Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-25 / 203. szám

1994. július 25., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló 3 Külön szervezet alakul a Közüzemi Rt-nél Ki kezeli a bérlakásokat a PIK után? Felszámolják a Pécsi In­gatlankezelő Vállalatot. Egyre másra teszik fel éppen ezért az önkormányzati bér­lakásban élők a kérdést: Mi­lyen szervezet foglalkozik akkor ezentúl az ő gondjaik­kal? Hova forduljanak a pa­naszaikkal, a jogos követelé­seikkel? Már volt olyan is, aki úgy tudta a vegyes tulaj­donú házak közös képviselőit bízzák meg a bérlakások ke­zelésével.-Nem megalapozott az az aggály, hogy nincs egy olyan szervezet, ami az önkormány­zati bérlakások kezelését el­látná a PIK felszámolását kö­vetően - mondja dr. Páva Zsolt alpolgármester.-Július elsejétől rendelke­zett úgy az önkormányzat, hogy ezt a feladatot a Közü­zemi Rt. látja el, hozzájuk tar­toznak majd a bérlakások, va­lamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek közül azok, amelyek kevésbé voltak piacképesek. Az emberek mindenféle olyan igénnyel, ja­vaslattal, panasszal, ami az önkormányzati lakásokkal kapcsolatosan felmerül az rt-hez fordulhatnak. Augusztus végére szeptember elejére vár­hatóan feláll az ezzel foglal­kozó részleg. A mostani hely­zet oka, hogy még nincs meg az a rendszer, ami a PIK-nél már működött. Már kezdenek kialakulni a körvonalai, meg­kezdődött az emberek felvé­tele. A régiek közül is lesznek olyanok, akik átkerülnek az rt-hez. A PIK azonban még jogi értelemben működik. A saját vagyonának egy részét megkapta, amit értékesíthet. Ebből kifizetheti a tartozásait, a végkielégítéseket és a saját kintlévőségeinek behajtásából. Amíg a pénzügyi helyzete nem lesz tiszta, addig nem kerül sor a teljes felszámolásra. A Közüzemi Rt.-nél most megalakuló részleg csak a leg­szükségesebb létszámmal fog működni, felesleges adminiszt­ráció nem rakódik rá, ez garan­tálja, hogy az rt. által végzett szolgáltatások olcsóbbak le­hetnek. Ezzel a kisebb lét­számú, szakmailag jól felké­szült csapattal szeretnék haté­konyabbá tenni az önkor­mányzati házak kezelését, ami nem kis feladatot jelent. Az önkormányzati ingatla- • nők száma jelentősen lecsók- | kent. Lakbéremelésre ebben az évben nem kerül sor. Hosszú távon azonban várható, hogy emelkedni fog, mert a jelenlegi állapot nem tartható. Olyan lakbéreket kell megállapítani, amelyek az ingatlankezeléssel kapcsolatos költségeket fede­zik. Ehhez azonban látni kell majd azt is, hogyan működik az rt. A jogi keretek adottak, kell egy jó menedzsment, aki ésszerűen tud gazdálkodni a befolyt pénzekkel. Az önkor­mányzati bérlakások felújítása elkerülhetetlen. Először azok kerülnek sorra, ahol életveszé- j lyes helyzet alakult ki. Az ön- kormányzat tulajdonában kö­rülbelül 6-7000 lakás maradt, * nagy részük a belvároson kívül J, a perem területeken. Ezek fel- í újítása nagyon sokba kerül. Az önkormányzati lakások tulajdonosa továbbra is a város j marad, a lakásosztály foglal- ( kozik ezentúl is a lakásmobili- tással, amiért szintén sok jogos j és jogtalan vád érte a várost. } Az Rt., amely a PIK-székház- í ban kap helyet, csak kezeli az ; ingatlanokat. Egy jó évben tizenötezer tonna jó minőségű méz terem Magyarországon Édes ragacsaink Mézhelyzet a mai Magyarországon Ha Nyugat-Európában be­megyünk egy átlagos élelmi­szerüzletbe, s megnézzük a méz-kínálatot, azt tapasztaljuk, hogy legalább húszféle, gyö­nyörűen csomagolt terméket találunk. Nálunk többnyire akácmézet és vegyes virágmé­zet találunk, ragacsos üvegek­ben. Egy jó évben tizenötezer tonna, igen jó minőségű méz terem Magyarországon, tájé­koztatta lapunkat Nagy István, a pécsi Nektár Méhészbolt ve­zetője, hazai szaklapok kiváló szerzője. Az idei év azonban gyenge közepesnek mondható, bár még nincsenek statisztikai ada­tok. Olyan kevés méz azonban soha nem termelődik, amelyet a hazai piac teljes egészében fel tudna venni, így aztán min­den évben jut exportra is. A hazai fogyasztás ugyanis 4-5000 tonna, amely magában foglalja az ipar által felhasznált mennyiséget is, ebből követke­zően tehát mindössze 20-30 deka a fejenkénti fogyasztás. Összehasonlításként: Német­országban 1 kiló 60 dekát esz­nek a polgárok, sokszorosát a hazainak. Magyarországon mindig a világpiaci árak határozták meg a felvásárlási árakat. Egy-két éve azonban a kínai méz el­árasztotta Európát, ahol már amúgy is jelen voltak a dél-amerikai olcsó mézek. A tavalyi, Kínában megrendezett Méhészeti Világkiállításon járt magyar szakemberek szerint Kína, adottságai révén képes lenne megduplázni ezt az óriási mézmennyiséget is. A válságos helyzetnek itthon azért lennének megoldásai, mondta Nagy István. Az egyik, hogy ezt a kiváló minőségű magyar mézet nem szabadna hordókban, dömpingáron ex­portálni, hanem a hazai fo­gyasztás növelésével itthon kellene értékesíteni. Ehhez azonban meg kell változtatni az itthoni étkezési szokásokat, amely óriási reklámköltséggel jár. A májik megoldás: a vi­lágpiacon az extra minőséget és a különböző fajtákat - hars, gesztenye, napraforgó, vaddo­hány, irálya stb. - szelektálva, fajtamézként kell eladni. Eh­hez szintén reklám és intenzív külkereskedelmi munka szük­séges. A harmadik megoldás: a magyar mézet nem hordókban, hanem gyönyörűen tálalva, a magyar minőségi borokhoz vagy a Pick szalámihoz hason­lóan, a térségre jellemző je­gyeket hordozva kell expor­tálni. Érdekes helyzetet teremt az is, hogy ma 25-30 százalék az állami dotáció, melyet az ex­portáló cég kap meg. Sok eset­ben olcsóbban adja el a mézet Nyugat-Európában, mint amennyiért felvásárolta a ter­melőtől, hiszen úgyis meg­kapja a 30 százalék támogatást. Több nyugati országban a mé­hész kapja a támogatást, hiszen óriási hasznot hoz a a mező- gazdaságnak a megporzással. Amerikában például a polleni- záció a méhész fő bevételi for­rása, nem is maga a méz. A lemaradás nálunk az egyéb méhészeti termékek - virágpor, propolisz, méh- pempő, méhméreg, méhviasz stb. - felhasználása esetében is igen nagy, hiszen nyugaton a gyógyászati és kozmetikai ipar feldolgozza és széles skálán te­ríti a különböző termékeket (szappan, sampon, testápoló stb.). Természetesen, hogy meg­változzanak hazai táplálkozási szokásaink, hogy nagyobb be­csülete legyen a rendkívül sok értékes anyagot tartalmazó méznek, valakinek meg kel­lene tenni az első lépéseket. Már az is nagy dolog lenne, ha az üzletekben nem ragadna le- választhatatlanul a kezünkhöz az üveg méz, vagy ha vásárol­ható lenne olyan mézkiöntő, amellyel veszélytelenül le­hetne mindennapos kávénkba csurgatni, kockacukor helyett, egy kevés kis mézet. Cseri László Az egyenruha a postást is kötelezi Két év alatt 750 milliót költ a Posta a formaruházatra A nyári melegben kényelmes az új egyenruha Fotó: Löffler A korábbi tapasztalatok alap­ján megtörténtek a javasolt anyag- és fazonmódosítások az új postás formaruhákkal kap­csolatban, ez alapján már a „végleges” öltözékben dolgoz­nak a kézbesítők, a felvevők, il­letve a gépkocsivezetők. Tavaly országos szinten 500 millió fo­rintot költött a Posta az új forr maruhákra, idén pedig a terve­zett összeg 250 millió forint. A Pécsi Postaigazgatóság műkö­dési területén (ide tartozik Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megye) tavaly 60 millió forin­tot, idén pedig 30 millió forintot költenek a dolgozók formaru­házatára. Csermely László hivatalve­zető elmondta, az elképzelések szerint az első évben keretel­látmányt kapnak formaruházat­ból azok a dolgozók, akik köz­vetlenül a közönségszolgálati posztokon dolgoznak, ezt köve­tően pedig saját maguk gazdál­kodhatnak évenként egy keret­összeggel. Eddig a központi ruhaellátóból tudták beszerezni a formaöltözéket, azonban az új rendszer bevezetésével együtt célszerű lenne kialakítani né­hány nagyvárosban erre specia­lizálódott szaküzletet. Dormány Gábor kézbesítő, az új egyenruhával kapcsolat­ban elmondta, a nyári öltözet­ben egy ing, egy póló, egy nyári zubbony és egy bermuda nadrág van. Az ing és a póló sajnos ke­vésnek bizonyul, mert másna- ponta kell mosni. Nagyon prak­tikus a bermuda nadrág a nyári melegben, csak az anyaga okoz némi problémát, mert nagyobb részben műszálas összetételű. Bencze László kézbesítő is megerősíti az új elosztási rend­szer előnyeit: - Korábban vol­tak olyan ruhadarabok, amelyek nem használódtak el a meghatá­rozott idő alatt, azért ezek ösz- szegyűltek, míg másik darabok hiányoztak. Sokkal praktiku­sabb, ha mi magunk gazdálkod­hatunk a ruházati kerettel, hogy mit vásárolunk meg. Lehr Zsolt a formaruha lakos­sági fogadtatásával kapcsolat­ban elmondta, első alkalommal megkérdezték tőle, hogy tény­leg postás-e, pedig minden ru­hadarabon ott a posta emblé­mája. Mindenki tetszetősebb­nek, elegánsabbnak találta a ko­rábbi öltözékhez képest. Mind a három megkérdezett egyetértett abban, hogy a for­maruha kötelezi egyfajta kultú­rált viselkedésre és munkavég­zésre őket, illetve egyben iga­zolja is a kézbesítőket. A for­maruhában a Postát képviseljük az utcán. Hajdú Zs. Pályázati lehetőség a községeknek Minta-szennyvíztelep Lassan már egy éve lesz, hogy a Reims-Murr-ban tett ba­ranyai látogatás során a megyei közgyűlés és a német járás kép­viselői elhatározták a Környe­zetvédelem-Hulladék munkabi­zottság megalakítását. Időköz­ben több szakmai megbeszélés volt, s ezek zárójelentése azt a javaslatot is tartalmazza, hogy épüljön Baranyában mintaér­tékű szennyvíztelep egy, vagy több község részére. A beruhá­zást a német fél és a megyei közgyűlés is támogatná. A baranyai küldöttség a tár­gyalások során a hangsúlyt már eleve a szennyvízelvezetésre és -kezelésre tette. Álláspontjukat többek között az is motiválta, hogy Reims-Murrban minden településen ezt a gondot már megoldották, többféle techno­lógia ismert, bőven lehetett ta­pasztalatokhoz jutni. Baranyá­ban viszont égető gond a szennyvizek kezelése, tisztítása. Az elkövetkező évek egyik leg­jelentősebb feladata az átfogó szennyvízprogram kidolgozása és végrehajtása, elsősorban a községeket érintően. A közös munkabizottság tár­gyalásainak eredményként megépülő mintatelephez Re- ims-Murr használt, de még jó állapotban lévő berendezéseket adna, kisebb pénzügyi támoga­tást biztosítanának és a terve­zéshez, illetve az üzemeltetés­hez szakmai segítséget nyújta­nak. A Baranya Megyei Köz­gyűlés ugyancsak adna egy bi­zonyos összegű támogatást a lé­tesítmény megvalósítása érde­kében. A cél: olyan szennyvíztelep épüljön egy kistelepülésen (vagy e célra szövetkezett tele­püléseken), ami a lehető legke­vesebb energiát igényli, olcsó biológiai létesítmények egészí­tik ki, s természetesen megfe­lelnek a legszigorúbb magyar környezetvédelmi és egyéb elő­írásoknak. A helyszín kiválasztása és a támogatás érdekében a Baranya Megyei Közgyűlés pályázatot írt ki minden olyan községnek, ahol 1995-ben, vagy a követ­kező évben kiépítik a szenny­vízhálózatot. Azok a települé­sek startolhatnak előnyös hely­zetből, amelyek együttesen pá­lyáznak (csak példaként: Keszű és Gyód), ahol a csatornaháló­zat a fentiekkel szemben előbb épül, illetve amelyik település tagja a Megyei Önkormányza­tok Társulásának. A pályázatok benyújtásának határideje 1994. szeptember 10. A kiírást minden olyan baranyai település megkapja, ahol nin­csen szennyvíztelep. A benyúj­tott pályázat címzettje a köz­gyűlés infrastrukturális bizott­sága. Ez a testület bírálja is el és rangsorolja a pályázatokat, il­letve terjeszti a közgyűlés elé október 31-ig támogató javasla­tát. A döntés után a pályázatot elnyert település és a közgyűlés megállapodásban rögzíti majd a megyei támogatás mértékét, a teljesítés határidejét. M. A. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. augusztus l-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ,év..............hó .........nap a láírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents