Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-22 / 200. szám
8 üj Dunántúli napló Hazai körkép 1994. július 22., péntek Komolyabb ipari beruházások még váratnak magukra Eladósodnak az állami pénzalapok Ebben az esztendőben a beruházások volumene várhatóan 6-8 százalékkal növekszik, ám ezzel még mindig csak az 1990 évi szintet éri el. Az év első negyedében a beruházások értéke folyóáron 65,4 milliárd forintot tett ki, ennek 43 százaléka építés, 47 százaléka gépbeszerzés volt. A beruházások 30 százalékát központi, vagy helyi költségvetési szervek, illetve a társadalombiztosítás finanszírozta. Mindezt a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése tartalmazza. A prognózis szerint a beruházások zömét továbbra is a gép- beszerzések teszik ki. A szakértők úgy vélik, hogy az ipari termelés felfutásával a belföldi gépek iránti kereslet is emelkedik, de gyarapodni fog az importból származó eszközök állománya is. Az agrárszférában tovább már nem halogathatok az elhalasztott fejlesztések. Az új tulajdonosok egy része már kisebb beruházásokba kezdett, s a 100 ezer forint alatti invesztíciók költségként való elszámolása kedvez ennek a folyamatnak. Ám a kedvezmények csak arra elegendők, hogy a mező- gazdasági beruházások volumene ne süllyedjen tovább. A fellendüléshez ugyanis mind az intézményi-jelzáloghitelezési keretek, mind a kiszámítható piaci viszonyok hiányoznak. A komolyabb ipari beruházások a GKI szakértői szerint egyelőre váratnak magukra, legalább is a vállalkozások megerősödéséig, ami egy-két évre tehető. A vállalkozások egyelőre saját likviditási helyzetük rendbetételével vannak és lesznek elfoglalva, s csak ez után várható nagyobb beruházások indítása. Ebben az esztendőben az adóskonszolidáció beruházásokra gyakorolt kedvező hatása sem fog még mutatkozni. Az idén elsősorban a koncessziós beruházásoktól várható a jelentős élénkítő hatás, amely kihat az alapanyagok, az építőanyagok és az elektronikai eszközök gyártására. Elképzelhető, hogy ezek a beruházások ösztönzik a működőtőke-behozatalt, s egyúttal javítják a meglévő vállalkozások helyzetét. A prognózis készítői felhívják a figyelmet arra, hogy megkezdődött az állami pénzalapok eladósodása. Ez különösen az Útalapot hozhatja rövidesen kellemetlen helyzetbe, mert ilyen nagyságú hitelfelvételek mellett előbb-utóbb az adósság- szolgálati terhek meghaladják az alap forrásainak negye- dét-felét. Ez viszont több évre előre szűkíti a koncessziós beruházások körét, hiszen a kisajátításokat az államnak kell végrehajtania. Az idő előrehaladtával egyre kevesebb a remény, hogy az expo széles körű beruházásélénkítő hatást gyakorol - állítják a GKI szakértői. Úgy látják, hogy a szűkös állami forrásokból eddig még az sem készült el, ami már megvalósítható lett volna. A rövid idő miatt az is előfordulhat, hogy az utolsó pillanatban készülnek el az egyes létesítmények, valószínűleg jelentős költségtúllépéssel. Ismét gyártanak cellulózt Dunaúj városban Kölcsön az M-l-es autópályára A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bejelentette, hogy jövő hétfőn egymilliárd forint értékben kibocsátja 5 milliárd forintra tervezett magyar forint- kötvény sorozatának első részét. A kibocsátás bevételét a nemzetközi pénzintézet azonnal továbbkölcsönzi az Első Magyar Koncessziós Autópálya (ELMKA) Rt-nek az Ml-M-15-ös autópálya építésére. Az EBRD forintkötvénye úttörő jellegű, mert a külföldi pénzintézetek közül elsőként bocsát ki kötvényt helyi valutában a magyar piacon. Az EBRD szakértői szerint a kötvény fő előnye az, hogy megszünteti az árfolyamkockázatot a továbbkölcsönzés olyan kedvezményezettjei számára, akiknek jövedelme elsősorban vagy kizárólag helyi valutában keletkezik. Másfelől, mivelhogy az EBRD elsőosztályú adósnak számít a nemzetközi pénzpiacon, a kötvény minden bizonynyal igen népszerű lesz. Cigányzenekar A Száztagú Cigányzenekar tisztújító közgyűlésén egyhangúlag ismét Raduly Józsefet választották elnöknek. Az alelnök és művészeti igazgató Berki László, a művészeti vezető Járóka Sándor és Sánta Ferenc lett. A Száztagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli elnökének és a zenekar főprímásának Bo- ross Lajost, a prímáskirályt tette meg a közgyűlés. Csaknem egyéves kényszer- szünet után ismét megkezdték a cellulózgyártást Dunaújvárosban. A tervek szerint az év végéig mintegy 6 ezer tonnát készítenek a fontos papíripari alapanyagból. Az előállított mennyiség egy részét a Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft. használja fel - fedezve vele a gyártás rostszükségletének mintegy egynegyedét - egy kisebb részét pedig Németországba exportálják. Mivel a dunaújvárosi gyár sorsa még mindig bizonytalan, a privatizációjával kapcsolatos egyeztetések most folynak, a gyártás újraindítására betéti társaságot hoztak létre. A gépek újraindítását a fontos papíripari alapanyag hiánya, valamint világpiaci árának nagymértékű emelkedése tette szükségessé. Míg tavaly a gyári önköltségnél olcsóbban, tonnánként 380 dollárért lehetett cellulózt vásárolni, az idén már tonnánként 630 dollárért juthatnak hozzá a feldolgozók. Ez, az ár pedig jóval magasabb a Dunaújvárosban előállítható szalmacellulóz önköltségi áránál. Mivel több új papírgyár épült Európában, a termék hiánycikké vált, egyre nehezebb beszerezni. A finompapírgyár kft arra számít, hogy a gyártás nyereséges lesz. Jelenleg a kapacitás mintegy hetven százalékát hasznosítják. A finompapírgyár kft. 60 százalékban az ÁVÚ, 40 százalékban az osztrák Prinzhom cég tulajdona. Jugó szigor Az utóbbi napokban a jugoszláv vámszervek több ízben szigorúan érvényesítették azt az előírást, hogy az országba behozott, s a határon be nem jelentett valutát le lehet foglalni. Előbb egy kft. tagjaitól 150 ezer márkát vettek el a macedón határnál, mert nem jelentették be az összeget beutazáskor, a napokban pedig egy turistaútra induló családtól vettek el háromezer márkát hasonló okok miatt. Váradi László belgrádi magyar konzul az üggyel kapcsolatban felhívta a Jugoszláviába, illetve a Jugoszlávián keresztül utazó személyek figyelmét, hogy vegyék figyelembe a jugoszláv előírást. Beutazáskor okvetlenül jelentsék be a náluk lévő valutát, ami a határon kapott igazolással már mentesíti őket a hasonló kellemetlen következményektől. A Vámház körúti vásárcsarnok műszaki átadása a hónap elején kezdődött és július 30-ig tart. A tervek szerint szeptember 14-én fogadhat vásárlókat az újjávarázsolt csarnok. Tengeri útra indult a Faun nevű hajó fedélzetén július 12-én Schopper Tibor és felesége. A vállalkozó kedvű hajósokat a tököli yachtkikötőben búcsúztatták. Nagy mennyiségű sört foglaltak le Hegyeshalomnál 2,6 millió forint értékű sört foglaltak le a vámosok Hegyeshalomnál a hét elején. A sört szállító két kamion nem csak jogosulatlanul használta a nemzetközi TIR jelzést - mondta el az MRI érdeklődésére Szabó István százados, hegyeshalmi vámparancsnok -, hanem a rendőrség közreműködésével az is kiderült, hogy a kamionokon lévő rendszámok eredetileg egy kis Polskihoz, illetve egy Trabanthoz tartoztak. A két kamion csaknem hatezer karton sört hozott be Ausztriából, vélhetően lopott nemzetközi vámokmányokkal. A dokumentumok szerint az árut hazánkon keresztül Romániába szállították, ám a sör nem jutott jutott el a célországig, mert itthon eladták, miközben az ügyben érintettek „elfelejtették” kifizetni az áru vámját és adóját. Szabó István nem erősítette meg és nem cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy csaknem 70 hasonló sörszállítmány lépte át eddig a hegyeshalmi határt. A lefoglalt sört egyébként értékesítik. Befalazott infúziós palackok A győri Dukát Kft. ellen környezetkárosítás bűntette alapos gyanújának megállapítása vagy kizárása céljából vizsgálatot folytat a rendőrség. A felszámolás alatt álló társaság hungarocell dobozokban több tízezer megtöltött infúziós palackot hozott be a volt NDK területéről, feltehetően a jogszabályok kijátszásával és a vámszervek megtévesztésével. Az üvegekkel tele hungarocell dobozok egy részét a Dukát Kft. szigetelőanyagként beépítette győri üzemcsarnokába, másik részét pedig Győrménfőcsanakon egy épülő műhelybe falazták be. Az infúziós üvegek közül sokat kivettek a hungarocell védőcsomagból és az épület alapjába szórták. Eközben az üvegek nagy része megsérült, és a földbe szivárgott ismeretlen kémiai összetételű tartalmuk. A folyadékból elemzésre mintát küldtek a BM Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet fizikai-kémiai osztályára. A vizsgálat még nem fejeződött be. Gyors meggazdagodás a „Magad uram” rendszerekben Micro-Kér és Gyémánthíd Az ORFK soron kívüli számítógépes fejlesztéssel segíti a Micro-Ker Kft. és a Gyémánthíd Rt.-ügyben nyomozó Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkáját, máskülönben nem győznék a bejelentések, adatok feldolgozását - tájékoztatta az MTI-t a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. A hódmezővásárhelyi Micro-Ker Kft. az úgynevezett „Magad uram,, rendszerekben 16 ezer, illetve 160 ezer forint befizetése esetén azt ígérte a befektetőknek, hogy rövid idő lejárta után az alapösszeg többszörösét fizeti vissza. Csakhogy a meghirdetett belépési szisztémával szemben a belépés sorrendjét megváltoztatták, egyeseket pénz befizetése nélkül is beléptettek, illetve a „kedvezményezetteknek” az esedékesség előtt fizettek. Az elsődleges szakértői vélemények szerint a rendszernek nincs logikai védelme sem. A kft. ezen tevékenységét a Gazdasági Versenyhivatal kereskedelmi irodája is vizsgálja. Az eddigi adatok szerint a Micro-Ker a befizetett összegekből más kft.-knek adott kamatmentes kölcsönt, sőt az időközben nemesfém-üzletelésre létrehozott Gyémánthíd Rt. számlájára átutalt pénzből különféle kifizetéseket teljesítettek. A Gyémánthíd Rt. néven kezdeményezett gazdasági tevékenység, illetve annak egy része jogszabályellenes, ugyanis a nemesfémekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységhez a Magyar Nemzeti Bank, valamint a minisztérium külön- és forgalmi engedélye kell. Drágaköveknél csak a forgalmi engedély szükséges. A rendőrség eddigi információi szerint ilyen engedélyt az érintettek közül senki nem kért, nem kapott. A Micro-Ker vezetői, illetve tulajdonosai közül K. M. és ifj. K. A. hódmezővásárhelyi lakosokat július 11-én a rendőrség őrizetbe vette, majd az ügyészség előterjesztésére a bíróság július 15-én előzetes letartóztatásba helyezte. A gyanúsítottak a vizsgálat eddigi megállapítása szerint a múlt év végén külföldön 268 ezer német márkára szóló takarékszámlát nyitottak, s ezzel a különösen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntettét követték el. A Micro-Ker és a Gyémánthíd számláinak lefoglalására a befizetők érdekében a büntető- eljárási törvény alapján került sor azért, hogy a nyomozás befejezését követően biztosítható legyen a károsultak igényének kielégítése. Múzeumba került az az elektromos jelzőrendszerrel ellátott szögesdrót egy darabja, az úgynevezett Sz.-100-as rendszer, ami Magyarország nyugati határán húzódott 1969-től 1989-ig. Az elmúlt rendszer rosszemlékű relikviáját a Szombathelyi Határőrkerület múzeumában láthatják az érdeklődők.
