­tányság keddi sajtótájékoztatóján mondták el, miként azt a tényt is, hogy a megye egészében 3,8 szá­zalékkal kevesebb járműbaleset történt, míg országosan 4,5 száza­lékos növekedést mértek. Fi­gyelmeztető viszont, hogy a ki­sebb balesetszámon belül 14-ről 22-re emelkedtek a halálos kime­netelűek. Flamand ösztöndíjak Hazaérkezett Antwerpenből az a 13 magyar szakember, aki­ket tíz hetes, gyakorlati munká­val gazdagított program kereté­ben, a Flamand Közösség Kor­mánya anyagi fedezetével kis- és középvállalkozási tanács­adóvá képeztek ki Olaszország­ban, illetve Belgiumban. A most végzettek további 130 magyar kis- és középvállalko­zási tanácsadót képeznek majd ki. A szeptemberben induló 2 hét magyarországi és 3 hét fla- mandiai képzési turnussal kap­csolatban a budapesti Számaik Rt.-nél Papp Tibor PR igazgató ad további információkat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents