Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-08 / 186. szám
8 új Dunántúli napló Riport 1994. július 8., péntek Délre is terjeszkedik Pécs városcentruma Perújrafelvétel a Rákóczi út szélesítése ügyében Pécs belvárosában a Rákóczi úton mindig nagy a forgalom. A járművek „zöldsávnál” is csak nehezen lépésről-lépésre tudnak haladni. A biztonságos, balesetmentes közlekedés feltétele lenne az út kiszélesítése. Müller Andrea felvétele Hárs illat ' Sétautamon mindig az évszakra jellemző levegő vesz körül, tele a szabad természet illatával. Most a hársfa van soron. Ismét átélem az ’’illatok csodáját”. Csoda, mert nem értem meg igazán mibenlétét, keletkezését, működését, a természet rendjében tapasztalható vezető és irányító szerepét. Hogyan üzennek egymásnak a lepkék, mézelő virágok a méheknek, a kutyák szaglási képességét is csak közép- iskolás természetrajz-szinten ismerem. Ha Nobel-díjas tudósoknak sikerül megközelíteni az Élet csodáinak magyarázatát, mindig marad annyi titok, ami mutatja, hogy milyen keveset tudunk a lényegről. Az Élet fogalmát nem szűkíthetjük be a mozgásra és éppen a szagok adják, mutatják sokban a változást. A tej szagú csecsemő, a munkaverítékes, izzadó felnőttek zsúfolt világa vegyes szagú mikro- és makroklí- mája végül is átvált az elmúlás bűzére. Változó világunkban a tiszta „szappan-szagot” levendula, esetleg „kölni” illatot raffinált készítmények: Fa, Zöld-alma, Opium vették át és a fogyasztói társadalom számtalan mesterséges ve- gyületeivel próbálja gyarlóságainkat fedni, alakítani. Ilyen messzire vezetett, hogy újra érzem a hársfa illatát, hogy újra kínálja gyógyító teáját, illatos virágját, amely télire is megőriz valamit a nyárból. K.T.A. Miért hideg az Uránusz? A nagy gázbolygók, a Jupiter, a Szaturnusz és a Neptun még mindig hőt sugároznak. Ez a folyamat már 4,5 milliárd év óta tart. Más a helyzet az Uránusszal, amely a naprendszer egyetlen bolygójaként egész hőmennyiségét elvesztette. Ezért az Uránuszon mínusz 214 Celsius fokos hideg uralkodik. Két csillagász, Richard Holme, a Hardvard egyetem, és Andrew Ingersoll a texasi pasa- denai egyetem professzora most megtalálta az Uránusz kihűlésének okát. A bűnös a bolygó tengelyének helyzete - írják a tudósok a New Scientist című tudományos folyóirat legújabb számában. A legtöbb bolygó - így a Föld tengelye is - kissé ferdén áll ahhoz a síkhoz, amelyen a Nap körül kering. Az Uránusz tengelye azonban csaknem párhuzamos annak vonalával. A két csillagász azt állítja, hogy a tengely helyzete felelős a gázból álló bolygó kihűléséért. Könnyű dolguk van a pécsieknek, ha a történelmi belváros behatárolása a feladat: középkori elődök a vár- és a városfal megépítésével máig érvényes támpontot teremtettek. Ám az, hogy ezen túl még milyen területek tartoznak a városközponthoz, már korántsem ilyen egyértelmű. A történelmi városmaggal való kapcsolat, a beépítés jellege, illetve a területhez kötődő funkciók alapján nagyon is eltérő és furcsa alakzatú térkép-variációk készíthetők. Vannak olyan tömbök, tömbrészek, amelyek földrajzi helyzetük alapján ugyan kétség kívül, állaguk, jellegük, méltatlan küllemük miatt viszont csak nagyon aggályosán érdemesíthe- tők városközpontnak. Különösen érvényes ez a történelmi városmagközvetlen déli övezetére: Rákóczi út, Szabadság útja, Nagy Lajos király útja, Somogyi Béla és Bacsó Béla utca, valamint a keleti érintő út irányában tervezett felüljáró által határolt területre. Ennek városközpont-bővítést szolgáló részletes rendezési tervét - több éves szakmai előkészítés és egyeztetés után - júniusban fogadta el Pécs Közgyűlése. A tervezés kiindulópontja szerint noha ez a terület Pécs városközpontjának csak egynegyede, lehetőségeit tekintve azonban a legkiemelkedőbb jelentőségű része. Amíg a történelmi belvárosban az értékek, adottságok tisztelete tekinthető a rehabilitáció alapelveinek, az attól közvetlenül délre eső terület számottevő fejlesztésre kínál terepet. Olyanra, amely mind a funkciók, mind a beépített felületek tekintetében növeli e terület városközponti szerepét, egyben a történelmi városmag szűkös adottságain is segít. Fejlesztési igények, építészeti hangulat S ha már szót ejtettünk a szakmai egyeztetésekről, ízelítőül néhány igény, amelyeket a tervezésben is már, de még inkább majd a megvalósítás során összhangba kell(ett) csiszolni. Az önkormányzat képviselői a területet a városközpont funkcióinak bővítésén túl a belvárosi parkolási gondok enyhítésére, jelentős nagyságú zöldfelületek kialakítására szánják, s ezen funkciók megvalósulása érdekében a Rákóczi út déli oldalának átépítését szorgalmazzák. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselői viszont a Rákóczi út építészeti hangulatának megőrzését tartották indokoltnak. A környezetvédelem képviselői az utak ki- szélesítését, a fásítást, a zöldfelületek növelését kívánják. Ahogy már jeleztük: ez a déli terület jellegében és lehetőségeiben több szempontból sem egységes. A most elfogadott részletes rendezési terv is öt tömböt különböztet meg s kezel más-más szándékkal. Öt tömb, ötféle adottság Az 1. számú és a legkisebb tömb a Rákóczi út - Szabadság út - Nagy Lajos király útja - Jókai utca által határolt tömb. Az irodaházak miatt a terv ezt elsődlegesen munkahelyi területként veszi figyelembe és fennmaradt fejlesztési lehetőségeinek koncentrált, szervezett, rövid átfutási idejű megvalósítását irányozza elő. a 2. számú tömb a Jókai utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közé eső terület az előbbivel azonos északi és déli határvonallal. E tömb további fejlesztésének elsődleges célja szintén a városképi, városépítészeti feladatok megoldása. A már álló épületek, valamint a régészeti ásatások eredményeként két jelentős városi tér körvonalai rajzolódnak ki. A tömb hangsúlyos részét képezik a Rákóczi út menti gyalogos és zöldfelületek, valamint a Centrum Áruház előtt kialakítandó fásított gyalogos tér. A Rákóczi út legkritikusabb pontja az 50-es számú ház, amely hajdani felújítása előtt is nagy vitákat váltott ki: első számú akadálya volt a fontos és szűk út szélesítésének. A mostani terv a Rákóczi út mentén a földszint árkádosítását javasolja első ütemben, ugyanakkor jelzi az átépítés, az út kiszélesítésének távlati alternatíváját is. A fejlesztés szempontjából leginkább kiemelt tömb a 3-as számú: a Bajcsy-Zsilinszky utca és az Alsómalom (volt Rózsa Ferenc) utca közé eső terület. Megtartandó épületei elsősorban a Rákóczi út és a Bajcsy-Zsilinszky utca mentén találhatók. A tömb szerkezeti fejlesztését a Hal teret a távolsági buszpályaudvarral összekötő gyalogos sétány jelenti, amely mentén különböző nagyságú teresedésekkel jelentős méretű zöldfelületek alakulnak ki. Itt helyezi el a terv a belvárosi közlekedési igényeket számottevő mértékben kielégítő parkológarázsokat. A javasolt fejlesztés a megtartandó épület-nagyságrendek négyszeresét eredményezi ebben a tömbben, s ezáltal az a városközpont átépítésének legsúlyosabb feladata lesz. A 4. számú tömb (Rákóczi út - Alsó malom út - Somogyi Béla utca - Légszeszgyár utca ) jelenlegi terület-felhasználásában, városképi megjelenítésében két helyen javasol jelentős változást a terv. Egyrészt a Rákóczi út, Alsó malom út, és Felső malom utca csomópontjában, amelynek kialakítása a csomópont valamennyi térfalára városépítészeti szempontból meghatározó jelentőséggel bír. Másrészt a Somogyi Béla út új északi térfalaként lakó- és intézményi funkciókat javasol elhelyezni. Hely az egyetem bővítéshez Az 5. számú tömböt (Rákóczi út- Légszeszgyár utca - Bacsó Béla utca - Vargha Damján utca - 48-as tér) a terület-felhasználás vonatkozásában befejezettnek tekinti a rendezési terv. Legfontosabb feladatként a létesítmények működési feltételeinek javítását, főként parkolófelületek létrehozását tűzi ki. Ugyanakkor ennek és ,a 4. tömbnek a kiemelkedő jelentősége Pécs egyetemi város funkciójának erősítésében mutatkozhat meg. A felsőfokú intézményrendszer országos fejlesztésé során Pécsett egy „zöld mezős” beruházásnak reális esélye alig van, a 4. tömb adottságai viszont kitűnőek az egyetem bővítéséhez. A közgyűlés a részletes rendezési tervet mellékletként szereplő szabályozási előírásokkal együtt fogadta el. Ezek között akad néhány érdekesség. Ilyen, hogy a Nagy Lajos király úti parkoló lehetőség szerint térszint alatti legyen (két-három szintben), a parkoló feletti felszín pedig zöldfelületi jellegű köztérré alakuljon át. Ä terület-felhasználásban általános prioritás további zöldfelületek kialakítása. Ilyeneket javasol a szabályozási előírás létesülő földalatti parkolóházak tetejére, valamint a 3. tömb belsejébe - Czinderi utca -, ahova nagyobb fásított köztér (pláza) kialakítását szorgalmazza. A parkosításra felhasznált terület kompenzálásaként általában az épületszintek növelését javasolja. Kimondja, hogy a tervnek biztosítania kell az Alsómalom utcai térfalak átjárhatóságát, viszont kizárja, hogy a 3. számú tömböt tömegközlekedési útvonal keresztezze. A követelményként határozza meg: a Nagy Lajos király útjának a Bacsó Béla utca felé vezető szakaszára olyan szabályozási szélességet és vonalvezetést alkalmazzanak, hogy az út nagy forgalmi kapacitású lehessen, iránya pedig csak csekély mértékben változzon. Tervezett átépítések A főútvonalak - Rákóczi út, Alsómalom út, Nagy Lajos király útja - szabályozási szélességének olyan megállapítását igényli, hogy azok mentén lehetőleg védő zöld sáv legyen telepíthető. Javaslatot vár arra, hogy távlatban nemcsak a Rákóczi út 50. számú épület, hanem a 68-tól 72-ig terjedő számú házak is átépíthetők legyenek az út szélesítése érdekében. Nem tartja indokoltnak, hogy a tervben megtartási kötelezettség szerepeljen a Sopiana Gépgyár épületeire, a Légszeszgyár utca 14., a Czinderi utca 6. számú, valamint a Czinderi utca és a Bajcsy- Zsi- linzsky utca sarkán lévő épületekre. Lakossági fórum eredményének számító kompromisz- szumként az Alsómalom utca keleti szabályozási vonalát a jelenlegi telekhatárokon jelöli meg a terv, viszont az ingatlanok belsejében olyan távlati építési vonalat rögzít, amely átépítés esetén határozza meg az új épület helyét. A területi főépítész tervtanácsának javaslatára pedig a Bercsényi utca és a Alsó malom út között a Rákóczi út déli építési vonalát a meglévővel azonosan rögzíti a terv. A Hal térig terjedő szakaszon viszont hátrahúzott építési vonalat jelöl, tekintve hogy az épületek nagyobb mérvű átépítése várható. Dunai Imre Pécsett a Czinderi utcában több ház lebontását is tervezik. A romos épületeket majdan zöld övezet váltja fel. Fotó: Müller Elfogták a láthatatlan gyilkost (4.) Mi történt a hajókkal? Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy az óceán mélyén gázkitörés következett be. Égy ilyen gigantikus gázkitörés alkalmával a víz alatti tűzhányó hatalmas mennyiségű, több tíz MPa (több száz atmoszféra) nyomású gázkeveréket juttathat az óceán vízébe. A mélyben lezajlott vulkánkitörés gázai megtisztulva és a tengervíz hőmérsékletére hűlve a tenger felszínére érkeznek. A felszíni vízréteg sűrűségét, az átbuborékoló, kitáguló gázok hirtelen lecsök- kentik. Mi történik ilyen esetben a vízfelszínen úszó hajóval? A megtisztult gázoknak a víz felszínén való megjelenése valószínűleg kezdetben nem észlelhető, nem látható, csak akkor, ha a hajó már pezsgő vízben halad. Ekkor viszont már késő védekezni, mert a víz intenzív pezsgésével egy időben a személyzet legnagyobb megrökönyödésére a hajó merülése rohamosan nő, egyik pillanatról a másikra kritikus méretekéi ölthet. Nehéz elképzelni, hogy reagál ilyen váratlan eseményre a hajó kapitánya és legénysége. Feltételezhető, hogy látva a megmagyarázhatatlan süllyedést utolsó mentségül a vízbe vetik magukat. A vízben azonban szörnyű dolgokat tapasztalnak: a víz nem úgy viselkedik, mint ahogy azt eddig megismerték. Kezük és lábuk csapásai támasz nélkül maradnak. Testük nagy erővel húzza őket lefelé, erejük gyorsan fogy és nem tudnak tovább fennmaradni. Ebben a közegben minden - legyen az mentőcsónak, vagy mentőövvel felszerelt emberek- valószínűtlenül gyorsan süly- lyed lefelé. Talán az említett okok miatt nem tudott még senki sem menekülni az ilyen kritikus helyzetbe kerülő hajókról. Don Henry tengerészkapitány, aki Miamiban egy hajómentő társaság tulajdonosa, nagy tapasztalatú navigátor, így emlékszik vissza az 1966-os szörnyű élményére:-Visszafelé jöttünk Puerto Rico-ból. Három napja voltunk úton egy üres uszállyal. Hajónk 2000 lóerős, az uszályt 350 méter hosszú kötélen vontattuk. Több száz méteres mélység fölött haladtunk. Délután volt, az idő kitűnő, az ég tiszta. A hajó hátulján lévő kabinomban tartózkodtam, amikor odakint zűrzavart észleltem. Kijöttem a hajóhídra, s az első pillantásom az iránytűre esett, amely megdöbbenésemre sebesen körbeforgott az óramutató járásának irányában. Hogy mi okozta ezt, nem tudtam. A víz közben minden irányból zuhogott a hajóra, a horizont eltűnt, minden összefolyt, nem láttunk semmit. Bármi történt is, egy tény, hogy mindent kiszedett generátorainkból: az áramszolgáltatás megszűnt, műszereink nem működtek, a segédgenerátor is felmondta a szolgálatot. Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Teljes gőzzel igyekeztünk mielőbb kikerülni erről a helyről, de mintha valami erőteljesen visz- sza akarna húzni bennünket. Hangsúlyozom, hogy sehol másutt nem volt köd, csak az uszály körül. Végül azonban az uszály is kibukkant a ködből, de akármit mondjanak is rólam, nem voltam hajlandó visszamenni, hogy megnézzem, mi volt ott. Fantáziarajz arról, hogyan mozoghatnak a kráter elhagyása után a tengeráramlattal szállított víz alatti gáz-víz felhők.
