Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-12 / 190. szám

2 űj Dunántúli napló 1994. július 12., kedd 24 óra a nagyvilágban Bili Clinton tegnap feleségével Bonnba érkezett, ahol találkozott Roman Herzog német államfő­vel és annak feleségével, majd megbeszéléseket folytatott Helmut Kohl kancellárral Szorosabb német-amerikai együttműködés Médiaegyeztetés az ellenzékkel A televízió élére Horváth Ádámot javasolják Arafat visszatér Gázába Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke vasárnap éjjel tuniszi sajtóértekezletén bejelentette, hogy hétfőn végleg visszatér Gázába. Igen zsúfolt program várja őt az autonómiát irányító Palesztin Hatóság élén a kör­zetben, amely, mint mondta, az éhínség szélén áll, infrastruktú­rája teljesen lepusztult, és 58 százalékos a munkanélküliség. A palesztin vezető ezúttal is sürgette a nemzetközi segítsé­get, mondván, hogy anélkül a béke veszélybe kerül. „Nagyon kevés ígéret valósult meg eddig, és ez a palesztin hatóságot sú­lyos helyzetbe hozza” - jelen­tette ki. Megerősítette, hogy el­tökélt szándéka szabad válasz­tásokat rendezni a palesztin te­rületeken, bár időpontot nem je­lölt meg. A választások meg­rendezéséhez Jimmy Carter volt amerikai elnök segítségét kérte. Ami a palesztin ellenzéket illeti, Arafat annyit mondott, hogy közvetett kapcsolatban áll szer­vezeteivel, közöttük a Hamász iszlám fundamentalista mozga­lommal. A PFSZ első embere utalt arra, hogy felesége, Szuha ez alkalommal vele megy Gá­zába. O Moszkva: Borisz Jelcin orosz elnök, aki vasárnap este hazaérkezett Moszkvába, elé­gedetten nyilatkozott a Hetek nápolyi csúcstalálkozóján való részvételéről. Az Osztankino te­levíziós tájékoztató ügynökség­nek még az olasz városban adott interjújában Jelcin „elégedetten nyugtázta, miképpen viszo­nyulnak az emberek és államfők mindenekelőtt az erős Oroszor­szághoz, ahol az emberek annyi mindent kiálltak és tettek mos­tanában”. Az orosz államfőt megelégedéssel töltötte el, hogy Nápolyban senki sem vonta két­ségbe: Oroszországban nem lesz visszarendeződés. Jelcin hangsúlyozta, hogy Nápolyban elismerték Oroszországnak a többi nagy állammal egyenjogú belépését a világközösségbe. O Tokió: Hétfőn az észak-ko­reai egyesítési bizottság elnöke arról értesítette dél-koreai part­nerét, hogy Phenjan - Kim ír Szén halála miatt - elhalasztotta a Korea-közi csúcstalálkozót. A levélben nincs szó arról, mikor rendeznék meg új észak-koreai vezető részvételével a törté­nelmi találkozót, amelyet erede­tileg július 25-27-re tűztek ki. Phenjan ezzel a levéllel első íz­ben vette föl a kapcsolatot Szö­ullal, amit örvendetes tényként értelmeznek a megfigyelők. Phenjan a nukleáris létesítmé­nyekről - illetve az Egyesült Ál­lamokhoz fűződő kapcsolatok rendezéséről - is tárgyalni kí­ván. Ezt jelzi, hogy Genfben szintén megállapodás született a múlt héten elkezdett, majd fél­beszakadt tárgyalások átmeneti időre történő elhalasztásáról. O Tajpej: Tajvanban sikeresen próbáltak ki egy új levegő-le­vegő rakétát, amely a korszerű védelmi vadászgépek (IDF) fegyverzetét fogja erősíteni - je­lentette hétfőn az AP. A köze­pes hatótávolságú Sky Sword II rakéta az 1987-ben kifejlesztett és ma használt Sky Sword I korszerűsített változata. A Uni­ted Daily News című lap értesü­lései szerint a radar irányítású rakéta könnyen észreveszi és megsemmisíti célpontját, pél­dául a rivális kínai SU-27-es modem vadászgépeket. O Bukarest: A Román Nem­zeti Egységpárt hétfőn a ko­lozsvári ásatásokkal kapcsolat­ban közleményben hangsú­lyozta, hogy „minden kétséget kizárva újból bebizonyosodott az RMDSZ terrorista jellege”. A Funar kolozsvári polgármes­ter vezette párt szerint a magyar szervezet terrorista jellegét az ásatásokkal szembeni fellépés előkészítése, a vezetők megnyi­latkozásai, a mozgósítás és kommunikáció megszervezése bizonyítja egyebek között. Az eddiginél is szorosabb német-amerikai egyeztetést és együttműködést jelzett a két or­szág keleti politikájában Bili Clinton amerikai elnök hétfőn Bonnban, németországi látoga­tásának első napján. Clintont hétfőn Bonnban elő­ször az új német államfő, Ro­man Herzog üdvözölte, érdem­ben azonban Helmut Kohl kan­cellárral tárgyalt. A tárgyalások utáni sajtóértekezleten az ame­rikai elnök - főleg körülírva - különleges kapcsolatként jelle­mezte a német-amerikait, ami abból adódik, hogy „számos ki­A központi választási bizott­ság által hétfőn délben közzétett előzetes eredmények alapján Ukrajna új elnöke az oroszbarát Leonyid Kucsma lett, maga mögé utasítva az elnökválasztá­son a hivatalban lévő államfőt, Leonyid Kravcsukot. Az első, még nem végleges eredmények szerint Kucsma 51,57 százalé­kot (13,86 millió szavazat) szerzett az elnökválasztás va­sárnapi, második fordulójában, míg Kravcsuk csak 45,46 száza­lékot (11,27 millió szavazat) kapott. A megyei szavazatszámláló bizottságoktól származó adatok azt mutatják, hogy a volt kor­mányfő főleg a keleti, a déli és egyes közép-ukrajnai megyék­ben kerekedett ellenfele fölé. Figyelemre méltó mindazonál­tal, hogy a hárommilliós Kijev- ben a jogosultaknak alig több, mint fele járult az urnákhoz, és 45 százalékuk mindkét jelöltet elutasította. A populista Alekszandr Lu- kasenko képviselő földcsu­szamlásszerű győzelmet aratott Fehérorország első elnökválasz­tásán -jelentették hírügynöksé­gek hétfőn hajnalban. Luka- senko a voksok 80,1 százalékát Lech Walesa szerint a viseg­rádi négyek már csak a törté­nelmet jelentik. A lengyel elnök a Sztandart című szófiai napilap hétfői számának adott terjedel­mes interjújában fogalmazott így­Walesa közelgő bulgáriai lá­togatása kapcsán nyilatkozott a bolgár újságnak. „Ázért hoztuk létre a Visegrádi négyek cso­portját, hogy felszámoljuk a Varsói Szerződést. Akkor erre nem volt más mód. Létrehoztuk tehát, megszüntettük a katonai paktumot, és ennyi” - mondta az elnök. Walesa egyértelművé tette, hogy véleménye szerint már csak a történelmet jelenti a vi­segrádi négyek elnevezés. „De legyünk realisták! Mégha létre­hívás Németországtól keletre je­lentkezik. Az Egyesült Államo­kat és Németországot más eu­rópai országoknál bizonyos módon sokkal erősebben és konkrétabban foglalkoztatják az olyan kérdések, hogy mi lesz Közép- és Kelet-Európából, va­lamint Oroszországból - mondta. Clinton kijelentette továbbá: hétfői tárgyalásai középpontjá­ban is az állt, hogy mit kell ten­niük Európa másik felének in­tegrálására. Az amerikai elnök stabilitást erősítő új intézmé­nyeket és kapcsolatokat emlege­szerezte meg az elnökválasztá­sok vasárnapi második foduló- jában. A konzervatív miniszter- elnök, Vjacseszlav Kebics 14,1 százalékot kapott csupán. A többi szavazó mindkét jelölt nevét kihúzta. A központi választási bizott­ság elnöke, Alekszandr Abra- movics úgy ítélte meg, hogy az eredmény a gazdasági refor­mokkal való elégedetlenséget tükrözi - jelentette a Reuter, amely szerint a lakosságot fel­ingerelte az a sors, amely az 1990 óta kormányzó Kebics alatt osztályrészéül jutott. Vá­lasztási kampányában a 40 éves Lukasenko a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot tűzte zászlajára, és megfogadta: sebtében meneszti csúcsszintű tisztségviselők tucatjait, rögzí­tett árakat vezet be, és megfé­kezi az inflációt, továbbá szoro­sabbra fonja a Moszkvához fű­ződő szálakat. Lukasenko va­laha egy állami gazdaság igaz­gatója volt. Pártokon, sőt az ál­lamszervezeten kívül álló je­löltként szállt ringbe az elnök­ségért. Győzelme alighanem szembeállítja őt a parlamenttel, amely Kebicset támogatta - la­tolgatta a brit hírügynökség. hozzuk is az európai egyesült államokat, akkor sem hagyhat­juk figyelmen kívül az egyes régiók sajátosságait. Nekünk itt, Közép-Európában megvannak a magunk problémái, a magunk feladatai. Bulgáriának úgyszin­tén. Minden régiónak megvan a maga sajátossága, amely azon­ban nem választja el Európában a többi államtól, mert ezek csak specifikumok. Gyakran beszé­lünk a visegrádi négyekről, azonban a napnál is világosabb, hogy a csoportban vannak olyan államok, amelyek sokkal jobb együttműködést folytatnak más államokkal, mint a csoport tag­jaival” - fejtegette a lengyel el­nök. Walesa kijelentette, hogy ha ő lenne a NÄTO vezetője, már tett, s a német kancellárral egyetértettek abban, hogy a ke­reskedelem - ugyanúgy, mint a katonai kapcsolatok - egyre erősebben meghatározza majd a kötelékek erősségét. Kohl kancellár a Clinton el­nök tiszteletére adott ebéden a témát érintve azt közölte, hogy „közösen nyújtjuk kezünket Közép-, Kelet- és Délkelet-Eu- rópa népeinek és egyesítjük erő­inket az Atlanti-óceán két part­ján, hogy ezeket az új demokrá­ciákat támogassuk a politikai és gazdasági stabilitáshoz vezető úton.” Kim ír Szent felravatalozták A phenjani elnöki palotában ravatalozták fel Kim ír Szent, a pénteken elhunyt észak-koreai vezetőt. Először a KNDK veze­tői, Kim Dzsong Iliéi az élen, rótták le kegyeletüket, majd a diplomáciai testületek tagjai ha­joltak meg Kim ír Szén üveg­szarkofágja előtt és fejezték ki részvétüket. Apja halála óta első ízben jelent meg a nyilvá­nosság előtt Kim Dzson II. Egyelőre nincsen jele annak, hogy kinevezték volna Kim Dzsong lit pártfőtitkárrá és ál­lamfővé, ez értesülésük szerint csak napok múlva, esetleg a va­sárnapi temetés után történik meg. A phenjani gyászszertar­táson megjelent diplomaták, akiknek mellesleg négy órát kellett várakozniok a szertartá­son való részvételre, néhány szót válthattak Kim Dzsong Il­iéi. Hétfőn este ült össze a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottsága, de az ülés céljáról nem közöltek semmit, sőt maga az értekezlet is találgatások tárgya. Csak a KB-tagok gépkocsijai­nak különleges rendszáma alap­ján következtetnek arra a meg­figyelők, hogy folyik a tanács­kozás. A dél-koreai hírügynök­ség úgy tudja, hogy az utódlás­ról néhány nap múlva tesznek bejelentést. régen a szervezet tagjai közé fogadta volna Lengyelországot. „Véleményem szerint most óriási hibát követ el a NATO. Ők ugyanis azt hiszik, hogy bennünket fognak védeni. De nincs kitől. Éppen fordítva van. Mi fogjuk védelmezni a NATO-t, nem pedig ők minket. Mi állítjuk az ő szolgálatukba katonai és gazdasági potenciá­lunkat, hogy azokat ők használ­ják. Nagyon jól tudom, hogy ők nem fognak értünk harcolni. És itt nem a valahonnani veszély kérdéséről, hanem a biztonság erősítéséről van szó. És mikor nagyobb a biztonság: ha a szö­vetségen belül vagy kívül va­gyunk?” - fejtegette a lapban a beszélgetés során a lengyel ál­lamfő. Az MSZP és az SZDSZ egy-egy országgyűlési képvi­selő médiaszakértője hétfőn este megkezdte az egyeztetést a Parlament ellenzéki pártjaival a Magyar Rádió és a Magyar Te­levízió vezető-jelöltjeiről. Mi­vel a tárgyalásokat csak a hétfői nap folyamán hívták össze, ezért az ellenzék képviseletében csupán a Fidesz és a KDNP képviseltette magát. Deutsch Tamás (Fidesz) a megbeszélés után a sajtó mun­katársainak elmondta: Gellért Kis Gábor (MSZP) és Molnár Péter (SZDSZ) hivatalosan tá­jékoztatta őt és Giczy Györgyöt (KDNP) arról, hogy a koalíciós pártok Horváth Ádámot javasol­ják a televízió elnökének és Székely Ferencet, valamint Somosi Pétert az intézmény al- elnökeinek. A rádió vezető-je­löltjeiről a koalíciós pártok to­vább egyeztetnek, így az ellen­zéki képviselők még nem kap­tak a felvetődött személyekről hivatalos tájékoztatást. A meg­beszélések kedden este - a szervezők reményei szerint a hat párt képviselőinek részvéte­lével - folytatódnak. Deutsch Tamás kifogásolta, hogy az MSZP és az SZDSZ szakértői - mint fogalmaztak - csak lehetőleg célozták meg a hatpárti politikai konszenzus kialakítását. A fideszes politi­kus szerint ez ellentétes a jelen­legi koalíciós pártok korábbi, ellenzéki pozícióban vallott ál­láspontjával, amikoris teljes körű hatpárti konszenzushoz ragaszkodtak a médiumvezetők kijelölését illetően. A fideszes politikus beszá­molója szerint a keddi tárgyalá­Az új Házszabály-tervezet nemcsak az ellenzék és a bizott­ságok, hanem az egész Ország- gyűlés működését korlátozza - jelentette ki hétfőn az MTI munkatársának Kutrucz Kata­lin, az MDF-frakció jogi kabi­netjének tagja miután ő, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alkot­mányügyi és ügyrendi bizottsá­gának alelnöke, valamint Sala­mon László országgyűlési alel- nök, az MDF-frakció nevében megbeszélést folytattak a ked­den hatpárti tárgyalásokon egyeztetendő új Házsza­bály-tervezetről. Dávid Ibolya azt kifogásolta, hogy az ellenzéknek az elmúlt négy évben megadott jogok nem bővültek, hanem szűkül­tek. Meglepőnek nevezte Dávid Ibolya a Házbizottságra vonat­kozó új szabályokat. Az előző parlamenti ciklusban minden frakció egy szavazattal rendel­son az ellenzéki szakértők szakmai önéletrajzot kapnak a jelöltekről, s a koalíció pártjai röviden felvázolják politikai és szakmai elképzeléseiket a Ma­gyar Rádióról és a Magyar Te­levízióról mint közszolgálati in­tézményekről. Deutsch Tamás azért is tartja nagy jelentőségű­nek ezt a politikai egyeztetést, mert a koalíciós pártok képvise­lői kifejtették: a médiatörvény megszületése után az e törvény­ben szabályozott kinevezési rend szerint ugyanezeket a ve­zetőket kívánják kinevezni a két intézmény élére. A fideszes po­litikus azt is elmondta, hogy első hallásra a tv-vezető jelöltek személye nem meglepő szá­mára, hiszen már az előző par­lamenti ciklusban is a fiatalde­mokraták politikai bizalmát és szakmai támogatását élvezte volna Horváth Ádám. Molnár Péter emlékeztetett arra, hogy a médiatörvény vitá­jában is kétharmados parla­menti támogatást kért az akkori ellenzék a média vezető-jelölt­jeinek. Minimális célként je­lölte meg, hogy a koalíciós pár­tokon túlteijedő egyetértésre jussanak a jelöltekről, maximá­lis célként pedig a hatpárti tá­mogatásra kíván törekedni mindkét koalíciós párt. Gellért Kis Gábor emlékezte­tett arra: a köztársasági elnök­nek is az volt a feltétele, hogy a médiumvezető-jelöltek a kor­mánykoalíciót meghaladó mér­tékű támogatást élvezzenek. Hozzátette: a koalíciós pártok azért törekszenek mégis hatpárti egyetértésre, mert ez garanciája is lehetne annak, hogy bekö­szönt a médiabéke. (MTI) kezett, azaz a legkisebb képvi­selőcsoportnak a szavazata egyenértékű volt a legnagyob- béval. A jövőben a Házbizott­ság - ha a parlament elfogadja az új Házszabályt - a frakciók taglétszámával arányosan sza­vaz, azaz a döntések már a ple­náris ülés előtt tükrözik a koalí­ciós többséget. Hátrányos az el­lenzék számára a kisebbségi vé­lemények megformálásának le­hetősége is. Az új szabályozás szerint ez csak akkor hangozhat el, ha azt a bizottságokban a képviselők egyharmada támo­gatja. A jelenlegi helyzetben azonban az ellenzéknek a 17 bi­zottság közül csak ötben van egyharmados részaránya. Kutrucz Katalin és Dávid Ibolya egybehangzó véleménye szerint a tervezet sok ponton nemcsak ellentmondásos, ha­nem ellentétes az alkotmány szövegével is. ÁRUHÁZ ajánlja 1994. július 13-án: kedvelt belsőtéri diszperziós falfesték Diszperzit 2 lit. 421 Ft helyett 340 Ft Diszperzit 4 lit. Diszperzit 8 lit. Diszperzit 16 lit. kültéri falfesték Diszperzit fehér 12 lit. Diszperzit fehér 25 lit. 794 Ft helyett 645 Ft 1399 Ft helyett 1130 Ft 2540 Ft helyett 2090 Ft 2590 Ft helyett 1984 Ft 5090 Ft helyett 3890 Ft AMÍG A KÉSZLET TART! VERSENYZŐNK ÖNÉRT VERSENY UTCAI ÁRUHÁZUNKBAN! Új elnök Ukrajnában és Fehéroroszországban Lech Walesa szerint: Visegrád már csak történelem MDF-vélemény a Házszabály-tervezetről

Next

/
Thumbnails
Contents