Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-03 / 181. szám
A legkeresettebb a tiszta akácméz Fotó: Bolkovics Egyél mézet, élj száz évet! Az édesharmatméz a levéltetvek váladékából készül Rossz méz nincs - állítja a Hidason élő, nyolcvankilenc éves Bognóczky József méhész, volt iskolaigazgató, pedagógus. Gyerekkora óta mindennap eszik valamennyi mézet. Nyolcvankilenc éves kora ellenére is tart még méheket, sőt, nemrég fejezte be a méhrajok befogását segítő újításának kidolgozását. Ezzel a halászok varsájához hasonlítható zsákkal a több méter magasban csüngő méhrajokat könnyedén be lehet fogni, úgy, hogy nem kell létrára, fára mászni, és nem kell használni füstölőt. A zsákba belehullott méhek hosszú percekig nem találják meg a kijáratot. Ezalatt könnyedén be lehet őket zárni az előkészített kaptárba. A méz mindig tiszta, mérgező anyag nincs benne, mert a méhek megérzik a vegyszereket. Ha á kaptárba hazatérő méhecskén megérzik valamilyen vegyszer szagát, akkor a többiek halálra marják. Ezért egészséges mindig a méz. Természetesen a mézet is lehet hamisítani. A második világháború idején előfordult, hogy vízzel hígították. Bognóczky József azonban nem tartja méhésznek azt, aki erre adja a fejét. Egyébként ma már annyira szigorú az ellenőrzés, hogy kizártnak tarja az ilyen méz forgalomba kerülését. A legjobb piaca az akácméznek van. Sokan szeretik, mert világos a színe. A legfőbb előnye azonban az, hogy évekig eltartható anélkül, hogy megikrá- sodna. A megikrásodott méznek sincs semmi baja, csak nem folyik. A leggyorsabban a vaddohány, a repce és a málna méze ikrásodik meg. A hárs és szelídgesztenye méznek sötétebb színe az akácnál. A napraforgó méze sárga. A legsötétebb színe az édesharmat méznek van. Szinte sötétbarnának nevezhető. A méhek két helyről gyűjtik. Egyrészt a leveleken található tetvek váladékából. Ezt a ragacsos folyadékot a tetvek termelik szivogatás közben, de ez nem azonos az ürülékükkel. A másik beszerzési forrás a tölgyfa vagy hársfa levele. Olyan helyeken, ahol nagy a különbség a nappali és éjszakai hőmérséklet között, a leveleken édes máz képződik. Régen Erdélyben, ahonnét Bognóczky József származik, a gyerekek gyakran lenyalogatták ezt az édességet. Az idős méhész egészségesnek tartja a mézfogyasztást, de csak akkor, ha valaki mértékkel eszi. Ő ugyanúgy megérzi azt, hogy túl sokat fogyasztott el belőle, mint ahogy azt is, hogy hiányzik. U. G. Bikavér aratta az aranyakat A hét végén a szekszárdi borversenyen - melynek zsűrielnöke dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatja volt -, a legtöbb aranyérmet a Bikavér szerezte, kezdve visszanyerni régi hírét a történelmi borvidéken. Persze jó helyezéseket értek el a Merlot, Cabernet és Kékfrankos fajták is. Ismét szárazon a százéves Helka Két öreg hajója van a Balatonnak, mégpedig a két éve felújított Kelén és az évekig Füreden, a móló melletti partszakaszon lévő Helka. Mindkét hajó százesztendős múlt, nevüket egy Balaton felvidéki legenda adta, melyet Fáy András vetett papírra. A hét végén a korábban Siófokra vontatott Helka is a sólyatérbe került: felújítását hétfőn kezdik meg a MAHARTBa- laton Rt. szakemberei. A rács elvágja a menekülő útját Betörést vagy tüzet? Működőképes dugós telefonközpont Fotó: Szundi György Császári sas és vörös csillag Postai és hírközlési állandó kiállítás Pécsett Nehéz helyzetbe kerülhet az, aki a romló közbiztonság, a lakásbetörések számának növekedése miatt rácsokkal, biztonsági ajtókkal szereli fel otthonát. Tűz esetén bent éghet. A tűzoltók számára ugyanúgy megnehezítik ezek a felszerelések a bejutást, mint az illetéktelen látogatók ellen. Erre hívja fel a figyelmet Szabados Zoltán tűzoltó őrnagy a Pécsi Tűzoltóság osztályvezetője. A tűzoltók naponta egy-két lakástűzhöz szállnak ki Pécsett. Ezek tíz százalékában a lakásba be kell hatolni. A legfőbb gond azokban a társasházakban van, ahol a lakásokba csak az ajtón keresztül lehet bemenni. A korszerű, több ponton fogó, heve- derzáras ajtókat csak olajfeszítőkkel lehet tokostul betömi. A tűzoltás-mentésnél pedig minden másodperc emberéletet jelenthet, ha valaki rosszul lett bent. Ezeknél a záraknál ilyen szempontból előnyösebbek a rácsok. Azokat könnyen el tudják a megfelelő pontokon vágni. A tűzoltóság természetesen nem szólhat bele a „rácsépítésbe”, csak akkor van erre módja, ha az a többi lakó fő menekülési útvonalát zárja el, szűkíti le. Hogy mit lehet tenni? Az ideális megoldás az lenne, ha a lakás tulajdonosa olyan riasztó- berendezést szereltetne fel, amely olyan helyre jelezi a betörést és a tüzet, ahol állandó ügyeletet tartanak. Ez biztonságos megoldás, a menekülést nem gátolja meg, és véd a betörők ellen. Csak költséges, kevesen fizethetik meg. A legfontosabb a tűz megelőzése, hiszen igen nagy a baj már akkor, amikor oltani kell. U. G. Felújított kastélyok Tolnában Tolna megye műemlékei között jelentős számban vannak kastélyok és ezek többsége megfelelő védelemben részesül. A műemlékvédelem helyzetét áttekintve a Tolna megyei Közgyűlés minapi ülésén megállapították, hogy az eladható kastélyok iránt érdeklődés mutatkozik mind belföldi, mind külföldi magán- személyek és társaságok részéről, azonban gondot okoz, hogy a külterületi kastélyokhoz gazdasági épületek is tartoznak, s csak azokkal együtt vehetők meg. A műemléki ingatlanok megosztását nem engedélyezi az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség. A potenciális vevőnek viszont nem kell sem az istálló, sem a magtár, főként azért nem, mert a kastély felújítása önmagában tetemes költséget jelentene. Ilyen épületegyüttes például a már erősen pusztulóban levő felsőhídvégi Jeszenszky-kastély és kápolna, amit régóta szeretne eladni a tulajdonos állami gazdaság, illetve most már mezőgazdasági rt. A Tolna megyei Közgyűlésen felhívták a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek már több mint egy éve beterjesztették a műemléki törvényjavaslatot, de nem került napirendre. Az üggyel kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy remélhetőleg kibírják még azt a kis időt a csak elvben védett épületek, amíg sor nem kerül a törvényes szabályozásra, az ésszerű kompromisszumos megoldások engedélyezésére. Kevés olyan hivatal van Magyarországon, amelynek ügyfélszolgálata egyben állandó kiállításnak is otthont ad: ezen kevesek egyike a Pécsi Hírközlési Felügyelet (PHF) székháza. A nagyon szép Alkotmány utcai épület földszinti helyiségében dr. Angyal Ottó, a múlt emlékeit tisztelő PHF-igazgató ötlete alapján a dél-dunántúli feladatokat ellátó felügyelet és a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány hozta létre azt a kiállítást, amely hivatali időben látogatható. Az érdeklődők a postai és távközlési szolgáltatás olyan relikviáit tekinthetik meg, mint például a működőképes LB típusó telefonközpontot. A dolog érdekessége, hogy a közismerten „dugdosós” központként ismert berendezéshez korabeli tekerős, azaz „kurblis” telefonok csatlakoznak, amelyekkel helyben lehet beszélgetni. A tárlókban helyet kaptak a postai eszközök, szerszámok mellett régi telefonkészülékek, nosztalgia levélszekrény, s fényképek sokasága. Ezek bepillantást engednek többek között a budapesti levélkézbesítők 1870-es öltözékébe, csomagrakodásba, vihar okozta károk helyreállításába, Morse-távgépíró terembe, de egy 1786-ben készült magyarországi postajárati térkép is megtekinthető. A kiállítás látványos része az a. táblasor, amely a 18. századtól 1993-ig mutatja be a postai és távközlési címereket: „együtt van” a császári kétfejű sast, s a vörös csillagot is magában foglaló úgynevezett Rákosi-címer. R. N. Diszkont-e a diszkont? Jelent valamit még ez a szó, hogy diszkont? Sajnos, egyre kevesebbet. Amikor Magyarországon megjelentek az első diszkont áruházak mindenki örült, hogy ott olcsóbban tud majd vásárolni. Igaz, hogy autóval kellett a város szélre kiutazni, de ha többet vásároltunk, megérte. Mára azonban mindenféle üzletre kiírják ezt a vevőcsalogató, bűvös szót, legyen az a bolt akár a város szívében. Egy-két árucikket olcsóbban is árusítanak, de a többiből nem engednek egy fillért sem. Nem jelenti ez az eljárás a vevő becsapását? Dr. Bodnár József , a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Baranya Megyei Felügyelőségének vezetője elmondta, hogy a diszkontárusításra nem léteznek Magyarországon előírások. Ezért bárhova ki lehet tenni az ezt hirdető táblát. Ha a vevő megtekintheti az árakat, akkor nincs szó becsapásról. Kereskedelmi értelemben a diszkontárusítás nagykereskedelmi tevékenység. A diszkontban a kiskereskedők nagy tételben és ennek megfelelő kiszerelésben vásárolnak. Az áru olcsóbb, hiszen kevesebb rajta a szállítási költség, és a kiszolgálás színvonala is alacsonyabb. Mit tehetünk mi, vásárlók? Gyanakodjunk, és valóban figyeljük meg az árakat. Az ár ugyanis szabad, mint a madár. Az olcsóbb vételért felfedező utakat kell tennünk, időt és energiát kell arra áldoznunk, hogy ugyanazt kevesebbért kapjuk meg. Közben mérgelődhetünk, ha az egykor jól működő ABC helyén megnyílt „disz- kont”-ban gyengébb kiszolgálást, magasabb árakat tapasztalunk. Engem ma már nem is hoz lázba a csábító felirat. Nincs jelentősége. Újvári Gábor Fejszével vetett véget az állandó macerának Az öregnek semmi sem tetszett, Viktor nem bírta tovább Viktor egyébként csendes, magábahúzódó gyerek volt. Iskolatársai azt mondják, nem ártott a légynek sem, az alapjában véve gyámoltalan fiút cukkolták is eleget, de ő senkinek sem vágott vissza, tűrte a piszkálgatá- sokat. Ki tudta, hogy forrong benne a düh, s hogy a lefojtott indulat milyen meggondolatlan cselekedetre ösztönzi. S. Viktorral azóta nem lehet beszélni. Talán a fejsze volt az oka mindennek. Otthon sem volt nyugta. Az anyja még csak hagyján, az apja viszont sohasem volt megelégedve azzal, amit csinált. Igaz, az öreg rendszeresen felöntött a garatra, amióta munkanélküli, már naponta kétszer józanodon, a piára minden pénz elúszott. Az anyjának is megszűnt a munkahelye, s bár dolgos asz- szonynak ismerték, csak alkalmi munkát tudott találni. Amit keresett, szűkösen elegendő volt a napi betevőre, az öreg Viktornak meg már két nagyfröccs is elegendő volt ahhoz, hogy fényesebben csillogjon a szeme. De ha meglazultak az agysejtjei, akkor kötekedett. Volt is ebből elég baj, a kocsmában mindenkivel összeveszett, otthon meg a fiát piszkálgatta. Az meg csak tűrte. Amíg a fejsze ki nem hozta belőle a cselekvés ösztönét. Na, te lókötő, most pedig kimegyünk a birtokra, mert fát kell vágnunk - mondta az idősebb Viktor, a fiú ekkor már tudta, a többes szám annak szól, ő majd dolgozik, az öreg meg a házi borból öblöget. Szóval minden úgy történik, ahogyan az már lenni szokott, az anyjuk sem gondolt semmi rosszra. A kaposvári lakásukhoz közeli Kenese-hegyen volt a szőlő, a fiú meg is kapta a magáét, pedig hát a favágáshoz nem kellett nagy tudomány, de az öreg a kákán is csomót keresett, ha túl volt a harmadik poháron. El is álmosodott annak rendje és módja szerint, kihozta a kabátot a házból, nemsokára már horkolt is. A fejsze meg ott volt a fiú kezében. Többször lecsapott, hogy hányszor, arra nem emlékszik. Az öreget eltemette a meggyfa alá. Két nap múlva jelentették a rendőrségen apjuk eltűnését. A harmadik nap a fiatalabb S. Viktor nem bírta tovább, önként jelentkezett a kapitányságon. Az elmeszakértő és a pszichológus vizsgálgatja. Még nem találtak alapos indokot arra, vajon mi váltotta ki a csendes gyerekből a borzasztó tettet. Csak gyanakodnak: az elfojtott, felgyűlt indulat mozgatta a fejszecsapásokat. Sírógörccsel küszködik, azt hajtogatja, nem emlékszik semmire, arra a kérdésre meg egyáltalán nem tud felelni, miért csapta agyon az öreget. A rendőrségen a vizsgálat tart, az ügyészség még nem emelt vádat. S. Viktor előzetes letartóztatásban van. Békéssy Gábor 1994. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Főzzünk változatosan! Nyers ribiszkeszörp. Magas vitamintartalma teszi értékessé a ribiszkét, amiből kitűnő nyers szörpöt készíthetünk. A piros- és fehér ribiszke egyaránt jó. A megmosott, leszemezett gyümölcsöt összetöijük, a levét műanyag szűrőn leszűijük. A maradék héjas sűrűjét gézbe kötve kicsavarjuk. Minden liter gyümölcsléhez 70 deka kristálycukrot teszünk. 24 órán át állni hagyjuk, gyakran megkeverve, hogy a cukor teljesen fóloldódjon. Mielőtt üvegekbe töltenénk, késhegynyi benzoesavas nátriumot szórunk bele. Az üvegeket vízzel elkevert benzoesavas nátriumban áztatott dugóval záijuk le. A fenti módon készül a nyers ribiszkekocsonya is, ekkor azonban literenként 1 kiló cukrot keverünk a gyümölcshöz. Káposztás gombóc. Egy 70 dekás fej zsenge káposztát 4 részbe vágunk, és sós vízben puhára főzzük. Leszűijük, a levét kinyomkodjuk és a leveleket apróra vágjuk. Négy zsemlyét kockára vágunk és 2 deci langyos, sós tejbe áztatjuk. Egy felaprított vöröshagymát olajon megdinsztelünk, összedolgozzuk a káposztával, a kinyomkodott zsemlyével, 2 egész tojással, 2-3 evőkanál liszttel, fűszerezzük sóval, borssal, őrölt köménnyel és szerecsendióval. Gombócokat formázunk a masszából és sós vízben kifőzzük. Tíz deka apróra vágott húsos füstöltszalonnát zsírjára sütünk, hozzá teszünk 2 deci tejfölt, valamint egy csokor friss, fölaprított kaprot. Tálaláskor ezzel a szalonnás-kapros mártással öntjük le a gombócokat. W. M Uj VDN 5
