Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-29 / 207. szám
1994. július 29., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 5 A parlagfű irtása Mohácson Pécs és Baja után városi ösz- szefogással még a virágzása előtt irtani fogják a parlagfüvet (vadkendert) Mohácson. A legtöbb allergiás és asztmás megbetegedést okozó gyomnövény irtásával az asztmás betegek gyógyszerigényét a felére lehetne csökkenteni. Ezért is támogatja az egészségért szervezett mohácsi hadjáratot a Városi Kórház, a Vöröskereszt, a városi tiszti orvos és tiszti főorvos, Kun István polgármester közhasznú munkások bevonását is ígérte, míg dr. Wekler Ferenc, a város országgyűlési képviselője a vadkendermente- sítésre felhívó plakátok elkészíttetését vállalta. Vezetékes víz Csonkamindszenten Tegnap, csütörtökön volt a műszaki átadása Csonkamindszenten a vízvezeték-rendszernek. A 19,5 milliós beruházás felét a község állta. A munka eredményeként a település minden házához eljutott az egészséges víz, aknával, mérőórával és kerti csappal ellátva. Az ünnepélyes átadás Augusztus 20-án lesz. Növekvő devizaszámlák Júniusban 7,4 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke, ennek egy- harmada a múlt havi 1,2%-os forintleértékelésből származik. A Magyar Nemzeti Banknál csütörtökön elmondták, hogy június 30-án 235,1 milliárd forint - 2,3 milliárd dollár - volt a lakossági devizaszámlák forintértéke. A múlt hónapban a befizetés 44,9, a kifizetés 37,5 milliárd forint volt a konverziókkal együtt. Az első félévben 31 milliárd forint értékben növekedtek a lakossági devizaszámlák. Az emelkedés fele a forintleértékelések következménye. Krumpliszezon előtt Augusztus derekától, a „krumpliszüret” kezdetével újra beindulnak a gépek a vajszlói burgonyafeldolgozó üzemben, ahol pillanatnyilag karbantartási munkálatok folynak. A nyári szünet alatt a dolgozók munkanélküli segélyt kapnak, de van, aki a fizetésnélküli szabadságot választotta. Sokan dinnyéznek közülük. A telephelyet, mely korábban a Szentlőrinci Állami Gazdaságé volt, ’93 őszén vásárolta meg a Közraktár Kft., amely magyar vállalkozókból alakult. Az eredeti profilt megtartva burgonyatárolással és feldolgozással foglalkoznak. Ilosfai László igazgató elmondta, hogy a 120 millió Ft-ért vásárolt üzemet, melyben a termelés 2 évig szünetelt, igen nehéz körülmények között vették át. Helyreállításra, felújításra 30 milliót költöttek. A szentlőrinci gazdaság, miután leállította a termelést, 80 munkását elbocsátotta. A kft. az induláskor 60 embert tudott visszavenni, de az év folyamán már újra 80 főt foglalkoztattak. Ősszel előreláthatólag még 40-en állhatnak munkába. A két évi szünetelés alatt a piacok elvesztek, termékeik háttérbe szorultak. Reméli azonban a kft., hogy még idén visszakerül a burgonyapehely, a krokett és a fánkpor a boltok polcaira. A szervezési munkának köszönhetően megindult már az érdeklődés nemcsak magyar, hanem nyugati cégek részéről is. Idén rendelkezik először a kft. saját vetésű burgonyával, de egy szekszárdi Rt-vel 300 hektárnyi burgonya termelését is szervezik jelen pillanatban. Miután a telep több szempontból is alkalmas a továbbfejlesztésre, remélhetőleg jó néhány ormánsági munkához jut majd a közeljövőben. V. G. Amíg áll az üzemben a termelés, a kazán karbantartásán, felújításán dolgoznak Fotó: Szundi György Kiszáradt ivókutak, szökőkutak s Állítólag lakossági kérésre zárták le a csobogókat Ismerőseim sóhajtozva mesélik olaszországi élményeiket: ott a legkisebb városka minden utcájában több szökőkút, csobogó enyhíti a forró nyári levegőt. Az egymást követő ivókutaknál oltották szomjukat a kispénzű, nézelődő turisták. Pécsi, kertvárosi lakásuk ablakából lelátnak a kiszáradt füvű térre, ahol a száraz medencéjű szökőkútban por és szemét halmozódik fel. Ä közeli játszóterek ivókútjai évek óta használhatatlanok. — Bizonyos keret jut a város éves költségvetéséből a szökőkutak, csobogók üzemeltetésére, és az ivókutak javítására. Ezért csak a legfrekventáltabb helyeken lévők üzemelnek - utalt a jelen állapotra dr. Vránics Éva, a Pécsi Közüzemi Rt. jogásza. Mint mondta, területi felosztás szerint vállalkozók végzik az üzemeltetésüket. A vízszámlát a város fizeti. Néhány hete a még funkcionáló városgondnokság megbízott vezetője, Pehr Nándor azt a választ adta érdeklődésemre, hogy lakossági kérésre, bejelentésre zárták le a panelházak környékén lévő szökőkutakat. Az ott lakók éjszakai nyugalmát állítólag zavarta a monoton vízcsobogás. A legforgalmasabb helyeken - Színház tér előtt, Köztársaság téren és a Tettyén üzemel a szökőkút. A Kazinczy kutat éjszakára lezárják. Drága á víz. Az ivókutak Zsolnay kútfejét összetörték, megrongálták. Nincs pénz a javításukra, pótlásukra. Lakatos György, a Közterületfenntartó és kertészeti kft. igazgató helyettese arról szólt, hogy megbízás alapján foglalkozik parkfenntartó részlegük a szökőkutak, ivókutak rendbetartásával. Való igaz, hogy víz hiányában száraz a Nevelési Központnál, az Anikó, a Berek, az Erika utcánál és a Körzeti parkban lévő A „betondzsungel” lakói örülnének, ha ismét működne a kollégium mögötti szökőkút Kertvárosban Fotó: Müller szökőkút. A sétatéri ivókútnál ihatnak a szomjúhozók. A kútfejek rossz állapota miatt használhatatlan a Tv-toronynál, az Emlékműnél, a Kodály ABC-nél, a Barbakánnál, a 48-as téren, a Körzeti Parkban, az Erika utcában, a Szabó Ervin téren, a Német László utcában és a tettyei játék kölcsönzőnél lévő ivókút. Állítólag leálltak a kútfejek gyártásával. Beszélgető partnereim többször hivatkoztak a víz zsebbe- markoló árára. A parkok, zöldterületek locsolásánál, a szökőkutak üzemeltetésénél fontosabb dolgokra is alig csörög pénz a város zsebében. Ezt hallgatva lapozgatom a TOTAL Kft. Pécs város forrás- és kútvizeinek hasznosítására született tanulmánytervét, melyet 1993 év végén nyújtottak be a Pécs Városi Önkormányzathoz. Ebből kiragadott adat: a parkosított városi zöldterületeknek negyedét - 3200 négyzetméterből 80 ezer négyzetmétert - öntöznek. Az öntözött területekre szükséges vízmennyiségnek csupán egy ötödét veszik igénybe a drága vízdíj miatt. A városban üzemképes szökőkutak, csobogók hatvan százaléka ugyancsak a tetemes vízdíj miatt marad száraz. Pedig Pécs térségében lévő nagyobb, ismertebb 11 forrás és 3 kút hasznosításával rendszeresen lehetne öntözni 85 000 négyzet- métert és megoldható lenne az utak, burkolt városi felületek rendszeres mosása. A tanulmányterv szerint a műszaki megoldás nem igényelne óriási költséget: A közvetlen haszon - lényegesen olcsóbb víz - mellett érdemes lenne szem előtt tartani a közvetett előnyöket -jobb klíma, jobb levegő és egészség- ügyi hatások. Ádám Erika Forró munkahelyek Meg lehet szokni a hőséget Elviselhetetlen a hőség - mondjuk sokszor. Pedig milyen könnyű dolgunk van az irodákban, ahol „csak” a kinti hőmérséklettel majdnem megegyező, harminc feletti fokokat kell elviselnünk. Eszünkbe sem jutnak azok, akik foglalkozásuknál fogva, munkahelyi beosztásuk miatt olyan helyen dolgoznak, ahol gyakran még a kánikulai melegnél is melegebb van, ahol a hőség hozzátartozik a munka természetéhez, ha tetszik, ha nem tetszik, meg kell szoknia annak, aki azt a munkát vállalja. Kocsi Jenő Attila termelési igazgató a pécsi Zsolnay Porcelángyárban:- Az én irodámban nincs meleg, de mindennap többször is végigjárom az egész üzemet, így bőven kijut nekem is a hőségből. Igyekszünk könnyíteni a forró munkákat. Rendszeresen felváltjuk a kemencék mellettieket másutt dolgozókkal. Sztaján Ilona 1977 óta dolgozik a gyárban. Fiatalos, jókedvű:- Több részlegben dolgoztam már. Három éve vagyok égető. Itt, a kemence mellett körülbelül negyvenöt fok van ilyenkor. Tulajdonképpen csak ez a három-négy hónap ilyen meleg. Három műszakban dolgozom, nyolc órás munkaidőben. Egyik héten délelőtt, a másik héten váltásban délután és éjjel. Szakala József csoportvezető. Jó megjelenésű fiatalember. 1987 óta dolgozik a Zsolnay gyárban:- Én is három műszakban kezdtem, onnan emeltek ki. Vegyipari gépésztechnikusi végzettségem van. Most egy műszakban dolgozom, állandó délelőttös vagyok.-Eleinte nehezen tűrtem a hőséget, de meg lehet szokni. Szódavizet kapunk védőitalnak. Naponta hat darab egyliteres ballont kapunk kilenc személyre. Ha kevés lenne, kapnánk még. Ha forró munkahelyre gondolunk, a pékek, a pékség jut először eszünkbe. Szerettem volna pékekkel is beszélni, de a pécsi Kenyérgyárban a portánál tovább nem jutottam. A vezér- igazgató nem járult hozzá a belépésemhez. Annyit megtudtam a termelési igazgatótól, hogy azok az emberek, akik mindennapi kenyerünkért izzadnak, hozzászoktak a kemence melletti közel 45 fokhoz. Védőitalt kapnak, szódát. A technológia következtében nincs rá mód, hogy a munkakörülményeket kellemesebbé tegyék. K. K. A szabadban dolgozók - így a MÁV szakemberei is - védtelenek a nap égető sugarai ellen, a pálya mentén a kánikulai napokban a levegő hőmérséklete eléri a negyven fokot is Fotó: Szundi AAég Par£ az akc/ótfA;' jjj/e/r o/c&órt. /Zi/ea gi/or&aaZ Mim MM Önnek nincs levélszekrénye? Nem szereti ha megázik vagy eltűnik az újságja! LEVÉUZEKRÉNVT ajánlunk FELÁRON most még 300 Ft/db+ÁFA (zár nélkül) 450 Ft/db+ÁFA (zárral) Mint az Új Dunántúli Naplót is. házhoz visszük. Megrendelhető' személyesen a kézbesítőnél a területi ügynökségeken a kiadó terjesztési részlegénél i. és az alábbi levelezőlappal LEUÉlfZEKRÉNV ME6PEN0ELÖLUP Megrendelek ....................db levélszekrényt NcV! ••■•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Lakcím: A megfelelő szöveget kérjük aláhúzni. □ zárral (450 Ft+AFA) ] zár nélkül (300 Ft+ÁFA)
