Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-01 / 179. szám
1994. július 1., péntek Városaink Mohácsi körkép Nyári nyitvatartás A Mohácsi Jenő Városi Könyvtár júluis végéig nj'ári nyitvatartással várja olvasóit: hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 9-15 óráig, csütörtökön 9-18 óráig, illetve szombaton 9-12-ig lehet | olvasni valót kölcsönözni, v^gy a fonotékát használni. Augusztus elsejétől húsz napra, a szokásos éves nagytakarítás idejére bezárnak, majd 22[től ismét látogatható lesz a könyvtár. Csatornaépítés Idén a város négy körzetében épül csatorna. A Táncsics M. és Bartók B. utcákban már a vezeték lefektetését végzi a munkát pályázaton elnyert Margittaszigeti Víztársulás. A Budai Nagy A. utcában a hatmillió forintos beruházás kivitelezője a CÍVIS Kft. lesz. A Halász utcai, több mint 10 rpil- liót meghaladó munkára országos pályázatot hirdetett a műszaki osztály. «ÉM Mohácson az aj« R unantaii apió-ba MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Összeállította: Berta Mária Mégsem épül pavilon a sétálóutcában Kinek világít a kandeláber? Szivattyúzzák a gödörből a talajvizet Mohács kurta-furcsa sétáló utcája amióta csak létezik, állandó beszédtéma a városban. Mint arról nemrég beszámoltunk, egy pavilon alapozási munkálatai miatt csaptak legutóbb magasba az indulatok. Az áruház elé tervezett létesítmény ellen tiltakoztak a bolt tulajdonosai, dolgozói, az aláírás gyűjtéskor mellettük voksolt a lakosság egy része is és végül győztek. Pavilon márpedig nem lesz! Nézzük az előzményeket! Az önkormányzat városfejlesztési osztálya tavaly nyár végén pályázatot írt ki két utcai elárusító hely létesítésére. Egyiket a sétáló utcába, a másikat a Szabadság út yégén, valahol a Belvárosi Általános Iskola előtt gondolták felállítani. Mindezt a városrendezési tervvel összhangban hirdették meg, az elhatározáshoz a közgyűlés véleménye nem kellett és nem is kérték. A telepítési jog elnyeréséért többen versengtek. Aki a főutca Duna felőli szakaszán licitált a helyért és nyert, szerződést kötni már nem ment el, tehát úgy vették, hogy elállt a szándékától. A sétáló utcába viszont számított pavilont építeni a francia pékséget üzemeltető vállalkozó, ezért látott hozzá az alapozáshoz. Tulajdonképpen ekkor hívta föl a figyelmét a tiltakozóknak a városfejlesztési osztály elhatározására, illetve vétlenül ezzel zúdította magára a haragvókat. Az építési engedélyt az áruház tulajdonosai meg kifogásolták. A beruházó, a haragos szomszédok és a hivatal pedig az elmúlt héten megegyezett: nem épül pavilon. Többek szerint baj van a díszes kandeláberekkel is. Mi dolog az, hogy a hét öntöttvas világítótest közül hatot egy sorba raktak, egyet pedig az utca túloldalára helyeztek? Ráadásul éppen az egyik vendéglős kerthelyisége mellett áll, így a rosszindulatot sem kell feltételezni, mikor azt kérdezik: ugyan mennyit fizetett az ingyen világításért? A városházán állítják, hogy semmit! Nem is ismerte az elhelyezési tervet, amit az alábbiak indokoltak: az utca azon a szakaszon szűkül össze és az egymástól éppen 20 méterre lévő kandeláberek sorát meg kellett bontani, mert egyébként az áruszállító járművek nem fémének el. A világítótesteket viszont nem tehették közelebb a járdához, ha megnőnek a fák, a koronájukban elvesznének. A harmadik, rendre visszatérő téma a BAUMEISTER-gö- dör sorsa. Nos, a beruházás jogát elnyert Donauber Kft. megrendelésére egy alvállalkozó speciális eljárással megkezdte a talajvíz lassú kiszivattyúzását. Talán kedvez a Duna vízállása, valamint az időjárás is a munkához és hamarosan az eddigi rombolás, aztán a kárelhárítás helyett az alapozással megkezdődik az építkezés! A mohácsi építési gödörből megkezdték a talajvíz kiszivattyúzását Fotó: Läufer László Adófizetők es hátralékosok Az adózási fegyelem a városban megfelelő. Mindezt az előirányzott bevételek teljesítése támasztja alá, továbbá az a tény, hogy a fizetésre kötelezett állampolgárok túlnyomó többsége önként eleget tesz a bevallási és bejelentési feladatának, így a néhány évvel ez előttihez képest kevesebb végrehajtási intézkedést kellett tennie a városháza adóügyi csoportjának - hangzott el a képviselő testület legutóbb tartott ülésén. Mint a témával foglalkozó előterjesztésből kitűnt, az 1992-ben bevezetett iparűzési adót a jövedelmük önkéntes bevallása alapján fizetik az ipar- engedéllyel rendelkezők. A városháza az APEH-től kapott névjegyzék alapján igyekezik a létszámukat megtudni, és a bejelentést elmulasztókat késedelmi bírsággal sújtják. Kommunális adót 1993. januárjától kell fizetni a lakások, házak, garázsok, nyaralók és egyéb ingatlanokért, szám szerint 8100 tulajdonosnak, illetve bérlőnek. Súlyadót idén május végéig 3950 gépjármű után írtak elő. Intézményvezetők kinevezése Az önkormányzat legutóbb tartott ülésén három oktatási intézmény élére nevezett ki vezetőket. Az Eötvös utcai Óvoda munkájának irányítását Bubreg Istvánnéra bízták, az Ujmohácsi Általános Iskoláét pedig Bőhm Lászlóra. Mindketten korábban is ezt a tisztséget töltötték be. A Park utcai óvoda hosszú évekig volt vezetőnője, Somos Ferencné nyugdíjba vonult. A gyermekintézmény vezetői állását az eddigi helyettese, Dé- nischné Háy Terézia pályázta meg és nyerte el. A nyári nagy melegben minden nap zsúfolásig telik a mohácsi uszoda vfendégekkel Läufer László felvétele • • Ünnepeltek Szerény, de bensőséges Semmelweis ünnepséget tartottak tegnap Mohács egészségügyi dolgozói. A kórház ebédlőjében jöttek össze, hogy néhány percre az anyák megmentőjére emlékezzenek, illetve a munkahelyükkel kapcsolatosan gondolatot cseréljenek. Évekkel ezelőtt ilyenkor kitüntetéseket, pénzjutalmakat osztottak, köszöntötték a törzsgárda tagokat, ám egy ideje minderre már nem volt mód. Viszont tegnap dr. Debrec- zeni Lászlónak, az intézmény orvosigazgatójának a beszámolóját követően húszán jutalmat kaptak. A költségvetésükből ugyan ezúttal is csak minimális keretet tudtak ilyen célra biztosítani. A pénzt azoknak adták, akik az elmúlt hónapokban nem részesültek bérkiegészítésben, a munkájukat lelkiismeretesen ellátó takarítónőknek, beteghordóknak és műszakiaknak. Az igazgató pedig most nem elsősorban a gondokról szólt, hanem az elmúlt egy év alatt történt gyarapodásukról, a fejlesztésekről beszélt. Egyebek mellett arról, hogy hétfőtől zárt rendszerű vérvétel lesz a kórházban és rendelőintézetben egyaránt, a kórházban amelynek bevezetésével a fertőzésveszély minimálisra csökkenthető. Tehát közegészség- ügyi szempontból fontos, a betegek és a dolgozók egészségvédelmét egyaránt szolgálja az új eljárás. Ugyancsak hétfőtől módosítják a kórházi osztályok gyógyszerbeszerzési rendjét. A megrendeléseket hetenként adják le az intézmény gyógyszertárába ezután is, csak a gyógyszeres dobozokkal teli kosarakat a jövőben nem a nővéreknek kell elcipelniük, hanem a lista alapján összeállított szállítmány lezárt ládákba kerül és az e feladatra kijelölt dolgozók juttatják el az egyes osztályokra. A sebészeti szakrendelésen kezeltek egy része két hete tapasztalhat jelentős változást. Mindazok, akik láb- vagy kéz ízületi sérülést szenvedtek és a gyógyulás érdekében gipsz rögzítést kellett volna viselniük, igen praktikus, könnyű, műanyag gyógyászati segédeszközt kapnak teljesen ingyen! A térdszalag húzódásnál például, amely az alkalmi focisok, illetve ilyenkor nyáron a strandolok leggyakoribb sérülése, receptre adják a gumis rögzítőt. üj Dunántúli napló 7 Nem teszik utcára a menekült diákokat! Tízmillióval tartozik a menekültügy Hónapok óta mennek Mohácsról a levelek az illetékesekhez. Hónapok óta az arra illetékes hivatalok - a művelődési és a menekültügyek -vezetői, vezető beosztású dolgozói a különböző találkozók, megbeszélések alkalmával elmondják: Mohácson előre nem látható ideig fenn kell tartani a menekült gyerekek oktatási hálózatát, s ennek részeként a középiskolások kollégiumát. Szóban elmondják, de írásban ezt az álláspontjukat nem rögzítik, sőt a mohácsiak leveleire, melyekben az ügy érdekében foglalkoztatottak jogállásának tisztázását, a fizetési feltételek módját és az eddig összejött adósság mielőbbi rendezését sürgetik, senki sem válaszol! A Menekültügyi és Migrációs Hivatal mindent egybevetve több mint 10 millió forintjával tartozik a városnak. Az összegből csak a Kossuth Lajos utcai kollégium működtetésének kiadásai 5 millió 543 ezer forintot tesznek ki, mert 1993. novembere óta ennek az intézménynek a fenntartásáért senki egyetlen fillért sem fizetett! Az adósság további része, a 6 millió 650 ezer forint részletekben és késve majd ide ér, hiszen ez az a pénz, amelyet a magánházakban lakó menekült családok heti ezer forintonként kapnak, de a diákotthon ügye egyre kilátástalanabb. Az anyagiakban amúgy sem dúskáló önkormányzatot nehéz helyzetbe hozza a hátralékkal a menekültügy, esetenként már eddig is a finanszírozást veszélyeztette. Ám ettől függetlenül szó nincs arról, hogy az otthonaikból évekkel ezelőtt elűzötteket utcára tennék. Továbbra is keresik a módját a városházán, hogyan tudnának hozzájutni a pénzükhöz, s ezen kívül a csütörtökön, június 30-án lejárt szerződés meghosszabbításán fáradoznak. Ugyanis a kollégium hivatalosan csak tegnapig működött. De a tanítási év alatt ott lakott 80 középiskolás diák többségének, aztán az épületben elhelyezett 18 menekült pedagógusnak a nyáron sincs hova mennie! Egy évvel ezelőtt a Menekültügyi és Migrációs Hivatal elismeréseket, pénzjutalmakat osztott több település elöljárójának, kifejezve ezzel is, milyen nagyra értékelik a munkájukat. Mindezekből mohácsiak is jogosan részesültek. Hogy az eltelt idő alatt „odafönt” mi változott, miért nincs pénz a legszükségesebb teendők fedezetére sem, azt nem tudjuk, csak azt, hogy a településeken mindenki, akinek ez a feladata, továbbra is úgy törődik a rászorultakkal, igyekezik megoldani a nap mint nap fölmerülő, mindig más és újabb gondokat, problémákat, ahogy 1991-től folyamatosan tette. Ahogy a jutalom és elismerések átadása előtt és azóta is az valamennyien a kötelességüknek érzik! De ha egy feladat ellátásának pénzügyi vonzata van, ha kiadással jár, azt nem vállalhatja föl csupán az adott település vezetője és áz ott lakó adófizetők közössége! Volt egyszer egy nyári színkör , Kilencven éve avatták az „arénát” Ha fényszórónkkal végigpásztázzuk Mohács művelődés- történeti múltját, megkönnyítik számunkra az áttekintést egyes önként adódó csúcspontok. Ilyen piros betűs dátum a nyári színkörnek kilencven évvel ezelőtt, 1904. július 2-án megtartott avatóünnepsége. A távolba nyúló előzmények közül ezúttal csak dr. Tamai Károly ügyvédnek a Mohács és Vidékében 1893. június 25-én közzétett cikkéből idézek egy mondattöredéket: „Nemsokára sürgetni fog ajtónkon egy színkör megépítésének kérdése". Tíz évvel később, 1903. július 5-én - egy időközben elvetélt pályázat után - ad megbízást a város közgyűlése az országosan sokat foglalkoztatott építészpárosnak, Jámbor Lajosnak és Bálint Zoltánnak az „aréna” fölépítésére. A 340 fő befogadására alkalmas, favázas nyári színkör avatóünnepének napján reprezentatív köntösű különkiad- ványt jelentet meg a Mohács és Vidéke. Ennek emelkedett hangú vezércikkét Kisszély Andor iskolaigazgató írta meg költői pátosszal. Dr. Bemáth Samu ügyvéd elemző alapossággal ismerteti a nagy nap előzményeit. A kiadvány legértékesebb része emlékkönyvi bejegyzéseket tartalmaz, részben a magyar színházi élet kiválóságaitól - így a Mohácson szívesen vendégszereplő Jászai Maritól - és Pécs szellemi arculatának meghatározó személyiségeitől - egyebek közt Lenkei Lajostól, Várady Ferenctől, Koszits Ka- milltól és Nádassy Józseftől -, részben pedig helyi kiválóságoktól - Brand Ede igazgatótól, dr. Réder Károly ügyvédtől és Margitai Péter lapszerkesztőtől. A műsorban Mezey Lajos tanár prológja és dr. Popper Manó rigmusa hangzik el (Thá- lia ünnepe), továbbá Lenkei Henrik pécsi születésű író Két kapavágás című írása Hidvéghy Ernő színművész tolmácsolásában. Nádassy Józsefnek Pécsről érkezett és egy hónapig itt vendégszereplő társulata előbb az „ Ocskay brigádé ros ”-ból (Herczeg Ferenc) ad elő egy felvonást, majd „A cigány- báró”-ból (Johann Strauss). A megyeszékhely kiváló zenekarát az a dr. Bródy Miklós vezényli, aki három évvel később már a fővárosi Népopera (Erkel Színház) dirigense lesz. Az új színkörben megnyíló évad szenzációja az ekkor 42 éves P. Márkus Emília, aki 27. éve tagja a Nemzeti Színháznak. Cikkírónk szerint valójában ő avatta föl az arénát”. A Monna Vannában (Maeterlinck) „visz- szafojtott lélegzettel hallgatta szavait a publikum”. Dumas drámájában, A kaméliás hölgyben „extázisba ejtette művészetével a közönséget. Gyönyörű készségű asszony: minden mozdulata merő grácia ”. A nyári színkör 45 éven át ad otthont Mohács számtalan kulturális rendezvényének. Amikor a város közvéleménye szerint elhamarkodott döntéssel, pánikszerű sietséggel lebontják a helyi színházi élet immár patinássá vált fellegvárát, - kiszivárogtatott indoklások szerint az épület nem felel meg a tűzrendészed szabványoknak - elhanyagolt állapotában már-már életveszélyes. Korszerűsítésére, felújítására viszont nincs pénz. „Funkcióját amúgy is hamarosan átveszi egy Mohács rangjához méltó új kultúrpalota ..- állították annak idején az épület sorsa felett ítélkezők! Bojtár László
