Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-01 / 179. szám
1994. július 1., péntek Emlékezés új Dunántúli napló 13 Krawczun Halina: Három baba 1993 (a Holocaust emlékére készült alkotás a pécsi Kisgaléria kiállításáról) A Tóra (dokumentum-kiállítás a Művészetek Házában Pécsett) Auschwitzot is megjárt csomagok (Pécs, Művészetek Háza) Évfordulón is mécsest gyújtva Pécsett három kiállítás várja a látogatóit a Holocaust-megemlékezések programjában. A kortárs izraeli képzőművészek tárlata már korábban megnyílt; a pécsi képzőművészek kiállítása július elsején kezdődik a Kisgalériában, és még azon a napon helytörténeti és fotodo- kumentum-kiállítás is nyílik a Művészetek Házában. ■Né A helytörténeti kiállítás rendezője megrázza a fejét: nem, eredeti fotók nincsenek ... Hogyan is lehetnének, gondolom. A szigorúan őrzött gettóban aligha fényképezhetett bárki is, hiszen a gépeket a rádiókkal együtt már korábban le kellett adni. Azon az esős július eleji napon pedig, amikor a gettóból a Lakits laktanyába koncentrált több mint négyezer sárgacsillagost végighajtottak a mai Mártírok útján a vasúti rakodóig, ha készített volna is felvételeket valaki a lefüg- gönyzött ablakok mögül, bizonyára nemigen dicsekedett vele . . . Meg azóta nyilván előkerültek volna. így hát gondolataimban csak egy korábbi írásom átélő-túlélő riportalanyának hangja cseng vissza: „Szemerkélő esőben vánszorogtunk. Az Isten is minket siratott.. S a jóérzésű emberek szemlesütve jártak. ■5|c Megsárgult újságkivágatok, uszító cikkek garmadából azok ellen, akiket százezer- és milliószám szántak halálra Európában a teljes megsemmisítés, az „Endlösung” pokoli szisztémájában. Távolabb, üveg alatt néhány használati tárgy a lágerekből, amiket hazahoztak a halálgyárak véletlenszerű túlélői. Nézem e szörnyűséges relikviákat, e szörnyűséges irományokat, arra gondolva, vajon mit és mennyit mondhat mindez a mai szemlélőnek, a ma emberének? A felnövekedett új és még újabb generációknak? Nézem a képeket és a különös emléktárgyakat. Megrendítenek, felkavarnak, emlékeket ébresztenek bennem, hiszen gyerekfejjel sok mindent közelről láttam annak idején, ámde megnyugvást nem adnak, a katarzisig nem engednek .. . Hiába, a történelem tényeket rendszerez, szembenézésre késztet. Arra késztet, hogy felfogjam a felfoghatatlant, amiben egyedül a költő igazát érzem elfogadható igaznak ma is: „Auschwitz után nincs költészet”. Vagyis nincs - s mégis van, hiszen enyhülést az öntépő fájdalomra egyedül a művészet képes nyújtani. Nézem a Kisgalériában készülő kiállítás néhány alkotását. Valamennyi a Holocaust emlékére, talán épp egykori lágermú- zeum-élmények szomorú reminiszcenciái hatására alakult műalkotássá. Egyikük egy jókora táblakép. Semmi más nincs rajta, mint kóckenderből felvitt hajszálak, hajcsomók, szőke göndör fürtök imitációi. Kifejezve cseppben a tengernyi szenvedést, gázhalált; az „appelok” és kivégzések tengerét. Elmondva valamit az elmondhatatlanból. A kép címe egyetlen szó: Káddis. Jelentése nem gyűlölet szította átokszó, még csak nem is a borzalmakra utaló kifejezés. Ellenkezőleg: a lélek békéjét, a megnyugvást egyengeti a Mindenható akaratában. Gyászima a halottakért. Az elhalálozás évfordulóján is - mécsest gyújtva - Káddist mondanak. Az arameus eredetű héber imaszövegből megragadott néhány gondolat: és szenteltessék meg az Úr neve e világon, melyet akarata szerint alkotott, és vigye uralomra az ő szent birodalmát e gyülekezet életében és napjaiban, és Izráel egész házának életében, mielőbb, csakhamar!- És mondjátok rá: Amen! Aki békét teremt magasságaiban, hozzon békét reánk és egész Izráelra. Ámen. ” W. E. Zsidó munkaszolgálatosok (Pécs, Művészetek Háza) Peter Weisz: A reménység születése (kortárs izraeli képzőművészek kiállítása Pécsett, a Művészetek Háza tetőtéri galériájában) Klein János Auschwitzban készült kanála, késé, karpántja (Pécs, Művészetek Háza helytörténeti és dokumentum-kiállítás) Imakönyv (dokumentum-kiállítás a Művészetek Házában) 5 Emlékkép a koncentrációs tábort megjárt testvérpárról (Művészetek Háza, Pécs) Fotók és reprodukciók: Läufer László
