Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-06 / 184. szám

1994. július 6„ szerda Korunk új Dunántúli napló 11 Üstökös száguld a Jupiter felé A Reuter brit hírügynökség tréfásan azt a tanácsot adja azoknak, akik ezen a nyáron űrutazást akarnak tenni: ke­rüljék el a Jupiter „vad” olda­lát. A csillagászok szerint jú­lius 16. és 22. között a Shoe- maker-Levy 9 nevű üstökös darabjai másodpercenként hatvan kilométeres sebesség­gel (több mint 210 ezer kilo­méteres óránkénti sebesség) csapódnak be a hatalmas bolygóba. Ez a soha nem tapasztalt esemény Földünktől 860 mil­lió kilométerre játszódik majd lg, és a tudósok kijelen­tették, hogy semmi hatása sem lesz planétánkra.- Ez az első nagy összeüt­közés az űrben, amióta a te­leszkópot feltalálták - mondta Barrie Jones, az an­gol szabadegyetem fizika és csillagászati professzora. - Minden nagy obszervatórium figyelni fogja a Jupitert - fűzte hozzá. Senki sem tudja azonban, valójában mi fog történni. - Senki sem lehét biztos abban, hogy a Jupiteren mi követke­zik be - jelentette ki Jacque­line Mitten, az angol királyi csillagászati társaság munka­társa. - Az azonban megálla­pítható, hogy a becsapódás hatása nem teljed túl a Jupiter közvetlen környezetén. A csillagászok szerint az üstökös húsz jól meghatároz­ható sziklát is tartalmaz, nagyságuk szélességben és hosszúságban 1,8-tól 3,2 ki­lométerig terjed. A sziklákat ismeretlen számú kisebb tör­melék, valamint porfelhő és gáz veszi körül. Minden egyes szikla be­csapódásánál a keletkezett energia körülbelül tízmillió megatonna TNT-re tehető, ami százezerszer nagyobb, mint a valaha kipróbált leg­nagyobb hidrogénbomba energiája. A csillagászok arra számí­tanak, hogy néhány perces villanást látnak majd, amikor az egyes szikladarabok átha­tolnak a Jupiter atmoszférá­ján. A sziklák szétrobbanása után szilvaszínű fény kelet­kezik, amely hasonló a nuk­leáris robbanás keltette fény- jelenséghez. Bár a robbaná­sok a Jupiter túlsó oldalán mennek végbe, azokat tük­rözni fogják a bolygó Hold­jai. A tudósok azt váljak, hogy a nagy erejű ütközés új in­formációkkal fog szolgálni a Jupiter atmoszférájának ösz- szetételéről és a bolygó anya­gáról. Holdra szállás után „lopakodó” A titkok üzeme Thomas Stafford neve megint előkerült. Akkor ismerkedett meg vele a világ, amikor 1965-ben elő­ször járt a Kozmoszban a Ge- mini-6 űrhajó kabinjában, egy esztendővel később megismé­telte ezt a kirándulást, a Ge- mini-9 személyzetével. Ezután következett a legnagyobb ka­land, a Hold-utazás, 1969-ben az Apolló 10-el, s ha nem is ő, hanem Armstrong tette meg azt a kis lépést, amely nagy ugrás lett az emberiség történetében, tagja lehetett az első expedíció­nak, amely elvitte a földiek név­jegyét egy másik égitestre. Vé­gül pedig 1975-ben az akkori közös amerikai-szovjet űrvál­lalkozásban, a Szojuz-Apolló programban az Egyesült Álla­mok asztronautáinak parancs­nokaként működött közre. A négy űrutazás után - im­már vezérőmagyi rangban - a híres kaliforniai Edwards légi­bázison teljesített szolgálatot, majd ottani parancsnoki megbí-. zatását feladva, kikerült a nyil­vánosság reflektorfényéből. Ha a következő években „lyuk” ke­letkezett a tábornok életrajzán, nem beszéltek róla s nem be­széltetett magáról, nem a vélet­lennek tudható be. Egy német újságíró most megjelent könyve lebbenti fel a titok fátylát és „számol” el Stafford éveivel. Adalbert Bärwolf „A titkok üzeme - Amerika győzelme a technológiai háborúban” című, most megjelent könyvében el­mondja: a tábornok a Lockheed konszern Burbank-ben található szupertitkos gyárában irányí­totta azt a tervező, kutató és fej­lesztő munkát, amelynek ered­ményeképpen megszületett a Stealth, vagyis a Lopakodó gé­pek új családja. Olyan harci re­pülőgépek álltak csatasorba, amelyeket különleges bevonat­tal láttak el s ezáltal „láthatatla­nok” lettek a radaremyők szá­mára, s a hagyományos légvé­delmi rendszerek nem tudták érzékelni és célba venni őket. Az űrhajózásban és repülőgép­technológiában járatosnak szá­mító szerző azt is leírja, hogy a volt űrhajós tevékenységét a gyakorlat próbája is igazolhatta. Az F-117 A típusú bombázógé­pek az Öböl-háborúban ezer­kétszáz éjszakai bevetést hajtot­tak végre s veszteség, ha úgy tetszik, egyetlen horzsolás nél­kül úszták meg a háborút. Ma már az álcázott repülőgé­pek után, a hírek szerint előre­haladott kísérletek folynak a tengeri lopakodókkal, vagyis a radaremyők elől rejtve maradó gyorsnaszádokkal is. Hogy ezt a programot ki irá­nyítja, arról valószínűleg majd egy következő könyvből fogunk értesülni, hónapok vagy talán évek múlva. Réti Ervin 2004-től 500 km-es sebes­séggel száguld a mágnesvonat. Nem repül, nem gumi, - a Transrapid valami egészen más, hansúlyozzák a szakértők. Mágnesek lebegtetik a szerel­vényt 1 cm-rel a betongerenda fölött. Zöld út a Transrapid 07-nek Tíz évig tesztelték egy kísér­leti pályán ezt a csúcsvonatot - most a Német Szövetségi Par­lament zöldutat adott neki. 2004-től 500 km/órás sebesség­gel száguld majd Hamburg és Berlin között. A szövetségi kormány a Transrapid 07-et nemcsak gyors és kényelmes közleke­dési eszköznek tekinti, hanem igen környezetbarát járműnek is. Nyolcvan országban kritikus az ivóvízhelyzet Egy luxushotel 100 gazdag vendége 55 nap alatt annyi vizet folyat el, amennyivel egy hek­tárnyi rizsföldet egész évben víz alatt lehetne tartani. Ugyaneny- nyi vízzel 100 városi család két esztendeig főzhetne, moshatna. Nem is szólva arról, hogy 100 falusi családnak 4 évnyi víz- szükségletét fedezné ez a mennyiség. Pazarlóan bánunk a vízzel! Az ENSZ élelmezési világszer­vezete, a FAO „tiszta vizet ön­tött a pohárba” című helyzetje­lentésből kitűnik, hogy 80 or­szágban - itt él a világ népessé­gének 40 százaléka - kritikus­nak nevezhető az ivóvíz-hely­zet. A gond azonban másutt is jelentkezik majd, a Föld víztar­talékai ugyanis nincsenek arányban a lakosság természe­tes szaporodásával, s azzal, hogy az ember mind nagyobb mértékben szennyezi a vizeket. A FAO szakemberei lehango­lóan nyilatkoztak az 1980-1990 közti tíz éves időszakról, ami­kor is változásokat, átütő ered­ményt szerettek volna elérni. Nos, ez nem a terv szerint ala­kult. Igaz, a számítások szerint 368 millió nagyvárosi és 980 millió falusi ember egészsége- , sebb vízhez jutott, az egészség- ügyi világszervezet adataiból azonban kitűnik, hogy több, mint 1 milliárdnyian, a fejlődő országokban, továbbra is kétes tisztaságú vizet isznak. Mit hozhat a jövő? Amit a politika megenged, állapítja meg a FAO „vízállásjelentése”. Például számos országban, ahol egyébként is kevés a víz, akár háborúhoz is vezethet a mind súlyosabbá váló gond, ha nem a bölcsesség dönt a részérdekek helyett. Az egyre népesebb Ázsiában a víz, mint energiafor­rás ad okot a viszályokra, of t az Egyesült Államok is feliratko­zott a problémás országok közé: a nem megfelelő öntözési mód­szerrel a korábbinál nagyobb mértékű az elsivatagosodás. Új oktatóközpont A német kamara támogatja az IPOSZ-t Debrecenben hozza létre második oktatási technológiai központját az Ipartestületek Országos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara német ka­marai támogatással. A villany- szerelő és elektromossági szakmák oktatóközpontja lesz. Erről tárgyalt az IPOSZ képvi­selőivel kedden a Mün- chen-Felsőbajor Kézműipari Kamara delegációja. Solti Gá­bor igazgató elmondta: az idén januárban felavatott dombó­vári oktatóbázis tapasztalatai­val a német partner és az IPOSZ is elégedett. Ezért ala­kítják ki az idén még rendelke­zésre álló német támogatásból, mintegy 200 ezer német már­kából a másodikat is. E köz­pontok a helyi szakmunkás- képzés bázisán működnek, ám attól függetlenek, és a szak­munkástanulók kiegészítő kép­zését, mestervizsgára való fel­készítést végzik. A tervek sze­rint a későbbiekben Budapes­ten és Pécsett további közpon­tokat nyitnak női szabó és épí­tőipari szakmai képzésre. Ezt a képzési formát a szakképzési törvény még nem nevesíti. A találkozón szó esett a Német Gazdasági Együttműködési Minisztérium jövő évben is esedékes támogatásának fel- használásáról. A minisztérium tavaly 8 millió márkával támo­gatta az IPOSZ-t. A támogatás­ról szóló szerződést további két évre meghosszabbították nemrégiben. Megkezdik a ma­gyarországi főfoglalkozású ta­nácsadók hálózatának kialakí­tását is. A kamaráknál, helyi ipartes­tületi szövetségeknél működő főfoglalkozású üzemgazdasági tanácsadóknak alapvető szere­pük lehet az iparosok támogatá­sában, vállalkozások indításá­ban. Ezért az IPOSZ német mintára szeretné megvalósítani ezt a formát. A német fél vállalta, hogy a tanácsadók kiképzésének kon­cepcióját kidolgozza, és az első kisebb csoportot ki is képzi. Ennek feltétele azonban, hogy a hazatérő szakértőket főállású tanácsadói állás várja. A státu­szok költségeinek megteremté­sére az IPOSZ szeretné bevonni a különféle, kisvállalkozások támogatását szolgáló alapokat. Felszívódó csavarok Felszívódó műanyagok rövi­desen megkímélik majd a bete­geket a második műtéttől. Mű­anyagok a gyógyításban is teret hódítanak: fecskendők, szon­dák, katéterek már régóta ké­szülnek polymerekből. Számos implantátum a mesterséges len­csétől az Ízületig műanyagból áll. Egy új sokat ígérő változa­ton, a felszívódó műanyagon dolgoznak aacheni kutatók. Polymerekről van szó, amelyek egy bizonyos idő után felszí­vódnak a testben. Egy ilyen el­járás csonttöréseknél felesle­gessé teszi a második operációt, amikor csavarokat, szegecseket és más kötőelemeket el kell tá­volítani. A kísérleti anyag egye­lőre még csak olyan helyeken használható, amelyek nincsenek erőhatásnak kitéve. Műanyag- hulladéktól nem kell tartani, mert a felszívódó anyag tej­savvá alakul át. Bombabiztos lesz a repülők csomagtere Több mint öt éve foglalkoz­tatja a mérnököket, miként le­hetne bombabiztossá tenni a re­pülőgépek csomagterét. 1988- ban ugyanis emlékezetes me­rénylet történt: terroristák egy PanAm gép rakodóterébe rob­banóanyagot csempésztek, ami 283 ember halálát okozta. A most kínált brit megoldás azon alapszik, hogy az utasok csomagjait speciális konténer­ben tárolják, amely ellenáll a robbanásnak és nem kelt lég­nyomást sem- Anyagát a feltalá­lók biztonsági okokból titokban tartják. A hermetikusan elzárt csomagok hevederből szőtt há­lóban lebegnek, s így a rakodó­tér sem sérülhet meg. Nemrég az említett baleset­hez hasonló körülmények kö­zött végeztek kísérletet, hogy a találmány értékéről meggyő­ződjenek. A hagyományos kon­ténereknél a robbanás hatalmas lyukat vág a gép hasába, ami el­kerülhetetlenül tragédiához ve­zet. Az új csomagtartóknál vi­szont csupán a felfüggesztett hevederek két rögzítő szegecse sérült meg, s ez nem gyengítette a gép kormányozhatóságát. A teheráruszállításnak ez az új módja természetesen jóval drá­gább, mint a jelenleg alkalma­zott, ám a brit repülésbiztonsági intézet mérnökeinek meggyő­ződése szerint az újítás hamaro­san elterjed, már csak azért is, mert csökkenthetők lesznek a biztosítási díjak, s ebből fedezni lehet a pluszköltségeket. Belépőjegy az atomklubba Nyolc kiló plutónium Nyolc kilogramm plutónium vagy 25 kilogramm nagy tiszta­ságú urán szolgálhat belépője­gyül az atomfegyverrel rendel­kező országok exkluzív klub­jába. A bécsi székhelyű Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség adatai szerint ugyanis eny- nyire van szükség egy olyan atom robbbanófej elkészítésé­hez, amelynek robbanó ereje az 1945-ben Hirosima és Naga- szaki felett ledobott bombáké­hoz hasonló. A plutónium olyan természe­tes uránnal működő reaktorral ,,tenyészthető ki”, amellyel Eszak-Korea is rendelkezik. Drágább és műszakilag bonyo­lultabb a nagy tisztaságú urán kinyerése. Centrifúgákra vagy modem lézertechnikára van hozzá szükség. A bomba előállításának má­sodik fontos tényezője magának a robbanásnak a technológiája. Két módszer áll rendelkezésre: az elsőnél a plutóniumcsomót - nyolc kiló mintegy sárgadinnye nagyságú - hagyományos rob­banóanyaggal veszik körül, amelyet oly pontosan gyújtanak meg, hogy a mag a nukleáris láncreakció kezdetéig össze le­gyen préselve. A másik eljárás­nál - ez az úgynevezett gun- type-method - a nukleáris anyag két felét egy csőben nagy sebességgel egymásra lövik. Az atomhatalommá válás harmadik tényezője a hordozó­rendszer: az atomfegyverrel rendelkező államnak szüksége van olyan rakétákra vagy repü­lőgépekre, amelyek a robbanó­szerkezetet az ellenséghez jut­tatják. Végül az utolsó lépést azok a kísérletek képezik, amelyek nélkül - a NAÜ szerint - előál­lítójára is veszedelmes az atom­fegyver kifejlesztése. Száz éve fedezték fel a pestis kórokozóját Az emberiség története pusztító háborúk és járványok története. Míg a háború járványt robbanthat ki, addig a járvány háborút dönthet el. így történt ez Krisztus előtt a IV. században a peloponnezoszi háborúban is, ahol a városuk falai közé visszahúzódott athénieket megharmadolta a leírójáról Thuki- düdész pestisnek nevezett járvány, és győztek a spártaiak. Áz emberek sok mindennel próbálkoztak. De hiába hoztak rendszabályokat, mint pl. a köte­lező füstölés és karantén, és hiába használtak „mágikus erejű”, kaba- lisztikus csodaszereket és amulet­teket, a „döghalál” rendszeres, , pusztított tovább. Az 1665-ös i„- gály a „nagy londoni dögvész” néven vonult be az orvostörténe­lembe. Érdekessége az volt, hogy a közben kitört tűzvész fékezte meg a járványt, mert elpusztította a pat­kányokat és bolháikat, melyek - ma már tudjuk - a fertőzés fő ter­jesztői. A rettegett kór okozóját egy távolkeleti járvány kapcsán két kutató egymástól függetlenül fe­dezte fel 1894-ben. A japán Kita- sotó Koch Robert legjobb tanítvá­nya, míg Yersin svájci orvos a hí­res párizsi Pasteur Intézet munka­társa volt. A döghalál elleni küzdelem fon­tos magyar vonatkozása, hogy a neves orvos, orvostörténész poli­hisztor Weszprémi István már a XVin. században javasolta a pestis elleni védőoltást! Híres műve - amelyben a mai értelemben vett aktív immunizálás gondolatát fel­vetette - Londonban angol nyel­ven jelent meg 1755-ben. Ez a ha­ladó gondolkodású orvos másik híres, orvostörténeti tárgyú könyvében pestis elleni amulet­tek képét közli, de hozzáfűzi, hogy ezeket csaló készítőik a tévhitben élő, szegény népnek adták el „aranynál is drágáb­ban”. Az itt bemutatott egyik „varázs-érem” hét fém ötvöze­téből készült. Dr. Sülé Tamás Személyi telefonszám Sok amerikainak nemsokára olyan telefonszáma lesz, ame­lyen mindenütt hívható: otthon, munkahelyen vagy bárhol az országban, később pedig a világ bármely részén. A zsebben hordható telefon külsőleg ugyanolyan, mint a már használatos drótnélküli ké­szülékek. A különbség az, hogy e készüléken a személy hívható, nem pedig a hely, ahol tartóz­kodik. Ezáltal megszűnik az, hogy külön telefonszámon hív­ható valaki lakásán, hivatalában vagy kocsijában. Ha valakit fel akarnak hívni, nem szükséges megkeresni, tegyük fel egy étte­rem, színház vagy kórház tele­fonszámát. Az új készüléket most próbál­ják ki. Az újfajta telefonszolgá­lat már a jövő évben működni fog az Egyesült Államokban - mondják a gyártók. A készülé­kek kisebbek és könnyebbek, mint a jelenlegi vezeték nélküli telefonok és kevesebb energiát is fogyasztanak.

Next

/
Thumbnails
Contents