Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-13 / 191. szám
1994. július 13., szerda A mai nap új Dunántúli napló 5 Egy gazdag szegény vár Siklóson A földön heverő rozsdás dobozban szemét lapul, a fű piszkos. Az embernek megsajdul a szíve egy percre, hogy a siklósi vár környezetéről József Attila külváros-képe jut eszébe. Aztán mikor tovább megy, föl a hídon a portásfülkéig és beszélgetésbe elegyedik az ott ülő hölggyel, visszatér az életkedve. Mert vá- ralapomlás ide, gazdátlanság oda, azért idén föllendült a turizmus:-Nem igaz, hogy bezártunk volna - tiltakozik a hölgy. - Nyitva voltunk télen is, és nyitva vagyunk egész nyáron. Jobb napokon 1200-an is megfordultak itt már az idén, tegnap például 400-an jöttek. Az udvarban egy német csoportnak magyaráz az idegenvezető, az öt nyelvű vártörténeti tábla előtt. Megtudható ezekből, hogy ép 700 éve tett először említést a várról egy oklevél. Azt viszont nem árulják el a dokumentumok, hogy a 31 éve e műemlékben forgatott Tenkes kapitányát három évtizede mutatta be a tévé. A börtön idén újra a nyilvánosság elé tárja évszázados, kopott, falait. Jobboldalt négyféle kiállítást barangolok be a turistákkal, a pincebeli kövek, a földszinti kesztyűgyári magán- gyűjtemény megtekintésén át, a három emeleti kiállításig. A kápolnában Benyovszky Móric hamvaianak emléktábláján fillérhalom hever.- Kár ezért a várért - mondja egy fiatalasszony. - Olvastam, hogy pusztul. Pedig nagyon gazdag, és már a fiam is látta a Tenkes kapitányát. .. Az egyik dolgozó a cserepekre mutat: nézzen csak, ott lógnak a csatornánál, mi lesz ha lepotyognak? A déli kiállító teremből kihajolva egy pillanatra kikerekednek a turisták szemei a várfal és a kerítés közti dzsungelt látva. Arról talán nem is hallottak, hogy a déli bástya alapzata mögött pár hónapja megindult az omlás, és bizonyára azt sem tudják, a városnak sikerült kieszközölnie a gyors intézkedést. Hogy hamarosan újra jönnek szakemberek felmérni a műemlék állapotát, és hogy a várat decemberig a város kezeli, mely szíve szerint rég rendbe tetette volna, pénztárcája szerint viszont semmit nem tud tenni. Egy órájukba telt, míg mindent megnéztek, mondja a fiatalasszony. Lefelé szaladva a lejtőn nemcsak fia szeme csillog, ő sem néz már le a rozsdás fűre, talán ő is mást lát, mert másra emlékszik. Sz. A. Jobb napokon 1200-an is megfordulnak a várban Fotó: Löffler Ki ne ismerné Déry Tibor „Képzelt riportját”? talán huszonévesen vettük először a kezünkbe, de felnőtten is újra-újra olvassuk. Pécsett tévéjátékot készítenek a műből Hegyi Barbara és Cserhalmi György főszereplésével. Fotó: Müller Képzelt riport Megnyílt a Mecsek útj'a A használatért fizetni kell Francia kapcsolat A Strasbourgban működő Kelet-Nyugati Platform munkatársai tegnap Pécsett megbeszéléseket folytattak a Pécsi Ipartestületben arról, hogy milyen módon tudják segíteni a megalakuló Kézműves Kamara munkáját. A már meglévő vállalkozói kapcsolatok körét is bővíteni kívánják, újabb szakmákkal, valamint a vállalkozói központokat és a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központot is szeretnék bekapcsolni a munkába. A Kisvállalkozás-fejlesztési Központban Isabelle Oger, a Platform képviselője a Pécsett és Baranyát bemutató négy nyelvű kiadványról tárgyalt, amihez a strasbourgiak jelentős anyagi támogatást nyújtottak. Mától engedélyezi a Mecseki Erdészeti Rt. kárászi és pécsvá- radi erdészete eddig sorompóval zárt üzemi útjainak használatát a hegy legszebb részén, a Keleti-Mecsekben. A használatért azonban fizetni kell: a motor után 60, a személyautóért 100, a mikrobuszért és a buszért 300, a teherautóért pedig 500 forintot naponta, egyszeri belépésért. Az utóbbi jármű kivételével a többi esetében hetijegy is váltható, 500 forintért. Az érintett területen ingatlannal rendelkezők, illetve az ott gazdálkodó szervezetek ingatlanonként, illetve rendszámonként évente egy behajtási engedélyt kapnak, 100 forint ellenében. A jegyek a bejárati sorompóknál - Magyaregregy, Zo- bákpuszta, Pécsvárad - válthatók. Ezek hátlapján olvashatók az üzemi úton betartandó közlekedési szabályok. Ha nincs őr, a sorompók nyitva lesznek. Ugyancsak mától engedélyezi a pécsváradi erdészet a mecseknádasdi Vadász Csárda és a Trefort-puszta közötti út használatát, hasonló feltételekkel. A hegy legszebb vidékein át futnak az Erdészeti Rt. aszfaltozott üzemi útjai. Jóllehet, teljesen elzárva a terület soha nem volt, de az új szabályok révén minden bizonnyal több látogatója lesz a Keleti-Mecseknek, mint eddig. M. A. Tyúktolvajok, pincefeltörök Betöréssorozat - családi vállalkozásként Először a kutyákkal, majd a siklósi rendőrkapitányság vajszlói állomás munkatársaival gyűlt meg a bajuk azoknak a tolvajoknak, akik az elmúlt hét végén látogattak meg egy Sellye közeli tanyát. A rendőrök a tanya közelében négy kerékpárt találtak, később egy zsákot tyúkokkal, s kisvártatva az egyik bringa tulajdonosát is. A többiek másnap bementek a rendőrségre a kerékpárokért. Balszerencséjükre addig a rendőrök kiderítették, hogy a kétkerekűek közül is kettő lopott. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója eddigi fennállásának egyik legjelentősebb produkcióját forgatja ezen a héten. Déry Tibor és Presser Gábor „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című művét Biikkösdi László a Körzeti Stúdió rendezője és Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója dolgozta át. A műből kihagyták az amerikai motívumokat, és a ma is érvényes emberi konfliktusokra helyezték a hangsúlyt. A polgári erkölcs és a kábítószeresek világának ösz- szecsapását mutatják be. Bagossy László producer elmondta, hogy a forgatásnak valódi koncert ad keretet. A szekszárd melletti Csörge-tónál megrendezett IV. Rock Mara- tonon a színészek többször is eléneklik a tévéjáték zenei anyagát, amelyet több kamera vesz fel. A mű főszerepeit Cserhalmi György és Hegyi Barbara játssza. A főbb szerepekben Füsti Molnár Éva, Pásztor Edina, Stenczer Béla és Szalma Tamás lesznek láthatók. A tévéjátékot ugyan ősszel tervezik bemutatni, de az érdeklődők most csütörtökön is meghallgathatják a dalokat. Este kilenc órakor koncertszerű főpróbát tartanak Pécsett, a Szabadtéri Színpadon. A koncert bevételét a Horvát Színháznak ajánlják fel. U. G. Befejeződött a nyomozás a közelmúltban elfogott pincefel- törők ügyében, amelyet vádemelési javaslattal már elküldték az ügyészséghez. A siklósi lakhelyű betörőket - apát és fiát -, akiket többhetes megfigyelés után sikerült fülön csípni, 36 rendbeli lopással, illetve annak kísérletével gyanúsítják a rendőrök. A családi vállalkozásként indult betöréssorozat az elmúlt év novemberében kezdődött, az eltelt időszak alatt a két gyanúsított összesen 867 ezer forintos kárt okozott, amelyet a lefoglalások révén 480 ezer forintnyi érték szerencsére megtérült. A Villánytól Túronyig terjedő „beszerzési területen” eleinte gépkocsival, később kerékpáron, illetve gyalogosan dolgoztak a gyanúsítottak. A feltört pincékből elvittek bonbonos díszdoboztól kezdve a légpuskán, a rovarriasztón át a parabola-antennáig mindent. A kár 192 ezer forint, melyből 180 ezer forintnyi megkerült. A siklósi rendőrkapitányságon a tegnapi tájékoztatón elhangzott: a kora éjszakai órákban ügyködő betörőpáros nem minden esetben járt sikerrel, a pincetulajdonosok némelyike ugyanis felkészült. Kótány Felvételi ponthatárok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán az alábbi szakokon a követke- zőek a felvételi ponthatárok: magánének 16,5; zongora 17; hegedű 18; mélyhegedű 18; gordonka 18; gordon 18; gitár 18; fuvola 18; klarinét 18; kürt 17; harsona 17,5; ütőhangszer 17. A felvételi ponthatár megállapításakor 3 tényezőt vesznek figyelembe: a jelentkezők számát, az általuk elért eredményeket és a felvételi irányszámot. Aki a meghatározott ponthatárt elérte, azt fel kell venni, aki alatta van, azt nem lehet felvenni. Készül a magyar pavilon Elkezdődött az Expo ’96 magyar pavilonjának alapozása - mondta el Csekő Sándor, az Expo Iroda médiaigazgatója az MTI-nek. A kivitelező Vízép Mélyépítő Kft. pályázaton nyerte el a munkálatok elvégzésének jogát. A magyar pavilon alatt nagyméretű pince épül: itt lesz a garázs, valamint a leendő Műszaki Egyetem Építészkarának egy előadóterme és néhány más helyisége is. A tervek szerint a magyar pavilonra ráépül az építészkar épülete, a kupolából az egyetem aulája lesz és a körülötte lévő négy torony tartja majd az egyetem ötszintes épületét. A magyar pavilon az ütemterv szerint 1995 szeptemberének végéig készül el. Befejezték a „csipkeházas” városközpont építését Zalaegerszegen Csendes városfejlesztési ünnepet tartottak kedden Zalaegerszegen: átadták az új „csipkeházas” városközpont utolsó, több mint 1500 négyzetméter beépített területű tömbjét, az új üzletházat. Vadász György, Ybl-díjas építész - aki jelen volt az avatáson - és több várostervező munkatársa ezzel pontosan húsz évnyi munkára tette fel a koronát, ugyanis a zalai megyeszékhely négy hektárnyi belterületén két évtizeddel ezelőtt az ő tervei alapján kezdték meg az új városmag s vele együtt a Dísz tér kialakítását. Mindmáig összesen 460 változatos méretű lakás, csaknem száz különböző üzlet, kisáruház és több pénzintézet kapott helyet a Hild-érmet és a nemzetközi városépítészeti díjat is elnyert, új zalaegerszegi város- központban. 72 000 hektáron 1 177 246 aranykorona kelt el 20 000 új tulajdonos a Földrajzosok Svájcban Egy tanulmányút tapasztalatai (Folytatás az L oldalról) Az árverések során eddig az 1949 júniusa után elvett ingatlanok találtak gazdára, ami Baranyában 71 977 hektár földet jelent. Az 1 177 246 aranykoronáért közel 800 millió forint értékű kárpótlási jegyet, illetve földutalványt fizetett ki a közel 20 000 új tulajdonos. Az árak is igencsak ingado- zóak voltak, az 500 forintos aranykoronánkénti vételár jelentette a negatív rekordot. A felső határ a csillagos ég volt, 1 300 000 forintot is kínáltak egy hektárért, igaz a végén csak 0,01 hektárt vettek belőle. (Valószínűleg mesterségesen felvert árról van szó ebben az esetben.) Ez persze szélsőség, 70-80 000 forintos hektáronkénti vételár már magasnak volt mondható. Mint azt Hárshegyi Pétemé, a Baranya Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal árverési csoportvezetője elmondta, sikeresnek érzik az eddigi munkájukat, hiszen a törvény által előírt határidőket maradéktalanul betartották. Az, hogy most egy- ideig nem lesz árverés a megyében, korántsem jelenti azt, hogy nem dolgoznak. Elkészítik az eddigi árverésekről az elszámolást, s mivel ezt tételesen, minden egyes árverezett földdarabról külön el kell végezni, nem könnyű munka. Az adatokat számítógépre viszik, s minden területnél feltüntetik a helyrajzi számát, nagyságát, aranykorona-értékét, régi és új tulajdonosát. A hivatalnak figyelemmel kell kísérnie a peres ügyek kimenetelét, s lezárulásuk után azoknak a területeknek az árverését is le kell bonyolítaniuk. Ezek azonban augusztus 30. előtt nem kerülnek sorra. Emellett a következő nagy feladat az 1949 júniusa előtt elvett földek árverésének lebonyolítása. Ez Baranyában igen jelentős, hiszen ebbe a körbe tartoznak a volt zsidó és sváb tulajdonú inmegyében gatlanok. Jelzi ezt az is, hogy 275 000 aranykorona volt előzetesen a minimális igény, de végül csak 158 000 aranykorona lett kijelölve. Az állami gazdaságok földjei, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó területei és a tsz-ek ingyenes használatában levő állami földekből tevődik össze ez a 158 000 aranykorona. Ezek az árverések várhatóan csak szeptember-októberben kerülnek lebonyolításra, addig az előkészületein dolgozik a hivatal. A kijelölt területek felét ugyanis az adott községben lakóknak kell felajánlani. Annak, hogy másfél hónapig szünetelnek az árverések, az az oka, hogy elfogytak az első körben erre a célra kijelölt területek. Másképpen fogalmazva, a rá háruló munkát teljesítette a Baranya Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, s most az új feladatokra készülnek fel a hivatal dolgozói. Móczán Zoltán Tíznapos svájci tanulmányújáról tért haza kedden a Baranya Megyei Földrajztanárok Egyesületének mintegy harminc tagja. A Svájci Földrajz tanárok Szövetsége, mely szeretné, hogy a külföldi oktatók helyes képet alakítsanak ki országukról, hívta meg a magyar kollégákat, s egyben az utazás költségeinek felét is magára vállalta. Dr. Tóth József, a JPTE Általános Társadalomföldrajz Tanszékének vezetője is részt vett a szinte egész Svájcot körbejáró utazáson. Az élmények frissességével mesél az útról. „Liechtenstein felől léptünk az országba. Az első állomásunk Zürich volt, majd Baden következett. Itt egy multinacionális világcéget, az Asea Brown Boveryt tekintettük meg, s így egy napig részesei lehettünk egy gyáróriás működésének.” Aarauban a földrajzoktatás svájci módszereiből kaptak ízelítőt. Ez új tapasztalatok szerzésére nyújtott lehetőséget, annál is inkább, mivel a kirándulók több mint felét közép- és általános iskolai tanárok tették ki. Jónáhány hegyet is megmásztak. Egy kétezer méter magasan fekvő kis faluban megismerkedtek a hegyi emberek életével és a sajtkészítés tudományával. A közlekedés-hálózattal is, mellyel a svájciak képesek megoldani az országra oly jellemző átvonuló autó és kamionforgalmat, újdonságot jelentett. A frissen szerzett szakmai tapasztalatok közül a tanár úr elsősorban az új szemléletet emelte ki. „Az elmúlt ötven évben nálunk a földrajztanításnak is alkalmazkodnia kellett a mindenkori politikához. A tankönyvekben Svájcról csupán száraz, és nem is mindig a leglényegesebb adatok szerepeltek, ahelyett, hogy a „svájci- ság” mibenlétére, a tolerancia s a történelmi szempontból logikailag érthetetlen megmaradni tudásra fektették volna a hangsúlyt. Ez az amivel a tanulókat feltétlenül meg kell ismertetnünk.” A tanulmányúton egy filmező, fotózó testvérpár is részt vett. A Mánfai Miklós operatőr által forgatott filmet a Duna TV mutatja be a közeljövőben, amiből az egyesület is kap majd egy kópiát. Mánfai György pedig, aki a földrajz tanszék munkatársa, 50 tekercs diafilmet fényképezett el. Mindkét munka a földrajz oktatást teheti színesebbé. Az elkövetkező években remélhetőleg folytatódik a két egyesület közti kapcsolat kiépítése. Ha a svájci földrajztanárok között megfelelő számú érdeklődő akad, a Baranyai Földrajztanárok Egyesülete szívesen vállalja egy Magyar- országot bemutató utazás megszervezését. Velosy G.
