Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-18 / 196. szám
10 aj Dunántúli napló Magazin 1994. július 18., hétfő Ne húzzuk be a kéziféket! Aktív pihenés Nyár elejére diák, pedagógus, gyári munkás és háziasszony egyaránt belefárad már az egész éves munkába, és egyre többet emlegeti a nyaralást. Napról napra tervezgeti, hogy mi mindent fog csinálni, amihez egész évben nem juthatott hozzá - illetve, hogy semmit sem fog csinálni két hétig. Jó-e az, ha egy tevékeny, folyton robotoló emberre hirtelen rászakad a semmittevés? Ebben a formában semmiesetre sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy a túlhajszolt életmódot folytató emberek nem ritkán nem a munka dandárjában, hanem éppen a várva várt pihenés megkezdésekor betegszenek meg (pl. szívpanaszaik kezdődnek). Élettani kísérletek is kimutatták, hogy a felpörgetett tempó utáni hirtelen ellazulás nem kedvező a szervezet működésére. A lelkiállapot terén is érezhetünk kellemetlen hatást: a tevékenységhez szokott ember egy-két nap múlva unatkozik, és azt sem tudja, mivel üsse agyon a cammogó időt. Mindez attól függ, hogy kinek milyen a vérmérséklete és az életvitele, és milyen gyorsan, milyen mértékben vált. Ha a gyors tempó és a sűrű programok után hirtelen megáll körülötte az élet, az olyan, mintha behúznák a kéziféket egy rohanó járművön. Az utas a tehetetlenségi erő következtében még „rohanna” tovább... Ilyenkor nem megpihen, hanem inkább csak „leereszt” az ember, ami elég kellemetlen állapot. A megoldás a fokozatosság elvének érvényesítése. Ha valaki hosszabb időn át készül a szabadságra - gondolatban eltervezgetve, majd a szervezéssel, csomagolással tevékeny- kedve -, annak a szervezete és lelkiállapota több időt, lehetőséget kap az átállásra. Fokozatosan csengjen le a sok gond, baj, tennivaló, amit óhatatlanul a fejünkben viszünk akkor is, miután kiléptünk a munkahely (az otthon) kapuján. Ne próbáljuk ingerülten elkergetni magunktól ezeket a gondokat, mert ha erővel próbáljuk elűzni („ne gondolj rá, most végre szabadságon vagy” jelszóval), akkor, mint az elhessegetett legyek, annál élénkebben csapdosnak újra körülöttünk. Ehelyett gondoljuk át, mindent rendben hagytunk-e. Rendszerezzük magunkban az elintézett és el nem intézett dolgokat, melyek majd várnak ránk a szabadság leteltével. Ha mindent számbavettünk, és rendet raktunk a fejünkben, akkor hamarosan békében hagynak majd a gondolatok. Akkor viszont már legyen az idő a kikapcsolódásé! Ami természetesen nemcsak állandó heverészés, hanem „aktív pihenés” (úszás, kirándulás, kerti munka stb.) is lehet. Jó, ha szabadság alatt egészen mással foglalkozunk, mint rendesen (ez az igazi kikapcsolódás). Helytelen, ha valaki a pihenését is beprogramozza: „most ennyi órát alszom”, „ma délelőtt csak lazítok”, „még ennyi napom van a pihenésre” stb., mert így a szabadsága idejére is átmenti a feszes, kontrollált készenléti állapotot (amibe belefáradt). Az utolsó egy-két napban a fokozatos visszaállás, a munkára való lelki ráhangolódás következzen. Azzal a boldogító tudattal, hogy megújult erőnkkel könnyebben megy majd a munka, mint a szabadságot megelőző hetekben. És jövőre is lesz nyár. Dr. Ignácz Piroska 200 motoros az Egyesült Államokból, Hollandiából, Svájcból, Németországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból és a Cseh Köztársaságból robogott át Prágán július 9-én a Harley Davidson motorkerékpár-tulajdonosok világtalálkozóján Mit tehetünk a túlzott izzadás ellen? Az apák munkahelye a gyerekszoba Az Egyesült Államokban immár minden ötödik apa vállalja fel gyermeke nevelését. Áz ilyen apák száma - arányuk évekig 15 százalék volt - 1988 és 1991 között nőtt hirtelen 20 százalékra. Az apák különösen a kisgyerekekre vigyáznak szívesen: az 5 éves amerikai fiúk és lányok 13 százalékát otthon lévő édesapjuk neveli: 5 és 15 év közötti gyermekeknél ez a szám csak 8 százalék. A tudósok a megnövekedett apai felelősségvállalást a megváltozott társadalmi tudattal magyarázzák. A legtöbb apa nem teljesen önként adta a fejét gyermeknevelésre: munkanélküliek lettek. Amerikában az óvodások 56 százalékát neveli munkanélküli édesapjuk. Abortusz - harmincötödször! Merle Hoffmann, a New York-i Choices Clinic igazgatónője egy kivándorolt orosz nőt fogadott, aki terhesség-megszakítást kért. - Hányadik? - kérdezte a doktornő és a választ elképedve hallgatta: „A harmincötödik - felelte a 36 éves nő, ami valószínűleg szomorú világrekord. Akkor határozta el az amerikai főorvos, hogy családtervezési klinikát nyit az orosz fővárosban. Oroszhonban a nőkre vonatkozó egészségügyi adatok riasztóak. Tamara Gorbunova, egy moszkvai nőgyógyászati klinika főorvosa szerint 1988 óta náluk egyharmadára esett vissza a szülések száma, viszont háromszorosára nőtt a csecsemő- halandóság. A gyermekágyban elhalálozott nők aránya a nyugati átlag tízszerese. Jellegzetesen nyári gond a „személyes illat” túltengése: az erős izzadás. Valójában csak arról van szó, hogy szervezetünk klímaberendezése szükség esetén automatikusan dolgozni kezd, hogy a normális 37 fokos testhőmérsékletet biztosítsa. Szokványos körülmények között szervezetünk naponta 0,2- 0,6 liter „hűtővizet” választ ki. Nagy melegben, kánikulában de más alkalmakkor is - például megerőltető fizikai munka közben, stressz-helyzetekben, lázas állapotban - a testhőmérséklet akaratunktól függetlenül felszökik. Ilyenkor testünk mintegy kétmillió verejtékmirigye sokszoros erővel kezd dolgozni; a mikroszkopikus méretű kutakból bőven árad bőrünk felületére a nedvesség, amely azután gyorsan elpárologva hőt von el a szervezettől. A verejtékmirigyek eloszlása nem egyenletes: legsűrűbben a testhajlatokban, a talpon és a tenyéren találhatók, ezért elsősorban ezeket a testtájakat lepi be a verejték. Ez a testnedv önmagában szagtalan, az átható illat akkor keletkezik, amikor a bőrbaktériumok elbontják anyagát. A verejtékmirigyek működésének „felfüggesztésére” nincsenek eszközei az orvostudománynak, s ha volnának, sem lehetne alkalmazni a szervezet komoly károsodása nélkül. Ám a „túltermelési válság” és annak utóhatásai többféle módon is csökkenthetők. Minthogy az erős fűszerek érzékelhetően fokozzák a verejtékmirigyek működését, a nedvkiválasztás önmagában a fűszer nélküli ételek fogyasztásával is csökkenthető. A fűszerekhez hasonló a hatása a teának, a kávénak és általában minden alkoholtartalmú italnak- ezektől tehát az izzadéko- nyaknak szintén ajánlatos tartózkodniuk. Ma már gyógyszertárakban kaphatók olyan (csersavat, magnézium- vagy aluminium- sókat tartalmazó) speciális szerek, amelyeknek hatására ösz- szeszűkülnek a verejtékmirigyek kivezető csatornái, használatukkal ugyancsak jelentősen mérsékelhető a verejtékezés. A kellemetlen szag-hatás ellen természetesen a bőrfelület naponkénti többszöri lezuha- nyozásával, lemosásával védekezhetünk leghatékonyabban. Nagyon fontos, hogy mellőzzük a szintetikus anyagokból készült alsónemük használatát, ezek ugyanis nem tudják az izzadságot felszívni - szemben például a gyapotból, gyapjúból, lenből vagy selyemből készült holmikkal. A német szupermodell Claudia Schiffer a Valentino- szalon estélyi ruháját viseli az „Asszonyok a csillagok alatt” divatbemutatón Rómában, a Spanyol lépcsőkön július 12-én este A legharapósabb kutyák Amerikai tudósok egy csoportja azt állítja, hogy „lefülelték” a legharapósabb kutyák tulajdonságait. Égyes állatszakértők azonban úgy vélik, hogy az ebkutatók rossz felé tapogatóznak, mivel a harapás legfőbb oka az emberi nemtörődömség. A Betegségmegelőző és Kezelő Központ munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a német juhász és a csau csau a legharapósabb fajta. Veszélyesek a hím, a hereieden - sőt kisebb mértékben - a gyermekek közelében, illetve láncon tartott kutyák is. Ä kutatók elsősorban a kutyák tulajdonságait, nem pedig az áldozatokét vizsgálták. Amerikában évente 20 embert harapnak halálra és 585 ezret se- besítenek meg nekivadult kutyák. , A vizsgálat során 178 első-harapó, és 178 nem harapó kutyát vizsgáltak meg Denver környékén. A legtöbb áldozat 13 éven aluli gyerek volt. A tanulmányban csak a nem családtag elleni támadásokat vették figyelembe, mivel ezeket jelentik a leggyakrabban. A harapósok között 34 volt német juhász, a nem harapósok között azonban csak 13. A csau csauknál ez az arány 31:9. Harapós fajta még a skót juhász is. A legbiztonságosabb négylábú az arany vizsla és az uszkár. Az arany vizslák közül csak kettő harapott, 13 nem, az uszkárok közül pedig négy harapott és 14 nem. A kísérletben csak egy pit bull terrier vett részt, mivel 1989-ben Denver megyében betiltották háziállatként való tartását. Ez az egy díszpéldány a nem harapósok közé tartozott. Curtis Bradley, a denveri állatmenhely igazgatója nem értett egyet azzal, hogy a kutatók figyelmen kívül hagyták az emberi viselkedést. Szerinte ugyanis az ember minden harapásnál fontos tényező.- Ha egy gyerek odaszalad a kutyához, és szeretetből átöleli, az állat azt hiszi, hogy uralkodni akar fölötte. Ez ellen pedig harapással tiltakozik. Dr. Jeffrey J. Sacks járványügyi szakértő szerint azonban nagy mértékben csökkenteni lehet a harapásveszélyt, ha a kutya helyes megválasztásával a lehető legjobban kirekesztjük a kockázati tényezőket. A nézeteltérések ellenére egy biztos: nem tanácsos nagy kutyát tartani kisgyermekes családban, akármennyire is szelíd az a kutya. Az elmúlt 12 év nyolc kutyatragédiája közül hétben két év alatti gyermek volt az áldozat - jelentette az AP. Az európai ember bölcsője Spanyol régészek szerint lehetséges, hogy az Ibériai-félszigeten, a mai Burgos városa mellett éltek az öreg kontinens első lakói. A legöregebb európainak - egy homo erectusnak - most megtalált maradványai a becslések szerint mintegy 500 000 évesek. > A tarragonai egyetem világhírű régésze, Eudald Carbonell úgy véli, hogy a most felszínre került három fog és a bal alsó állkapocs egy darabja korábbi időszakból származik, mint a nemrég Nagy-Britanniában talált boxgrove-i leletek. A Burgos tartománybeli Gran Dolina nevű ásatási helyen talált szemfog és két őrlőfog különbözik minden eddig ismert európai foglelettől, bizonyos hasonlóságokat mutat azonban afrikai és ázsiai emberi maradványokkal - mondta Carbonell. Az emberiség bölcsője a tudomány mai állása szerint Afrikában volt. Kereken egy millió évvel ezelőtt néhány ősembercsoport vándorútra kelt előbb Ázsia, majd Európa felé. A kihaló homo erectus helyébe aztán a homo sapiens lépett, amely mára az egész földkerekséget meghódította. A spanyol kutatók most vélhetőleg Európa legősibb lakóinak maradványait tárták fel. Bár a lelet korát eddig csak közvetett módon határozták meg, az emberi lelettel együtt felszínre került egy körülbelül félmillió éve kipusztult egérfaj egyedének kövülete és az ugyanabban a rétegben talált őskőkorból származó szerszámok korát is ennyire becsülték a tudósok. Az emberi múlt további és mielőbbi megismerése érdekében 1995-ben folytatják a szakmai körökben igen gazdagnak tartott Gran Dolina-i lelőhely feltárását, amely így Európa legnagyobb ásatásává válhat - teszi hozzá a DPA tudósítása. Támadnak a kokkusz-katonák Hasznos tudnivalók - ételmérgezésekről A nyár örömeinek poharában ártalmas ürömcsepp: melegben, kánikulában aktivizálódnak a kórokozók. A „kokkusz-katonák” támadásai kikezdik az élelmiszereket, ami tömeges megbetegedést okozhat. Összeállításunk az ételmérgezések néhány válfajáról, a főbb tudnivalókról ad áttekintést. Szalmonellás fertőzés elsősorban tojásban és tojással készült ételekben - fagylaltok, krémek, majonéz-készítmények - fordul elő, de melegágya lehet például a nyers hús is. Tünetei: a fogyasztás után 5-72 óra múlva émelygés, hányás, láz, fejfájás, általános rosszullét, hidegrázás, fuldok- lási roham. Kórházi kezelést igényel, a betegség hosszabb ideig is eltarthat. Megelőzés: az élelmiszerek hőkezelése, 80-on, legalább 10 percig. A húst, halat belül is teljesen át kell sütni, főzni. A kész ételeket hűtőszerkényben tartsuk, a fagyasztott élelmiszerek levét kiengedés után öntsük ki. Minden művelet után mossuk el a konyhai eszközöket. ■äfc Penészgomba-fertőzés zömmel gyümölcsök, gyümölcskészítmények, tejtermékek, olajosmagvak, kenyér- és süteményfélék fogyasztása során fordulhat elő. Tünetei: megromló közérzet, általános rosszullét, émelygés. Később súlyos ártalmakat is okozhat, mert a penészgombák termelte aflotaxin erősen rákkeltő hatású. Megelőzés: A penészes húst, felvágottat, tejterméket, kenyeret, folyékony ételt ki kell dobni. Lekvárnál elég, ha a tetejéről eltávolítjuk a penészt. Staphylococcusos fertőzésnek majonézes saláták, krémes torták, sonkafélék lehetnek a hordozói. A kórokozó megtapad az orrban, a nyálban, a be- forratlan sebekben. A baktérium méreganyaga csak másfél órás forralás után bomlik le. Tünetei: a fogyasztás után 2- 6 órával émelygés, hányás, gyomorfájás, vérkeringési zavar, ami 1-3 napig tart. Megelőzés: Áz említett ételféléket feltétlenül hűtve tároljuk. Ügyeljünk arra, hogy senki ne köhögjön, tüsszögjön az élelmiszerek közelében (mi magunk se). Baktériumfertőzés (a Clostridium perfringens nevű kórokozótól): rendszerint fölmelegített vagy hűtés nélkül tárolt húsételek, pudingok, krémes töltelékek fogyasztása nyomán lép fel. Tünetei: 8-24 órával a baktérium szervezetbe kerülése után émelygés, gyomorfájás, hányás, látás- és hallászavar. A panaszok 1 nap múlva csökkenhetnek, múlhatnak el. Megelőzés: az említett készítményeket +5 fok alatti helyen tároljuk. Egyszerre nagyobb mennyiséget ne főzzünk; e baktériumok ugyanis a levegővel érintkezve szaporodnak; a többszöri tálalás erre újabb és újabb alkalom. Baktériumfertőzés (a Clostridium botalinum-tól): többnyire a nem megfelelően füstölt vagy pácolt húskészítmények, kellően meg nem tisztított halak, illetve a higiénés rendszabályok mellőzésével készített konzervek, befőttek, savanyúságok okozzák. Tünetei: A fogyasztás után 1-3 nappal jelentkező fáradtság, fejfájás, gyöngeség, kettőslátás, beszédzavar. A betegség körülbelül 1 hét alatt zajlik le. Megelőzés: Felpúposodott tetejű konzervet, sérült csomagolású félkész-, készételt ne együnk. A maradék-ételt legalább 5 percig tartsuk 100 fok fölötti forróságban. á.
