Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-19 / 197. szám

1994. július 19., kedd Közélet üj Dunántúli napló 11 A Hom-kormány törekvései Társadalmi megbékélés és nemzeti összefogás A kormánytagok eskütételével a leköszönő Boross-kabi- nettől átvette az ország irányítását Horn Gyula miniszterel­nök kormánya. A tizennégy tagú testületet a Magyar Szocia­lista Párt elnöke vezeti, koalíciós miniszterelnök-helyettes­ként az SZDSZ-es Kuncze Gábor a Belügyminisztérium élén áll. A 12 tárca közül kilencet az MSZP, hármat az SZDSZ által jelölt miniszter irányít az elkövetkező négy esztendő­ben, s ugyancsak MSZP-s az egyetlen tárcanélküli minisz­ter. Az MTI munkatársai arra kérték a koalíciós kormány tagjait: röviden foglalják össze főbb törekvéseiket, a kor­mány, illetve saját tárcájuk előtt álló feladatokat. Horn Gyula miniszterelnök Nagy közös vállalkozás Meddő viták helyett Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Harmonizálva Európával Baja Ferenc a realitások híve. Azt szeretné elérni, hogy Magyarországon a környezet­védelem a „fővonalba” kerül­jön, harmonizáljon az európai gyakorlattal. Ahhoz viszont, hogy radikális környezetvé­delmi intézkedéseket hozzon a tárca, törvényi felhatalmazás szükséges a Parlamenttől. Ez jelöli ki a jogosítványokat, azt, hogy a tárcának, a lakosság­nak, a gazdasági élet szereplő­inek mihez kell igazodniuk, mit kell megtartani, megtar­tatni. Egy-két, vagy akár négy év alatt a levegő-, a talaj-, a víz- szennyezés csökkentése terén radikális változás nem várható. A magyarországi gazdasági vál­sággal is együtt kell élnünk, a munkanélküliségnek, vagy a nyugdíjak kívánt emelésének sincs azonnali megoldása. Ugyanígy illúzió, hogy Ma­Pál László ipari és kereskedelmi miniszter Jól illeszkedő stratégiát gyarországon a környezeti álla­potokat radikálisan, egyik nap­ról a másikra meg lehetne vál­toztatni - hangsúlyozza a kör­nyezetvédelmi tárca új vezetője.- Akkor lennék elégedett, ha négy év múlva azt mond­hatnám: sikerült megakadá­lyozni a gazdasági válság to­vábbi mélyülését és elvisel­hetőbbé tenni az emberek életkörülményeit. A miniszterelnök rámuta­tott, hogy nélkülözhetetlen­nek tartja ugyan a múlt tanul­ságait, de kormányfőként nem a megtörtént dolgokkal, hanem a jelen megoldásra váró feladataival kíván fog­lalkozni. Elsősorban azzal, hogy miként lehet megállítani a la­kosság elszegényedését és fellendíteni az ország gazda­ságát. Meggyőződése, hogy e célokat csak társadalmi meg­békéléssel és nemzeti össze­fogással lehet elérni. Hangsúlyozta: csak akkor juthat előbbre az ország, ak­kor lehet sikeres ez a nagy közös vállalkozás, ha a pol­gárok félreteszik korábbi sé­relmeiket és lebontják az el­választó akadályokat. Mint mondta, össze kell egyezteni a különböző réte­gek érdekeit, ez pedig nem történhet másként, mint fo­lyamatos társadalmi párbe­széddel. Meglátása szerint egyébként az emberek is A Belügyminisztérium 1990-ben megkezdődött, ám eddig még nem eléggé sike­res átalakulási, civilesítési folyamatának markáns meg­valósítása mellett a tárca új vezetője a legfontosabb fel­adatának azt tartja, hogy a polgárok széles körében tuda­tosuljon: már nem rendőrmi­nisztériumként, hanem köz- igazgatási, szolgáltató jellegű minisztériumként tevékeny­kednek. Hasonlóképpen törekedni kíván arra is, hogy a rendőr­séget közelebb vigye az em­berekhez, s ezáltal növeked­jék a rendőrség elfogadott­sága, illetve a rendőrök mun­kája iránti tisztelet. Mindezt azonban a rendőr­ségnek önmagának kell ki­vívnia. A rendőrség kézi vezérlésű miniszteri irányítását Kuncze Gábor határozottan elutasítja. Munkastílusában határozott­ságra, kompromisszumkész­ségre, illetve a konfliktusok feloldására helyezi majd a hangsúlyt. A tárca stabilitását szem előtt tartva úgy véli, hogy nincs szükség a minisztérium széles körű átszervezésére és kádercserékre. A rendészeti szervek felügyeletén azonban mielőbb változtatni kíván, indokoltnak tartja ugyanis a korábban megszüntetett ren­megelégelték már az ellensé­geskedést, a gyűlölködést, a kirekesztést, az állandó gya­nakvást. A kormánytól sem meddő vitákat várnak, hanem azt, hogy találja meg a meg­oldást az egyes problémákra. Horn Gyula ígéretet tett arra, hogy az új kormányzat mentes lesz a gőgtől, a kiok­tató hangnemtől, s meg akarja ismerni azoknak a vé­leményét is, akiknek elképze­lései eltérnek az övétől. dészeti helyettes államtitkári poszt visszaállítását. A bel­ügyminiszternek a miniszter- elnököt helyettesítő funkció­járól szólva úgy vélekedik, hogy célszerű volna, ha a mi­niszterelnököt távollétében egy szocialista miniszter he­lyettesítené. Első feladatai között vál­toztatni szeretne a kormány és a főváros korábbi kapcso­lattartásán. Úgy tervezi, hogy hiva­talba lépését követően rövi­desen tárgyalóasztalhoz ül Demszky Gábor főpolgár­mesterrel, akivel áttekintik a felgyülemlett problémákat.- Óriási a lehetőség az új kormány és személy szerint az én számomra is, hogy létre­hozzuk azt a minisztériumot, amely egy, a piacgazdaság fel­tételeihez jól illeszkedő gaz­dasági stratégiát valósít meg - mondta a miniszter, aki sze­rint ilyen szervezetre eddig nem volt példa. A különböző területek egymás mellett él­tek, sőt nemcsak egymástól függetlenül, de időnként egy­mással szembenálló módon tevékenykedtek. A kereskede­lem és az ipar egységét eddig nem sikerült megvalósítani. Az új miniszter szerint szá­mára ez az egyik legnagyobb kihívás. Létre szeretne hozni egy olyan „intézményt” a kormányban, amely képes gazdaságfejlődési jövőképet felvázolni az ország számára. Úgy látja, hogy az általa veze­tett tárcának meghatározó sze­repet kell játszania az ipar fej­lődésében, a nemzetközi és belkereskedelmi feltételek fej­lesztésében, az ehhez illesz­kedő jogszabályi és közgazda- sági környezet alakításában. Természetesen egy ilyen szer­vezet kimunkálása során egy­Megbizatását szolgálatnak tekinti, s a vidék fejlődésé­nek és modernizációjának ér­dekében kíván tevékeny­kedni. Olyan agrárpolitika megvalósítására törekszik, amelynek eredményeként a hazai ellátás biztonsága mel­lett jelentősen növekedhet az ágazat exportja és a tevé­kenység tisztességes megél­hetést biztosít a mezőgazda­ságban dolgozók számára. Törekedni fog arra, hogy a kormányzati munkába na­gyobb beleszólásuk lehessen a szakembereknek és az ér­dekképviseleteknek. - A poli­tikai csatározásoknak pedig el kell tűnniük a mezőgazda­ság irányításából és az Or­szággyűlés Mezőgazdasági Bizottságának munkájából is - véli, hozzátéve: meg kell teremteni azokat a feltétele­ket, amelyekkel a mezőgaz­dasági termékek hazai piaca kiszámíthatóvá válik, a jövő szerre kell foglalkozni a vál­ságkezeléssel és a jövőkép ki­alakításával. Pál László külön kemelte, azt szeretné, ha az elképzelése szerinti tárca létrehozása fáj­dalommentes vagy legalábbis igen kis fájdalmakkal járó fo­lyamat lenne. - A fokozatos átalakításra megvan az esély, hiszen a két szervezetnek megfelelő a személyi állomá­nya - tette hozzá. érdekében pedig olyan támo­gatási rendszert kell kidol­gozni, amely többek között a környezet károsodás nélküli megőrzésére és egészséges termékek előállítására ösztö­nöz. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter Már nem rendőrminisztérium Lakos László földművelésügyi miniszter Tisztességes megélhetést Keleti György honvédelmi miniszter Méltó körülmények között A következő négy esztendő egyik legfontosabb feladatának a hivatásos katonák helyzeté­nek javítását tartja. Ezzel egy­idejűleg szeretné azt is elérni, hogy a bevonuló sorkatonák a huszadik század végéhez méltó körülmények között tudják le­tölteni szolgálatukat. Hosszabb távú feladatnak tekinti a kor­szerű, modem haditechnikával ellátott hadsereg kialakításá­nak előkészítését, amihez ter­mészetesen pénzre van szük­ség. Keleti György szerint rö­vid- és hosszútávon is igaz, hogy fel kell készülni az ország katonai védelmére. - A határ ugyan nem ég, de joggal várja el a lakosság, hogy rendelkez­zünk a hon védelmére alkalmas fegyveres erőkkel - jelentette ki. Az elsőként megfogalma­zott két cél megvalósításához Keleti György elegendőnek tartja a következő négy évet. A távlati feladat, a korszerű had­sereg megvalósítása terén pe­dig legalább azt szeretné el­érni, hogy a Parlament két éven belül megtárgyalja a had­sereg közép- és hosszútávú fej­lesztésének tervét és garanciá­kat adjon arra, hogy a szüksé­ges fejlesztési alapot biztosí­tani fogja. Keleti György nem lesz „ka­tonás miniszter”, nem is akar egyenruhába öltözni. Katona­múltja abban fogja segíteni, hogy jobban megértse a tiszte­ket és bele tudja magát érezni a sorkatonák bőrébe. Vastagh Pál igazságügy-miniszter Új alkotmány 1995 végére A közeljövő történelmi fel­adatának az új Alkotmány meg­alkotását tartja. A miniszter sze­rencsésnek érzi magát, hogy ebben a munkában részt vehet, s reményei szerint az Alkotmány 1995 végére népszavazással megerősítve meg is születik. Ezzel párhuzamosan 1994-ben jónéhány törvény parlamenti vi­tájára is sor kerülhet. Ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy minisztériuma a jogalkotás szakmai, szellemi központjává váljon. Ugyanakkor igyekszik folytatni az eljárási jogok re­formja során megkezdett mun­kát, mert - mint fogalmazott - nem akarja, hogy a kormányvál­tás során bármi olyan érték el­vesszen, amely a jelenlegi kabi­net számára is hasznosítható. A sürgősen meghozandó törvé­nyek között említette Vastagh Pál a jogalkotásról szóló tör­vényt, a miniszteri felelősségről szóló jogszabályt, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sáról szóló törvény módosítását, és számos gazdasági előírás megváltoztatását. A Ganz végnapjai Megkezdődött a felszámolási eljárás a Ganz Danubius Hajó- és Gépgyár Rt.-nél, miután jog­erőre emelkedett a Fővárosi Bí­róság döntése. A felszámolásra a Reorg Rt. kapott megbízást, amely - a hajógyár vezetőinek reményei szerint - megkeresi a működtetés lehetőségeit a 130 éves szakmakultúrával rendel­kező vállalat számára. A hajógyár tavaly júliusban csődeljárás alá került, majd de­cemberben a dolgozók kényszer- szabadságra mentek. Csőd- egyezségre nem került sor, ezért a cég legnagyobb hitelezője - és egyben többségi tulajdonosa - a Budapest Bank Rt. az idén má­jusban kezdeményezte a felszá­molási eljárás megindítását. A kialakult helyzet oka a hajógyár felhalmozódott 2 milliárd forin­tos adóssága, amelyet önerőből nem tud kifizetni. Ezért minden­képpen állami beavatkozásra van szükség - vélik a cég vezetői. Ugyanakkor a gyár termékeire van kereslet, azonban forgóesz­közök és állami vagy banki ex­port-garanciavállalás nélkül nem tud megrendeléseket sze­rezni. A gyárban január óta folynak reorganizációs előkészületek a Ganz Gépgyár Holding irányítá­sával, a Budapest Bank megbí­zásából. Lehetőséget kaptak a gyorsított adóskonszolidációs programban való részvételre, az Állami Vagyonügynökség, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium és a bank közötti egyezteté­sek egyelőre nem vezettek eredményre. Tekintettel az adós­ság mértékére, elengedéséről, il­letve a lehetséges megoldásokról kormány előterjesztés készül, amely várhatóan még ősz előtt a kormány napirendjére kerül. A cég reorganizációja szerve­zeti és egyben területi szűkítést igényelne, amelynek végered­ményeként egy 220 főt foglal­koztató társaság jönne létre évi 1-1,2 milliárd forintos termelés­sel. Az adósságelvétel és garan­ciavállalás mellett forgóeszköz- hitel és külső tőke bevonása is szükséges a cég talpraállásához. Az utóbbi hónapokban több­ször is kérdésessé vált a kényszer- szabadságon lévő dolgozók béré­nek kifizetése. A 350 fős lét­számból június 30-án 120 dolgo­zónak kézbesítették a felmondást.

Next

/
Thumbnails
Contents