Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-07 / 185. szám

1994. július 7„ csütörtök Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Jelenleg a nemzetközi külpiacon nincsenek problémáink Gazdasági kilátások így látja a leköszönő pénzügyminiszter Ellentétben a súlyos válságjeleket észlelő kormányzattal, Szabó Iván pénzügyminiszter úgy véli, megfelelő gazdaságpoli­tika esetén összeomlástól, adósságválságtól márcsak a közel 7 milliárd dollártartalék miatt sem nem kell tartania az ország­nak. A leköszönő kormány nem gondolkozhat az új kormány fejével, de azzal egyetért, hogy a keresetek növekedése nem fe­szítheti tovább a vállalati költségvetéseket. Minden szép ... volt?- Pénzügyminiszter úr! Ön 15%-ra prognosztizálta az idei áremelkedést. Békési László azonban egyedül a második fél­évre 20%-ot jósolt. Mi lehet a különbség oka? Infláció- Az elmúlt négy év statiszti­kai adatai szerint az év első há­rom-négy hónapjában bekövet­kezett áralakulás mintegy 70%-ban determinálja az éves árindexet. Ha a további hóna­pokban a múlt év őszén készült prognózissal egyező (havi 0,8 illetve 1-1,3%) lesz az árnöve­kedés, úgy éves szinten a fo­gyasztói árindex 117-118 lehet. A PM számításaival és követ­keztetésével a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma is egyetért. Észrevételeik­ben azonban felhívjuk a figyel­met arra, hogy a bizonytalan makrogazdasági környezet az infláció felerősödésével járhat. A II. félévi folyamatokból eredő esetleges „többletek” már inkább az 1995. évi áralakulást érinthetik. Azt most nem lehet pontosan megítélni, hogy 1995-ben tovább folytatódik-e az infláció ütemének mérséklő­dése, illetve ez a cél milyen hangsúlyt kap a következő kormány gazdaságpolitikájá­ban.- Mi a véleménye Békési László kijelentéséről, hogy a belső- és külső eladósodás ijesz­tően nagy mértéke miatt má­ról-holnapra elolvadhat a sokat emlegetet 6 milliárdnyi deviza tartalék?-Jelenleg a nemzetközi hi­telpiacon - kifejezetten a belső egyensúlyi helyzet miatt - nin­csenek problémáink. Ugyanak­kor igaz, hogy a pénzpiacokon lanyha a kereslet. Egyelőre azonban kötvényelhelyezési nehézségünk nem volt, tehát a szükséges finanszírozás meg­szerezhető anélkül, hogy a tarta­lékokhoz kellene nyúlni. (En­nek szintje áprilisi adat szerint közel 7 milliárd USD.) Baj ak­kor lenne, ha nem sikerülne a nemzetközi pénzpiacon hitelhez jutni, mert ebben az esetben a tartalékok gyors csökkenése következne be. Ezért fontos, hogy a gazdaságpolitikának ha­tározott programja legyen a belső és így a külső egyensúly stabilizálására, majd javítására. A magas költségvetési hiány ugyanis - amennyiben nem fe­dezhető belföldi megtakarítá­sokkal - a fizetési mérleg rom­lásában csapódik le, és ez előbb-utóbb elvezethetne az el­adósodáshoz. Hangsúlyváltás-Az új koalíció gazdasági tervezete antiinflációs politikát prognózisra épült költségvetési előirányzatokat, illetve az Ér­dekegyeztetési Tanácsban létre­jött megállapodást. A kedvező terméskilátások és egyes fontos mezőgazdasági termékek garan­tált áron történő felvásárlásáról hozott intézkedések mellett az agrárárak konszolidálódásának esélyei jobbak. A gáz-és a vil­lamosenergiatörvény elfogadá­sával a természetes monopóli­umok körében erősödik a fo­gyasztói érdekek védelme. A monetáris politika érdekköré­ben az infláció fékezését veszé­- A bankrendszeren keresztül pénzben, valamint tárgyi apport formájában beérkezett külföldi tőkebefektetések nagysága 1993. végéig bezárólag megha­ladta a 7,1 milliárd dollárt. Az 1994. I. negyedévre vonatkozó- a KSH kérdőíves felmérésén alapuló adatok alapján 1994. első negyedévében 1042 új ve­gyesvállalat alakult 9439,3 mil­lió Ft tőkével, amelyből 6440,2 millió Ft-ot tesz ki a devizában jegyzett tőke. Az MNB adatai alapján 1994. március 31-ig 309,1 millió USD érkezett az országba, így az összes beérke­zett működő tőke I. negyedévi állománya meghaladja a 7,5 milliárd USD-t. A prognoszti­zált idei működő tőkebeérkezés- jelentősebb privatizációs be­vétel nélkül - 1,65 milliárd dol­lár. Emlékeztetni kell arra, hogy a parlament idén tavasszal fo­gadta el a gáz- és elektromos energiáról szóló törvényeket, továbbá lezárult a bankkoszoli- dáció 2 üteme is, így az energia- és bankszektorban nincs akadá­lya jelentősebb - egyébként előkészített-privatizációnak, úgy gondolom, hogy nem az egyébként jelentős devizabevé­tel és tőkét hozó EXPO-n kell „spórolni”, hanem a privatizá­ciós lehetőségeket kell reali­zálni tudnia a kormányzatnak. Hangsúlyváltás- Önt sokszor liberálisnak nevezik, holott következetesen keresztény-nemzetinek minősíti magát? Milyen eltéréseket tart fontosnak a szociál-liberális és a konzervatív gazdaságpolitikai koncepció között?-Egyesek számára az, aki a pénzvilággal áll kapcsolatban, eleve liberális, mi több: kozmo­polita. Másrészt a gazdaságpoli­tika napi gyakorlatában a piac- gazdaság sok liberális technikai elemet tartalmaz, amit azonban nem szabad a fdozófiai vagy politikai liberalizmussal azono­sítani. A kérdés paradoxona, hogy ha gazdaságpolitikai kon­cepció szempontjai szerint ké­pezünk csoportokat, a konzer­vatív-liberális és a szocialista elképzelések között húzódik a választóvonal, amit rendkívül plasztikusan jelenít meg a Ma­gyar Gallup Intézet május 21-23 között készített politikai-szocio­lógiai vizsgálatáról a Beszélő­ben és a Magyar Nemzetben közzétett jelentés. A szocialista koncepció alapvetően elosztó típusú, a társadalmi különbsé­gek mérséklésére irányuló jel­legű, míg a konzervatív és a li­berális erőteljesebben teljesít­ményorientált, hatékonyság centrikus. A két utóbbi között a közjó értelmezése és a közjó ér­dekében célszerű állami be­avatkozás mértéke jelent elté­rést. Hogy a jelenlegi magyar viszonyok között létrejövő szo­ciál-liberális kormányzat gaz­daságpolitikája milyen lesz, arra nehezen tudnék autentikus választ adni. Gáspár Ferenc Készülnek az ágazati, minisz­tériumi, intézményi leltárak az elmúlt négy évről. így szokás ez mindenütt, hiszen egy-egy vá­lasztási periódus után az ön­vizsgálat, a helyesnek vagy ép­pen hibásnak bizonyult lépések, intézkedések szakszerű szám­bavétele tanulság és egyben út- ravaló az új ciklusra. Feltétele annak, hogy az országos és he­lyi ügyek intézését folyamatos­ság, az esetleges vezetőváltást, az új utak keresését hiteles hát­tér-informáltság segítse. Minden ndfyon szép - volt? A szakmai önarcképek elkészí­tése voltaképp a tárcák, orszá­gos hatáskörű szervek és szer­vezetek belügye. Ám nap-nap után tapasztaljuk, hogy ezek a fotográfiák - fölöttébb szép be­állításban és kivitelben már ott díszelegnek a nyilvánosság ki­rakatában. Nyilatkozatok, írá­sok sora taglalja, hogy minisz­tériumaink kiemelkedő telje­sítményt produkáltak. Hogy a privatizáció igazi siker-történet, Veszélybe kerülnek-e a la­kosság devizaszámlán tartott megtakarításai? A kérdést so­kan már akkor föltették, amikor még csak körvonalazódott az MSZP-SZDSZ-kormány létre­jöttének lehetősége - szocialista kormányfővel és pénzügymi­niszterrel. Mindjárt elöljáróban érdemes leszögezni, hogy e feltételezés­nek nincs reális alapja. A devi­zaszámlák intézménye már jó­val a rendszerváltás előtt meg­honosodott. A nyolcvanas évek elején, súlyos napi külföldi fize­tési gondok közepette sem nyúlt a vezetés ezekhez a számlák­hoz, amelyeknek kezelése és felhasználhatósága egyébként a Grósz- és a Németh-kormány idején folyamatosan liberalizá­lódott. A lakossági devizaszámlák intézménye - és általában a la­kosság valutaellátásának bőví­tése - a forint konvertibilitását elősegítő eszközök közé tarto­zik. Már csak azért is, mert a gazdaságirányítás régi tapaszta­lata: a konvertibilitáshoz vezető utat csak úgy lehet végigjárni, ha annak bizonyos előnyeit a lakosság közvetlenül is érzé­keli. A devizabetét pedig olyan megtakarítási forma, amely megfelel az értékállandóság kö­vetelményének, sőt azok igé­nyének is, akik a forint-kamat­nál nagyobb jövedelemre kí­vánnak szert tenni. Az elmúlt években a kor­mányzat iránti bizalom sajátos fokmérőjévé vált, hogy miként kezeli a devizabetéteket. E beté­tek helyzete már-már a megta­karítások egészének megítélé­sét, sorsát befolyásolja. A de­viza- és forintbetétek arányá­az adósság-konszolidáció csupa pénzügyi telitalálat, a rádiózás színvonalban magasan felül­múlta korábbi önmagát, televí­ziónk pedig a közszolgálatiság igazi etalonjává vált. Retusálás futószalagon? Igen, a leköszönő elődök - tisz­telet a kivételnek - többet fog­lalkoznak az önarckép retusálá- sával, mint a reális helyzetkép összeállításával. Lehet, hogy a távozó vezetés önszépítő akció­ira az új adminisztráció ha­sonló, de ellenkező előjelű pro­paganda-kampánnyal válaszol? Bebizonyítja, hogy minden, ami kis hazánkban négy év alatt tör­tént, hibás, rossz, szakszerűtlen és káros volt? Nagy baj volna, ha ezt tenné. Mert akkor újra kezdhetnénk a sorok közötti ol­vasás tudományának tanulását. Újra belekényszerülnénk a kita- lálósdiba, hogy mi igaz abból, amit „fent” mondanak és mi nem. A politikát pedig újra úri huncutságnak minősítenénk. Bajnok Zsolt nak alakulása például hitelesen jelzi a pénzügyi kormányzat­nak, hogyan vélekednek a meg­takarítók a forint-kamatokról. Ha ez utóbbiak mértéke nem ha­ladja meg az inflációs rátát, ak­kor a devizabetétek nőnek job­ban - ha pedig a kettő aránya megfordul, akkor a forintbeté­teké. Ezt a bizalmi jelképet és gaz­dasági „mérő-ónt” nem áldozza föl egyetlen reális gazdaságpoli­tikát folytató kormányzat sem - még a legnagyobb likviditási nehézségek közepette sem - egy tál lencséért, vagyis mond­juk nemzetközi pénzügyi hely­zetünk átmeneti jobbításáért. Tegyük hozzá, hogy az ország jelentős, akár féléves import fi­nanszírozására is elegendő de­vizatartalékai egyértelműen bi­zonyítják, hogy nincsenek lik­viditási feszültségek, amelyek akár csak ürügyként is szolgál­hatnának a devizabetétekkel kapcsolatos megszorításokra. Bármilyen efféle intézkedés - biztosan állítható - huzamos időre aláásná a pénzügyi veze­tés és a kormány iránti bizal­mat. Ugyanakkor nem jelentene valóban gyógyító orvosságot, legfeljebb időleges fájdalom- csillapítást a gyöngélkedő ex­port-importnak vagy a külföldi szolgáltató tevékenységnek. Korlátozó intézkedés esetén számolni kellene továbbá a be­folyásos külföldi pénzügyi kö­rök rosszallásával és kedvezőt­len reagálásával is. Összegezve tehát: nagyon sok gyakorlati, racionális érv szól a devizabetétek biztonsá­gának megőrzése mellett - s egy sem ellene. Bácskai Tamás Békési László, az új kormány pénzügyminiszter-jelöltje és a le­köszönő pénzügyminiszter, Szabó Iván. és fogyasztási adóemelést hir­det. Mennyire lesz összeegyez­tethető ez a két törekvés?- A leköszönő kormány nem vállalkozhat arra, hogy az új kormány fejével gondolkozva a törekvések összhangját keresse. Tényként azonban rögzítheti, hogy több éves megfigyelések tanúsága szerint augusz­tus-szeptemberben az árszint­növekedés felerősödik. 1994-re is kalkuláltunk azzal, hogy a III. negyedévben - átmentileg - is­mét nagyobb lesz az árszintnö­vekedés, főként egyes intézke­dések nyomán. Az országgyűlés döntése alapján 1994. július 1-jétől emelkedett az üzem­anyagok, a sör, az égetett sze­szes italok és a cigaretta fo­gyasztási adója. Az árprognózis számol az év közepén a villa­mos- és hőenergia, a földgáz és a távhőszolgáltatás jelentősebb hatósági fogyasztói áremelésé­vel. Ez nyilvánosan is bejelen­tésre került. A megvalósításról már az új kormánynak kell dön­tenie. Az I. negyedévi és a vár­ható áralakulás azonban nem kérdőjelezi meg a korábbi lyeztető törekvések nem tapasz­talhatók. Ennek megfelelően az említett határozatok kiegészí­tése, módosítása nem szüksé­ges. Bizonyos hangsúlyváltás azonban indokolt. Az inflációs veszélyt szem előtt tartva mun­kavállalói érdek is, hogy a kere­setek növekedése ne feszítse to­vább a vállalati költségeket, il­letve az intézményi pénzügyi kereteket. Tekintve, hogy ennek sélye nem zárható ki, különösen fontos, hogy a jövedelem több­letek ne a fogyasztás (ennek ré­vén az import), hanem a megta­karítások, a beruházások növe­kedéséhez vezessenek. Az árin­dex és a kamatok közötti arányt fenn kell tartani. Az antiinflá­ciós politika folytatása tehát nemcsak nem kerül szembe az egyensúlyi és a növekedési cé­lokkal, hanem megvalósulásuk kölcsönösen feltételezik egy­mást.-Mi a véleménye arról az SZDSZ-MSZP álláspontról, hogy a koncessziók elmaradása, a nyugati tőke bevonásának a hiánya miatt „kis” Expo-t kell rendezni? Mi lesz a sorsuk a devizaszámláknak? A bizalom pénzügyi jelképe A metán szaga Garden Party - előrejelzéssel Az Országos Meteorológiai Szolgálatról ma már sokat tudunk. Azt is, hogy kik dolgoznak ott (naponta találkozunk velük a te­levízióban), azt is, hogy az időjárásjelentéseken kívül számos egyéb szolgáltatást is végeznek, sokszor üzleti alapon. Az elsőd­leges felhasználó persze az állam, a mezőgazdaság, s különösen ilyenkor, a nyaraláshoz készülődő család, mégis számos egyéb vonalon folytatnak üzleti tevékenységet, oly sikerrel, hogy még Németországból is járnak hozzájuk tanulni a szakemberek. A skála tényleg széles - mondja dr. Vissy Károly, s el­sőként a balatonfüredi Hotel Marinát említi, mely regionális előrejelzést rendelt június 24-25-re, amikor negyedszáza­dos fennállásuk alkalmából garden-partyt tartottak. Dol­goznak a dunaújvárosi Duna- fermek is, mert a meddő salak mínusz tíz fok alatt megfagy. A hetvenes években, mikor ezt a sajnálatos fizikai jelenséget nem vették figyelembe az ak­kori vasmű vezetői, és ki akar­ták borítani a vasúti vagonok tartalmát a meddőhányóra, elő­fordult, hogy a befagyott salak­kal együtt a vasúti kocsik is „el­repültek”. Inkább megrendelik az előrejelzést - jó pénzért. Tulajdonképpen tavaly ja­nuár elsején vált külön a Keres­kedelmi Iroda az OMSZ min­den olyan tevékenységétől, mely „állami alapfeladat”. Eze­ket egy miniszteri rendelet sza­bályozza, hiszen Magyarorszá­gon nincs meteorológiai tör­vény. Állami alapfeladat a repü­lésmeteorológia, a megfigyelő- rendszer fenntartása, a siófoki viharelőrejelzés fenntartása, és még sorolhatnánk. A 33 munka­társsal dolgozó Kereskedelmi Irodának, mely saját költségve­téssel működik, s maga is fizet anyacégének a meteorológiai információkért, már 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor akadt dolga. Iga­zából a nyolcvanas évektől kez­dett az egész világon kereske­delmi tevékenységgé válni a meterológiai szolgáltatás, de ekkorra már a mai management, Vissy Károly és Németh Lajos helyzeti előnyben volt. „Nem mindegy például, hogy mikor kaszálják a gazdák a lu­cernát, hiszen a szárításhoz há­rom esőmentes nap szükségelte­tik” - mondja az irodavezető. De sok pénzt spórolhatnak meg a Közúti Igazgatóságok is, ha nem kell a hétvégeken ügyeletet tartaniuk, hiszen „rendkívüli időjárási esemény nem lesz várható”. De akkor is hazame­hetnek a dolgozók, ha azt az előrejelzést kapják, hogy „bi­zonytalan lesz az idő”. Ilyenkor csak házi készenlétet rendelnek el, ami riaszthatóságot és szesz- tilalmat jelent. Az autópálya felügyeleteket az eső és a szél érdekli az asz­faltozás miatt az előbbi, az út­testre zuhant fák eltakarítása miatt az utóbbi okból. A távfű­tőműveket viszont inkább a hőmérséklet alakulása és a nap­sütéses órák száma. S ki gondolná, hogy 55 km/ órás szélerősség fölött leállnak a csepeli daruk, vagy hogy vil­lámlás esetén nem dolgozik a százhalombattai üzem, mert kü­lönben robbanás veszélyes gá­zok kerülhetnek a levegőbe. Vagy, hogy az elhagyott me­cseki tárnák mélyén a felszíni légnyomás változása hatására elkezd áramlani a metángáz, és ez erőteljesebb szellőztetést igényel. A Tiszai Vegyi Kom­binát a veszélyes anyagok szál­lítása miatt „teljes útvonalbizto­sítást” kér, persze időjárási szempontból. Az árvízvédelem, a Hídépítő Vállalat és a szabadtéri színpa­dok is üzletfelek, de kért már előrejelzést Marfűi Sörgyár is a szabadtéri sörfesztivál megren­dezéséhez, és a Fidesz a válasz­tási kampányához. „Nem ezért buktak meg” - szúrja közbe Németh Lajos az iroda vezető­helyettese. „Ha figyelembe vesszük a jó prognózisok által várható hasznot, és az esetleges tévedések miatti kárt, akkor 80-90 % eredménnyel számol­hatunk mi is, és a megrendelő­ink is.” - mondja Vissy Károly. Legújabban a Westel cégnek is dolgoznak, mert a rádiótele­fonoknál a jó vétel rendkívüli módon függ a levegő páratar­talmától. Ha nagy a nedvesség tartalom, ha ködös az idő, akkor nagyon rossz az adás. „Ilyenkor kerülő útra teszik a kapcsolatot” - magyarázza az irodavezető. S az ásványvíz - és üdítőgyárak­nak sem mindegy, mennyi energiát takaríthatnak meg a hű­téssel, ha csökken a külső hő­mérséklet. És végül egy igazi kuriózum: a Coca Cola mínusz hat fokon elveszti a színét, „kienged” és valami nagyon gyanús állagot vesz fel. Állítólag az élvezeti ér­téke ettől nem változik, de a ke­reskedelmi értéke a nullával lesz egyenlő. Ha időben tudják, hogy erős lehűlés várható, egész szállítmányokat menthet­nek meg a pusztulástól. Gáspár Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents