Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-03 / 181. szám

A legkeresettebb a tiszta akácméz Fotó: Bolkovics Egyél mézet, élj száz évet! Az édesharmatméz a levéltetvek váladékából készül Rossz méz nincs - állítja a Hidason élő, nyolcvankilenc éves Bognóczky József méhész, volt iskolaigazgató, pedagógus. Gyerekkora óta mindennap eszik valamennyi mézet. Nyolcvankilenc éves kora elle­nére is tart még méheket, sőt, nemrég fejezte be a méhrajok befogását segítő újításának ki­dolgozását. Ezzel a halászok varsájához hasonlítható zsákkal a több méter magasban csüngő méhrajokat könnyedén be lehet fogni, úgy, hogy nem kell lét­rára, fára mászni, és nem kell használni füstölőt. A zsákba be­lehullott méhek hosszú percekig nem találják meg a kijáratot. Ezalatt könnyedén be lehet őket zárni az előkészített kaptárba. A méz mindig tiszta, mér­gező anyag nincs benne, mert a méhek megérzik a vegyszere­ket. Ha á kaptárba hazatérő mé­hecskén megérzik valamilyen vegyszer szagát, akkor a töb­biek halálra marják. Ezért egészséges mindig a méz. Ter­mészetesen a mézet is lehet ha­misítani. A második világhá­ború idején előfordult, hogy vízzel hígították. Bognóczky József azonban nem tartja mé­hésznek azt, aki erre adja a fe­jét. Egyébként ma már annyira szigorú az ellenőrzés, hogy ki­zártnak tarja az ilyen méz forga­lomba kerülését. A legjobb piaca az akácméz­nek van. Sokan szeretik, mert világos a színe. A legfőbb elő­nye azonban az, hogy évekig el­tartható anélkül, hogy megikrá- sodna. A megikrásodott méznek sincs semmi baja, csak nem fo­lyik. A leggyorsabban a vaddo­hány, a repce és a málna méze ikrásodik meg. A hárs és sze­lídgesztenye méznek sötétebb színe az akácnál. A napraforgó méze sárga. A legsötétebb színe az édesharmat méznek van. Szinte sötétbarnának nevezhető. A méhek két helyről gyűjtik. Egyrészt a leveleken található tetvek váladékából. Ezt a raga­csos folyadékot a tetvek terme­lik szivogatás közben, de ez nem azonos az ürülékükkel. A másik beszerzési forrás a tölgyfa vagy hársfa levele. Olyan helyeken, ahol nagy a kü­lönbség a nappali és éjszakai hőmérséklet között, a leveleken édes máz képződik. Régen Er­délyben, ahonnét Bognóczky József származik, a gyerekek gyakran lenyalogatták ezt az édességet. Az idős méhész egészséges­nek tartja a mézfogyasztást, de csak akkor, ha valaki mértékkel eszi. Ő ugyanúgy megérzi azt, hogy túl sokat fogyasztott el be­lőle, mint ahogy azt is, hogy hi­ányzik. U. G. Bikavér aratta az aranyakat A hét végén a szekszárdi borversenyen - melynek zsűri­elnöke dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutatóintézet igaz­gatja volt -, a legtöbb arany­érmet a Bikavér szerezte, kezdve visszanyerni régi hírét a történelmi borvidéken. Per­sze jó helyezéseket értek el a Merlot, Cabernet és Kékfran­kos fajták is. Ismét szárazon a százéves Helka Két öreg hajója van a Bala­tonnak, mégpedig a két éve fel­újított Kelén és az évekig Füre­den, a móló melletti partszaka­szon lévő Helka. Mindkét hajó százesztendős múlt, nevüket egy Balaton felvidéki legenda adta, melyet Fáy András vetett papírra. A hét végén a korábban Siófokra vontatott Helka is a só­lyatérbe került: felújítását hét­főn kezdik meg a MAHARTBa- laton Rt. szakemberei. A rács elvágja a menekülő útját Betörést vagy tüzet? Működőképes dugós telefonközpont Fotó: Szundi György Császári sas és vörös csillag Postai és hírközlési állandó kiállítás Pécsett Nehéz helyzetbe kerülhet az, aki a romló közbiztonság, a la­kásbetörések számának növe­kedése miatt rácsokkal, bizton­sági ajtókkal szereli fel ottho­nát. Tűz esetén bent éghet. A tűzoltók számára ugyanúgy megnehezítik ezek a felszerelé­sek a bejutást, mint az illetékte­len látogatók ellen. Erre hívja fel a figyelmet Szabados Zoltán tűzoltó őrnagy a Pécsi Tűzoltó­ság osztályvezetője. A tűzoltók naponta egy-két lakástűzhöz szállnak ki Pécsett. Ezek tíz százalékában a lakásba be kell hatolni. A legfőbb gond azokban a társasházakban van, ahol a lakásokba csak az ajtón keresztül lehet bemenni. A kor­szerű, több ponton fogó, heve- derzáras ajtókat csak olajfeszí­tőkkel lehet tokostul betömi. A tűzoltás-mentésnél pedig min­den másodperc emberéletet je­lenthet, ha valaki rosszul lett bent. Ezeknél a záraknál ilyen szempontból előnyösebbek a rácsok. Azokat könnyen el tud­ják a megfelelő pontokon vágni. A tűzoltóság természetesen nem szólhat bele a „rácsépí­tésbe”, csak akkor van erre módja, ha az a többi lakó fő menekülési útvonalát zárja el, szűkíti le. Hogy mit lehet tenni? Az ideális megoldás az lenne, ha a lakás tulajdonosa olyan riasztó- berendezést szereltetne fel, amely olyan helyre jelezi a be­törést és a tüzet, ahol állandó ügyeletet tartanak. Ez biztonsá­gos megoldás, a menekülést nem gátolja meg, és véd a betö­rők ellen. Csak költséges, keve­sen fizethetik meg. A legfonto­sabb a tűz megelőzése, hiszen igen nagy a baj már akkor, ami­kor oltani kell. U. G. Felújított kastélyok Tolnában Tolna megye műemlékei között jelentős számban van­nak kastélyok és ezek több­sége megfelelő védelemben részesül. A műemlékvédelem helyze­tét áttekintve a Tolna megyei Közgyűlés minapi ülésén megállapították, hogy az el­adható kastélyok iránt érdek­lődés mutatkozik mind bel­földi, mind külföldi magán- személyek és társaságok ré­széről, azonban gondot okoz, hogy a külterületi kastélyok­hoz gazdasági épületek is tar­toznak, s csak azokkal együtt vehetők meg. A műemléki ingatlanok megosztását nem engedélyezi az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség. A potenciális vevőnek viszont nem kell sem az istálló, sem a magtár, fő­ként azért nem, mert a kastély felújítása önmagában tetemes költséget jelentene. Ilyen épü­letegyüttes például a már erő­sen pusztulóban levő felső­hídvégi Jeszenszky-kastély és kápolna, amit régóta szeretne eladni a tulajdonos állami gazdaság, illetve most már mezőgazdasági rt. A Tolna megyei Közgyűlé­sen felhívták a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek már több mint egy éve beterjesz­tették a műemléki törvényja­vaslatot, de nem került napi­rendre. Az üggyel kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy remél­hetőleg kibírják még azt a kis időt a csak elvben védett épü­letek, amíg sor nem kerül a törvényes szabályozásra, az ésszerű kompromisszumos megoldások engedélyezésére. Kevés olyan hivatal van Ma­gyarországon, amelynek ügy­félszolgálata egyben állandó ki­állításnak is otthont ad: ezen kevesek egyike a Pécsi Hírköz­lési Felügyelet (PHF) székháza. A nagyon szép Alkotmány utcai épület földszinti helyiségében dr. Angyal Ottó, a múlt emlé­keit tisztelő PHF-igazgató ötlete alapján a dél-dunántúli felada­tokat ellátó felügyelet és a Pos­tai és Távközlési Múzeumi Alapítvány hozta létre azt a ki­állítást, amely hivatali időben látogatható. Az érdeklődők a postai és távközlési szolgáltatás olyan re­likviáit tekinthetik meg, mint például a működőképes LB tí­pusó telefonközpontot. A dolog érdekessége, hogy a közismer­ten „dugdosós” központként ismert berendezéshez korabeli tekerős, azaz „kurblis” telefo­nok csatlakoznak, amelyekkel helyben lehet beszélgetni. A tár­lókban helyet kaptak a postai eszközök, szerszámok mellett régi telefonkészülékek, nosztal­gia levélszekrény, s fényképek sokasága. Ezek bepillantást en­gednek többek között a buda­pesti levélkézbesítők 1870-es öltözékébe, csomagrakodásba, vihar okozta károk helyreállítá­sába, Morse-távgépíró terembe, de egy 1786-ben készült ma­gyarországi postajárati térkép is megtekinthető. A kiállítás lát­ványos része az a. táblasor, amely a 18. századtól 1993-ig mutatja be a postai és távközlési címereket: „együtt van” a csá­szári kétfejű sast, s a vörös csil­lagot is magában foglaló úgy­nevezett Rákosi-címer. R. N. Diszkont-e a diszkont? Jelent valamit még ez a szó, hogy diszkont? Sajnos, egyre kevesebbet. Amikor Magyaror­szágon megjelentek az első diszkont áruházak mindenki örült, hogy ott olcsóbban tud majd vásárolni. Igaz, hogy au­tóval kellett a város szélre ki­utazni, de ha többet vásárol­tunk, megérte. Mára azonban mindenféle üzletre kiírják ezt a vevőcsalogató, bűvös szót, le­gyen az a bolt akár a város szí­vében. Egy-két árucikket ol­csóbban is árusítanak, de a töb­biből nem engednek egy fillért sem. Nem jelenti ez az eljárás a vevő becsapását? Dr. Bodnár József , a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség Baranya Megyei Felügyelősé­gének vezetője elmondta, hogy a diszkontárusításra nem létez­nek Magyarországon előírások. Ezért bárhova ki lehet tenni az ezt hirdető táblát. Ha a vevő megtekintheti az árakat, akkor nincs szó becsapásról. Kereske­delmi értelemben a diszkontá­rusítás nagykereskedelmi tevé­kenység. A diszkontban a kis­kereskedők nagy tételben és en­nek megfelelő kiszerelésben vá­sárolnak. Az áru olcsóbb, hi­szen kevesebb rajta a szállítási költség, és a kiszolgálás szín­vonala is alacsonyabb. Mit tehetünk mi, vásárlók? Gyanakodjunk, és valóban fi­gyeljük meg az árakat. Az ár ugyanis szabad, mint a madár. Az olcsóbb vételért felfedező utakat kell tennünk, időt és energiát kell arra áldoznunk, hogy ugyanazt kevesebbért kap­juk meg. Közben mérgelődhe­tünk, ha az egykor jól működő ABC helyén megnyílt „disz- kont”-ban gyengébb kiszolgá­lást, magasabb árakat tapaszta­lunk. Engem ma már nem is hoz lázba a csábító felirat. Nincs je­lentősége. Újvári Gábor Fejszével vetett véget az állandó macerának Az öregnek semmi sem tetszett, Viktor nem bírta tovább Viktor egyébként csendes, magábahúzódó gyerek volt. Is­kolatársai azt mondják, nem ár­tott a légynek sem, az alapjában véve gyámoltalan fiút cukkolták is eleget, de ő senkinek sem vá­gott vissza, tűrte a piszkálgatá- sokat. Ki tudta, hogy forrong benne a düh, s hogy a lefojtott indulat milyen meggondolatlan cselekedetre ösztönzi. S. Viktorral azóta nem lehet beszélni. Talán a fejsze volt az oka mindennek. Otthon sem volt nyugta. Az anyja még csak hagyján, az apja viszont sohasem volt megelé­gedve azzal, amit csinált. Igaz, az öreg rendszeresen felöntött a garatra, amióta munkanélküli, már naponta kétszer józanodon, a piára minden pénz elúszott. Az anyjának is megszűnt a munkahelye, s bár dolgos asz- szonynak ismerték, csak al­kalmi munkát tudott találni. Amit keresett, szűkösen ele­gendő volt a napi betevőre, az öreg Viktornak meg már két nagyfröccs is elegendő volt ah­hoz, hogy fényesebben csillog­jon a szeme. De ha meglazultak az agy­sejtjei, akkor kötekedett. Volt is ebből elég baj, a kocsmában mindenkivel összeveszett, ott­hon meg a fiát piszkálgatta. Az meg csak tűrte. Amíg a fejsze ki nem hozta belőle a cselekvés ösztönét. Na, te lókötő, most pedig ki­megyünk a birtokra, mert fát kell vágnunk - mondta az idő­sebb Viktor, a fiú ekkor már tudta, a többes szám annak szól, ő majd dolgozik, az öreg meg a házi borból öblöget. Szóval minden úgy történik, ahogyan az már lenni szokott, az anyjuk sem gondolt semmi rosszra. A kaposvári lakásukhoz közeli Kenese-hegyen volt a szőlő, a fiú meg is kapta a magáét, pedig hát a favágáshoz nem kellett nagy tudomány, de az öreg a kákán is csomót keresett, ha túl volt a harmadik poháron. El is álmosodott annak rendje és módja szerint, kihozta a kabátot a házból, nemsokára már hor­kolt is. A fejsze meg ott volt a fiú kezében. Többször lecsapott, hogy hányszor, arra nem em­lékszik. Az öreget eltemette a meggyfa alá. Két nap múlva je­lentették a rendőrségen apjuk eltűnését. A harmadik nap a fia­talabb S. Viktor nem bírta to­vább, önként jelentkezett a ka­pitányságon. Az elmeszakértő és a pszi­chológus vizsgálgatja. Még nem találtak alapos indokot arra, vajon mi váltotta ki a csendes gyerekből a borzasztó tettet. Csak gyanakodnak: az elfojtott, felgyűlt indulat moz­gatta a fejszecsapásokat. Síró­görccsel küszködik, azt hajto­gatja, nem emlékszik semmire, arra a kérdésre meg egyáltalán nem tud felelni, miért csapta agyon az öreget. A rendőrsé­gen a vizsgálat tart, az ügyész­ség még nem emelt vádat. S. Viktor előzetes letartóztatás­ban van. Békéssy Gábor 1994. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Főzzünk változatosan! Nyers ribiszkeszörp. Magas vitamintartalma teszi értékessé a ribiszkét, amiből kitűnő nyers szörpöt készíthetünk. A piros- és fehér ribiszke egyaránt jó. A megmosott, leszemezett gyümöl­csöt összetöijük, a levét műanyag szűrőn leszűijük. A maradék hé­jas sűrűjét gézbe kötve kicsavar­juk. Minden liter gyümölcsléhez 70 deka kristálycukrot teszünk. 24 órán át állni hagyjuk, gyakran megkeverve, hogy a cukor telje­sen fóloldódjon. Mielőtt üve­gekbe töltenénk, késhegynyi benzoesavas nátriumot szórunk bele. Az üvegeket vízzel elkevert benzoesavas nátriumban áztatott dugóval záijuk le. A fenti módon készül a nyers ribiszkekocsonya is, ekkor azonban literenként 1 kiló cukrot keverünk a gyü­mölcshöz. Káposztás gombóc. Egy 70 dekás fej zsenge káposztát 4 részbe vágunk, és sós vízben pu­hára főzzük. Leszűijük, a levét kinyomkodjuk és a leveleket apróra vágjuk. Négy zsemlyét kockára vágunk és 2 deci lan­gyos, sós tejbe áztatjuk. Egy fel­aprított vöröshagymát olajon megdinsztelünk, összedolgozzuk a káposztával, a kinyomkodott zsemlyével, 2 egész tojással, 2-3 evőkanál liszttel, fűszerezzük só­val, borssal, őrölt köménnyel és szerecsendióval. Gombócokat formázunk a masszából és sós vízben kifőzzük. Tíz deka apróra vágott húsos füstöltszalonnát zsír­jára sütünk, hozzá teszünk 2 deci tejfölt, valamint egy csokor friss, fölaprított kaprot. Tálaláskor ez­zel a szalonnás-kapros mártással öntjük le a gombócokat. W. M Uj VDN 5

Next

/
Thumbnails
Contents