Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-03 / 181. szám

Kartöbblet a vízben Egy fej - sok kar. A kanadai szinkronúszóhoz, Kimberley Hadden-hez mindenesetre csak két kar tartozik, a többi négy a takarásban lévő társaié. MTI Külföldi Képszolgálat Labdarúgó NB I. Szégyenteljes a Siófok szereplése LELÁTÓ Kisteleki István lesz a szövetségi kapitány? Most lesz csak igazán ér­dekes a labdarúgó világbaj­nokság, hiszen már nem le­het számolgatni, innét kezdve élesben megy min­den. Sajnos, a magyar fut­ball az Egyesült Államok­ban zajló vb-n nem érintett, így itthon szép csendben el­kezdődik a felkészülés az új évadra, az új bajnokságra. Pár hét múlva azért nálunk is ígérkezik izgalom, július második felében megvá­lasztják a Magyar Labda­rúgó Szövetség új elnökét, aki napokon belül kinevezi az új szövetségi kapitányt. Ami az elnököt és a kapi­tányt illeti, több jelölt van, akikről hetek óta beszélnek. A napokban azonban újabb jelöltek neve került a köztu­datba. Eddig sokan úgy tud­ták, hogy az elnök amolyan tiszteletbeli maradna, mint amilyen eddig volt. Olyan ismert vezető, akinek súlya van a gazdaságban és elfo­gadják a politikában is. Ne­talán olyasvalaki, akit hosz- szú évtizedek kötnek a sportághoz. Ez utóbbi alap­ján Szepesi György lenne a befutó, aki korábban már tevékenykedett az MLSZ élén és jelenleg vezető a FIFA-ban is. Az említetteket cáfolja viszont az a hír, amely a na­pokban röppent föl. A sza­vazásra jogosultak közül vannak ugyanis, akik azt szeretnék, ha az elnök a fia­talabb évjáratból kerülne ki és akítvan tevékenykedne a szövetségben. Szerintük olyan személy kellene az MLSZ élére, aki korábban dolgozott a futball világ­ában és üzleti érzékkel is rendelkezik. Akik így gon­dolkoznak, azok szerint dr. Geinzwein Ferenc lenne a legalkalmasabb erre a posztra. Nos, ami dr. Geinzwein Ferencet illeti, szívesen vál­lalná a feladatot. Erről már nyilatkozott is az újságok­ban. Geinzwein volt techni­kai vezető, majd NB I-es edző is és jelenleg az újonc Kiskőrös szaktanácsadója. A felsorolt munkaköröket úgy látta el, hogy mellette aktivan tevékenykedett az üzleti világban is. Civilben közgazdász és elsősorban a vendéglátóiparban ért el si­kereket. Geinzwein arról is nyilatkozott, hogy megvá­lasztása esetén nem azok közül választana kapitányt, akiknek a neve - Mészöly Kálmán, Nyilasi Tibor, dr. Mezey György - hetek óta közszájon forog. Arról azonban nem beszélt, hogy ki a jelöltje. A jólértesültek viszont bármiben lefogad­nák, ha dr. Geinzwein Fe­renc lesz a szövetség el­nöke, akkor a szövetségi kapitány csakis Kisteleki István lehet. A két személyt évtizedes barátság és munkakapcsolat köti egymáshoz. Kisteleki, aki évekkel ezelőtt a Kaposvári Rákócziban is futballozott, első edzői sikerét a Ganz-MAVAG csapatánál érte el. Amikor odakerült edzőnek, Geinzweint meg­hívta technikai vezetőnek. Ké­sőbb Kisteleki a Vasas edzője lett és természetesen Geinz­wein követte őt a piros-kékek­hez. A munkakapcsolatuk a 80-as évek második felében szakadt meg, amikor Kisteleki felállt a Vasas kispadjáról. Az edző egy időre csapat nélkül maradt, Geinzwein viszont to­vábbra is a piros-kékeknél dolgozott. Később ugyan ő is elment a Fáy utcából, de visz- szatért mint edző. Kisteleki közben elvégezte Kölnben a híres edzőképzőt és a BVSC mestere lett. Megle­petésre onnan is elköszönt és hosszú ideig csönd volt körü­lötte. Másfél évvel ezelőtt kezdtek ismét beszélni róla, amikor testvére, Kisteleki An­tal megpályázta az MLSZ el­nöki posztját. Akkor sokan úgy vélték, ha befut elnöknek Kisteleki Antal, biztosan a testvérére bízza a válogatott csapatot. Nos, ebből akkor nem lett semmi. Most viszont ismét egyre több helyről hal­lani Kisteleki István nevét és csaknem biztos, ha Geinzwein ül az elnöki székbe, akkor ak­kor ő lesz a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitá­nya. Elnök nélkül a Rákóczi-Kaposcukor FC Bizony, nem lehet más jelző­vel illetni a Siófoki Bányász labdarúgó-csapatának idei sze­replését, mint hogy: szégyentel­jes. Hiszen, ha egy csapat kilenc évnyi élvonalbeli produkció után váratlanul esik ki, az külö­nösen mellbe vágja a szurkoló­kat, vezetőket, a közvéleményt. Márpedig a Siófok ezúttal várat­lanul esett ki. Nem azért, mintha fenomenális játékosgár­dával rendelkezett volna, ha­nem mert sorozatban adódtak neki menet közben a kisebb-na- gyobb lehetőségek, hogy elke­rülje az osztályozót. Elég lett volna szerezni itt-ott egyetlen pontocskát, vagy hazai pályán a tavasszal nyernie ..., de nem tudott. Képtelen volt az élesebb meccseken felnőni a feladathoz, s az igazi tétmérkőzésen pedig, az osztályozón úgy bukott el, hogy arra már valóban csak a „szégyenteljes” jelző illik. Az együttes az ősszel 13 pon­tot gyűjtött, s ennyi bőven elég lett volna tavasszal is. Csak­hogy tavasszal egyetlen hazai mérkőzésén sem sikerült nyer­nie, s összesen 9 ponttal gyara­pította gyűjteményét. Pusztai László edző humánus módszereivel visszaéltek a játé­kosok. Akik közül jónéhányan hamar elhitték, ők már sztárok. A csapategység megbomlott, a morális tartás megszűnt. Az a Siófok, amely éveken át lelke­Hatalmas ünneplésben része­sítette labdarúgó-csapatát a ZTE közönsége múlt szomba­ton este a Siófok felett aratott 6-0-ás osztályozós győzelmet követően. A szurkolók a játéko­sok mellett Madár Gábort, a ZTE vezetőedzőjét is éltették, nem is volt könnyű elragadni őt az ünneplők köréből. Perceken át zengett a drukkerek ajkáról: „Gabibácsi, köszönjük!”- Számítottak-e ekkora si­kerre, egyáltalán cél volt-e az élvonalbeli tagság kiharcolása? - kapta a kérdést a boldog szak­vezető.- A bajnokság előtt az első hat hely valamelyikének megszerzé­sét tűztük célul. Mellette feladat volt: minél több saját nevelésű fia­talt beépíteni a csapatba, s feltér­képezni a gárda gyenge pontjait. Ősszel kicsit még „dadogott” a csapat játéka, de a hajrára bele­lendültünk. így nagyon rosszkor jött, hogy két mérkőzésünk a mostoha időjárás miatt elmaradt. Szerencsére tavasszal begyűjtöt­tük a hiányzó négy pontot, így si­került felzárkóznunk az élme­zőnyhöz. Ekkor módosítottuk a célkitűzést ~az első három helyre. Döntő fordulatot sajátos módon tavasszal az Olajbányász elleni sedéséről, hajtani tudásáról volt híres, „kipukkadt”. A csapat vezetői a tavasszal már látták, hogy baj van. Ezért hívták Siófokra Gellei Imrét, aki néhány éve már eredménye­sen irányította a csapatot. A ve­zetők „humánusak” voltak, mert papíron továbbra is Pusztai volt az edző... E felemás megoldás azonban nem hozott sikert. Sőt, Gellei „rekordot” ál­lított fel azzal, hogy egy baj­nokságban két csapata is (MTK, Siófok) kiesett az NB I-ből. Végétért hát a Balaton-parti városban egy kilenc éves álom. Még NB Il-esként MNK-győz- tes lett az együttes, s kijutott a nemzetközi porondra, majd fel­került az NB I-be. A gyönyörű évtized után mára bekövetkezett a kudarc. De vajon ki a felelős mindezért? Talán Meksz Gyula, akit a vezetők „kirúgtak” az osztályozó után, mondva: bom­lasztotta a csapategységet? Aligha hihetnénk, hogy csupán egyetlen játékoson múlott (aki ráadásul az év során több mér­kőzésen is kiváló teljesítményt nyújtott)! Hanem a kiesésben „vastagon” benne van a vezetés, amely nem tudott úrrá lenni a nyilvánvaló gondokon. Benne vannak természetesen a játéko­sok is, akik közel sem tettek meg mindent a siker érdekében, s néhányuknak többet jelentett olykor a kocsmában néhány kis­vereség jelentett. Szerencsénkre ekkor botlott a Dunaferr is, így ottragadtunk a második helyen. A fiúk éltek az utolsó lehetőséggel, s a hátralévő fordulókban már nem veszítettünk pontot. így jutottunk el az osztályozóig. Bár Siófokon 4-3-ra kikaptunk, mégis rengeteg pozitív dolgot tapasztaltam csapa­tom játékában. Nem is tagadom: reménykedtem, hogy hazai kör­nyezetben ledolgozzuk hátrá­nyunkat.- Nyilván ilyen nagy különb­ségű győzelemre ön sem számí­tott. Mi volt a taktika a Siófok ellen?- Kétségtelen, a 6-0 engem is meglepett. Taktikánkban csak Fischer semlegesítésére fektet­tünk külön gondot, őt Halápi megfelelően kikapcsolta a já­tékból. A többiek nem kaptak egyéni feladatot, a csapatmunka dominált. Gyors játékot kértem a fiúktól, sok ritmusváltással a középpályán. A mérkőzés ele­jén akadozott gépezetünk, de 1-0 után a mi kezünkbe került az irányítás. A második félidő hajrájában pedig egyértelmű fö­lényben voltunk. Emiatt játék­ban, erőben, taktikában két- vállra fektettük a Balaton-parti- akat. fröccs, mint a sportszerű ké­szülés. De nemcsak rajtuk „állt” a dolog! A város veze­tése sem sorakozott fel egy emberként a csapat mögé, sőt néhányan kimondottan azért emeltek szót, hogy egy fillért se kapjon támogatásként a csa­pat! Hiszen évek óta a mérkő­zések zömében szinte a csapat ellen drukkolt: csak azok a hangok hallatszottak, amelyek szidták a játékosokat. Buzdí­tásra ez a siófoki közönség csak olyankor volt hajlandó, ha ment a csapatnak, ha a játék feltüzelte a szurkolótábort. .. Fordítva ez sohasem történt meg! Nem kevesen voltak az elmúlt évek során is olyanok, akik megkérdőjelezték az NB I-es szereplés szükségességét is. Hogyan tovább? A kérdés húsba vágó. Hiszen a MÓL Rt megvonta a támogatást a csapat­tól, csak a létesítmény fenntar­tását vállalja a továbbiakban. A kilenc „bő” esztendő után való­színűleg következik a hét szűk. Ennek ellenére mégiscsak van némi halvány remény arra, hogy a csapat összeszedi magát. Hiszen a játékoskeret jórésze marad, Gellei Imre vezetőedző­ként egy évet aláírt, s segítője pedig Komjáti András lesz. A hírek szerint az idei év végéig elég a szakosztály pénze a mű­ködésre. Gyarmati László- A nagyszerű győzelem el­lenére azért a ZTE erősítésre szorul...- Igen. A pálya baloldalán jó teljesítményre képes labda­rúgóval alig rendelkezünk. E területen feltétlenül erősíte­nünk kell. A csapat létszáma is kevés ahhoz, hogy egészsé­ges verseny alakuljon ki a kezdő tizenegybe kerülésért. Ezért mindenképpen négy-öt labdarúgót igazolnunk kell, méghozzá olyanokat, akik egyértelműen erősítést jelen­tenek számunkra.-A feljutó csapatból is több játékosnak lejárt a szerződése. Őket meg tudják tartani?- Ez a vezetők feladata. Ám úgy gondolom, ahhoz, hogy esélyünk legyen a bentmara- dásra, a csapatot együtt kell tartani. Azért abban bízom, akik másfelé kacsintgattak, az élvonal itt tartja őket: Bízom benne, hogy a önkormányzat, a városi és a velünk szimpati­záló megyei szponzorok mel­lénk állnak, s akkor a harmad­szori feljutást követően ismét hosszabb távra megkapasz­kodhatunk az NB I-ben - bú­csúzott optimistán Madár Gá­bor. A Duisburg bevásárolt Eddig 5,5 millió márkát köl­tött új játékosok vásárlására a német Duisburg labdarúgó együttese, amely úgy tűnik jö­vőre is meghatározó szerepet akar játszani a Bundesligában. A legnagyobb név az új játéko­sok közül a svéd válogatott Ro­ger Ljung (Galatasaray), akiért egymillió márkát fizetett a né­met klub. Érdekes módon azonban nem Ljung volt a legdrágább. A Du­isburg 1,3 milliót fizetett Rainer Schütterléért (Karlsruhe), és egyaránt 1,2 milliót Peter Kőié­ért (Grasshoppers) és a nigériai Emmanuel Amunikéért (Zama- lek Kairo). Az Antwerpentől igazolt Mario Krohm csak 600 ezer márkába került. Menotti tartozik A mexikói adóügyi hatóság nyomatékosan felhívta Cesar Luis Menotti argentin labdarúgó edző figyelmét arra, hogy ideje lenne rendeznie adósságait. Áz 1978-as világbajnokságon aranyérmes argentin válogatott szövetségi kapitánya, aki 1991 és 1993 között a mexikói nem­zeti tizenegy felkészülését irá­nyította, állítólagosán közel százezer dolláros adóhátralék­kal tartozik. Sakk 24 órán keresztül Különleges, de nem példa nélküli sakkversenyt rendeztek a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei Jászjákóhalmán. A tornát a „schnell”, magyarul a villám­sakk szabályai szerint rendezték meg. Egy játszma öt percig tart, így aztán kapkodhatnak a ver­senyzők. Úgy mint az a 23 sak­kozó, aki az egy napig tartó tor­nán elindult. Összesen 116 for­dulót sikerült lejátszani a mara­toni összecsapáson. Öt alka­lommal ült a táblához mindenki mindeki ellen, a hatodik meg­kezdése közben járt le a kitűzött idő. Végeredményként 1276 játszmát könyvelhettek el. Ér­dekesség, hogy a legfiatalabb 14, míg a korelnök 57 éves volt. Az első helyet végül Kádas Gá­bor újszászi versenyző szerezte meg 100 ponton felüli teljesít­ménnyel. P. P. Csirke marad Úgy volt, hogy Siófokra, a Balatel NB I-es férfi kosárlabda csapatához szerződik Csirke, a PVSK irányító játékosa, aki a legutóbbi bajnokságban a pé­csieknél nagyon jó teljesítményt nyújtott. A legújabb hírek sze­rint azonban Csirke marad Pé­csett, továbbra is a vasutasok rendelkezésére áll. Zico japán kitüntetése A japán kormány harminc év óta első ízben adományozta a kormányfői érdemrendet kül­földinek, mégpedig a legendás brazil futballistának, Arthur An- tunes Coimbra-mk, ismertebb nevén Zico-nak. A játékos azzal érdemelte ki e megtiszteltetést, hogy jelentős mértékben hozzá­járult a japán labdarúgás fejlő­déséhez. Zico négy éve szerződött a Sumitomo konszern csapatá­hoz, a kasimai Szarvasokhoz és irányításával a csapat meg­nyerte a tavaly elindult japán profibajnokság első fordulóját. A 41 éves középpályás, aki nemrég mondott végleg búcsút játékospályafutásának, egyben Kasima város tiszteletbeli pol­gára is lesz. A brazil sztár bá­mulatos vezetési képességeit méltatta a városi tanács, nemkü­lönben azt, hogy Zico jóvoltá­ból rövid idő alatt hihetetlen népszerűségre tett szert a labda­rúgás a gyerekek körében. A hí­rek szerint Zico most visszatér Brazíliába és ott futballiskolát nyit. Elnök nélkül maradt az egyik legpatinánsabb somogyi labda­rúgó-egyesület, a valamikor NB I-ben is szerepelt Rákóczi-Ka­poscukor FC. Másfél évnyi ténykedés után ugyanis lemon­dott elnöki funkciójáról Stier István. Már két hónapja jelezte az egyesület vezetőinek e szán­dékát, s az utolsó, Balatonföld- vár elleni győztes hazai mérkő­zést követően ezt megerősítette. Bár az elmúlt másfél évben történtek bíztató eredmények - többek között sikerült részben megszabadulni a nyomasztó adósságoktól, és mindenképpen jelentős előrelépésnek számít a Kaposcukor Rt-vel kötött meg­állapodás -, mégis úgy tűnik; ha nem sikerül hamar tőkeerős szponzorokat és támogatókat ta­lálni, akkor Kaposváron meg­szűnik a labdarúgás. Egymás után jelentkeznek be az NB I-es és NB Il-es egyesületek a Rá­kóczi-Kaposcukor FC-nél. Többek között a Vasas-Ilzer, az ETO FC Győr, a Parmalat FC, a Csepel-Kordax, a PMSC-For- dan és a most feljutott Nagyka­nizsai Olajbányász is vinne el játéko(soka)t. Mivel a kapos­vári egyesület NB III-as, így jelképes összegekért igazolhat­nak labdarúgókat. Horváth La­jos edző meggyőződéssel vallja, ha ezt a társaságot valahogy - s ehhez kellene az anyagi segít­ség - sikerülne együtt tartani, akkor jövőre megcélozhatnák az NB Il-t. Hogy végül sikerül-e támoga­tókat találnia a Rákóczi-Kapos­cukor FC-nek, az egyelőre még rejtély. Az viszont biztos, hogy a következő bajnoki idény rajtja előtt rendkívüli közgyűlést hív össze az egyesület, ahol megvá­lasztják az új elnökséget és mó­dosítják a régi, 15 éves (!) alap­szabályt. Fenyő Gábor Harmadszor az élvonalban a ZTE 1994. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Új VDN 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents