Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-07 / 155. szám

1994. június 7., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 A Pók ez vagy robot? című alkotás az iskola átriumában Aranydiploma és elátkozott ház A pécsi Kreateam Gyermekműhely sikerei-Megnyertem a fődíjat, és azt hiszem, még egy aranydip­lomát is.- Hol?- Azt nem is tudom. Még meg sem érkezett. Azt tudom, hogy ötvenegy országból küld­tek rajzokat.- Mi volt a feladat?- Egy nagy papírra kellett akármit rajzolni, kivágni, felra­gasztani egy másikra, lefújni és rárajzolni. Én hegyeket rajzol­tam, egy elátkozott házat, annak mindkét oldalára egy-egy fát - nem volt lombja egyiknek sem -, aztán három emberfejet, akik fújták az esőt, a havat és a sze­let.- Miért volt a ház elátkozott?-Hát mert olyan elhagyott volt. így jelent meg a gondola­taimban. Csak le kellett raj­zolni. Bach Richárd a pécsi Illyés Gyula Általános Iskola harma­dik osztályos tanulója a két évenként megrendezett zánkai nemzetközi gyermekrajzpályá- zat, a Szivárvány ’94 fődíját és egy aranydiplomát nyert. De az iskola más tanulói is nyertek kü- löndíjat és diplomákat. Vala­mennyien a Kreateam Gyer­mekműhely tagjai, melynek ve­zetője Pongrácz Éva festőmű­vész-tanár.-Zánkán már ’89 előtt ko­moly szakmai galéria működött, nagyon színvonalas anyagot gyűjtöttek össze a világ számos országából - mondja Pongrácz Éva. - A kétévenkénti gyer- mekrajzpályázatra igen nívós képek érkeznek. Nemcsak Zán­kán nyertünk, elsők lettünk a Dél-Dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség Térplasz­tika hulladékból című pályáza­tán a Pók ez vagy robot? című alkotással, amely jelenleg az is­kola belső udvarában van felál­lítva.- Kik a műhely tagjai?- Az iskola tanulói második- tól-harmadiktól felfelé, de jön­nek a város más iskoláiból is, és a volt tanítványaim is visszajár­nak.- Miben különbözik a képzés a hagyományostól, mi a sikerek titka?- Én mindig a gyerekből in­dulok ki, aki ősi képeket hoz magával, amelyek, amíg még gyerek, gátlástalanul törnek ki belőle. Később a környezet ha­tására ez teljesen megszűnik. A mágikus gondolkodásmódot a racionális nevelés kiöli belőle. Megpróbálok olyan atmoszférát teremteni, amely segíti előcsa­logatni és nem fojtja el ezeket a képeket.-A tanterv szerinti rajzórák nem jelentenek kötöttséget?- A tantervet, szabályokat sokféleképpen lehet értelmezni, számtalan eszközt, módszert al­kalmazhat a tanár. Én a termé­szeti formákat részesítem előnyben, valahogy megpróbá­lom ellensúlyozni a mesterséges világ sematizmusát. Csinálunk érdekes performance-okat, ámyjátékokat, megjelenítünk klasszikus festményeket. Nagyméretű falfestményeket is készítünk, tíz gyerekkel festet­tünk például egy 140 négyzet- méteres falat. Az általunk szer­vezett aszfaltrajzversenyre 200 gyerek jelentkezett négy me­gyéből.- Kapott valami elismerést mindezekért?- A Magyar Tehetséggon­dozó Társaság és az Iparművé­szeti Főiskola pályázatán, amelyre megírtam nevelési koncepciómat, 100 diával il­lusztrálva, elnyertem a fődíjat.- Gondolom, nem a művész- képzés a cél.-Nem. A csoportban részt­vevők nagy önismeretre tesznek szert, s önmagukon keresztül tudják a világot megérteni és önmagukat változtatni. Ezeknek a gyerekeknek lelki sikereik vannak. De sok tanítványom kötött ki a profi táncnál, zené­nél, és néhányan képzőművé­szek is lettek. Cs. L. Pisztrángetetés az óbányai halastónál lastóban. Nem volt azonban egyszerű idáig eljutni, két éve ugyanis eliszaposodott a halak „kimunkált medencéje”. Az ön- kormányzat 1 millió forintért rendbehozatta a gátakat, kiko- tortatta a medret, s ugyanazon vállalkozó vette bérbe a terüle­tet, akik korábban kezelte. László Béla és társa Szálai Béla most kimondottan értéke­sítésre telepített pisztrángokat, mivel a korábbi gyakorlat azt mutatta, hogy a horgászok ré­széről nem volt komolyabb ér­deklődés. Az ivadékokat ez év tavaszán Miskolc mellől Ga­A tervek szerint a vállalko­zók évente kétszer 20-30 mázsa pisztráng lehalászására készül­nek - a , s egy részét a 30-40 centis példányoknak Pécsett a lőtéri és a Búza téri piacon ta­lálható halboltokban árusítják majd. Persze a bérlők nem mondanak le arról sem, hogy kellő igény szerint (külföldiek részéről máris nagy az érdeklő­dés) a későbbiekben az egyik tavat horgászcélokra alakítsák ki. Előbb azonban az a cél, hogy a halállomány megerősödjön, s hozzátartozzon ehhez a környe­zethez. M. B. E. Bizonytalanságban nem éri meg a tartás Az 1994. március 31-i adatok alapján megállapítható, hogy a megye és az ország állatállomá­nya tovább csökkent. Az, hogy az állattartás ilyen mértékben és minden állatfajra kiteijedően visszaesett, azért különösen ked­vezőtlen, mert most már a repro­dukció feltételét jelentő anyaál­lományok is igen megfogyatkoz­tak, s az egész tartási folyamat a további csökkenés irányába mu­tat. A visszaesés legfőbb oka az állattartási ágazat jövedelemter­melő képességének hiányában keresendő. Abban az esetben is azonban, ha a gazdálkodó - szer­vezet, vagy egyén - fenn tudta tar­tani előállított állati termékének jövedelmezőségét, a bizonytalan piaci helyzetben számos esetben a tevékenység csökkentéséhez, vagy megszüntetéséhez folyamo­dott. A szarvasmarhák száma az 1994. március 31-i számbavételi időpontban nem érte el a 430 000-et, ami 16 %-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, de több, mint 5 %-kal (2 és félezerrel) el­marad a negyedévvel ezelőttitől is. A csökkenés tehát továbbra is folyamatos, mint ahogy a tehénál­lomány esetében is, melynek 18 000 darabot számláló március végi állománya 12 %-kal kisebb a tavalyinál, az utóbbi negyedév­ben a visszaesés 6 %-os volt. Az állattartó vállalatoknál és gazda­sági társaságoknál a szarvasmar­hák száma lényegében a 12 hó­nappal ezelőtti szinten maradt (2 %-kal nőtt), míg a szövetkezetek­nél 27, a kistermelőknél pedig 8 %-kal mérséklődött. Ez év márci­usában a szarvasmarha-állomány 21, ezen belül a tehenek 25 %-a volt kistermelői tulajdonban (egy éve 19, illetve 23 %-a). Az anyaállatok állománynöve­lését célzó 20/1994-es FM rende­let, mely vemhesüsző beállítása után 20 000, vemhes előhasi koca után 5000 forint támogatás igény­lését teszi lehetővé, többirányú ál­lategészségügyi és tenyész­tési-származási feltételt szab, me­lyeknek a nagyobb gazdálkodó szervezetek eleget tudnak tenni, de a kistermelőknél ez komoly nehézségekkel j ár. A sertések 316 000-et kitevő állománya a tavaly március végi­től ugyanolyan arányban - 13 %-kal - maradt el, mint amilyen arányú az országos állomány csökkenése volt. A kocák száma - 26 200 db - 14, míg az országos kocaállomány 15 %-kal volt ki­sebb, mint egy éve. Az összállomány tekintetében a tél végi, tavaszi szaporulat révén a december 3l-ei állapothoz ké­pest országos viszonylatban mi­nimális mértékben (egy százalék­kal), de mégis csak nőtt a sertések száma, Baranya megyében azon­ban ezen időszakban is 4 %-kal fogyott. A gazdasági szervezetek csoportjai közül a vállalatoknál és gazdasági társaságoknál volt leg­jelentősebb a visszaesés, itt a ta­valy március végi sertésállo­mánynak csak 84 %-át tartották, a szövetkezeteknél a csökkenés 6 %-os volt. A kisgazdaságok 18 %-os állománycsökkenése azt je­lentette, hogy mostanra a 8-10 évvel ezelőtti 50 % körüli tartás­beli részesedésük 38 %-ra mér­séklődött. Számos, korábban ér­tékesítésre is hizlaló kistermelő most csupán annyi növendékállat hizlalásával foglalkozik, amennyi családja szükségleteinek kielégí­tésére kell. Elriasztóan magasak ugyanis az állatvásárokon kínált választási malacárak: Pécsett a május eleji vásáron 3000-3200 forintot kértek darabjáért. A mindössze nem egészen 13600 darabot kitevő megyei ju­hállomány csupán 46 %-a a ta­valy március véginek, országosan 23 %-kal számláltak kevesebb ju­hot az akkorinál. A piaci viszo­nyok az állattartás termékei kö­zül, a vágójuh- és a gyapjú értéke­sítés terén váltak a legkedvezőtle­nebbé, s ezek a körülmények a lé­nyegében már magánjuhászatok tartásában lévő állomány roha­mos csökkenéséhez vezettek. En­nél az ágazatnál fokozta a bizony­talanságot az, hogy a kárpótlás és a privatizáció során a gyepterüle­tek is tulajdonváltáson - és apró- zódáson - mennek át, így a legel­tetés korábbi feltételei megszű­nőben vannak. A tyúkfélék száma - 1,6 millió - is jelentősen megcsappant - a megyében 19, országosan 11 %-kal -, ezen belül a tojóállo­mány mérséklődése is hasonló arányú volt. Különösen a vállala­tok és gazdasági társaságok állo­mányai lettek kisebbek (a tavalyi­nak 67 %-át tették ki). A kisgaz­daságok tartásában lévő állomány nem érte el az egymilliót, tojásál­lományuk a félmilliót, ami a ba­ranyai gyakorlatot tekintve igen mérsékeltnek minősíthető. Álta­lános véleményük szerint a kis­termelők, különösen azok, akik csupán családi ellátásra tartottak baromfit, ilyen magas tápárak mellett irreálisnak minősítik a vá­góbaromfi, vagy a tojás saját gaz­daságukban történő előállítását. Dr. Zsibrik Istvánná KSH Baranya Megyei Igazgatósága A sikondai és a balatonfenyvesi tábor már készenlétben van Csaknem háromezer gyermek üdülhet A megyei közgyűlés és az önkormányzatok segítik a szülőket A hegyszentmártoniak erő­sen fogadkoztak tavaly: idén is mennek a Balatonra üdülni. Mindenki jól érezte magát a fenyvesi táborban, még azok a felnőttek is, akik csak alkalmi­lag egy-egy napot töltöttek ott. A talpraesett polgármesterük - Jakab Gézáné - ugyanis úgy szervezte az oda és vissza utat, hogy a felnőttek is utazhattak azzal a busszal, amely a gyere­keket vitte, hozta. Nem is másították meg a ta­valyi elhatározásukat: idén az elsők között jelentkeztek a Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány fenyvesi táborába. Ezt a tábort nagyon sokan ismerik Baranyában. Éveken .keresztül fiatalok százai nyaral­tak itt. Négy évvel ezelőtt na­gyon jó érzékkel döntött úgy a Baranya Megyei Közgyűlés, hpgy alapítványi keretek között továbbra is fenntartja, a sikon- daival együtt. Hogy mennyire szerencsés volt ez a döntés, azt különösen azok a családok tudták érté­kelni, akiknek gyermekei más­ként nem nagyon tudtak volna nyaralni. A gyermeküdültetés költségei ugyanis sokak szá­mára megfizethetetlenné váltak. A sikondai és a fenyvesi tá­boroztatás azonban elfogadható költséget jelent a nehezebb kö­rülmények között élők számára is.- Alapítványunk elsődleges célja, hogy a hátrányos helyzet­ben lévő gyermekek is nyaral­hassanak - mondja T. Hardy Judit, az alapítvány titkára. - Á fenyvesi táboroztatás költségei­hez a közgyűlés és az önkor­mányzatok is hozzá járulnak, így a szülők a napi költség ne­gyedét fizetik. Rendkívül fon­tosnak tartjuk, hogy ez a lehető­ség létezik, mivel a többnapos együttlét nem csak szórakozást, hanem új ismereteket is jelent a gyerekeknek. A főszezonra minden hely foglalt a két táborban. Sikondán már ezekben a napokban is egymást váltják a kiránduló csoportok, s hamarosan elkez­dődnek az öt-tíz napos táborok. Az iskolák mellett többek kö­zött a Ghandi alapítvány, a Me­gyei Könyvtár szervez itt tábort. Ősztől pedig - hagyományte­remtő szándékkal - rendszeresí­teni akarják az erdei iskolát. Már több iskola jelezte, hogy pár napot szívesen töltene ilyen céllal Sikondán. A középiskolásoknak pedig Balatonfenyvesen kínálnak képzési lehetőséget szeptember­től. Többek között a diáktaná­csok tagjainak akarnak ismeret- szerzési, illetve tapasztalatcsere lehetőséget teremteni. Addig azonban itt is egymást váltják az üdülő csoportok. Már csak június 18-ig van szabad helyük. Turnusonként 110 fiatalt fogad­nak. Egy gyermek egy napi szál­lása, teljes ellátása, több, mint ezer forintba kerülne, de ennek a költségnek több, mint kéthar­madát a megyei közgyűlés, il­letve az önkormányzatok fize­tik. S bizonyára idén is lesznek olyan gyermekek, akik teljesen ingyen nyaralhatnak, mert a la­kóhelyük önkormányzata a szü­lőkre eső költséget is magára vállalja. T. É. Pisztránglesen Óbányán A halastavakból egyelőre nem lesz horgászparadicsom Dél-dunántúli horgászber­kekben gyakran visszatérő téma, lehet-e pisztrángozni az óbányai halastavakban? Né­hány évvel ezelőtt ugyanis ezzel a szándékkal telepített halakat ide egy pécsi vállalkozó. Dani Ferenc, a település pol­gármestere készségesen nyújt rövid áttekintést a tavak eddigi sorsáról, s kiderül, most is közel 10 ezer szivárványos pisztráng fickándozik a két kisméretű ha­radnáról hozták, s a porontyok láthatóan jól érzik magukat itt, hiszen minden a kedvükre van, átlátszó tisztaságú, oxigéndús, tízegynéhány fokos források táplálják a tavakat. Naponta mázsányi csirkebelsőséget fo­gyasztanak el a kis ragadozók, s egyelőre kényelmesen lubic­kolnak, mert kétszer ennyien is elférnének a vízben. Amellett állandóan kutyák és halőrök vi­gyázzák nyugalmukat. Ellentmondások a Horn-balesetben A rendőrségnek sem mege­rősíteni, sem cáfolni nem áll módjában azokat az újabb saj­tóértesüléseket, amelyek a Hom-balesettel kapcsolatban napvilágot láttak - jelentette ki hétfőn Sárközi Ferenc rendőr ezredes, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitány közbiz­tonsági helyettese. Mint elmondta: a baleset körül­ményei továbbra is tartal­maznak ellentmondásokat, amelynek tisztázásáig a rendőrség a nyomozást folytatja. A körülmények teljes körű, ellentmondá­soktól mentes felderítéséig további részleteket, adato­kat nem kívánnak nyilvá­nosságra hozni. Az ORFK illetékese az üggyel kapcso­latban csak annyit árult el, hogy péntek este újabb bi­zonyítási kísérlet történt a baleset helyszínén és az „eredményes” volt. Az állatállomány alakulása Baranya megyében

Next

/
Thumbnails
Contents