Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-24 / 202. szám

MOB-vezetők felhívása Zozó’aki már majdnem sPanyo1 Schmitt Pál, a MOB elnöke és Aján Tamás, a MOB főtit­kára a következő felhívást tet­ték közzé az olimpiász félide­jében: „Alig két esztendő múlva, 1996. július 20-án fellobban a láng a még épülő atlantai sta­dionban, megkezdődik az ara­nyolimpia. A magyar sport újabb nehéz próbatétel előtt áll. Az elmúlt évszázad hagyományai, a kö­zelmúlt sikerei köteleznek. Az eddig 134 olimpiai bajnoksá­got nyert magyar sport kiváló képviselőire minden eddiginél nehezebb verseny vár. A riva­lizálás kiszélesedett. Az is­mert politikai változások nyomán ma már 195 ország tagja a jubiláló Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, s könnyen lehet, hogy Atlantába már 200 vagy még annál is több ország küldi el verseny­zőit, akik közül minden eddi­ginél többen pályáznak jó sze­replésre, pontszerzésre, érmek elnyerésére. Az erőviszonyok módosulását a különböző sportágak javában folyó hiva­talos világversenyei is jelzik. A magyar sport rendkívüli erőfeszítéssel őrizheti meg he­lyét az élvonalban, a legjob­bak között. A lillehammeri téli főpróba után az atlantai nyári olimpia lesz az első, ahol a résztvevőknek világbajnoksá­gokon, kvalifikációs verse­nyeken kell megszerezniük az indulás jogát. Mindez nem­csak a felkészülés, a szakmai és tudományos munka terén igényel szükségszerű újításo­kat, változtatásokat, hanem a további kötelező versenyezte­tést tekintve újabb anyagi ál­dozatokat is követel. A Magyar Olimpiai Bizott­ság az állami sportvezetéssel partneri kapcsolatban, a sport­ági szakszövetségekkel és sportegyesületekkel jó I együttműködést teremtve a továbbiakban is mindent el­követ a sikeres olimpiai sze­repléshez elengedhetetlenül szükséges felkészülés támoga­tására, a részvétel biztosítá­sára. A függetlenségét és önál­lóságát visszanyert MOB az egyik legrégebbi magyar tár­sadalmi szervezet jövőre ün­nepli megalakulásának száz­éves jubileumát. A jubileumi esztendőben ülésezik több mint nyolc évtized után ismét Budapesten a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az elmúlt évi és idei világ- versenyek eredményei, vala­mint a fiatalok, az atlantai csapatba pályázók teljesítmé­nye alapján joggal lehetünk bizakodóak. Reméljük, hogy a sport támogatását - amely egyben a jövő nemzedéke egészségének biztosításához is hozzájárul - a parlament, a kormány továbbra is nemzeti ügynek tekinti, és az olimpiai felkészüléshez és részvételhez szükséges anyagiakat rendel­kezésünkre bocsátja. Büszkék vagyunk rá, hogy a centenári­umunkra alakított Hajós Alf­réd Olimpiai Társaság felkel­tette ismert cégek érdeklődé­sét. Az ő, valamint az arany­fokozatú és más szponzor cé­gek erkölcsi és anyagi segítsé­gével az eddigiekhez hasonló támogatásban részesíthessük a szövetségeket, a sportegyesü­leteket és nem utolsósorban az éremszerzésre esélyes ver­senyzőket és edzőiket. Sporto­lóinktól és sportszakembere­inktől azt várjuk, hogy érez­zék át a két év múlva rájuk váró feladat nagyságát és szépségét. Meggyőződésünk, hogy tiszta eszközökkel ké­szülnek és követik jelmonda­tunkat: becsületes játék az egyetlen út. Alig két év múlva kezdődik az aranyolimpia. Kérjük, ad­dig kövessék figyelemmel sportolóink egyre nagyobb erőfeszítést követelő felksézü- lését, szurkoljanak sikereikért minél nagyobb számban. Biz­tosak vagyunk abban, ver­senyzőink Atlantában is min­dent megtesznek a magyar színek méltó képviseletéért, hogy eredményeikkel hozzá­járuljanak hazánk jóhírének növeléséhez!” A címben foglaltak ellen természetesen éppen az érintett ágált a leghevesebben, csak­hogy egy kezünkön megszá­molhatjuk: kik mondhatják el magukról, hogy az ötödik évü­ket, azaz bajnoki idénnyüket kezdik légiósként Spanyolor­szágban? Nos, Füzesi Ferenc, a PMSC volt válogatott irá­nyító-átlövője ezzel is dicse­kedhet, hiszen mellette aktív já­tékosként már csak a két ma­gyar válogatott kapus, az idő­sebb Bíró Imre és a most is vá­logatott Szathmáry János aktív résztvevője az órisái lépésekkel fejlődött és fejlődő férfi kézi­labdabajnokságnak.-Van még egy magyar - egészítette ki a spanyolországi magyarok leltárát Zozó, ő pedig a volt veszprémi játékos, most edző Debre Viktor. Mindezek ellenére valóban lecsökkent a magyar „kolónia”, hiszen an­nakidején, amikor kikerültem közel jártunk a tízhez. Igaz, ak­kor a volt válogatott, most Győrbe edzőnek szerződött fogorvos dr. Hoffman László volt a magyar játékosok útjának egyengetője. Augusztus első hétvégéjén rendezik meg Szekszárdon a novemberi férfi és női világbaj­nokság főpróbájának számító súlyemelő magyar bajnokságot, amely egyben a Húsos Kupáért is zajlik. Minthogy az esemény egyszersmind Világ Kupa-for­duló, nemzetközi mezőnyt kö­szönthet a tolnai főváros sport- és szabadidőközpontjába kilá­togató közönség. A vendégek közt várhatóan fehérorosz, spanyol, dél-koreai, izraeli és szlovák súlyemelőket szólítanak majd porondra, de a legtöbb kategóriában aligha tudnak beleszólni a külföldiek a magyarok vetélkedésébe. Külö­nösképpen igaz ez a 64 kg-ra, ahol együtt, egymás ellen indul harcba az ex-Európa-bajnok, honi csúcstartó Czanka Attila, a junior létére az idei felnőtt EB-n ötödikként végzett feltörekvő tehetség, Kecskés Zoltán, és a Romániából Nyíregyházára át­települt, magyar állampolgársá­- Mindezek mellett szép telje­sítmény részedről, hogy az ötö­dik évedet kezdheted Spanyol- országban.- Valóban nem panaszkodha­tunk. így mondom többesszám­ban, hiszen az egész családnak nagyon tetszik Spanyolország, s bizony sokszor úgy érezzük, got azonban még nem kapott Popa Adrian, aki Czankához hasonlóan három mázsán felüli összteljesítményre képes. Az 54 kg-ban a májusi sokolovi EB-n új magyar csúcsokkal parádézó Landeszmann Tibor a favorit, a Világ Kupában azonban nem ígérkezik számára babér, ha in­dul a fehérorosz Viktor Szinyak is. Egy kategóriával feljebb, az 59 kg-ban a junior vb-dobogós Farkas Zoltánnak előre oda le­hetne adni a győztest megillető érmeket. A 76 kg-ban a honosí­tásra váró, Erdélyből érkezett és a Nyíregyházi VSC-ben ver­senyző korábbi EB-érmes Feri Attila verhetetlennek tűnik (a VK-ban - Popához hasonlóan - nem vehető figyelembe ered­ménye, éppen az állampolgár­ság rendezetlensége miatt). A 83 kg érdekességét az adja, hogy a szövetség meghívta a majdhogynem műkedvelőként sportoló exvilágbajnok Barsi Lászlói, aki tavaly nemzetközi hogy egy hosszú nyaraláson va­gyunk a világ egyik legszebb országában.-Miként sikerült zárnátok a bajnokságot?-Nem tudtunk megkapasz­kodni a felső csoportban, de a B-ben mi végeztünk az élen, te­hát a kilencedik helyen kötöt­tünk ki, az immár összevont első osztályban.- Hallottuk, hogy új csapat­hoz szerződtél?- Igen, mint az már szokás: a világbajnokságokat követően elárasztják a nagyobbnál na­gyobb tehetségek a spanyol bajnokságot. így történt ez most is. Szerencsém volt, hogy en­gem megkeresett a Vigó együttese, akik éppen most ha­tározták el, hogy a II. osztályból a legjobbak közé kerülnek. Mi­vel ezen csapat a Pontavedra fi­ókegyüttese: ismertek, hívtak és pedig igent mondtam.- Mennyi időre szól a szerző­désed?- Egyenlőre egy évre, dehát 34 évesen mire vállalkozhat az ember, főleg, hogy a gyerekek iskolai jövőjéről is gondoskod­nunk kell. K. L. szenzációt keltett a melboume-i vb-n szakításban nyert bravúrb­ronzával. A nagy visszatérő címre mások is pályáznak: így Dudás István (99 kg), az ugyan­csak hosszabb kényszerszünet után nevezett Németh László (108 kg), aki a már-már veterán Bökfi Jánossal vívhat komoly csatát, és a legnehezebbek súly­csoportjában rajtoló Stark Tibor (plusz 108). A tapasztaltabb ge­neráció képviseletében nevezett a veterán világbajnok kecske­méti Kasza György (49 éves, 54 kg), a még nála is idősebb kisúj­szállási Nagy László (1944-es születésű, 108 kg), az elnyűhe- tetlen Pátrovics Géza (40, 59 kg) és a főleg edzőként jeles­kedő Szabolcsi Károly (36, plusz 108). Ott lesz Szekszárdon, de már nem versenyzőként a korábbi világ- és Európa-bajnok Szanyi Andor. A tiszaújvárosiak klasz- szisát, a szövetség ezúttal bú­csúztatja el a versenyzéstől. Egy hét múlva Balaton-átúszás Súlyemelő OB és Húsos Kupa Szekszárdon Pécs, Szolnok, Salgótarján: indul a tenisz szatellit Megkezdődött a visszaszám­lálás: egy hét múlva, július 30-án, szombaton rendezik meg Európa legnagyobb tóátúszó sporteseményét, a nagy hagyo­mányokra visszatekintő Bala- ton-átúszást. (Ha az időjárás ne­tán közbeszól, akkor augusztus 6-án kerül sor a nagy érdeklő­déssel várt tóátúszásra.) A korábbi Balaton-átúszá- sokhoz képest annyiban válto­zott az idei program, hogy ezút­tal nem Balatonbogláron, ha­nem a rajt helyszínén, Révfülö­pön a labdarúgópályán — a ki­kötőtől kb. 150 méterre talál­ható — kell majd jelentkezni. A somogyiaknak és a déli parton nyaralóknak mindenesetre nem kell kétségbe esniük, hiszen őket már reggel 6.30 órától kü- lönhajók szállítják át a túlpartra. Jelentkezni 7 órától lehet (egé­szen 15-ig folyamatosan), s az első rajtot 8 órára tervezik. A vízbe csobbanás előtt mindenki kötelező orvosi vizsgálaton vesz részt. A nagy próba előtt nem árt zuhanyozni, amelyet a tóba merített búvárszivattyú táplál. A rendezők vonalkódos rendszerrel dolgoznak majd. Egyszerre három rajtolási hely­szín lesz, ami annyit jelent, hogy két másodpercenként ug­rik valaki fejest a Balatonba. 5200 métert kell megtenniük a vállalkozó kedvüeknek, akikre vitorlásokból, kishajókból és motorcsónakokból kialakított úszpfolyosó vigyáz majd. Újdonság, hogy az úszók egy erre a célra felállított diadalív alatt érnek partot Bogláron, s minden egyes résztvevő nyakba akasztható egyedi kerámia em­lékplakettet kap. Sőt, aki akar, az emléklapot is készíthettet magának, hiszen elvégre egy évben csak egyszer van ilyen sportesemény. A bőkezű szpon­zoroknak — a Soproni Sörgyár, a Coca-Cola, az OTSH, a So­mogy megyei ömkormányzat, a BB, a ZZ Nívóker Kft, a Mező­bank és a Zwack Unicum — köszönhetően egyébként na­gyon sok ajándék talál majd gazdára. Hogy a szervezők mennyire nyitottak s kifogyha­tatlanok az ötletekből, azt bizo­nyítja: mindkét parton egy-egy postaládát állítanak fel. A Bala­ton-átúszás résztvevői ebbe azokat a papírokat, leveleket dobhatják be, amelyekre leírják észrevételeiket, miszerint ők mit csinálnának másként, mi az, amin a jövő évi átúszáson vál­toztatnának. Bár az idén 500 forint a ne­vezési díj, mégis könnyen el­képzelhető — legalábbis a ren­geteg, közte jónéhány külföldi telefon ezt sugallja —, hogy megdől a két évvel korábbi részvételi csúcs: akkor 3242-en teljesítették sikeresen az 5200 méteres távot. Amúgy melles­leg amilyen remeknek ígérkezik a viadal, olyan lesz a körítés is. Az idei Balaton-átúszást sör- fesztivál teszi teljessé: a hatal­mas sátorban megállás nélkül szól majd a sramlizene, ugyanis két zenekar váltja egymást. rendezők gondoltak azokra is, akik a nyári forróságban is „ab­szolút” antialkoholisták: őket jéghideg „üditőhegyek” várják majd. Fenyő Gábor Hétfőtől augusztus 21-ig négy héten át ad nemzetközi versenylehetőséget jónéhány, világranglistás pontokra vadá­szó férfi teniszezőnek a hagyo­mányos magyarországi szatellit körverseny. A hazánkban 1986 óta létező versenyforma idén is 25 ezer dolláros összdíjat kínál, a pénzdíj felét a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) állja, az egyéb költség a magyar szövet­ség, illetve a névadó szponzor, a Külkereskedelmi Bank Rt. számláját terheli. Már eddig is az ország szá­mos pontját „érintette a kör”, de örvendetes módon idén három új helyszín mutatkozik be. A pécsi Makár-tanya, Szolnok és Salgótarján először látja vendé­gül a körverseny résztvevőit. Az első magyarországi években a Kiss Sándor, Guti János, Csé- pai Ferenc fémjelezte magya­rok főleg a párosban jutottak néhány világranglistás ponthoz, de ezután következett egy olyan időszak, amikor magyar teni­szezőnek nem termett babér. Az utolsó két évben kedvezően vál­tozott a helyzet, a szatellit adta lehetőséggel a hazaiak is jól él­tek. Miután a körverseny min­dig is amolyan ugródeszkát je­lentett a pályakezdő, tizenéves, profinak készülő fiataloknak, Magyarországon is mindig fel­bukkant egy-egy olyan teni­szező, aki nemsokkal ezután vi­lághírnévre tett szert. Elegendő csak az osztrák Horst Skoff, a svájci olimpiai bajnok Marc Rossevagy az idén az első 15 közé betört orosz Jevgenyij Ka- felnyikov nevét megemlíteni. Idén Nagy Viktor személyé­ben magyar játékos lesz az első heti verseny első kiemeltje. A Davis Kupa-keret tagja 260. volt a rangsorban a nevezéskor, ezzel papíron a legjobb az indu­lók között. Sajnos, a román Dim Pescariu (269.) néhány napja lemondta a részvételt, így a brit Nick Gould (305.) lépett elő másodiknak a listán. A fő­táblán húszán kaptak helyet sa­ját jogon, tehát világranglistás helyezésük alapján, köztük Nagy Viktoron kívül Kisgyörgy Gergely és Nagy Zoltán a ma­gyar. A négy szabadkártyára pedig Füle Zsolt, Sávolt Attilát, Bibza Csongort és Petrovits Szi- lárdot tartották érdemesnek. A négyhetes szatellit három előversenyből és a Mastemak nevezett döntőből áll. Az elő- versenyeken 32 fős egyes és 16-os páros főtáblán zajlik a küzdelem, a záró mestertoma mezőnyébe a három hét alapján legjobbnak bizonyult 24 egyéni és 16 páros (8 pár) kerül. A 25 ezer dollárnyi összdíj 78:22 százalékos arányban ke­rül szétosztásra az egyesben, il­letve a párosban. Ennél is fon­tosabb, hogy a heti versenyek mindegyikén szerzett körver­senypontok (Circuit Points) alapján világranglistás ATP- pontokhoz juthatnak a legjob­bak. A Kereskedelmi Bank Rt. Kupa szatellit verseny prog­ramja: július 25-31.: Pécs (Pécsi VTC pályája), augusztus 1-7.: Pécs (Makár-tanya), augusztus 8-14.: Szolnok, augusztus 14-21.: Salgótarján. A főtáblára saját jogon felke­rült játékosok névsora: 1. Nagy Viktor (magyar) - a világrang­listán 260., 2. Nick Gould (brit)- 305., 3. Miles Maclagan (brit)- 382., 4. Jiri Pelikan (cseh) ­384., 5. Thomas Buchmayer (osztrák) - 392., 6. Bóján Vujics (jugoszláv) - 422., 7. Mark Jo­achim (német) - 427., 8. Eyal Erlich (izraeli) - 435., 9. Ale­xander Krell (osztrák) - 444., 10. Tóth Tibor (szlovák) - 500., 11. Reinhard Wawra (osztrák) ­597., 12. Ciprian Porumb (ro­mán) - 624., 13. Kisgyörgy Gergely (magyar) - 630., 14. Nagy Zoltán (magyar) - 661., 15. LiorMor (izraeli) - 668., 16. Tom Spinks (brit) - 668., 17. James Fox (brit) -671., 18. Ne- nad Zimonjics (jugoszláv) ­690., 19. Szlobodan Vojinovics (jugoszláv) - 718., 20. Bradley Sceney (ausztrál) - 747. A labdarúgó vb sajtóvisszhangja • Lisszabon. Valamennyi portugál napilap lelkesen mél­tatta Brazília negyedik világ- bajnoki győzelmét. A sajtó ugyanakkor kiemeli, hogy ne­héz és kínkeserves volt a „test­vér ország” olaszok felett ara­tott diadala. „A félelem még a szambát is elhallgattatta” - írja Portugália legnagyobb sportlapja, az A Bola. - „Parreira túl későn ér­tette meg, hogy tizenegyesek nélkül is övék lehetett volna a győzelem.” „Győztesek és vesztesek” - olvasható a Diario de Noticias címoldalán, alatta egy fotóval, melyen Roberto Baggio kiha­gyott büntetője miatt bánkódik, míg Taffarel, a brazilok kapusa önfeledten ünnepli a diadalt. A Publico némi kritikával vegyítette cikkét: „Huszonnégy év várakozás után Brazília egy fizikailag gyengén felkészült válogatott ellen szerezte meg negyedik világbajnoki címét”. • Bonn. „Tizenegyesekkel győzött a futball-szamba” - úja a kölni Express, majd hozzáte­szi, hogy az olaszok maradtak alul a több mint 120 percen át tartó „ideg-háborúban”. ,JDunga megkoronázta Brazí­liát. Micsoda előadás!” - foly­tatja az Express. • Francia méltatások: A „legek” világbajnoksága - a legtöbb francia kommentár így méltatja az amerikai labdarúgó vb-t. Ezt a címet több tényező­vel indokolják: részben Brazília sikerével, hiszen a latin-ameri­kai ország immár negyedszer szerezte meg a győzelmet, ami példa nélküli; azután a döntő le­folyásával (szintén először for­dult elő, hogy a bajnoki cím sorsát tizenegyesekkel kelljen eldönteni); s végül a nézők minden eddigi rekordot meg­döntő számával, mivel a stadio­nokban több mint 3,5 millió ember tekintette meg a torna 52 mérkőzését. Ami a győztest illeti, a fran­ciák általában megegyeznek abban, hogy a trófea a legmél­tóbb helyre került. Brazília ki­tűnt fantasztikusan jó védelmé­vel (ez az egyetlen csapat, amely sohasem hagyta el vesz­tesen a pályát, s a torna során mindössze három gólt kapott), a támadósor két csodálatos alak­jának, Romáriónak és Bebetó- nak játékával, s az egész váloga­tott egyenletes teljesítményével. Ugyanakkor az itteni megfigye­lők sajnálkoznak azon, hogy a döntőn csak a szerencse, a ti­zenegyesrúgások révén szüle­tett eredmény: ezt például a Le Figaro című napilap - amely a döntő két szereplőjéről előzete­sen azt írta, hogy ez az „ideális finálé” - „szomorú premiernek,, minősíti. Magáról a világbajnokságról szólva a francia megfigyelők hatalmas sikernek tartják a tá­madójáték visszatérését, s ezzel a mérkőzések látványosabbá vá­lását; valamint azt, hogy a mér­kőzésekre zsúfolt stadionokban került sor, ahonnan - szemben Európával - hiányzott az erő­szak. Utólag'hasznosnak bizo­nyult a játékszabályok módosí­tása, s általában jó volt a bírás­kodás is - ugyanakkor az sze­rintük még kétséges, hogy a vb elérte-e egyik legfőbb célját, azaz a foci amerikai elterjeszté­sét. A francia kommentátorok végezetül kiemelik az európai csapatok fölényét (a nyolcas döntő résztvevői közül hét Eu­rópát képviselte), aminek érez­tetnie kell majd hatását, amikor - a 24-es döntő 32-esre emelése miatt - kialakítják az új csopor­tok beosztását. Ennek a premi­ernek, a 32 résztvevős vb-dön­tőnek egyébként Franciaország ad majd otthont 1998-ban, s mint a párizsi kormány sportü­gyekkel foglalkozó minisztere máris bejelentette: ők másként, de ugyanilyen jól akarják meg­rendezni a következő világbaj­nokságot. 10 új VDN 1994. JÚLIUS 24., VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents