Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-30 / 208. szám

1994. július 30., szombat Gazdaság új Dunántúli napló 9 Egyre többen vásárolnak födémelemeket a kft. pécsi telepén Fotó: Müller Andrea A mesterfödém gerenda és a teljes építőanyag-kínálat Terjeszkedik a Leier-BCM Kft.? Felszámolják a Siklósi Bútorgyárat Piac van, pénz nincs Felszámolják a cipőgyárat A Szigetvári Cipőgyár Kft. felszámolásáról döntött az ÁVÜ Igazgató Tanácsa, miután meg­állapította: az alacsony jöve­delmezőségű cég csak külső se­gítséggel lenne működtethető. A társaság bérmunkában varr női cipőket külföldi piacra, de mindössze évi 50 millió forintos termelésre képes. A társaság 232 millió forint rövid lejáratú hitellel rendelkezik, ugyanak­kor folyamatosan veszteséges. Tavalyról áthozott tartozása 362 millió forint. Az elmúlt évet a cipőgyár már mínusz 260 millió forint saját vagyonnal zárta. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. július 29-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 153,82 155,32 156,82 Ausztrál dollár 74,58 75,25 75,92 Belga frank (100) 307,89 310,64 313,39 Dán korona 16,12 16,27 16,42 Finn márka 19,24 19,41 19,58 Francia frank 18,55 18,72 18,89 Gör. drachma (100 41,98 42,38 42,78 Holland forint 56,44 56,96 57,48 ír font 151,38 152,78 154,18 Japán yen (100) 100,90 101,83 102,76 Kanadai dollár 72,85 73,61 74,37 Kuvaiti dinár 338,67 342,00 345,33 Német márka 63,32 63,92 64,52 Norvég korona 14,53 14,67 14,81 Olasz líra (1000) 63,02 63,63 64,24 Osztrák sch. (100) 900,07 908,42 916,77 Portugál esc. (100) 61,99 62,56 63,13 Spanyol pes. (100) 76,92 77,65 78,38 Svájci frank 74,70 75,36 76,02 Svéd korona 12,94 13,06 13,18 USA dollár 100,78 101,78 102,78 ECU (Közős Piac) 121,24 122,36 123,48 Az OTP tízmillió dollár devizahitelt kapott A nemzetközi pénzpiac befo­gadta az OTP-t, az országot és a bankot is jó adósnak tartja a japán pénzvilág - ezt bizonyítja az Or­szágos Takarékpénztár és Keres­kedelemi Bank számára a 10 mil­lió dolláros japán hitel, s annak kedvező kamatkondíciója. A 10 millió dollárról szóló megállapo­dást az OTP a japán Sanwa Bank­kal írta alá, a hitel futamideje há­rom év, kamata pedig a Libor (londoni bankközi kamatláb) felett van, 1,125 százalékkal. A deviza­hitel teljes mértékben szabad fel­használású. A középtávú devizahi­telt nyújtó japán bank a világ ötö­dik legnagyobb pénzintézete. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A balassagyarmati férfi épí­tendő háza tervrajza alapján kér árajánlatot: mennyibe kerülne az alaptól a tetőig az építőanyag fuvarral együtt. A műszaki ügy­intéző türelmet kérve oszt, szo­roz, majd rövid idő múltán közli az összeget. Az ötvenes férfi nem hisz a fülének. A megismé­telt adatokat hallva kaján vi- gyorral megjegyzi: ezek szerint a szomszédom is azért rendelt mindent önöktől, mert még a fuvarral együtt is megérte neki. Amikor részletezik az építő­anyag szükségletet, fennakad a Leier-mesterfödém gerendán. Az mi? A szakember készség­gel elmagyarázza, hogy azzal a hagyományos, 60 centis rasz­terméretekre behatárolt E-ge- rendával szemben akár 10 cen­tinként is növelhető az adott he­lyiség akár 10 méteres fesztá­vig, ezzel szabad kezet kap mé­retezésben és terhelhetőségben a tervezőnek és kivitelező. Az ajánlatkérő máris dönt, s min­dent megrendel. Weimann Albert, a pécsi Leier-BCM Építőanyag gyártó Kft. ügyvezetője érdeklődé­semre csak annyit mond, hogy gyakori ajánlatkérésnek voltam szem- és fültanúja. Ha a vevő úgy dönt, hogy még sem náluk rendeli meg a szükséges építő­anyagokat, nincs harag.- Az ez évtől gyártott Leier-mesterfödém gerendával lett teljes a kínálatunk az alaptól a tetőig. A vevőnek se mindegy, se utánjárásban, se anyagilag, hogy a szükséges anyagokat több, avagy nálunk egy helyen tudja beszerezni. A szaktanács- adásunkat meghallgatva a vevő dönt a saját szempontjai és ér­deke alapján - jegyzi meg az ügyvezető. Tavaly óta teljes kapacitással dolgoznak egy műszakban: Ez szerintük biztos jele, hogy ismét növekszik az építkezési láz. Vagy csak az ő termékeik iránti kereslet ugrott meg más építő­anyagok rovására? Ezt nehéz eldönteni. Mind több a vevőjük az ország távoli pontjairól, csak mintha Baranya esne túl messze tőlük.- Ha idén is ekkora marad a kereslet, meg kell növelnünk a kapacitásunkat és gyártóterüle­tünket. Az új gyártógépet és a cementszállító tartálykocsit már megvettük, s területünk is van a terjeszkedésre - teszi hozzá Weimann Albert. A technológia miatt képtele­nek a meglévő területen egyik napról a másikra ugrásszerű tel­jesítmény-növekedést elérni. Pedig a tavalyi ötvennel szem­ben már hatvan emberrel dol­goznak. A „tojógép”, által lera­kott beton béléstestek, zsaluzó, pincefalazó és más elemek há­rom napig a gyártás helyszínén pihennek, utána még jó néhány hétig kell érlelődniük, hogy szállíthatók, biztonsággal beé­píthetők legyenek. A kereslet miatt egyes termékeikből jó, ha három hetes a raktárkészletük, viszont van ami épp kifogy, ilyenkor kellemetlen magya­rázkodniuk a vevőnek. A fuvarozókkal kialakított jó kapcsolat, a mind eredménye­sebb országos kereskedő lánco­lat, sajó szakember gárda is si­ker-érdekelt. A gyártásban dol­gozókat a szoros teljesítmény­bér-rendszer ösztönzi. Bárme­lyiküket is kérdezem, kapásból vágják rá az aznapi teljesítmé­nyüket és az ahhoz kötődő kere­setüket. Közös érdekük, hogy a környező árszintnél olcsóbbak legyenek, úgy nagyobb az esé­lyük, hogy többet vásárolnak tő­lük, ők is többet keresnek. Ezért még a különféle ésszerű, ön­költségcsökkentő intézkedések ellen sem ágálnak. Elvégre nem mindegy mennyit, mennyivel többet visznek haza. Néhány termékük árát így is kénytele­nek voltak emelni... Azért a Leier-BCM Kft.-t is gyötrik a napi gondok. Például a kinnlevőségek. Ezeket túl kell élniük. Számukra is rejtély, a kóklerek hogyan boldogulhat­nak más zsebére. Mások is hatá­rozottan állítják, addig nem lesz rend a gazdaságban, amíg egye­sek megalakíthatják akár a so­kadik cégüket is úgy, hogy az előzőleg általuk csődbe vitt vál­lalkozásaik anyagi terheit szem­rebbenés nélkül ráverhetik az általuk rászedett, tehát vétlen partner-áldozataikra. B. Murányi László Pedig nagyon jó üzletnek bi­zonyult. Legalábbis a Mercator Kft. egyik vezetője, Üski László, még tavaly ősszel, a vá­sárlás időpontjában úgy érezte, nagyszerű vásárt csinált, amikor több mint 20 millió forintért tu­lajdonukba vehették a Siklósi Bútorgyárat. A privatizáció ugyan egy kicsit elhúzódott, s talán az is zavarólag hatott, hogy Siklóson mende-mondák keringtek, valami susmus lehet az eladás körül, mert nem a dol­gozókból verbuvált befektető társaságnak ítélték oda a tulaj­donjogot, hanem egy szakmán kívüli vállalkozónak. Pedig nem volt itt semmiféle csalafin­taság, egyszerűen a Mercator Kft. fizetni tudott, a dolgozói csoportnak pedig nem volt banki garanciája. Való igaz, a Mercator Kft.-nek a faiparhoz csak annyi köze volt, hogy mint kereskedő cég néha rönkfa forgalmazásá­val is foglalkozott. Bíztak ab­ban, ami a privatizációs pályá­zatban le volt írva, amely sze­rint ez egy jól működő termelő vállalat, csak tőke kell a tovább­fejlesztéséhez. Üski László ab­ban látta a nagy üzletet, hogy olcsón felvásárolt rönkfát hoz be Ukrajnából, az ebből készült bútorokat - felhasználva a gyár korábbi piaci kapcsolatait - pe­dig igen tisztes nyereséggel le­het eladni. Tavaly év végén már kide­rült, nem is olyan szép ez a menyasszony, mint amikor el­adásra kínálták. A december 31-i záráskor 46 milliós veszte­séget mutatott ki a számvitel, holott a gyár igazgatójának az volt az Ígérvénye, nullszaldós lesz az eredmény. A bizalmat­lanság első felhője megjelent a gyár felett, Üski Lászlóban is felmerült a gyanú, talán az ez évre tervezett 14 milliós nyere­séget sem kell szentírásnak vennie. Az ipari és kereskedelmi tárca adatai szerint május vé­géig a megelőző év hasonló időszakához képest nőtt a ma­gyar kivitel az Alpok-Adria tér­ségéhez tartozó országokba. Eszerint Szlovéniában 56, Olaszországban 18, Horvátor­szágban 14, Ausztriában pedig 8 százalékkal több magyar áru talált gazdára az idén mint ta­valy. Dollárban kifejezve a ma­gyar kivitel értéke Ausztriában volt a legmagasabb, azt követi Olaszország, Szlovénia és Hor­Ekkor bízta meg az A team Gazdasági és Tanácsadó Kft.-t, ugyan nézzenek már utána a gyár pénzügyeinek, próbálják feltárni a veszteségforrásokat.- Elképesztő viszonyokat ta­láltam az üzemben - mondja Imhof Gábor, az A team ügyve­zető igazgatója, akit mellesleg már a bútorgyár irányításával is megbíztak. - A nyilvántartá­sokban nem szerepelt például 54 millió forintos befejezetlen termelés, utókalkulációt nem vezettek, aminek következtében az induló garnitúráknál - mivel jó részük németországi meg­rendelésre készült - átlagosan 20 márkás volt a veszteség. A hitelállomány 170 millióra duz­zadt, az adósság teljes egészé­ben rövidlejáratú hitelekből áll. Ilyen gazdasági állapotban a gyár működését már nem lehe­tett fenntartani, termékének ug\ :4> volt piaca, ám alapanya­got, kiváltképpen bútorszövetet, már csak készpénzért adott a termelő. Az ügyvezető kérte is a felszámolást a gyár ellen, hogy az eljárás megkezdése és lefoly­tatása után rendezett gazdasági viszonyok között termelhessen a faipari üzem. Imhof Gábor szerint még a leromlott viszo­nyokat figyelembe véve is van üzleti lehetőség a gyár termelé­sében, a német kereslet stabil, van belföldi érdeklődés is. De szinte semmi sem marad­hat régiben, alapjaitól kell fel­építeni újból a Siklósi Bútor­gyárat. A veszteségforrásokat fel kell számolni, mindenféle­képpen be kell vezetni néhány népszerűtlen intézkedést, töb­bek között felére kell csökken­teni a munkáslétszámot.- Bizakodó vagyok - magya­rázza Imhof Gábor - már csak azért is, mert az idén öt hónap alatt csak 8 milliós veszteséget produkált a gyár, a tavalyi ugyanezen időszak 20 milliójá­val szemben. B. G. vátország. Horvátországot ki­véve nőtt az import aránya is: Ausztriából 2 százalékkal, Olaszországból 31,9 százalék­kal több áru érkezett hozzánk. A kereskedelmi egyenleg az oszt­rák után már az olasz relációban sem billen javunkra, Szlovénia és Horvátország esetében azon­ban jóval többet exportálunk, mint amennyit importálunk. A magyar behozatal értéke Szlo­véniából 24,9 millió, Horvátor­szágból pedig 18,2 millió dollár volt az első öt hónapban. Alpok-Adria együttműködés / • • Az AVU döntött a pécsváradi Agrover Rt. sorsáról A dolgozók vették meg a gazdaságot A termelés mellett folyik a szilágypusztai vágóhíd felújítása, augusztus közepén leállnak a korszerűsítés miatt Fotó: Läufer A pécsváradi Agrover Rt.-t - az ÁVÜ nemrégiben megszüle­tett döntése alapján - az rt. ve­zetői és dolgozói közösen az MRP program keretében meg­vásárolhatják. Már készül a részvény adásvételi szerződés és elkészült a mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés tervezete.- Száztizenketten jelezték részvényvásárlási szándékukat, és fizették be az ehhez szüksé­ges összeget. Minimálisan tí­zezer forint névértékben lehe­tett értékpapírt jegyezni és mindenki anyagi lehetőségei­hez mérten vásárolt - mondja Mándy Lóránd vezérigazgató. - A vételi ajánlatunkhoz nem állt rendelkezésünkre a kellő összeg, ezért E-hitelt vettünk fel, amelyet két év türelmi idő után, 13 év alatt fizetünk visz- sza. Tudomásunk szerint ér­deklődő több is volt, de pályá­zat csak mi adtunk be. Úgy ér­zem, hogy az rt. a nagy nehéz­ségeken túl van. Helyzetünk anyagilag stabilizálódott, me­zőgazdasági nagyüzem marad­tunk, ami a megyében csak a Boly Rt.-nek és nekünk sike­rült. Természetesen mi sem vagyunk ellene a kistermelés­nek, de a mi esetünkben az nem lett volna célszerű. A nö­vénytermesztésünkre épül a sertéstenyésztés, ahol a takar­mányt felhasználjuk. A hízók nagyobb részét pedig saját vá- góhidunkon dolgozzuk fel. Egyik ágazat sem lehet meg a másik nélkül, így alkotnak egy egészet. Most, hogy az itt dol­gozók nagy része tulajdonossá válik nyilvánvalóan nagyobb érdekeltségük lesz abban, hogy jól szervezetten, nyereségesen termeljünk, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben bizony komoly erőfeszítéseket igé­nyelt eddig is, és biztos, hogy eztán sem lesz könnyebb a me­zőgazdaság helyzete. Hogy le­gyen termőföldünk 10 éves bérleti szerződést kötöttünk az ÁVÜ-vel, a környékbeli kár­pótlási földekből és a dolgozói 20 aranykoronákból is bériünk, egyelőre 5 éves időtartamra. A pécsváradi Agrover Rt. fo­lyamatos fejleszt és beruházás, mert ezek nélkül lehetetlenség eleget tenni a piaci követelmé­nyeknek. Bíznak benne, hogy Csokoládépusztán a sertéstele­pen 1995-re elkészül a három véghizlalda felújítása, és ter­mészetes anyagból készült épü­letben lesznek a hízók, nem kell télire szalmabálával szige­telni, ami korszerűtlen. Folya­matosan történik az egész ser­téstelep technológiai átalakí­tása. Jelenleg a ventillátorok cseréjét és a battériák beépíté­sét végzik az utó nevelőben, ezzel párhuzamosan a koca­szállások felújítása folyik. A hígtrágya kezeléséhez szüksé­ges beruházás is a végéhez kö­zeledik. Elkészült a teljes cső­csere és a 600 méteres új bekö­tőút az öntözőtelepre. Megol­dásra vár még a száraz trágya elhelyezése. Mivel nincs szar- vasmahaágazatunk, ezért a jö­vőben a talaj szerkezet javítá­sára szalmával keverve ezt szólják ki a földekre. A szi­lágypusztai vágóhíd felújítása egyelőre a termelés mellett fo­lyik, de augusztus közepétől szeptember elsejéig leállnak a korszerűsítési munkák miatt. A betakarítás jó ütemben fo­lyik. A nagy meleg okozta ki­sebb műszaki zavarok ellenére is a magtárba került már az őszi és tavaszi árpa, a búza, a triti- kale egy része, és a hónap vé­gére learatják a zabot is. A be­takarítás után elvégzik a tarló­hántást, műtrágyáznak, majd előkészítik a talajt az őszi kalá­szosok vetéséhez. A hígtrágya öntözés is folyamatos. A gazdasági fejlesztések mellett igyekeznek a dolgozó­iknak jobb munkakörülménye­ket teremteni, és a lehetősége­ikhez mérten a béreket is fej­leszteni.- A tulajdonossá válással ki­alakult az érdekeltségi rend­szer, mindenki a valós teljesít­ménye után kapja a fizetését - folytatja Mándy Lóránd. - Idén átlagosan kétszer, de az előbbi­ekből következően esetleg többször is emelünk bért. Az utóbbi négy évben megközelí­tőleg azonos létszámmal dol­gozunk. Csokoládépusztán a sertéstelepen viszonylag nagy a mozgás a kisegítő személyzet körében, de itt is vannak régi, megbízható dolgozóink, akikre mindig számíthatunk. A vezér- igazgatói kinevezésem 1995. május 31-ig szól, eddig kötött velem szerződést az ÁVÜ. Majd az új tulajdonosok, az MRP tagjai döntik el, hogy a későbbiekben meghosszabbít­ják-e, vagy sem. Az elkövet­kező éveknek kell bebizonyí­tania, hogy ez a privatizáció helyes döntés eredményeként jött létre és sikerült majdnem kétszáz embernek munkát, méltó megélhetést biztosítani. Sz. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents