Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-05 / 183. szám

1994. július 5., kedd A mai nap aj Dunántúli napló 3 Lakossági fűnyírás Pedagógusj elöltek III. Nyári Egyeteme A pedagógusképzés megújí­tásával kapcsolatos kísérletek folytatásaként 1992-ben Szege­den rendezték meg először a Tanárjelöltek Nyári Egyetemét. Itt határozták el, hogy az elkö­vetkező években a szervező más-más pedagógusképző in­tézmény kollégiuma legyen. Tavaly Békéscsaba, az idei nyá­ron pedig a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem Jakab- hegyi úti Kollégiuma és a kol­légium KONTO alapítványa vállalkozott erre. A július 4-9-ig tartó rendezvény fő szervezője és házigazdája Somlyay Jolán, a kollégium igazgatóhelyettese.- Ezévi nyári egyetemünk mottója: A tanulás határai, avagy a tanulás szabadsága. Tartalmát és módszereit az az alapelv határozza meg, hogy csak az a pedagógus képes hinni tanítványai személyiségé­nek fejleszthetőségében, aki maga is megtapasztalta, hogy saját személyisége is fejleszt­hető. Csak az a pedagógus ké­pes tudatos nevelő, személyiség- fejlesztő tevékenységre, aki megtanulta azokat az ismerete­ket, módszereket, amelyek lehe­tővé teszik ezt a munkát. Fon­tosnak tartjuk a nevelési-okta­tási folyamat szociálpszicholó­giai megközelítését, kitüntetett szerepet szánunk a személyiség- és humánfejlesztő kiscsopor­toknak, az intenzív önismereti munkának. Az-egy hétig tartó programban problémafelvető, elméleti tudást növelő előadások lesznek kör­nyezeti nevelésről, tanulásmód­szertanról, a kérdezés művésze­téről, az értelmezés dialektikájá­ról, az év rendjének az óvoda és az iskola rendjével való össze­hangolásáról, az integráció örö­meiről és nehézségeiről. A ren­dezvény nyilvános. Sallai Éva Akik a kánikulai napokat is tanulással töltik Felismerték a könyvtár fontosságát A támogatás Dunaszekcsőn is megmarad állami feladatnak A zöldterület-gondozással idén rengeteg probléma van Pécsett. A magasra nőtt fű és az allergiave­szély arra késztette a lakosságot, hogy most már maga is tegyen az egészséges környezet kialakításá­ért. A pécsi Kertváros Lakásfenn­tartó Szövetkezet elhatározta, hogy tagjait bevonja a környezet rendbe tételébe. Első lépésként tisztasági versenyt hirdetett meg a tagépületek, lépcsőházak között, amelyre 28 épület jelentkezett. Az első értékelésre július elején kerül sor. A tagság sokszor keresi fel a szövetkezeti irodát azzal a kérés­sel, hogy tegyenek valamit a Vá­rosgondnokság felé a fűnyírás, fűkaszálás elvégeztetéséért. A so­kadik panasz után a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet jú­nius 30-i igazgatósági ülésén is­mételten foglalkozott a tagok gondjával, kérésével. Az átgondolást tett követte. Mint azt Zárai Tibomé, a házke­zelési ügyek vezetője elmondta, döntést hoztak arról, hogy a szö­vetkezet is bekapcsolódik a város eme nehezen kezelhető gondjá­nak megoldásába, nevezetesen a fűnyírásba. Erre a nyugati orszá­gokban igen sok példát lehet látni. A szövetkezet tagjai részére mű­ködtetett szőnyegtisztítógép-köl- csönzést fűnyírógép kölcsönzé­sével szeretnék bővíteni a fenti cé­lok miatt. így a tagságnak lehető­sége lesz arra, hogy házuk köze­lében a fűnyírást maguk végez­hessék el. Júliusban megveszik az első elektromos gépet, amihez 50-100 méter kábelt is biztosíta­nak. A szövetkezet vezetése megkeresi a Városgondnokságot, hogy a tagi épületek közötti terü­let fíínyírására szerződést köthes­senek. Remélik, hogy a Város- gondnokság kedvezően fogadja ezt a megoldást, mert így mindig időben és rendszeresen elvégez­hetik a fűnyírást. Az emberek pe­dig meggondolják a szemetelést, mert a füvet ők is gondozzák. R. Gy. A könyvárak emelkedésével nemcsak a könyvet vásárló ol­vasók kerültek nehéz helyzetbe, hanem a könyvtárak is, pénz­ügyi támogatásuk nem követi a pénz elértéktelenedésének üte­mét. A kultúra finanszírozása körül forgó vitákban mintha el­sikkadna a könyvtárak nehéz helyzete. Pedig támogatásuk mindig is állami feladat marad, hiszen olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek pótolhatat­lanok. Nem egyszerűen arról van szó, hogy akinek nincs pénze könyvre, az a könyvtárban meg­találja. A polcokon több évti­zed, évszázad felhalmozott tu­dását és művészi értékeit őrzik, és teszik mindenki számára hoz­záférhetővé. Ezért a könyvtár alapvetően demokratikus intézmény, a tu­dás nyilvánosságát biztosítja. Magánember, még ha millio­mos is, az ismereteknek ezt az összességét nem tudja össze­gyűjteni. Hogy a tudásnak ezt a de­mokratizmusát biztosítani le­hessen, igen fontos, hogy minél többen látogathassák a könyvtá­rakat, nemcsak a városokban, hanem a községekben is. Könyvtárosok szerint Bara­nya megye egyik legjobb köz­ségi könyvtára Dunaszekcsőn Hauk Istvánná Botz Teréz veze­tésével működik. Talán az is le­het ennek az oka, hogy a múlt­ban a könyvtárvezető édesapja volt a tanácselnök, most pedig beosztottjának, dr. Schmidt Jó­zsefié könyvtárosnak a férje a polgármester. A könyvtárvezető szerint ez nem így van. Az önkormányzati képviselők ismerték _ fel a könyvtár fontosságát, előnyt pedig a többi intézménnyel szemben sohasem élveztek. Botz Teréz 1967 óta foglal­kozik a könyvtárral, de csak 1982-ben vált főállású könyvtá­rossá. 1975-ben költözött a könyvtár a falu központjába. Öt éve az általános iskola könyvál­lományát átvették. Jelenleg 24 800 kötetük van, és 638 olvasó­juk. Ebből 242 gyerek, 396 fel­nőtt. Tavaly 21 800 könyvet kölcsönöztek ki. A könyvtárat Dunafalváról és Bárból is láto­gatják. Húsz féle folyóiratot já­ratnak, napilapot sajnos egyet sem. Nem telt rá a költségve­tésből. Jelenleg csak két könyv­táros dolgozik, januártól „kar­csúsításon” estek át, egy félállá­sukat szüntették meg. Ritkaság­nak számít a falusi könyvtárak­ban a szakkatalógus. Ők ezzel is rendelkeznek. Az olvasók több­sége tanuló és nyugdíjas, de a könyvtárvezető szerint ez nem jelenti azt, hogyha középkorúak nem olvasnak. Éppen ők kere­sik a komoly, értékes irodalmat. Talán idejük nem engedi, hogy eljöjjenek a könyvtárba. Évente 90 000 forintot költ­het a könyvtár beszerzésre. Eb­ből 15 000 forinton folyóiratot, 75 000 forinton új könyveket vásárolnak. 1985 óta nyugdíjas olvasókör működik náluk. Az idős emberek nemcsak olvas­mányélményeiket beszélik meg, hanem kirándulásokat, színház­Fotó: Szundi György látogatásokat is szerveznek. A szomszédos iskolával jó a könyvtár kapcsolata. A tanári kart csak dicsérni lehet. Rend­szeresen tartanak könyvtári órákat, szinte mindegyik osz­tály volt itt. Akad rá példa, hogy a gyerekek bevonják a szülőket is az olvasásba. Műsoros esteket, író-olvasó találkozókat szervezni nehéz. Nem laknak annyian a község­ben, hogy igazán sikeresen le­hessen ezeket megszervezni. A könyvtár ad helyet a köz­ség kábeltelevíziós stúdiójának is. A két hetente jelentkező mű­sorokat Tóth Árpád pedagógus és dr. Schmidt Józsefné készíti. Beszámolnak a ballagásokról, vallási ünnepekről, minden na­gyobb megmozdulásról. Az adás minőségének javítására most került sor, korszerűsítették a műszaki berendezések egy ré­szét. U. G. Nemrég készült el a szilárd burkolatú út az egész faluban Fotó: Szundi György Dinnyeberki élni akar Fejlődésnek indult akis baranyai falu Az alig százötven lelkes, or­szágút végi, kis település, Dinnyeberki nem adta meg ma­gát, fejlődésnek indult, holott a környéken elnéptelenedő tele­pülések vannak. Egykorvolt szomszédja, Gyűrűfű országos példává vált. Dinnyeberki nem akar a sorsára jutni. Mindenki, aki ebben a kis baranyai községben él, mozog, dolgozik, azon van, hogy még az árnyéka se érje falujukat. Tavasszal készült el a nyilvá­nos telefonfülke, amely már összeköttetést biztosít a világ­gal. A Baranya Megyei Köz­gyűlés 125 ezer forinttal járult hozzá. Június 30-án adták át a kisközség belső utcáinak új asz­faltburkolatát, ami nagy ese­ményt jelentett itt, az országút végén. Az emberek könnyezve nézték a napfényben csillogó utat, hiszen 40 év alatt itt alig történt valami. A kocsitengelyig érő sár már a múlté, autóval jár­ható be az egész falu. Az útátadási ünnepségen majdnem az egész falu lakos­sága megjelent, de eljöttek a környékbeli polgármesterek is, más településeket testületi ta­gok képviseltek. Dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke is­mertette a megyei útalapból el­végzett beruházást, és emlékez­tette a község lakóit arra, hogy alig húsz évvel ezelőtt épült csak meg a bekötőút - egy ki­csit félve a szomszédos Gyű­rűfű esetétől. Ma már nem egy „isten háta megetti” falu Dinnyeberki. Él, lélegzik, fejlődik, hírt ad magá­ról. A Megyei Közgyűlés prog­ramjainak nagy részét a bara­nyai apró falvak életben tartá­sára, felvirágoztatására fordítja. Id. Kajdon Béla polgármester büszkén mutatta be a többi fej­lesztést is, köztük a II. világhá­borús emlékművet, a nemrég felújított templomot, az öregek napközi otthonát. Most építik ki a vezetékes vízhálózatot, amit augusztus 20-án szeretnének üzembe helyezni.- Reméljük, hogy a közeljö­vőben megépül a régóta áhított ibafai átkötőút, és akkor más felől is megközelíthető lesz Dinnyeberki - ezekkel a sza­vakkal adta át az utakat a Me­gyei Közgyűlés elnöke. Az alkalmat megragadva közvetlen beszélgetés zajlott le a megyei vezetők és a falube­liek között. Az „istenadta nép” az ünnepi hangulatban is a napi gondokról szólt, a munkalehe­tőségekről, de nem titkolták el vágyaikat sem. Az álmok között szerepelt a szennyvízcsatorná­zás, de még egy strand képe is megjelent. R. Gy. Jön a busz, de hová megy? Új tájékoztató táblák kerülnek a buszokra és a megállókba Nehezen tud az utastársa­dalom igényeinek maradék­talanul megfelelni a Pécsi Tömegközlekedési Rt. Itt vannak például a sokat kriti­zált táblák. Sok busznál tapasztalható, hogy oldalán, vagy hátul hi­ányzik a tájékoztató tábla, amiről leolvashatná a vára­kozó utas, hogy hová is utaz­hatna vele. Nem kevés kifogás éri a buszok számozását. Különö­sen az új buszoknál alig ol­vasható el, mert a lesötétített szélvédőn nem látszik át. A napfény még inkább olvasha­tatlanná teszi. A megállóban is csak egészen közelről tű­nik ki a számjelzés. A kifogásokról, panaszok­ról a Pécsi Tömegközleke­dési Rt. vezetői is tudnak. Bata László igazgatóhelyet­tes és Tárnái Zpltánné osz­tályvezető az intézkedések­ről adott tájékoztatást.- A vállalatok maguk dön­tik el, hogy miképpen oldják meg az utastájékoztatást, ez központilag nincs szabá­lyozva. Mi azt választottuk, hogy a busz elején csak a já­ratszámot, oldalt és hátul a járatszámon kívül az induló- és végállomást is feltüntet­jük. A belső utasítás szerint a gépkocsivezető az állomáson járatonként köteles felvenni és kihelyezni valamennyi táblát a buszon. Műszak vé­gén pedig le kell adnia. Nagy táblakészlet szükséges, ami költséges. Az utasok panaszkodnak, mert ez a szabályozás nem mindig működik. Jelenleg azért hiányoznak a táblák, mert a kifogásolt járatok buszvezetői nem végzik el kötelességüket, nem helyezik ki indulás előtt a táblákat.- A gépkocsivezetőnek be kell tartania ezt az utasítást. A panaszok jogosak, ezért időnként ellenőrzéseket tar­tunk. Sok büntetést róttunk ki a munkaköri kötelezettsé­güket elmulasztó sofőrökre. Busz nem hagyhatja el táblák nélkül az indító állomást, erre a forgalmistáknak is ügyelni kell. Jelenleg 165 busz járja Pécs utcáit. Közülük 14 már új. Ezeknél olvashatatlan a szám.- A táblák elhasználódnak, eltörnek, bepiszkolódnak. Hónapok óta nem tudjuk pó­tolni, mert a gyártó alap- anyaghiánnyal küszködik. Az új Ikarus 415 típusú busznak gyárilag színezett a szélvédője, és ezért nem ol­vasható messzebbről a szám. A gyár felé jeleztük, hogy a meglévő táblahelyet - ahova ideiglenesen került a magyar címer úgy alakítsák át, hogy a táblát gyorsan lehes­sen cserélni. Az utastájékoztatás terén új intézkedéseket vezetnek be.-Gyártják már az új táb­lákat. Mintegy 1900-at ren­deltünk meg, melyeket júli­usban már felhelyezünk. A busz elejére és hátuljára csak szám kerül, az oldalára a számon kívül az, indító- és végállomás is. Arról is hallottunk, hogy a szakszervezet nem áll a je­lenlegi, táblakezeléssel kap­csolatos belső utasítás mel­lett. Nemrég még sztrájkkal is fenyegetett. Semmi több­let-feladatot nem akar a sofő­rökkel elfogadtatni, ami ép­pen az utasok tájékoztatását, a szolgáltatás minőségét ja­vítja. Az igazsághoz tartozik, hogy az utasok sem nagyon törődnek a buszokkal, mert sokan szotyoláznak, szeme­telnek, felteszik a lábukat az ülésre, rongálnak. Már az új buszok üléseit is felhasítot­ták.-Júliusban megkezdjük a javított utastájékoztató táb­lák cseréjét a buszmegállók­ban. Ezek a táblák kezelhe­tőbbek, védhetőbbek lesz­nek, és naprakész informáci­ókat adnak az utasoknak. Több méretben készülnek, és UV-szűrős műanyaglemez alatt helyezzük el a járatok menetrendjét. Szeptember 1-jétől pedig új formátumú és címlapú menetrend-füze­tet adunk ki. Két-három utcai jegykiadó automata felállítá­sát is tervezzük. A Pécsi Tömegközleke­dési Rt. igényli az utasok vé­leményét, de a tájékoztatást szolgáló berendezések vé­delmét is. Naponta rongálják meg a megállókban a tájé­koztató táblákat, mint leg­utóbb a Zsolnay-gyár mögött és a Selmeci utcánál. A buszjegyárak emelése még nem jelent színvonal­emelkedést, mert minden költséget a buszjegyek és bérletek árából kell finanszí­rozni. Központi támogatást nem kapnak, csupán a tanuló-és nyugdíjas- bérletek árát egé­szítik ki az. Ezért csak keve­set tudnak az utastájékozta­tásra költeni. Rozvány Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents