Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-05 / 183. szám

1994. július 5., kedd Közélet üj Dunántüli napló 9 Vámsorompó Július elsejétől új, megemelt importvámokat vezettek be Oroszországban. Az új vámok elsősorban az eddig általában vámmentesen behozott élelmi­szerekre és elektronikai cik­kekre terjednek ki. Az átlagos vámszintben ez mintegy 5 szá­zalékos emelkedést jelent. A hús- és tejtermékekre 15, a zöldségfélékre 10-15, a marga­rinokra és étolajokra 10, a ga­bonafélékre pedig 1 százalékos vámot vetnek ki. A finomított cukorra kirótt vám 20 száza­lékra nő. Továbbra is vámmen­tes a dohánylevelek behozatala, ám a cigarettákra ezentúl két­szer több, azaz 30 százalékos vámot kell fizetni. Hasonló emelésekre kerül sor az elektro­nikai cikkek esetében. A barlangkutató csoportok elsődleges célja a még rejtve maradt barlangok feltárása A Berlini Dokumentációs Központ Az Egyesült Államok német kezelésbe adta át a Berlini Do­kumentációs Központot (BDC), ahol 25 millió náci aktát tárol­nak. Az anyag legfontosabb ré­sze talán a náci párt teljes karto­ték gyűjteménye, az NSDAP tagjainak adatlapjai, csaknem 11 millió darab. A gyűjteményt a szövetségesek a háború végén mentették meg a pusztulástól, München közelében, ahol az ak­tákat be akarták zúzni. A do­kumentumokat felhasználták a nürnbergi perekben és az úgy­nevezett nácitlanítási időszak­ban is. A gyűjtemény a Német Szövetségi Archívumhoz kerül. Az állományban változtatásokat csak az amerikaiak hozzájárulá­sával szabad végrehajtani. Orosz gabonatermés A kedvező feltételeknek kö­szönhetően Oroszországban az idén mintegy 90-95 millió tonna gabonát arathatnak. Ez elegendő lesz az ország szük­ségleteinek kielégítésére, így nem terveznek gabonavásárlást külföldön, kivéve egy kisebb mennyiséget, amelyet Ausztrá­liából importálnak a Távol-Ke­let lakossága számára. Halálos gázfelhő A japán Macumoto városban észlelt halálos gázfelhő oka va­lószínűleg egy kerttulajdonos volt, aki mérgező anyagokat tar­talmazó gyomirtót használt a telkén. A gázfelhő következté­ben heten meghaltak és 58 em­bert kórházba szállítottak. A rendőrség beszámolója szerint a katasztrófagóc közelében egy 44 éves férfi házában többek között Ciánszármazékokat talál­tak folyékony és por formában. A ház kertjében egy tó közepén, amelynek felszínén döglött ha­lak és rákok lebegtek, egy-két méter széles és tíz méter hosszú sávban elszáradt a fű. S Árulkodó hideg huzat. . . A Mecsek mély titkai Paradicsom a barlangászok­nak a Nyugat-Mecsek: karszto­sodott területei barlangok tucat­jait, zsombolyok (függőleges, keskeny víznyelők) százait rej­tik. Vélhetnénk: a mélységek e titkainak feltárása a legritkább esetben hoz közvetlen hasznot a szakembereknek, a nagyközön­ségnek. A tévedés nyilvánvaló, elég ha csak Abaligetre gondo­lunk. Ezért elgondolkodtató: ha lelkes, amatőr - ez alatt támoga­tás nélkülit értve - kis csapat évek óta bújja a hegy mélyét, miért nem figyel oda rájuk va­laki, aki segítve őket ezzel-az- zal, talán még nevet is szerezhet- szó szerint - magának a Me­csek barlang-térképén. Kilencedik alkalommal ren­dezi meg idén a Pro natura karszt- és barlangkutató csoport- Zalán Béla vezetésével - nyári táborát. A cél minden esetben még rejtve maradt bar­langok feltárása, dokumentá­lása, az ismert részek újbóli be- j árása, felkészültségük gyarapí­tása. Általában 10-15-en vesz­nek részt ezen, de nem csak baranyaiak. Ami a táborok gya­korlati hasznát illeti: egy-egy vízgyűjtő terület lehatárolása , a szennyező források feltárása, sőt - és ez sokakat érinthet - azok klímája egészségre gyako­rolt hatásának kipróbálása - ko­ránt sem közömbös ismeretek. A „kísérleti alanyok” egyébként maguk a barlangászok: van olyan társuk, aki csak azért vesz részt a munkájukban, mert asztmája a pormentes, nagy pá­ratartalmú légtérben mindig enyhül. A Mecsek nyugati része iz­galmas feladat a kutatók előtt. Nyolc nagy karsztforrása van - a Tettyétől a Vízfő-ig, Abaliget- től a Kőlyuk-ig -, s ezek mind­egyike mögött kisebb-nagyobb barlangrendszer húzódik. Telje­sen még egyik sincsen feltárva, Zalán Béla szerint összességé­ben talán 20 százaléka ismert. Idén a nyári tábor feladata a IV-es üzem közelében lévő, úgynevezett Sózó-víznyelő fel­tárása. Nagy vízgyűjtő területe van, sok vizet tud elvezetni ta­vaszi olvadáskor, vagy egy-egy nagy felhőszakadás után, Zalá- nék mérései szerint visszaduz- zadás nélkül is akár 4-5000 li­tert. Amikor legutóbb megbon­tották a víznyelő omladékát, erős, hideg huzatot tapasztaltak. Ebből arra következtetnek, hogy nagyobb barlang húzódik meg mögötte. Miután az omla- dék cseppkövekkel volt cemen- tálva, az is valószínűsíthető, hogy cseppkövek díszítik. Á múlt nyáron a csoport tag­jai 13 méter mélységig jutottak le. A támasztéknak, biztosítékul használt faanyaguk azonban el­fogyott, a párás mélyben tönk­rement. Most némi reményük van, hogy egy, a Mecsek hírne­vére adó cég támogatja majd őket, betongyűrűket ad. Az aba- ligeti önkormányzat már fel­ajánlotta: ezek fuvarozását fe­dezi, a Globus pedig azt, hogy 100 konzervvel segíti élelmezé­süket. Idén a barlangászok - július 16-tól 24-ig lesznek a Sózó-víznyelőnél - folytatják a feltárást. Ä rájuk váró nagyon kemény munka eredményeként arra számítanak, hogy lehetősé­gük nyílik majd a Nyugat-Me­csek egy újabb nevezetességé­ről, a megpillantott szép csepp­kőbarlangról hírt adni. Mészáros A. Nyugat-európai komfort a győri Rába Szállóban » Befejeződött a győri Rába Szálló rekonstrukciójának egy szakasza: ezúttal a 60-as évek­ben épült szárny 40 szobáját újí­tották fel. Az épületrészt a múlt héten mutatták be az utazási irodáknak és a sajtó képviselői­nek. A szóban forgó szobák kom­fortosságát nyugat-európai színvonalúvá alakították. Be­rendezésükhöz távirányításos színes tévé, minibár és a nem­zetközi távhívóhálózatba be­kapcsolt telefonkészülék is tar­tozik. A kétágyas fürdőszobás szobákban elegáns bútorzat van. A tulajdonos Hungar Ho­tels Rt. 35 millió forintot költött a mostani beruházásra, amely­nek előzményeként a szálloda legrégebbi, 90 éves szárnyát néhány évvel ezelőtt újították föl. A rekonstrukciót az elgon­dolások szerint jövőre folytat­ják. A 175 szobás, három csilla­gos hotel éves átlagban 40-50 százalékos kihasználtsággal működik. Az 1992-es vesztesé­ges évet követően tavaly már nyereségesen üzemelt, az idei évre pedig a tavalyinál is jobbak a kilátásaik. Az épület földszint­jét a nyugati szállodákhoz ha­sonlóan butikoknak adták bérbe, ezzel a megoldással gya­rapítják bevételeiket. Az épület első emelete pedig többféle szolgáltatásnak adott helyet. A vendégek megtalálják házon be­lül a fogászatot, a fodrászatot, a szaunát, sőt még egy-egy pénz­intézet és biztosító társaság ki- rendeltségét is. Egész Európa ügyvédje? Az Európai Unión belüli fél- évenkénti elnöki helycsere rit­kán kelt különösebb figyelmet a Tizenkettek közvetlenül érintett diplomáciai vezetőin kívül. Most azonban, amikor Német­ország váltotta le e poszton Itá­liát, vélhetőleg nemcsak ha­zánk, hanem szűkebb régiónk más államai is jobban koncent­rálnak a bonni elnökség idősza­kának eseményeire, hiszen úgy tűnik, most talán a korábbinál nagyobb esély nyílik az EU ke­leti kiterjesztése gondolatának erősítésére. Ahogy Kinkel né­met külügyminiszter nyilat­kozta: kormánya „egész Euró­pában gondolkozik”. Egész Európa ügyvédje? E megfogalmazást is használta a diplomata, kiemelve: országa felelőssége, hogy a kontinensen - Közép- és Kelet-Európa új demokráciáival együtt - előre­haladjon az integrációs folya­mat. Kétségtelen, hogy az EU-n belüli „kiszélesítés vagy elmé­lyítés” vitában Németország eddig is a „keleti nyitást” párto­lók nem túl népes táborába tar­tozott. Túlzott illúziók? Ezektől per­sze óvakodni kell. Figyelmez­tető jel, hogy a Bundestag-vitá- ban számos képviselő rögtön tromfolta a minisztert, rámu­tatva Bonn korlátozott anyagi és cselekvési lehetőségeire. Ám a szándék önmagában is ígéretes lehet a brüsszeli tagságban ér­dekelt fővárosoknak. Talán az sem véletlen, hogy Horn Gyula - miniszterelnökké választása után, esetleg már ebben a hó­napban - a tervek szerint első­ként éppen Németországot ke­resi fel. Olcsóbb lesz az állam? A vezető szerveknek kell példát mutatniuk Az új kormányzat egyik leg­népszerűbb törekvése, hogy ol­csóbbá akarja tenni az állam működését. Mert az állami hiva­talokat valóban az adófizető polgárok „finanszírozzák”, így jogos az igényük, hogy az ille­tékesek igen takarékosan bánja­nak a közpénzekkel. Kevesebb állami intézmény lesz? Ezt a közös kormányzást vállaló két párt, a szocialisták és a szabaddemokraták már a koa­líciós megállapodásban is rögzí­tette. Javasolta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának megszüntetését, mert feladatait másik két mi­nisztérium (a Külügyminiszté­rium meg az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium) el tudja látni. A Miniszterelnökség kö­reiben csak a határon túli ma­gyarok és a hazai kisebbségek ügyeivel foglalkozó hivatal ma­rad, a többi, például a Nemzeti Tájékoztatási Iroda megszűnik. De az államigazgatás minden országos hatáskörű szervénél is áttekintik a funkcióikat, s meg­vizsgálják, hogy azokat ott kell-e ellátni, s mekkora appará­tussal? Kevesebb jól fizető funkció? Ez is közösen vállalt cél, amelynek megvalósítására a koalíciós pártok megtették első javaslataikat: a kormányban csak különösen indokolt eset­ben - ilyen például a nemzetbiz­tonsági ügyek felügyelete - le­gyen tárca nélküli miniszter, s ösztönzik a helyettes államtitká­rok számának - persze az adott minisztérium sajátosságaihoz igazodó csökkentését. Hol kell takarékoskodni? „A vezető szerveknek kell példát mutatniok abban, hogy vissza­fogottabb körülmények között, kevésbé költekező módon vé­gezzék a munkájukat”, mert csak így várható el, hogy ala­csonyabb szinteken is más szel­lemben tevékenykedjenek a hi­vatalnokok. Ezt a nézetet a honvédelmi miniszterjelölt, Ke­leti György fejtette ki. S ebben oly annyira igaza van, hogy kí­vánatos lenne, ha ilyen katoná­san gondolkodnának a civilek is. P. T. MÁV-megrendelés Ausztriától A budapest-hegyeshalmi vasúti vonal korszerűsítésének részeként a MÁV Rt. szerződést kötött az Alcatel Austriával a Hegyeshalom és Almásfüzitő vasútállomások biztosító be­rendezésének kiépítésére. A szerződést Berényi János, a MÁV miniszteri biztosa és az osztrák cég vezérigazgatója írta alá. Berényi János elmondta: a szerződés teljes értéke eléri a 15,5 millió márkát, melynek kö­rülbelül a felét helyi magyar al­vállalkozók kaphatják majd meg. A szerződéses munkát az e célból alakult vegyes vállalat fogja bonyolítani, melyből az Alcatel Austria 60 százalékkal, a MÁV 30 százalékkal és a GYSEV 10 százalékkal része­sül. A hegyeshalmi vasúti vonal fejlesztése 1997-re fejeződik be, és a beruházás teljes költ­sége eléri majd a 300 millió márkát, melyet a MÁV a ma­gyar kormány garanciavállalá­sával felvett német kormányhi­telből finanszíroz. A fejlesztés eredményeként Budapest és Bécs között két órára csökken­het a vasúti menetidő. Független bírók, összeférhetetlen tisztségek Törvényi garanciák, erkölcsileg tiszta közigazgatás A koalíciós tárgyalások köz­jogi ügyekkel foglalkozó szak- bizottságának helyettes veze­tője volt a szocialista dr. Vas- tagh Pál, a most felálló kor­mány leendő igazságügyi mi­nisztere és a szabaddemokrata dr. Eörsi Mátyás, akit a Parla­ment külügyi bizottságának élére jelöltek.- Módosítják-e az Alkot­mánybíróság szerepét és hatás­körét?- kérdeztük a két politi­kustól.- Mindkét fél egyetértett ab­ban, hogy a jogállam megterem­tésében és fennmaradásában ki­emelkedően fontos szerepe van az Alkotmánybíróságnak - vá­laszolta dr. Vastagh Pál. - Egyetértettünk azonban abban is, hogy szükséges az Alkot­mánybíróságról szóló törvény módosítása. Az intézmény ha­táskörét szűkítenénk, mert sze­retnék elérni, hogy csak bizo­nyos központi jogszabályok fel­etti kontroll legyen a feladatuk és ne aprózzák el idejüket a nem feltétlenül rájuk tartozó, jelen­téktelen kérdések elbírálásával.-A jogalkotási rendszeren is változtatni kívánnak?-Feltétlenül! Új jogalkotási törvényre van szükség. Javasla­tunk egyik sarkalatos pontja, hogy a törvények előkészítését szakmailag megalapozottabbá kell tenni. Elsősorban oly mó­don, hogy a kodifikáció rendjét szervezetileg is garantáljuk. Az Igazságügyi Minisztérium kodi- fikációs felelősségét egyértel­művé kell tenni, ugyanakkor el kell érnünk, hogy ne váljon minden törekvés jogszabállyá, a törvénykezési munka ne inflá­lódjék. A törvényelőkészítés so­rán legyen helye az elemzésnek, a hatásvizsgálatnak, a költsége­lemzésnek egyaránt. így előre kiszámítható lesz, mibe kerül majd a költségvetésnek egy- egy elfogadott törvény megva­lósítása.-Az állampolgári jogoknak lesz-e végre képviselőjük?- Álláspontunk szerint az ál­lampolgári jogok biztosát, an­nak helyettesét, valamint az adatbiztost és a nemzetiségi jo­gok országgyűlési biztosát mi­nél hamarabb ki kell nevezni. Ezért készek vagyunk arra, hogy az Országgyűlés igen kö­zeli ülésén megválasszuk őket. Az ide vonatkozó törvény mó­dosításával szeretnénk szerepü­ket megerősíteni.- Eddig szerzett információ­ink szerint a bíróságok működé­sén is változtatni kívánnak.-A korábbi évtizedekben a bírói függetlenség fejlődött ugyan, de nem ritkán tapasztal­tunk anomáliákat, amikor a végrehajtó hatalom az igazság­ügyminiszteren keresztül igye­kezett a bíróságokra nyomást gyakorolni - folytatta a vála­szadást dr. Eörsi Mátyás. - Megállapodtunk abban, hogy az ilyen jelenségeket intézménye­sen megakadályozzuk. Fel kí­vánjuk állítani az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, amelynek feladata lesz a bíró­ságok anyagi ellátása és a sze­mélyzeti ügyek eldöntése. Ezzel ezeket a jogokat kivesszük az igazságügy miniszter kezéből. Be kívánjuk vezetni az automa­tikus szignalizációt. Ez azt je­lenti, hogy a jövőben ne a bíró­ság elnöke döntse el, hogy me­lyik ügyet melyik bíró tárgyalja. Az ügyek beérkezése sorrend­jében kapják a bírók az ügyeket, ezzel elérjük, hogy még a bíró­ság elnöke se legyen abban a helyzetben, hogy a bíró kijelö­lésével befolyásolni tudja az ügyek kimenetelét.-Az 1990-es alkotmány már tartalmazta a miniszteri felelős­ség intézményét, de az ezzel kapcsolatos törvényi szabályo­zás elmaradt. Kívánnak-e va­lamit tenni e téren?- Ezt a kérdést is nagyon hamar kell törvényi szinten ren­deznünk. Javaslatunk szerint a miniszter ne csak a miniszterel­nöknek, hanem a Parlamentnek is felelősséggel tartozzon. En­nek persze a részletes kodifiká- cióját ezután kell majd kidol­gozni.-dr.Hack Péter és mások is szót emeltek az Országgyű­lésben a korrupciós jelenségek ellen. Ez a kérdés szóba került a megbeszéléseken ?-A korrupciót a törvények tiltják, mégis mindannyian tud­juk, hogy létezik. Két olyan ja­vaslatot dolgoztunk ki, ami a korrupció lehetőségét nagy mér­tékben csökkentheti. Az egyik szabályozza az állami beszerzé­sek rendjét. Törvény erejével kell részletesen szabályozni minden, állami pénzből dolgozó szervezet és intézmény tevé­kenységét, megakadályozandó, hogy valamelyik alapítvány, in­tézmény, vagy bármilyen más szervezet a költségvetésből ka­pott pénzét saját, vagy rokona káeftéjében költhesse el. A má­sik az összeférhetetlenség sok­kal szigorúbb szabályozása. Ha a korrupciót tág értelemben ve­szem, akkor az elmúlt években a korrupció egyik forrása az volt, hogy a képviselők és ál­lami hivatalnokok a különféle gazdasági társaságokban na­gyobb pozíciókhoz jutottak, ez­zel a vállalatok működését befo­lyásolhatták - és tegyük hozzá: ez nekik is jövedelmet jelentett. Ez a magatartás szerintünk ösz- szeférhetetlen, ezért a törvény erejével kell megakadályozni. Koós Tamás * * 4 k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents