Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-19 / 197. szám
1994. július 19., kedd Közélet üj Dunántúli napló 11 A Hom-kormány törekvései Társadalmi megbékélés és nemzeti összefogás A kormánytagok eskütételével a leköszönő Boross-kabi- nettől átvette az ország irányítását Horn Gyula miniszterelnök kormánya. A tizennégy tagú testületet a Magyar Szocialista Párt elnöke vezeti, koalíciós miniszterelnök-helyettesként az SZDSZ-es Kuncze Gábor a Belügyminisztérium élén áll. A 12 tárca közül kilencet az MSZP, hármat az SZDSZ által jelölt miniszter irányít az elkövetkező négy esztendőben, s ugyancsak MSZP-s az egyetlen tárcanélküli miniszter. Az MTI munkatársai arra kérték a koalíciós kormány tagjait: röviden foglalják össze főbb törekvéseiket, a kormány, illetve saját tárcájuk előtt álló feladatokat. Horn Gyula miniszterelnök Nagy közös vállalkozás Meddő viták helyett Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Harmonizálva Európával Baja Ferenc a realitások híve. Azt szeretné elérni, hogy Magyarországon a környezetvédelem a „fővonalba” kerüljön, harmonizáljon az európai gyakorlattal. Ahhoz viszont, hogy radikális környezetvédelmi intézkedéseket hozzon a tárca, törvényi felhatalmazás szükséges a Parlamenttől. Ez jelöli ki a jogosítványokat, azt, hogy a tárcának, a lakosságnak, a gazdasági élet szereplőinek mihez kell igazodniuk, mit kell megtartani, megtartatni. Egy-két, vagy akár négy év alatt a levegő-, a talaj-, a víz- szennyezés csökkentése terén radikális változás nem várható. A magyarországi gazdasági válsággal is együtt kell élnünk, a munkanélküliségnek, vagy a nyugdíjak kívánt emelésének sincs azonnali megoldása. Ugyanígy illúzió, hogy MaPál László ipari és kereskedelmi miniszter Jól illeszkedő stratégiát gyarországon a környezeti állapotokat radikálisan, egyik napról a másikra meg lehetne változtatni - hangsúlyozza a környezetvédelmi tárca új vezetője.- Akkor lennék elégedett, ha négy év múlva azt mondhatnám: sikerült megakadályozni a gazdasági válság további mélyülését és elviselhetőbbé tenni az emberek életkörülményeit. A miniszterelnök rámutatott, hogy nélkülözhetetlennek tartja ugyan a múlt tanulságait, de kormányfőként nem a megtörtént dolgokkal, hanem a jelen megoldásra váró feladataival kíván foglalkozni. Elsősorban azzal, hogy miként lehet megállítani a lakosság elszegényedését és fellendíteni az ország gazdaságát. Meggyőződése, hogy e célokat csak társadalmi megbékéléssel és nemzeti összefogással lehet elérni. Hangsúlyozta: csak akkor juthat előbbre az ország, akkor lehet sikeres ez a nagy közös vállalkozás, ha a polgárok félreteszik korábbi sérelmeiket és lebontják az elválasztó akadályokat. Mint mondta, össze kell egyezteni a különböző rétegek érdekeit, ez pedig nem történhet másként, mint folyamatos társadalmi párbeszéddel. Meglátása szerint egyébként az emberek is A Belügyminisztérium 1990-ben megkezdődött, ám eddig még nem eléggé sikeres átalakulási, civilesítési folyamatának markáns megvalósítása mellett a tárca új vezetője a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a polgárok széles körében tudatosuljon: már nem rendőrminisztériumként, hanem köz- igazgatási, szolgáltató jellegű minisztériumként tevékenykednek. Hasonlóképpen törekedni kíván arra is, hogy a rendőrséget közelebb vigye az emberekhez, s ezáltal növekedjék a rendőrség elfogadottsága, illetve a rendőrök munkája iránti tisztelet. Mindezt azonban a rendőrségnek önmagának kell kivívnia. A rendőrség kézi vezérlésű miniszteri irányítását Kuncze Gábor határozottan elutasítja. Munkastílusában határozottságra, kompromisszumkészségre, illetve a konfliktusok feloldására helyezi majd a hangsúlyt. A tárca stabilitását szem előtt tartva úgy véli, hogy nincs szükség a minisztérium széles körű átszervezésére és kádercserékre. A rendészeti szervek felügyeletén azonban mielőbb változtatni kíván, indokoltnak tartja ugyanis a korábban megszüntetett renmegelégelték már az ellenségeskedést, a gyűlölködést, a kirekesztést, az állandó gyanakvást. A kormánytól sem meddő vitákat várnak, hanem azt, hogy találja meg a megoldást az egyes problémákra. Horn Gyula ígéretet tett arra, hogy az új kormányzat mentes lesz a gőgtől, a kioktató hangnemtől, s meg akarja ismerni azoknak a véleményét is, akiknek elképzelései eltérnek az övétől. dészeti helyettes államtitkári poszt visszaállítását. A belügyminiszternek a miniszter- elnököt helyettesítő funkciójáról szólva úgy vélekedik, hogy célszerű volna, ha a miniszterelnököt távollétében egy szocialista miniszter helyettesítené. Első feladatai között változtatni szeretne a kormány és a főváros korábbi kapcsolattartásán. Úgy tervezi, hogy hivatalba lépését követően rövidesen tárgyalóasztalhoz ül Demszky Gábor főpolgármesterrel, akivel áttekintik a felgyülemlett problémákat.- Óriási a lehetőség az új kormány és személy szerint az én számomra is, hogy létrehozzuk azt a minisztériumot, amely egy, a piacgazdaság feltételeihez jól illeszkedő gazdasági stratégiát valósít meg - mondta a miniszter, aki szerint ilyen szervezetre eddig nem volt példa. A különböző területek egymás mellett éltek, sőt nemcsak egymástól függetlenül, de időnként egymással szembenálló módon tevékenykedtek. A kereskedelem és az ipar egységét eddig nem sikerült megvalósítani. Az új miniszter szerint számára ez az egyik legnagyobb kihívás. Létre szeretne hozni egy olyan „intézményt” a kormányban, amely képes gazdaságfejlődési jövőképet felvázolni az ország számára. Úgy látja, hogy az általa vezetett tárcának meghatározó szerepet kell játszania az ipar fejlődésében, a nemzetközi és belkereskedelmi feltételek fejlesztésében, az ehhez illeszkedő jogszabályi és közgazda- sági környezet alakításában. Természetesen egy ilyen szervezet kimunkálása során egyMegbizatását szolgálatnak tekinti, s a vidék fejlődésének és modernizációjának érdekében kíván tevékenykedni. Olyan agrárpolitika megvalósítására törekszik, amelynek eredményeként a hazai ellátás biztonsága mellett jelentősen növekedhet az ágazat exportja és a tevékenység tisztességes megélhetést biztosít a mezőgazdaságban dolgozók számára. Törekedni fog arra, hogy a kormányzati munkába nagyobb beleszólásuk lehessen a szakembereknek és az érdekképviseleteknek. - A politikai csatározásoknak pedig el kell tűnniük a mezőgazdaság irányításából és az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának munkájából is - véli, hozzátéve: meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a mezőgazdasági termékek hazai piaca kiszámíthatóvá válik, a jövő szerre kell foglalkozni a válságkezeléssel és a jövőkép kialakításával. Pál László külön kemelte, azt szeretné, ha az elképzelése szerinti tárca létrehozása fájdalommentes vagy legalábbis igen kis fájdalmakkal járó folyamat lenne. - A fokozatos átalakításra megvan az esély, hiszen a két szervezetnek megfelelő a személyi állománya - tette hozzá. érdekében pedig olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, amely többek között a környezet károsodás nélküli megőrzésére és egészséges termékek előállítására ösztönöz. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter Már nem rendőrminisztérium Lakos László földművelésügyi miniszter Tisztességes megélhetést Keleti György honvédelmi miniszter Méltó körülmények között A következő négy esztendő egyik legfontosabb feladatának a hivatásos katonák helyzetének javítását tartja. Ezzel egyidejűleg szeretné azt is elérni, hogy a bevonuló sorkatonák a huszadik század végéhez méltó körülmények között tudják letölteni szolgálatukat. Hosszabb távú feladatnak tekinti a korszerű, modem haditechnikával ellátott hadsereg kialakításának előkészítését, amihez természetesen pénzre van szükség. Keleti György szerint rövid- és hosszútávon is igaz, hogy fel kell készülni az ország katonai védelmére. - A határ ugyan nem ég, de joggal várja el a lakosság, hogy rendelkezzünk a hon védelmére alkalmas fegyveres erőkkel - jelentette ki. Az elsőként megfogalmazott két cél megvalósításához Keleti György elegendőnek tartja a következő négy évet. A távlati feladat, a korszerű hadsereg megvalósítása terén pedig legalább azt szeretné elérni, hogy a Parlament két éven belül megtárgyalja a hadsereg közép- és hosszútávú fejlesztésének tervét és garanciákat adjon arra, hogy a szükséges fejlesztési alapot biztosítani fogja. Keleti György nem lesz „katonás miniszter”, nem is akar egyenruhába öltözni. Katonamúltja abban fogja segíteni, hogy jobban megértse a tiszteket és bele tudja magát érezni a sorkatonák bőrébe. Vastagh Pál igazságügy-miniszter Új alkotmány 1995 végére A közeljövő történelmi feladatának az új Alkotmány megalkotását tartja. A miniszter szerencsésnek érzi magát, hogy ebben a munkában részt vehet, s reményei szerint az Alkotmány 1995 végére népszavazással megerősítve meg is születik. Ezzel párhuzamosan 1994-ben jónéhány törvény parlamenti vitájára is sor kerülhet. Ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy minisztériuma a jogalkotás szakmai, szellemi központjává váljon. Ugyanakkor igyekszik folytatni az eljárási jogok reformja során megkezdett munkát, mert - mint fogalmazott - nem akarja, hogy a kormányváltás során bármi olyan érték elvesszen, amely a jelenlegi kabinet számára is hasznosítható. A sürgősen meghozandó törvények között említette Vastagh Pál a jogalkotásról szóló törvényt, a miniszteri felelősségről szóló jogszabályt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosítását, és számos gazdasági előírás megváltoztatását. A Ganz végnapjai Megkezdődött a felszámolási eljárás a Ganz Danubius Hajó- és Gépgyár Rt.-nél, miután jogerőre emelkedett a Fővárosi Bíróság döntése. A felszámolásra a Reorg Rt. kapott megbízást, amely - a hajógyár vezetőinek reményei szerint - megkeresi a működtetés lehetőségeit a 130 éves szakmakultúrával rendelkező vállalat számára. A hajógyár tavaly júliusban csődeljárás alá került, majd decemberben a dolgozók kényszer- szabadságra mentek. Csőd- egyezségre nem került sor, ezért a cég legnagyobb hitelezője - és egyben többségi tulajdonosa - a Budapest Bank Rt. az idén májusban kezdeményezte a felszámolási eljárás megindítását. A kialakult helyzet oka a hajógyár felhalmozódott 2 milliárd forintos adóssága, amelyet önerőből nem tud kifizetni. Ezért mindenképpen állami beavatkozásra van szükség - vélik a cég vezetői. Ugyanakkor a gyár termékeire van kereslet, azonban forgóeszközök és állami vagy banki export-garanciavállalás nélkül nem tud megrendeléseket szerezni. A gyárban január óta folynak reorganizációs előkészületek a Ganz Gépgyár Holding irányításával, a Budapest Bank megbízásából. Lehetőséget kaptak a gyorsított adóskonszolidációs programban való részvételre, az Állami Vagyonügynökség, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a bank közötti egyeztetések egyelőre nem vezettek eredményre. Tekintettel az adósság mértékére, elengedéséről, illetve a lehetséges megoldásokról kormány előterjesztés készül, amely várhatóan még ősz előtt a kormány napirendjére kerül. A cég reorganizációja szervezeti és egyben területi szűkítést igényelne, amelynek végeredményeként egy 220 főt foglalkoztató társaság jönne létre évi 1-1,2 milliárd forintos termeléssel. Az adósságelvétel és garanciavállalás mellett forgóeszköz- hitel és külső tőke bevonása is szükséges a cég talpraállásához. Az utóbbi hónapokban többször is kérdésessé vált a kényszer- szabadságon lévő dolgozók bérének kifizetése. A 350 fős létszámból június 30-án 120 dolgozónak kézbesítették a felmondást.
