Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-27 / 205. szám

1994. július 27., szerda A mai nap új Dunántúli napló 5 Kihasználják a mellékutcákat Biztonságos kerékpárutak Nem olyan puszta már Keresztes Körkép egy fejlődésnek indult településről Az egykori gépműhelyben a felújítás után sörfőzdét rendeznek be Nyáriék Fotó: Szundi György Bár hivatalos statisztikák nem készültek, de a pécsi ke­rékpárkereskedők az idén ta­vasszal nem panaszkodtak a forgalomra. Az utcákon is lát­szik, hogy a biciklizés divatja és kultúrája kezd meghonosodni nálunk. Az egykori közlekedési kon­cepció kidolgozói bicikliút-há- lózatot képzeltek el a város kö­rül. A régi elképzelés részeként épült meg egy kilométer bicik- liút Pécsett a Magyarürögi úton és egy másfél kilométeres sza­kasz Málom felé, tíz-tíz millió forintért. Közben világossá vált, hogy kerékpárút építésére nem jut pénz. Az idén ki is húzták az erre szánt tételt a város költség- vetéséből. A kerékpárosok számának növekedése azonban kikénysze­ríti a probléma megoldását. A Környezetünkért Alapítvány öt­letpályázatot írt ki a biztonságos kerékpárközlekedésért. A pá­lyázatra érkezett számos meg­oldás közük kiemelkedik Arató •Csongornak, a Pécsi Túrake­rékpáros Egyesület tagjának el­képzelése. Elgondolásának lényege, hogy a kisforgalmú utcák fel- használásával, forgalomirányító táblák elhelyezésével, csomó­pontépítéssel hozzanak létre egy közel 50 kilométeres úthá­lózatot, amelyet csak ott kellene kiépített utakkal összekötni, ahol a kerékpárosok a veszélyes főútra kényszerülnek. A Környezetvédelmi és Vá­rosépítészeti Bizottság De Bla- sio Antonio vezetésével meg­vizsgálta az elképzelést, és pénzt szavazott meg egy mun­kacsoport felállítására, amely a lakosság igényeinek figyelem- bevételével kidolgozza a konk­rét terveket. Kiemelt figyelmet fordítanak a Belvárosból a Kertváros és a meszesi városrész felé vezető útvonalra, a felüljárók elkerülé­sére. Hasznosítani szeretnék a Mecsek erdészeti útjait is, de gondot jelent, hogy odáig csak forgalmas főúton lehet eljutni. Az elkerülő utak kitáblázásá­val egyes szakaszok rögtön használatba vehetők, míg a csomópontok és az összekötő szakaszok építésére pályázatok és állami támogatás útján sze­retnénk pénzt szerezni. F. I. Pellérd és Görcsöny között van egy kis település, Keresztes­puszta, mely lassan talán arra is megnyeri az erre utazót, hogy el­időzzön itt egy kicsit. A puszta nyugati oldalán ala­kult még 1990-ben a már új idők szelét jelző első magánlétesít­mény, a Puszta csárda. Kocsma és vegyesbolt működött valamikor a helyén, most pacal- és birkapör­költre térhet be a turista. A tulaj­donos félje, Androvics Ferenc elmondta, hogy ilyenkor nyáron különösen számítanak a Harkány felé tartó külföldiekre. Egyébként körülbelül fele-fele arányban lá­togatják a csárdát a helybeliek s a csak egy sörre betérni vágyó láto­gatók. Sajnos azonban hiányzik az itt lakóknak a megszűnt helyett egy kis vegyesbolt. A csárda úgy próbál ezen enyhíteni, hogy a ke­nyérárusítást magára vállalta. Te­jért azonban így is a szomszédos falvakba kell járnia a keresztesi­eknek. Működik a keleti oldalon egy kis trafik is. Az egyedül élő Végh Lászlóm hozta létre még 91-ben. Nem akart túl nagy vállalkozásba fogni, csak akkorát tervezett, amekkorát érzése szerint egy 72 éves asszony még el tud látni. A délelőtti és délutáni két-két órás nyitvatartás unaloműzésnek se rossz, de a bevétel, ami természe­tesen (vagy sajnos?) fontosabb, a kis nyugdíjat egészíti ki. Ha csak átrobogunk a pusztán, akkor is szembeötlő az út nyugati oldalán folyó építkezés, a felújí­tási munkálatok. A helybéli Zsi- govics István éppen Keresztes­puszta legújabb, készülő magán­létesítményén, a sörfőzde tető alá hozásán munkálkodott harmad­magában, mikor odaérkeztem. Mint elmondta, 2 évi munkanél­küliség után sikerült most végre munkát szereznie ezen az építke­zésen. , A sörfőzde apropóján kerestem fel Nyári Józsefet, a tulajdonost, de egy sokkal érdekesebb beszél­getésre került sor, mint az a szok­ványos privatizációs történetek esetében lenni szokott. A Nyári család nem azért köl­tözött ki Pécsről,hogy jövőbeli kis üzemükkel robbanást idézzenek elő a szesziparban. Még tavaly egy autóvásárlás kapcsán ugrot­tak ki ide, s akkor Nyári úrnak, aki egyébként építészmérnök, megakadt a szeme egy düledező- félben levő, de műemlék jellegű, keresztalakú épületen, amit a kör­nyéken csak Csillag-háznak ne­veznek. Szerelem első látásra! Pécsi házukat eladták, s az egykori Pé­csi Állami Gazdaság baromfitele­péhez tartozó építményt és vele együtt még három másikat vásá­roltak meg a területtel együtt. A Czinderi birtokhoz tartoztak valamikor ezek a mezőgazdasági épületek, ahogy Keresztes összes régi építménye. Nyáriék szeret­nék eredeti formájukban meg­őrizni őket. Ha elkészül, akár tör­téneti ismereteit is bővítheti a fia­talabbaknak: lám, így festettek a hajdani majorsági épületek. A sörfőzde, ami a gépműhely felújításából születik, a helyreállí­tásokhoz szükséges költségek ki­egészítését szolgálja majd. Terve­ikben literes sör palackozása sze­repel, napi 5 hektoliteres kapaci­tással. Élnek már korábbról „kitele­pültek” is a pusztán. A Marosics család 8 éve költözött ki a kertvá­rosból, hogy szabadidejét falusi környezetben töltse el. Méhész- kednek, gyümölcsöt termelnek, amiből legtöbb az itteni szociális otthon asztalára kerül. Nem puszta hát a puszta, a lé- pegetés egy szebb és nyüzsgőbb Keresztesért már megindult, de nemcsak a rózsa terem meg itt sem. 1992-ben alakult a Keresztes Kft., melyben az egykori állami gazdaság is résztulajdonos. A ba­romfitelep tíz helybelinek ad munkát, de fizetésük épphogy a létminimumot eléri. Elavultak a berendezések, s az épületekre is ráférne egy kis felújítás. Miután a trágyaelszállítást nem tudják rendszeresen megoldani, a kelle­metlen szag zavaija a lakókat. Gondot jelent, hogy a pusztá­ban még nem került sor nyilvános fülke felállítására. így aztán úgy járnak a telefontulajdonosok, mint Magenheymék a Szomszé­dokban. Hozzájuk járnak telefo­nálni. Jó lenne, ha a sürgősen rá­szorulóknak, például egy éjszakai rosszullétet bejelentőnek csak a fülkéig kellene elrohannia. Mi­után Keresztespuszta ez évtől Görcsöny belterületéhez tartozik, remélhetőleg a telefonálási prob­lémák még ebben az évben meg­oldódnak. Velősy G. Megölte három csecsemőjét T. S.-né, 34 éves, háztartás­beli, nyíregyháza-orosi lakos, hasi fájdalmakkal került va­sárnap kórházba, ahol megál­lapították, hogy a közelmúlt­ban szült. A gyermek hollétéről nem adott elfogadható magyaráza­tot, ezért a gyógyintézet értesí­tette a rendőrséget. Később be­ismerte: eltitkolt terhessége után, június 25-én, lakása für­dőszobájában fiúgyermeket hozott a világra, a csecsemőt a fürdőkád vizébe fojtotta, majd az udvaron lévő zöldségtá- roló-pincében elásta. Az elvetemült asszony - akinek három élő gyermeke van - kihallgatása során to­vábbi két csecsemőgyilkossá­got ismert be. Három éve egy kisfiút, 1992-ben egy kislányt ölt meg a mostanihoz hasonló körül­mények között. Dalok, kismesterségek a hagyományokért Egyházaskozári fiatalok Orfűn Kéttagú őrség állja utamat, amint próbálok bejutni az orfűi honismereti tábor diákjai közé. Eldugott kis helyen, meseszép környezetben, fák és bokrok között kezdték meg hétfőn az egyházaskozáriak táborozásu­kat. Albert István táborvezető segítségével könnyen átjutok minden akadályon. A Honisme­reti Szövetséghez beadott pá­lyázata útján sikerült anyagi támogatást szereznie, de az Egyházaskozári Önkormányzat is jelentős öszzeggel hozzájárult az iskolások nyaraltatásához. így a szülők nemcsak olcsó, ha­nem hasznos elfoglaltságot is tudtak biztosítani csemetéiknek. Albert Istvánnéval, feleségével irányítják a tábort, és tanítgatják a napi foglalkozásokon a fiata- labb-idősebb gyerekeket közsé­gük és a közeli települések hely- történetére. Bár szívesen hall­gatják az előadásokat, mégis jobban szeretnek fonni, szőni, gyöngyöt fűzni. Az itt készült tarisznyákat, karkötőket, faldí­szeket szeptemberben mutatják be az Egyházaskozári Általános Iskolában. Itt nincs unatkozás! Hosszas kutatómunka után egyesek fel tudták állítani családfájukat, olykor 150 évre visszamenőleg. Honismereti vetélkedőket, sportversenyeket rendeznek, de a melegben a strandolás sem maradhat el. Minden este tarta­nak táncházat, ahol csángó, moldva és német táncokat ta­nulnak. A Domokos Péter Pál Közművelődési Egyesület ti­zenéves tagjai (Gyurka Tünde, Typri Mónika, Dávid Diána, Pót Zita) csángó, székely nép­dalokat énekelnek már régóta, és próbálják átadni tudásukat a tábor többi lakójának, ahogy Ládás Józsefiétől hallották a fa­luban. Ke mer Tamás (19 éves) az első, a tíz évvel ezelőtti, még út­törő táborban is részt vett. Az­óta minden évben eljön, a mára már átalakult táborba. Édesapja fafaragó, és ő is szeret a képző­művészetek fajtáival bíbelődni. „Mikor kicsi leány voltam .. A szabadság alatt is fizetni kell a közműszámlát Az egyik legnépszerűbb program a gyöngyfűzés Fotó: Szundi- énekelték búcsúzóul furulya­kísérettel a csángó népdalt, de nem árulták el, mivel készülnek az utolsó estére a tábortűzi mű­sorba. Ezt még egymás között is ti­tokban tartják. Ahogy elha­gyom a tábort, becsukja az őr a kaput, de mögötte tovább folyik a népszokások ápolása. Sas V. (Folytatás az 1. oldalról) a tulajdonos nyaral, kikapcsol­ják az áramot. A díjbeszedő ugyanis fizetési értesítést hagy a fogyasztónál, aki nyolc-tíz napon belül ren­dezheti a tartozását. Ha nem, akkor a következő lépés egy ajánlott levél. Amennyiben a postás nem nem tudja kézbesí­teni, úgy veszik, a tulajdonos nem tartózkodik otthon, és nem kapcsolják ki az áramot. Érdeklődtünk, lehet-e előre kifizetni a villanyszámlát, a kérdésre azonban nemleges vá­laszt kaptunk. Elvileg akkor lesz rá lehetőség, ha a szolgál­tató áttér az általánydíjas el­számolásra. A következő évben korszerű számítógépes rend­szerrel gazdagodik a pécsi üzem, és az új programmal a je­lenleginél sokkal több szolgálta­tásra nyílik majd lehetőség. Nem lehet előre fizetni a gázdíjat sem. Egy kiegyenlítet­len számlával azonban még nem fenyeget a kikapcsolás ve­szélye, tudtuk meg Trischler Tibométól, a DDGÁZ Rt. gáz­értékesítési csoportjának veze­tőjétől. A vállalat pénztára min­den nap váija a fogyasztókat, de a díj postán is feladható. Elő­ször a több hónapja és nagy összeggel tartozókat fosztják meg a gázszolgáltatástól. A PÉTÁv Kft.-nek viszont előre is fizethetünk, kaptuk a tá­jékoztatást Balázsné Lovász Ka­talintól, az értékesítési osztály vezetőjétől. Most júliusban azonban némi bonyodalmat okozhat az előre fizetés, hiszen az önkormányzat júniusi köz­gyűlésén a vízdíjak emeléséről döntött, és a befizetett összeget még a régi árakkal kalkulálták ki. A Pécsi Vízmű Kft.-nél elég tág határidővel dolgoznak, tud­tuk meg a pénzügyi osztály ve­zetőjétől. Ä fizetési felszólítás is csak két-három hónap múlva érkezik, tehát bőven belefér a szabadság idejébe. A MATÁV-nál is lehet előre fizetni a telefondíjat, de igazo­lásul kérik a csekk bemutatá­sát. P. E. Aszály volt, van és lesz(?) Mielőbb eső kellene a kapásnövényekre Évek óta gondot okoz a me­zőgazdaságban a szárazság. Az elmúlt három évhez viszonyítva idén éppen májusban esett lé­nyegesen kevesebb csapadék.-A gabona minőségére rossz hatással volt a nyár eleji csapa­dékhiány, és néhol kárt okozott a jégverés is. A gabonaféléknél kö­zepes vagy gyengébb minőségre számíthatunk - kaptuk a tájékoz­tatást Walter Tivadartól, a pécs- váradi Zengőalja Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet elnöké­től. Baranyában a közelmúlt zá­porai még időben jöttek a kapá­sokra, ám ez a csapadék éppen csak átmentette az állományt. Az ormánsági homokosabb területe­ken, Szigetvár térségében és a Hegyháton már most jelentős gondok mutatkoznak.- A régóta tartó, állandó 30 fok feletti hőmérséklet (légköri aszály) a kukorica, napraforgó, szója és cukorrépa minőségét és hozamait is veszélyezteti - tudtuk meg Kovács Sándortól, a bara- nyahidvégi szövetkezet elnökétől.- Ha hét-tíz napon belül esik az eső, talán még időben érkezik - mondta Németh Zoltán, a bel- várdgyulai szövetkezet elnöke. A várttal ellentétben a már lassan magtárakba kerülő gabona ho­zama legfeljebb csak jó közepes­nek mondható, szó sincs tehát termékfeleslegről. Kovács K. A morolói polgármester Hetényben vett házat Van, aki Róma mellől ide kívánkozik, a Zengő aljába. Mint Morolo, Hosszúhetény olasz partnerének polgármes­tere, Adolfo Martini is. Úgy a szívéhez nőtt ez a tájék, hogy házat vásárolt Hosszúhetény- ben. Itt tölti e napokban felesé­gével együtt a szabadságát. Magával hozta Lorenzo Piet- randrea barátját, a klasszikus gitár művészét, aki nagysikerű hangversenyt adott Hosszúhe­tény templomában, majd a pécsváradi várban. Hosszúhetény és a Rómától 60 kilométerre fekvő Morolo kapcsolatát áprilisban pecsé­telte meg aláírásával Adolfo Martini és Nádor Rudolfné, Hosszúhetény polgármestere, Szörényi Lászlónak, hazánk római nagykövetének jelenlé­tében. Martini polgármester nyaralása alkalmával nemcsak művészi koncertprogramot ho­zott magával, hanem több cso­mag nyelvkönyvet is. Áprilisi megállapodásuknak megfele­lően ugyanis azt szeretnék, ha Hosszúhetényben fakultatív olasz nyelvoktatás kezdődne az általános iskolában. A korábbi­hoz hasonlóan folytatni kíván­ják a nyelvtanfolyamokat is. G. O. Szépen gondozott szőlő veszi körül a hosszúhetényi házat

Next

/
Thumbnails
Contents