Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-14 / 192. szám

12 üj Dunántúli napin Vállalkozások - Üzlet 1994. július 14., csütörtök Már csak kétévente csináltatnak új gyógycipőt Dobos Sándor ortopéd cipész A város peremén egy eldu­gott kis utcában dolgozik Dobos Sándor ortopéd cipész. Az apró műhelyben hihetetlen mennyi minden elfér. Amerre a szem el­lát új és régi cipők sorakoznak egymás mellett. Az ajtó fölé szerelt kis harang szavára egy leányka érkezik. Kedvesen tu­dakolja, hogy kit keresek. A fe­leség elnézést kér, de a férjét a szomszédba hívták. Végszóra belép a családfő. Még egy kis türelmet kér, mert az építkezé­sen dolgozó ácsok szerszámát gyorsan meg kell éleznie.- Több, mint tíz éve váltot­tam ki az ipart - mondja Dobos Sándor, miközben kedvesen mosolyog. - Orthopéd műsze­részként szerettem volna dol­gozni, de ahhoz annyiféle enge­dély kellett volna, hogy azt nem tudtam vállalni. A cipész mű­helyre egyszerű volt minden. Az első szakmáját Pécsett az 508-as Szakmunkásképző Inté­zetben szerezte. A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet Rákóczi úti méretes és ortopéd­részlegében dolgozott. Később pályát változtatott, a fémszak­mában helyezkedett el. Ismét váltott és Budapestre ment, az Országos Rehabilitációs Inté­zetben kitanulta a mechanikai műszerész szakmát. Visszajött Pécsre, és a Gyógyászati Se­gédeszközök gyárában lett mű­szerész. Amikor vállalkozó lett, a szüleinél dolgozott Újhegyen. 1987-ben, amikor megvették a házat nyitotta meg a jelenlegi műhelyét. Tanulója is van, a mostani első éves, a feleségé­nek a testvére. Nagyobbik lánya a bőrruházati ipari szakközépis­kolába jár, mert onnan talán jobbak az elhelyezkedési esé­lyei. Átképzéssel lehet bőr­díszműves, kesztyűs, cipőfelső­rész-készítő, de akár a textiles szakmák közül is választhat.- Munkám az mindig van, ha nem csináltatnak új gyógycipőt, akkor hoznak másikat javíttatni. Nem csinálok térítvényes lábbe­liket, mert nem kötöttem szer­ződést a társadalombiztosítás­sal, ugyanis az olyan adminiszt­rációval járna, hogy egy embert kellene felvennem, aki csak azt csinálná. Ezt nem engedhetem meg magamnak. Csak készpén­zért csinálok cipőket, de ennek a nagy előnye az, hogy szabad vagyok, mert a megrendelő az első, és nem a vény. Egyénileg választhat fazont, és ha tízszer kijön, annyiszor igazítom utána a cipőt, amíg igazán jó és ké­nyelmes nem lesz. Új gyógyci­pőt egyre kevesebbet csináltat­nak, amíg lehet inkább a régit javíttatják. Férfi létére sokszor ül varrógéphez műhelyében Dobos Sándor cipész Fotó: Müller Andrea A PIV Kft.-vel Klagenfurtba Röviddel az idei, jubileumi Pécs Expó eredményes lezárása után máris újabb nemzetközi ki­állítási részvételt szervez a régió vállalkozói számára a Pécsi Ipari Vásár Kft. Klagenfurtban idén augusz­tusban rendezik a 61. nemzet­közi vásárt. A nagy múltú vásár- központban a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztéri­umának jelentős támogatásával szervez önálló magyar termék- bemutatót a PIV Kft. Az üzleti lehetőség azért is érdekes, mert a mögöttünk álló Pécs Expón is élénk osztrák érdeklődés nyilvá­nult meg térségünk gazdasága iránt. Az augusztus 13-21-ig tartó Klagenfurti Nemzetközi Vásárra július 25-ig lehet jelent­kezni a PIV Kft-nél (Pécs, Szé­chenyi tér 9. telefon: 72/ 315-653, fax: 72/ 310-465), ahol mindenki részletes tájékoztatást kaphat a kedvezményes részvé­tel feltételeiről. Kölcsönök ezentúl drágábban Vevőre vár Hitelkamat-változások a jegybanki Amióta a hitelfelvételi lehe­tőségekről szóló rovatunk el­indult, arra törekedtünk, hogy kimerítő és a lehető legponto­sabb információkat nyújtsuk. Ennek szellemében annak el­lenére, hogy a hitelek többsége változó kamatozású, mi min­dig pontos számokkal kifejezve jelöltük a kamat mértékét az egyes hiteleknél. A változó kamatozás lényege azonban éppen abban van, hogy ezek a számok nem állandó értékek. Időnként megváltozhatnak. Ez a helyzet állt elő most, miután a Magyar Nemzeti Bank mó­dosította a jegybanki alapka­matot és számos más, a refi­nanszírozás költségeit befolyá­soló kamatának mértékét. A jegybanki alapkamat 1994. június 22-ről 25 százalékra emelkedett, vagyis 3 százalék- ponttal magasabb éves kamattal kell számolni azoknál a hitelek­nél, amelyek kamatozása a jegybanki alapkamat mértéké­ben van meghatározva. A ka­matemelés természetesen nem­csak ezeket a hiteleket érinti majd, hanem kisebb-nagyobb mértékben érvényesülni fog a kereskedelmi bankok saját for­rású hiteleinél is, hiszen a ban­kok azokat a forrásköltségeik­hez kénytelenek igazítani. A hiány és a deficit a kamatemelés fő okai A hitelei után kamatot fi­zető adóst ugyan megnyug­Tőzsdére kerülő hazai cégek Bár az Állami Vagyo­nügynökség a tőzsde szere­pének erősítésére törekszik a privatizációban, a cégek többsége azonban ma még nem érett a tőzsdei beveze­tésre. Ezért az ÁVÜ vezetése már azt is jó eredménynek tartaná, ha idén legalább 4 társaság tőzsdére kerülhetne a tervezett 14-ből. A tervek szerint idén a Bácsalmási Ag­rár Rt., a Budapesti Közért Rt., a Budapesti Élelmiszer- kereskedelmi Rt., a Hajdú­sági Sütödék Rt., valamint a Pannongabona Rt. részvény- csomagjai kerülnének az ÁVÜ kárpótlási jegyes kíná­latába. Jövőre az első félév­ben kerülhet sor az Eravis Rt., a Pannónai Szálloda Rt., a Hungar Hotels Rt., az Ori­ent Rt., a Budapesti Dohány- fermentáló Rt., a Bakony Fü- szért Rt., az MMG Automa­tika Művek Rt., a Pannónia Sörgyár Rt. és a Magyar Ká­belművek Rt. részvénycso­magjainak felajánlására. tatni nem lehet ilyen esetben, mégis röviden nem árt fel­idézni, hogy miért következett be ez a kamatemelkedés. A jegybank vezetőinek indok­lása szerint az ország pénz­ügyi egyensúlyának megőr­zése érdekében volt szükség erre a lépésre, miután már az elmúlt év végén is jelentős de­ficit alakult ki a magyar fize­tési mérlegben, s ez a folya­mat nem állt meg. Növekvő behozatal, csökkenő kivitel A deficit kialakulásának oka elsősorban az export csökkenése és az import nö­vekedése volt. Ezt némileg mérsékelte az országba beér­kező működő tőke, azonban semlegesíteni teljesen még­sem tudta. Márpedig ebben az esetben ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja nemzetközi fizetési kötelezettségeit, bele­értve a vállalati - devizában keletkező - kötelezettségek teljesítését is, devizára van szükség. Ennek pedig, más forrás nem lévén, az egyetlen módja a külföldi hitelfelvétel lenne. Idén, az év első felében élénkülés volt megfigyelhető a beruházások és a fogyasztás terén; nőtt a vállalatok hitel- felvétele és a szükségesnél ki­sebb mértékben emelkedtek a lakossági megtakarítások. Ösztönözni a megtakarításokat A belföldi megtakarítások ösztönzése szolgálhatja csak a költségvetési hiány belföldi finanszírozását, s ha a hiányra nem nyújtanak fedezetet a megtakarítások, akkor vagy külföldi hitelt kell felvenni, vagy fedezet nélküli pénzt kellene kinyomtatni. A fede­zetnélküli pénz az infláció gyors emelkedését jelentené, amit mindenki szeretne elke­rülni, de a további külföldi el­adósodás sem járható út. így ebben a helyzetben az egyet­len megoldás a kamatemelés, ami ösztönzi a megtakarításo­kat. Ezzel együtt az állami ki­adások csökkentését is el kell érni, hogy a költségvetési hi­ány legalább is mérséklődjön. E rövid és vázlatos magya­rázat után vegyük sorra, hogy miként változtak - a bankok­ról szóló cikksorozatban - az általunk ismertetett hitelek kamatai. Maradt az E-hitel és az MRP-hitel kamata Először is kivételként kell említeni az Egzisztencia és az MRP-hitelt. A jegybanki ka­matemelésektől függetlenül az Egzisztencia-hitel és részletfi­zetési kedvezmény kamata to­vábbra is 7 százalék marad. Pontosabban a jegybank által felszámított refinanszírozási kamat ebben a konstrukcióban 3 százalék, amire még további 4 százalékot számíthatnak fel, egyrészt a kereskedelmi banki kamatrés, másrészt a hitelbiz­tosítás költségei címén. A Munkavállalói Résztulajdo­nosi Program segítésére beve­zetett MRP-hitel kamata is ez­zel megegyező és változatlan, vagyis szintén 7 százalék. E két hitelen kívül az összes kedvezményes kamatozású hi­telfajta kamatai emelkednek. Mikro-hitel Bizonyos szempontból to­vábbi kivételt jelent a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány Mikro-hitel konstrukci­ója is, amelynek kamatai ugyan szintén a jegybanki re­finanszírozási kamathoz al­kalmazkodnak, azonban a hi­telnyújtást követően mértékük nem változik. így azok, akik eddig részesültek ilyen hitel­ben, továbbra is az évi 22 szá­zalékos kamatot fizetik a hite­lük után, de akik június 15-e után veszik igénybe a Mikro-hitelt, azoknak már évi 25 százalékos kamatot kell fi­zetniük. Világbanki hitelek Emelkedik a világbanki hi­telek kamata is. Ezek közül a termékpiac-fejlesztési hitelt, a harmadik ipari szerkezet-átal- kító programhoz kapcsolódó hitelkonstrukciót, valamint az integrált mezőgazdasági ex­portprogramot ismertettük. Mindhárom hitelkonstrukció­nál a fizetendő kamat a jegy­banki alapkamathoz igazodik, arra a kereskedelmi bankok 1,5-6 százalékos kamatrést számítanak fel. így ezen hite­leknél az eddigi 24-28 száza­lékos kamat most 26,5-31 szá­zalékra emelkedik. Mindez természetesen csak a forintban felvett hitelekre érvényes. EBRD-hitelek Szintén a jegybanki alap­kamat a mérvadó az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hiteleire. Ide tartozik az EBRD által a mezőgazdasági vállalkozóknak biztosított hi­tel, valamint az EBRD úgyne­vezett APEX fejlesztési hitele, amely a turizmus, az ipar, az élelmiszeripar, illetve az ipari szolgáltatások fejjesztését szolgálja. Ezeknél a hiteleknél a kamat mértéke a jegybanki alapkamat, amelyre 5 százalé­kot meg nem haladó kamatrést alkalmazhatnak a kereske­delmi bankok. Ennek megfele­kamatemelést követően lően a 3 százalékos jegybanki alapkamatemelést követően a hitelek kamatai elérhetik a 29 százalékot is. Japán hitel A japán forrású vállalkozó hitel és a hozzá tartozó MNB-hitel kamata a jegy­banki alapkamat 75 százaléka, amelyre a kereskedelmi ban­kok 2 százalékos kamatrést, il­letve 1 százalékos egyszeri kezelési költséget számíthat­nak fel. Ebből következően a japán hitel kamata a jelenlegi 16.5 százalékról 18,75 száza­lékra nő. Erre' számíthatják még fel az említett kamatrést, illetve kezelési költséget a ke­reskedelmi bankok. Ennek megfelelően a japán hitelt ter­helő teljes kamatteher elérheti a 21 százalékot is. Start-hitel Hasonló konstrukcióban alakul ki a német Start-hitel kamata is. Ez az alapvetően a kezdő vállalkozások finanszí­rozását szolgáló hitel is a jegybanki alapkamat 75 száza­lékának megfelelő kamatozás­sal működik. Ennek megfele­lően a Start-hitel kamata is 16.5 százalékról 18,75 száza­lékra, illetve az ennél alkal­mazott 2 százalékos kamatrést is figyelembe véve, mintegy 21 százalékra emelkedik. Országhitelek Az országhitelek esetében - amennyiben azokat forintban vették fel - szintén a jegy­banki alapkamat az irányadó. Ezeknél általában a kereske­delmi bankok határozzák meg a kamatrést és gyakran olyan kamatjellegű költségek is rá­tevődnek a hitelekre, mint a kötelező hitelbiztosítás vagy a folyósítás különdíja. Soroza­tunkban részletesen ismertet­tük az olasz, a finn, az auszt­rál, a svéd, a norvég, a kana­dai és a francia hitelt. A kamat mértéke tehát ezeknél a hite­leknél is a felemelt 25 %-os jegybanki alapkamatról indul, amelyre rá kell számítani a kereskedelmi bankok általá­ban 2 %-ban rögzített kamat­rését és a hitelre rakodó to­vábbi költségeket. Ezzel az országhiteleknek a kamatterhe is megközelíti a 30 százalékot. Felszámolási hitel és kamatkedvezmény Kissé bonyolultabb a hely­zet a felszámolási hitel és ka­matkedvezmény esetében. A Kisvállalkozói Garancia Alap által nyújtott támogatás mér­téke a kérelem benyújtásakor érvényes jegybanki alapka­mathoz igazodik és 5 évre szól. A hitel futamidejének első évében a kamattámogatás a jegybanki alapkamat 70 %-a, az utána következő 4 év­ben pedig évente csökken. A második évben az alapkamat­nak 56, a harmadikban 42, a negyedikben 28, az ötödikben pedig 14 százaléka a támoga­tás. A hiteltartozásra vetítve, 25 százalékos jegybanki alap­kamatot figyelembe véve, kamattámogatás mértéke az első évben 17,5 százalék, a második évben 14 százalék, a harmadikban 10,5 százalék. A kamatemelés élőt felvett hite­lek esetében azonban a támo­gatás mértéke az akkor meg­határozott százalékok szerint jár, vagyis továbbra is az első évben 15,4 százalék, a máso­dikban 12,3 százalék, a har­madikban 9,2 százalék, a ne­gyedikben 6,2 százalék, az ötödikben pedig 3,1 százalék. Azoknak a kamatterhe, akik esetleg a kamatemelés előtt vették fel ezt a hitelt, növe­kedni fog mintegy 2 százalék- ponttal, mivel a kereskedelmi bankok saját kamataikat előre­láthatólag ilyen mértékben emelik meg. Azok valóságos kamatterhe, akik az alapka­mat-emelést követően veszik fel a hitelt, csupán néhány ti­zed százalékkal tér majd el az előzőekben kalkulált értéktől. Nagy valószínűséggel ebből a hitelfajtából még senki sem tudott hitelhez jutni június 15-e előtt, mivel az egész konstrukciót csak májusban hirdették meg. A kamatemelés a devizahiteleket nem érinti Mindazon hiteleknél, ame­lyeket devizában is felvehet­nek a vállalkozók, más a ka­matozás akkor, ha forintban, vagy ha devizában veszik fel. A devizában felvett hitelek kamata független a magyar jegybank által meghatározott alapkamattól, hiszen azokat nem forintban, hanem devizá­ban kell törleszteni is. Ezért is rögzítik azok kamatainak mér­tékét általában valamilyen nemzetközi irányadó kamat­lábhoz. Akiknek bevételei azonban nagyrészt nem devi­zában keletkeznek, mégiscsak komoly tehernövekedéssel kell számolniuk a forint leér­tékelése esetén. Azzal együtt, hogy a devizában meghatáro­zott kamatok általában 10 szá­zalék körül, illetve ez alatt mozognak, az éves kamatteher - a leértékeléseket is figye­lembe véve - forintban az utóbbi években meghaladta a jegybanki alapkamat mérté­két. (ÁVÜ) Nyüt pályázat útján kínálja megvételre a Mecsek-Mobil Au­tóalkatrész Kereskedelmi Kfit.-ben meglévő 10,2 millió fo­rintos üzletrészét az ÁVÜ Keres­kedelmi Privatizációs Igazgató­sága. A pályázatot - beadási határ­idő: augusztus 26. - versenytár­gyalás nélkül, a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázó nyerheti meg. A vásárláshoz Egzisztencia-hitel és kamattal növelt értékű kárpótlási jegy igénybe vehető. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mel­lékletünk jelen oldalát első­sorban az újonnan vállalko­zók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklámlehetőség, és az általa nyújtott gazdasági információk, kéijük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költ­ségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vál­lalkozások - Üzlet” mellékle­tünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mel­lett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingveze­tőnket, Baranyai Józsefnél. (Telefonja: 415-000/160-as mellék.) Munkatársunk segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságírót és fotoriportert biz­tosít. * Oldalaink megírásában közreműködtek: Békéssy Gábor Kaszás Endre Mészáros Endre Szalai Kornélia A „Vállalkozások - Üzlet,, oldalainkkal legközelebb július 28-án jelentkezünk

Next

/
Thumbnails
Contents