Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-18 / 196. szám

1994. július 18., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 3 Jóna Gudvardardótter otthon készült szobrai és kerámiái az iz­landi ízlésvilágot tükrözik, míg a magyarországiak nonfigura­tívak, új technikákat mutatnak Fotó: Szundi György Izlandi kerámiák A pécsi Parti Galériában szombat este nyílt meg Jóna Gudvardardótter izlandi kerá- mikus-szobrász és Probstner János festő-kerámikus közös kiállítása. Az izlandi művésznő elmondta magáról, hogy 1984 óta rendszeresen részt vesz a Kecskeméti Kerámia Stúdió munkájában, sőt az év egy ré­szét nálunk is tölti. A jelen kiál­lítás anyagát feszített munkával június óta alkotta meg. A ha­gyományos izlandi ízlésvilág­nak megfelelő művei inkább fi- guratívak, „praktikus dolgok” (pl. dobozok), míg Magyaror­szágon új égetési technikákat tanulva inkább nonfiguratív, színesebb kerámiák kerülnek ki a keze alól.- Tudja, mi Izlandon szigeten élünk, és nagyon kevesen va­gyunk, mindössze 250 ezren. Magyarország pedig mindig is egy európai kereszteződés volt, s ma is ez benne számomra az érdekes. Ráadásul innen, a kon­tinensről a hazámat élesebb szemmel látom, s tán jobban meg tudom fogalmazni, miért is olyan fontos a számomra Iz- land. Probstner János, a Kecske­méti Kerámia Stúdió igazgatója egyéb elfoglaltsága miatt kerá­miát már nem készít, de mivel alkotás nélkül képtelen élni, hát áttért a grafikára. Most főleg a pillanat ihlette, néhány vonalas rajzzal szerepel a Parti Galéria kiállításán. M. K. 500 milliárdos állami vagyont adtak el A Privatizációs Kutatóinté­zet adatai szerint az elmúlt években 450-500 milliárd fo­rint értékű állami vagyont sike­rült eladni. Az 1990-ben átvett 1844 vállalatból 492-t teljesen, további 200-at pedig részben értékesítettek. Csaknem 600 cég van továbbra is többségi tulajdonban, több százat fel­számoltak, további 80 cég ke­rült vagyonkezelésre. A priva­tizációs bevételek fele devizá­ban folyt be, amely 1990-ben félmilliárd, 91-ben 24,6 milli­árd, 92-ben csaknem 41 milli­árd, tavaly pedig majdnem 89 milliárd forintra rúgott. A jö­vőre nézve a tanulmány úgy véli, hogy a külföldi tőke szempontjából - tanulva a nem egyértelműen pozitív cseh ta­pasztalatokból - megfonto­landó, hogy indokolt-e a priva­tizációban a szétosztásos mód­szerek további bővítése. A már kibocsátott kárpótlási jegyek felszívása is problematikus le­het, feleslegesnek tűnik tehát a belföldi kereslet élénkítésére újabb készpénz helyettesítők bevezetése. Törvény kell a környezetvédelemre Azonnali radikális környezeti intézkedéseknek nincs realitása - mondta Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfejlesztési njiniszter az MTI érdeklődé­sére. Elsőként a törvényi hátte­ret kell megteremteni, illetve a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vevő gazdasági gyakorlatot szorgalmazni. Az erőket egyelőre a törvényalkotó munka gyorsítására kell kon­centrálni. Baja Ferenc el­mondta: amíg nincs törvényi háttér, nehéz intézkedni. Ah­hoz, hogy konkrét környezeti lépésekben megjelenjen az új tárca a lakosság előtt, törvényi felhatalmazás szükséges a Par­lamenttől. Dévényi Sándor: Pro Architectura-díj Két rangos elismerés is fémjelzi Pécs építészművészetét kon egy fadoboz, abba zárva pi­hen a televízió. Csak este lehet kinyitni, mert napközben néhá- nyan szívesen szétszerelnék. A többi háló kissé nagyobb alapte­rületű, de tíz-tizenkét ágy mindegyikben van. Családi ház jellegű épületsort terveznének, ahol kétágyas szobákat lehetne kialakítani, de nincs pénz. Pedig például a szexuális problémákat így nagyon nehéz kezelni. Nyá­ron még csak-csak kijárnak a kukoricásba a párok, de télen igen nagy a feszültség, minden­naposak a veszekedések. Hogy igazán rehabilitációs intézet lehessen, szükség lenne tanműhelyekre, tankonyhára, szakemberekre, hogy sok min­dent megtaníthassanak. Ennek hiányában van olyan, aki már 34 éve kefét köt. így csupán kü­lönböző szabadidős programo­kat tudnak létrehozni, szakkö­röket a képzőművészet, a szín­játszás vagy a sport kedvelői­nek. Országos versenyeken na­gyon szép eredményeket értek már el. Az intézményben a gondozottak takarítanak, dol­goznak a saját konyhakertben, állatokat nevelnek, kukoricát termesztenek. * Molványhíd csodálatos parkja rejtekében áll az egykori gyönyörű kastélyépületet. Ma már a szépség csak nyomokban fedezhető fel, az épület az enyé­szeté. Belül rend van és tiszta­ság, de a szegénység átsüt a be­ázott falakon, a megsüllyedt padlóburkolaton, az ötvenes évek hangulatát árasztó bútoro­kon. A társalgó falán egy Csontváry és egy Brueghel rep­rodukció, a szekrény tetején egy tucatnyi bekeretezett fest­mény, a gondozottak alkotásai. Most érkeztek vissza egy kiállí­tásról, némelyikük az olasz fu­turista festészetet megszégye­nítő színvonalú alkotás. A nyi­tott ajtón át idelátszik a gyö­nyörű kútház, kicsit odébb, a fűben hever a két szárnyas kő­oroszlán, testük teljesen épnek tűnik, csak szétmállott fejük néz tanácstalanul a körülöttük lévő világra. Cseri László tértől. A környék házai tele vannak lappangó középkori em­lékekkel, a beépítés vonala is egy előző kor térszerkezetét őrzi. A környezet, és a bontás során talált falmaradvány adta meg az épület alapgondolatát. Egy olyan házat tervezni, amely a mai kor színvonalát nyújtva is betekintést nyújt a város, g vá­rosrész történelmébe. Ilyen el­képzelés szülte az épület belső­jébe belátni engedő törésvonalat a homlokzaton, a középkori em­lékek hiányát példázó gótikus jegyeket hordozó belső udvar, illetve azt a kezdeményezést, hogy bemutassuk a bontás során talált 650 éves falmaradványt, a rekonstruált középkori meny- nyezetet. Az épülettel ismer­kedő, a díjat elbíráló zsűri külön kiemelte a kivitelezés magas színvonalát. Ezért is szeretném megemlíteni, hogy bár én kap­tam, az elismerés szól a társter­vezőknek és az építőknek is.-Az ön nevét már számos Pécshez, Dunántúlhoz, az egész országhoz flíződő munka fém­jelzi. Most min dolgozik?- Az elmúlt időszak két nagy, országos jelentőségű munka be­fejezésével telt. Az EXPO épí­tészeti bizottságának tagjaként részese lehettem a világkiállítás építészeti arculat-kialakításá­nak. Ennek keretében munka­társaimmal röviddel ezelőtt fe­jeztük be a lágymányosi Duna-híd hídfőinek kivitelezési terveit, valamint az EXPO vi­galmi (szórakoztató) negyedé­nek tervdokumentációját. Ami Baranyát, Pécset illeti, itt né­hány családiház tervein dolgo­zom, és bízom benne, hogy ter­veim alapján rövidesen meg­kezdődhet a Hal téri üzletház kivitelezése. Kaszás E. van két vállalattal: a Fővárosi Kefe és Seprűgyártóval és a Fő­városi Kézműipari Vállalat Barcsi Gyáregységével. A munkaidő elvileg 8 óra, de két óra szünet közbeiktatásával va­lójában 6 órát dolgoznak na­ponta. A kefegyártók teljesít­ménybérben dolgoznak, 1500- 9000 forintot keresnek tisztán, a tollfosztók, szőnyegszövők és drótmentők órabérben, 5814 fo­rint a havi keresetük. Ehhez adódik hozzá esetenként a rok­kant járadék vagy a családi pót­lék. A teljes keresetből havonta levonják a 6200 forintos gondo­zási díjat. Ha valakinek a jöve­delme ezt nem éri el, a közgyű­lés határoz a gondozási díj nagyságáról. 1480 forint zseb­pénznek azonban minden eset­ben meg kell maradnia szemé­lyes szükségletre, ezt a pénzt el­számolási kötelezettség nélkül lehet elkölteni a büfében vagy kimenőn. A maradék pénz névre szóló OTP takarékbetét­könyvbe kerül, ebből tavasszal és ősszel vásárolnak ruhát, pon­tosabban az intézet által biztosí­tott ruházaton túli luxusigénye­ket elégítik ki, vagy műszaki cikkeket vásárolhatnak, mind­ezeket szigorúan számla ellené­ben. Évente egyszer önkéntes, önköltséges üdültetésen is részt lehet venni, kísérettel. Sok esetben a pénz így sem fogy el, hanem gyűlik évtizede­ken keresztül, van akinek két­százezer forintja is van a taka­rékban, de van olyan is, aki egymillióval rendelkezik. Né­mely szülő ezt kihasználva, kéri a gondozás megszüntetését, majd a pénz elköltése után a gyermek visszakerül az inté­zetbe. Jelenleg öt ilyen kérelem vár a sorára; a vezetőnő szerint ez ellen úgy lehet védekezni, hogy 6 hónap adaptációs sza­badságra küldik a gondozottat, addig természetesen a takarék- betéthez nem lehet hozzányúlni. Utána azonban ennek már semmi akadálya. A vezetőnő szerint zárolni kellene a taka­A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium Pro Architectura-díját kapta a na­pokban Dévényi Sándor pécsi építész, a megyeszékhely Mun­kácsy utca 9. alatti épület terve­zőmunkájáért. Ugyanezen a fó­rumon hasonló elismerésben ré­szesült Luchesi Ottó budapesti építész, akinek nevéhez a POTE Nephrologiai Központjának tervei fűződnek. A kitüntető dí­jak kapcsán Dévényi Sándor nyilatkozott lapunknak.- A személyes örömömön túl feltétlenül jó érzéssel tölt el, hogy két pécsi épület is a díja­zottak között található. Egy év­ben ugyanis országosan 4-5 ilyen elismerést szoktak adni, és az, hogy ebből idén kettőnek pécsi kötődése van, minden­képpen jellemzi a város épí­tészművészeti színvonalát.- Ön korábban Ybl-díjat ka­pott a pécsi belváros rekonst­rukciójához kapcsolódó munká­jáért. Emellett milyen értékű a mostani elismerés?- Szakmai körökben a két díj teljességgel egyenértékű, mégis van némi különbség közöttük. Ybl-díjat az életművéért, vagy egy hosszabb ideig tartó mun­káért kaphat az ember, míg a Pro Architectura elismerést egy-egy épület megtervezésé­ért, vagyis egyszeri teljesítmé­nyért adományoznak. Ám min­dettől eltekintve számomra egy­formán kedves mindkét kitünte­tés. Annál is inkább, mivel a mai világban egyre nehezebb az új kapcsolatok kialakítása, és az ember társadalmi megítélésé­ben szükség van az ilyen bizo­nyítványokra.- Pécs, Munkácsy utca 9. Ké­rem mutassa be az épületet a tervező építész szemével!- Egy bontás utáni foghíj be­építéséről van szó Pécs belváro­sában, az épület mindössze négy háznyira van a Széchenyi A díjazott ház Pécsett, a Munkácsy utcában Fotó: Szundi György Szárnyas oroszlánok Értelmi fogyatékosok Turbékpusztán és Molványhídon A Szigetvártól északra fekvő Turbékpuszta és a nyugatra, a Dobsza felé vezető út mentén lévő Molványhíd a szokványos térképeken nem található. Ami a két, viszonylag távol eső he­lyet összekapcsolja, az az, hogy egy intézmény két egysége ta­lálható itt: a Baranya Megyei Közgyűlés Értelmi Fogyatéko­sok Rehabilitációs Intézménye. Molványhídon valamikor csak nők, Turbékpusztán csak férfiak voltak, később aztán ezt a merev kategorizálást feloldot­ták. Az intézet kezdetekkor or­szágos, később megyei majd városi lett, két évvel ezelőtt is­mét a megyéhez csatolták, s a folyamatnak feltehetően még nincs vége. * Dr. Benkő Kónya Józsefné in­tézetvezető elmondta, hogy az értelmi fogyatékosságot egy bi­zottság állapítja meg még az ál­talános iskola megkezdése előtt. A gyerekek ezután kisegítő is­kolákba vagy speciális osztá­lyokba mehetnek. A nyolc osz­tály elvégzése után lehetőség van a megyében kétéves to­vábbképző tagozat elvégzésére is Pécsváradon. A fogyatékos gyerekek 16 éves korukig tan­kötelesek, utána beutaló határo­zattal kerülhetnek Turbékpusz- tára vagy Molványhídra az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok, illetve, a munka­alkalmassági vizsgálat eredmé­nyeképpen Mozsgóra az ápo­lásra szorulók, Helesfára az el­mebetegek. Turbékon és Molványhídon addig maradhatnak, amíg mun­kavégzésre alkalmasak, a leg­idősebb jelenleg 52 éves. Innen, állapotuknak megfelelően va­lamelyik intézetbe, de akár haza is kerülhetnek, vagy, mint há­rom esetben előfordult, önálló életet is kezdhetnek. Az itt la­kók kötelesek munkát végezni, egyéni munkaszerződésük is rékbetétkönyvet annyi időre, amennyi idő alatt összegyűlt a pénz, s a szülőt el kellene szá­moltatni a felhasználásról. * Az intézet két egységében je­lenleg 75-75 gondozott lakik, amely igen nagy zsúfoltságot eredményez, s mindig vannak sorbanállók, akik bebocsátásra várnak. Öt pedagógus, húsz ápoló- és gondozónő, valamint két családorvos gondoskodik róluk. A pszichiáterekkel vi­szont gond van, nem szívesen járnak ki, keveslik az intézet ál­tal felajánlott 5000 forintot, amelyért havonta nyolc alka­lommal kell kijárni Szigetvár­ról, de ennél többet nem tudnak fizetni. A megoldás főállású pszichiáter lenne, aki a megye több intézményét is ellátná, hi­szen másutt is hasonló gondok­kal küszködnek. A turbéki régi kastélyépület és a körülötte épült kiegészítő épületek nagyjából kielégítő ál­lapotúak. A hálók azonban na­gyon szűkösek, az egyik ötször öt méteres, sötét helyiségben tíz ágy, egy nagyméretű cserép­kályha egy kis asztalka és egy sámli zsúfolódik össze. A sa­rokban, falra erősített konzolo­Készülnek a kefék a molványhídi műhelyben

Next

/
Thumbnails
Contents