Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-11 / 189. szám

1994. július 11., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló 5 Kimerítő vasárnap Nyári csúcsforgalom a kiállítóhelyeken Címerezők járták a kukoricatáblákat Most legalább nem tűz a nap. Az izzadtságcseppek mégis hamar megjelennek az arcokon, s ahogy a kézfejjel odanyúlnak, hogy letöröljék, fekete csík ma­rad utánuk. Hiába, a kukorica címerezés sosem tartozott a könnyű mun­kák sorába. Az első tíz-húsz méteren még el sem tudja kép­zelni az ember, hogy egy idő után nem érzi a lábát, a karját, hogy a sorok nemhogy rövidül­nének, hanem végeláthatatlan­nak tűnnek, a bennük lévő ku­koricaszárak pedig egyre maga­sabbnak. A hirtelen és erős meleg ha­tására a vártnál hamarabb kezdte hozni címerét a kuko­rica. így aztán a tervezettnél hamarabb kellett a hétvégét is arra szánni, hogy a vetőmagnak szánt hibridet címerezzék. Sok család tisztes mellékjövedelem reményében vállalt bérben ku­koricaföldet. A kapálás után te­hát, most itt a címerezés. Tegnap délelőtt a görcsönyi határban is sokan járták a kuko­ricatáblákat. Családok, roko­nok, barátok, ismerősök fogtak össze, hogy a legnehezebbnek számító első címerezéssel idő­ben végezzenek. Ezután is, le­galább két naponta végig kell nézni a sorokat, hogy az elma­radt, vagy a még kicsi, netán a beleszakadt címert kihúzzák, de az már szinte gyerekjáték lesz az elsőhöz képest.-A munka elején még volt kedvünk viccelődni, de most már beszélni is alig - mondják az asszonyok, akikkel a sorok között találkoztunk. -A bólyi vetőmagüzem viszi majd el ezt a kukoricát. Rendszeresen szi­gorún ellenőrzik, hogy bánunk vele. Mindenki vállalhatott kuko­rica vetőmag termesztést, aki használatba adta a földjét a gör­csönyi termelőszövetkezetnek. A tsz a bólyiakkal áll szerző­désben. Az egy hektárnyi területek kiegészítő jövedelmet jelente­nek a családoknak. Ha jó lesz a termés 80-100 000 forintot ke­reshetnek vele. De addig még jó párszor elfáradnak. T. E. Az FKgP lesz a vezető keresztény erő? Torgyán megbuktathatatlan Összefogást sürget a pártelnök Elsöprő többséggel erősítet­ték meg tisztségében dr. Tor­gyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt elnökét és par­lamenti frakcióvezetőjét a hétvégén Budapesten tartott kisgazda csúcson. Mint a szombati nagygyűlé­sen kiderült, hiábavaló volt Rácz Sándornak, a legendás '56-os munkástanácsi vezérnek önjelöltsége a pártelnöki tisztre - a negyedik legnagyobb par­lamenti párt vezérével, Torgyán Józseffel szemben esélye sem volt a tisztség elnyerésére. Hangya Antaltól, az FKgP me­gyei elnökétől megtudtuk, hogy Rácz Sándor mellett a nagygyű­lésen volt más is, aki jelentke­zett az elnöki tisztre, Torgyán azonban néhány szavazat híján valamennyi voksot begyűjtötte. — Öt tagú alelnöki bizottságot választottunk, de valamennyi tisztséggel kapcsolatban sza­vazni kellett - hallottuk az or­szágos vezetőségi tag megyei kisgazda vezetőtől. - Az elnök­ségbe többségében a parlamenti frakció tagjai kerültek. Utóbbi ténnyel kapcsolatos azon kérdésünkre, mely szerint nem került-e így Torgyán dok­tor kizárólagos és egyszemélyi irányítása alá a legnagyobb tör­ténelmi hagyományokkal ren­delkező magyar pártalakulat (hiszen a frakció tagjai csak tőle függnek), Hangya Antal azt vá­laszolta, hogy elképzelhetetlen­nek tart egy diktatórikus stílusú pártvezetést. Mint kifejtette, ennek az is akadálya lehet, hogy a nagyválasztmány és a nagy­gyűlés - ha esetleg úgy alakulna a helyzet - a pártalkotmány sze­rint bármikor visszahívhatja az elnököt. A szombati nagygyűlésen dr. Torgyán egyébiránt bejelen­tette, hogy kezdeményezni fogja a keresztény-nemzeti erők - már az önkormányzati válasz­tások során aktuális - összefo­gását, s a leendő formáció ve­zető pártjaként az FKgP-t je­lölte meg. Pauska Szervezeti reform a Külügyminisztériumban A koalíciós megállapodásnak megfelelően a kormány meg­alakulását követően meg kell kezdeni a Külügyminisztérium szervezeti felépítésének áttekin­tését, annak érdekében, hogy összhangba hozzák a tárca fő cselekvési irányaival, illetve az új kormányzati struktúrából adódó feladatokkal. A szerve­zeti reformmal kapcsolatos ter­veiről kérdezte az MTI Kovács Lászlót, a hivatalba lépő kor- , mány külügyminiszter-jelöltjét. A politikus elmondta: a szer­vezeti reformot hosszabb távú munkának tartja, amelybe a Külügyminisztérium dolgozói­nak minél szélesebb körét be kívánja vonni. Kovács László hangsúlyozta: nem kívánják fe­nekestül felforgatni a Külügy­minisztériumot; politikai tiszto­gatás gondolata pedig fel sem vetődik. Az átalakítás célja mindössze az lenne, hogy bizo­nyos korrekciókkal hatéko­nyabbá tegyék a tárca munkáját. így például el kell dönteni, hogy milyen munkamegosztás legyen a miniszteri titkárság, a kabinetiroda, illetve a miniszté­rium titkársága között. Emellett át kell tekinteni a felügye­leti-irányítási rendszert, a belső információs struktúrát, valamint a döntéshozatali rendszert. Ko­vács László szerint ugyanis rendkívül hátráltathatja a Kül­ügyminisztérium működését, ha e három szint összműködésében zavarok jelentkeznek. A politi­kus példaként megemlítette: számára elfogadhatatlan az el­múlt négy évnek az a gyakor­lata, hogy nagykövetek olykor közvetlenül a kormányfővel be­széltek meg dolgokat, és erről a területileg illetékes helyettes ál­lamtitkár, vagy főosztály az új­ságokból szerzett tudomást - néha onnan sem -, esetleg az érintett külhoni partner diplo­matájától hallottak először az ügyekről. A legsürgősebb intézkedése­ket követően a Külügyminiszté­rium átfogó, alaposabb szerve­zeti reformját Kovács László véleménye szerint úgy fél év alatt lehetne megvalósítani, egy erre a célra felállított bizottság javaslatai nyomán. A külügyminiszter-jelölt hozzátette: első intézkedéseinek egyike lesz a külképviseleti há­lózat felülvizsgálata. Meg kí­vánja nézni, minden nagykövet­ségre szükség van-e; hol van le­hetőség bezárásokra; esetleg hol kell új missziót nyitni. Új nagy- követségek egyébként csak a bezárásokkal felszabaduló pén­zekből nyílhatnak. Idén is kedvelt turistacélpontnak bizonyultak a pécsi múzeumok A hétvége hűvösebb időjá­rása kedvezett azoknak, akik a múzeumokat választották. Na­ponta majd félezren látogatják Pécsett a Zsolnay, a Vasarely múzeumot, de kedvelt turista- célpont az Európában egyedü­lálló múzeum-utca többi kiállí­tóhelye, a Csontváry kiállítás és az Ókeresztény Mauzóleum is.-Rengeteg a nyugdíjas - mondta el tapasztalatait a Zsol­nay múzeum pénztárosa, Re- ischl Imréné. - Most kihasznál­ták a rövid pangást a mezőgaz­dasági munkákban. Az elmúlt meleg napokban kevesebb volt a külföldi, ők most víz mellett nyaralnak. A diákok rohama is lassan lezárult. Fellendítette vi­szont a látogatottságot a múlt heti nagy nemzetközi vetélkedő. A múlt hónapban így például összesen 26 800 magyar és kül­földi vendég volt kíváncsi a Zsolnay gyűjteményre. Időn­ként túlságosan is nagy az ér­deklődés, panaszkodnak a te­remőrök: a látogatók tapogatják a tárgyakat, előszeretettel gyűj- tenének szuvenírt a Zsol- nay-emlékszoba gyönggyel dí­szített kelengyeládájáról. A Csontváry múzeumban most csak a Mária kútja és a Baalbek várja a csodálóit, de jelenleg ott a kerámiabiennálé anyaga is. A hétvégén naponta több, mint kétszázan jártak itt. Változó, de mindenképpen kisebb a látogatottság a Régé­szeti Múzeumban, ahová csak az igazán megszállottak jönnek, van, aki kizárólag azért, mert a sírkápolnák makettjei érdeklik, tekintve, hogy otthon hobbiból maga is ilyeneket fabrikál. A gyerekeknek a csontváz tetszik legelsősorban. Aki moJfciban jár arra, időszaki kiälh'(ÄJIthat „A pannonok és keltál|^i Me­csek vidék népei a római hódí­tás előtt” címmel. Horst Liebman magyar barát­jával nem először jár Pécsett.- Csodálatos hangulatú vá­ros - emelte ki -, és örömmel látom, hogy évről évre jobban hasonlít egy igazi déli világhoz, csak sokkal kulturáltabb. Az árak kedvezők, sok a látnivaló, és nagyon jó, hogy lehet idegen nyelvű múzeumi katalógusokat is kapni! Hodnik I. Gy. Céllövölde, horgászát, ringlispil csábította hétvégén a vendégeket Harkányba az első alkalom­mal megrendezésre került sörfesztiválra. A hagyományteremtő szándékkal tervezett mulatsá­gon a felnőttek a hideg söröket kóstolgatták a Bányász Étteremben, míg a gyerekek önfeledten szórakoztak, játszottak a számukra felállított „játszótéren” Fotó: Löffler Gábor Az ország adósságállományának alakulása Az elmúlt négy év során a Magyar Nemzeti Bank bruttó külföldi adóssága jóval kisebb mértékben növekedett, mint az ország eladósodása. Míg 1990-ben az ország bruttó adós­sága 21,3 milliárd dollárt tett ki, a Magyar Nemzeti Bank kül­földi hitelezőinek 17,7 milliárd dollárral tartozott. Négy évvel később már a tel­jes bruttó adósságállomány 24,6 milliárd dollárt ért el, ebből az Magyar Nemzeti Bank-tartozá­sok értéke 18,3 milliárd dollár volt. Mindezt a Pénzügyminisz­térium elemzése állapítja meg, amely az államadósság alakulá­sáról készült. Ebben az időszakban a Ma­gyar Nemzeti Bank bruttó adós­sága minimális mértékben emelkedett. Sőt 1991-ben és 1992- ben az 1990-es esztendő­höz képest csökkent is. Csupán 1993- ban növekedett kis mér­tékben az MNB bruttó adóssá­gállománya, mivel ebben az év­ben jelentős folyófizetésimér- leg-hiány alakult ki, szemben a korábbi évekkel, amikor is mi­nimális többlettel zárt a folyófi­zetési mérleg. Miközben a Magyar Nemzeti Bank bruttó adóssága alig nö­vekedett, a jegybank külföldi követelései nagy mértékben emelkedtek. A követelések ér­téke 1990-ben 1,2 milliárd dol­lárt értek el, 1991-ben 4, 1992-ben 4,4, 1993-ban 6,7 mil­liárd dollárra emelkedtek. Ez jelzi, hogy ebben az időszakban a Magyar Nemzeti Bank tarta­lékai dinamikusan növekedtek. Annak ellenére, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank eladóso­dottsága csak minimális mér­tékben nőtt, az ország külföldi adósságállománya 1993-ban je­lentősen emelkedett. A külföldi források megszerzésében ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mellett fokozatosan nőtt a vállalatok, a kereskedelmi ban­kok, valamint közvetlenül az ál­lam szerepe is. Balatoni nyár, balatoni árak Július második hetétől in­dul az igazi balatoni nyár. Legalábbis Kovács Miklós, a déli part legnagyobb utazási irodájának, a Siótoumak az igazgatója ezt várja, ugyanis eddig nem egészen a számí­tások szerint alakult a ven­dégforgalom. Az igazgató elmondta: a május nagyon kedvezően indult, a június vi­szont aggodalmak közepette telt el, mivel a tavalyi mély­ponthoz képest is jóval keve­sebb vendég volt a szállo­dákban és a kempingekben. Jelenleg a szálláshelyek mintegy 40 százalékát veszik igénybe a vendégek, az elő­zetes szobafoglalások szerint azonban a következő hetek­ben ennél lényegesen na­gyobb lesz a forgalom. A Siótour a szállások biz­tosításán túl egyéb szolgálta­tásokkal is igyekszik megtar­tani a vendégeket. Ezek közé tartoznak a rö­vid országjáró programok. Az ajánlatok sorában szere­pel Budapest nevezetessége­inek bemutatása, hortobágyi kirándulások, balatoni hajó- kázások, s az idén először belső-Somogy szépségeinek szemrevétele. Ha a szállások és az ide­genforgalmi hivatal által fel­kínált egyéb programok árai reálisnak is mondhatók, az egyéb szolgáltatásokért oly­kor elképesztő árakat kémek a Balaton partján. A gépkocsik szinte kizáró­lag fizető parkolókba állhat­nak be, óránként általában 100 forint ellenében, a strandbelépők 120-150 fo­rintba kerülnek, egy korsó csapolt sör ára is száz forint felett kezdődik, de nem ritka, hogy kétszáz forint körüli áron mérik a habzó italt, s egy jobb bisztróban sem ke­rül kevesebbe egy szerény ebéd 500 forintnál. Nyelvi táborba utaznak a bicsérdi kisiskolások Tovább bővülő stájer-baranyai kapcsolatok Pilinszky-oratóriumok Gyulán Kultúrális, oktatási együtt­működési megállapodás meg­kötésével zámlt a stájerországi Oberhaag küldöttségének hét­végi bicsérdi vendégeskedése. A megállapodás értelmében még júliusban több bicsérdi kisdiák vehet részt Ausztriában nyelvi táborban. Az osztrák is­kolások augusztusban viszo­nozzák a baráti látogatást, itt tartózkodásuk alatt Baranya megye történelmi, földrajzi ne­vezetességeivel ismerkednek majd. Baranya megye és a Stájer tartomány eddig is gyümöl­csöző kapcsolatát tovább bő­vítő megállapodás nagyszerű alkalmat adott arra, hogy a bi- csérdiek nagy szeretettel lássák vendégül osztrák testvértelepü­lésük, Oberhaag küldöttségét. A vendégek egy teljes futball­csapattal, és egy fúvószenekar­ral érkeztek a baranyai köz­ségbe, hiszen a közös program nagyon fontos része volt a ze­nés, táncos mulatság, illetve a Bicsérd-Oberhaag barátságos focimérkőzés. A magyar-osztrák ünnepsé­gen részt vett Somogyvári Imre, az Osztrák Köztársaság pécsi tiszteletbeli konzulja is. Az oberhaagiak igazi ízelítőt kaptak a baranyai vendégszere­tetből, a bicsérdiek ugyanis ze­nés táncos bemutatóval, bállal készültek fogadtatásukra. A rövid két nap arra is nyújtott lehetőséget az osztrák küldött­ség számára, hogy rövid ismer­kedő sétát tegyenek Pécs szép belvárosában, illetve vasárnap ellátogassanak a megyeszék­hely hétvégi vásárának forga­tagába is. K. E. Pilinszky János két oratóriu­mát mutatja be a Gyulai Vár­színház társulata július 18-án, hétfőn és 19-én, kedden a Vá­rosháza dísztermében, a „KZ oratórium” és az „Urbi et orbi - Testi szenvedésről” című mű­veket Iglódi István állítja színre. Az előbbi műben Csemus Ma­riann, Gregor Bernadett főisko­lai hallgató és egy a kisfiú sze­repében Kovács Máté játszik majd, az utóbbiban Kozák And­rás, Szakácsi Sándor, Izsóf Vilmos és Felkay Eszter lép színre. A Pilinszky-est zenéjét Orbán György szerezte, a dísz­letet Erdélyi Károly, a jelmezt Torday Hajnal tervezte. A Körös-parti nyári teátrum­ban július 21-én Hus/ka Jenő „Gül baba” című d|Mtékát játssza a Tószínpadon, igpyulai Várszínház alkalmi táriWatá.

Next

/
Thumbnails
Contents