Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-04 / 152. szám

1994. június 4., szombat Gazdaság új Dunántúli napló 9 Ford-Jakon bemutató vállalkozóknak Haszongépjárművek és sze­mélyautók bemutatóját tartja vállalkozók számára ma 10-15 óráig pécsi, Megyeri úti telep­helyén a Ford-Jakon Autó Kft. A rendezvényen az érdeklődők típusonkénti tájékoztatót kap­nak, majd az autók megtekin­tése során lehetőség nyílik azok kipróbálására is. COCOM helyett exportellenőrzés Néhány hónappal ezelőtt amerikai kezdeményezésre be­fejeződött Hágában a COCOM feloldása. A COCOM 1949-ben a hidegháború alatt került beve­zetésre, a szocialista országok felé irányuló nyugati export szabályozására, valamint a fegyverkereskedelem és a csúcstechnológia kiszivárgásá­nak megakadályozására. Mi­után a blokkok politikai szét­esésével tovább nem követhe­tők a COCOM célok, logikus következményként március l-jével meg is szűnt az intéz­mény. Továbbra is hatályban maradt viszont egy szigorított kiviteli lista, amelynek hátteré­ben az áll, hogy a COCOM or­szágok szerint a fejlett ipari és fejlődő országok között jelentős új veszélygócok adódhatnak. A COCOM kiesésével ez az ex­portellenőrzési forma adhat megfelelő kontrollt. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. június 3-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 153,63 155,13 156,63 Ausztrál dollár 75,11 75,78 76,45 Belga. ffaj^yjO) 299,10 301,85 304,60 Dán korona 15,67 15,82 15,97 Finn márka 18,62 18,79 18,96 Francia frank 18,03 18,20 18,37 Gór. drachma (100) 41,23 41,63 42,03 Holland forint 54,91 55,43 55,95 ír font 150,28 151,68 1-53,08 Japán yen (1ÓO) j Kanadai fillér 96,92 X J3A9 97,&5 6*25 98,78 tÍ.oi Kuvaiti dinár 342,34 345,67 349,00 Német márka 61,55 62,15 62,75 Norvég korona 14,19 14,33 14,47 Olasz líra (1000) 63,56 64,17 64,70 Osztrák sch. (100) 875,13 883,48 891,83 Portugál esc. (100) 59,22 59,79 60,36 Spanyol pes. (100) 74,60 75,33 76,06 Svájci frank 72,53 73,19 73,85 Svéd korona 12,94 13,06 13,18 USA dollár 101,87 102,87 103,87 ECU (Közös Piac) 118,65 119,77 120,89 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A pécsi hőerőmű látványa meghatározója a város képének is Fotó: Szundi György Környezetbarát energiatermelés Pécsett Milliárdos beruházással új blokk megépítésére készül a PERt A Magyar Villamos Művek Rt. fejlesztési tervei között fontos szerepet kap a Pécsi Erőmű Rt-ben egy új, 100 MW-os blokk megépítése az ezredfordulóig. A térség éle­tében hatalmas léptékű ­12-15 milliárd forintos - be­ruházás nagymértékben javí­taná az erőmű versenyképes­ségét, olcsóbbá tehetné a helyi hőszolgáltatást. A '60-as évek elején épült pé­csi hőerőmű berendezései jelen­tős mértékben elhasználódtak, részben ki is cserélődtek az el- múl^JMpm,, megújulásban a legkomolyabb változást a '80-as években in­dult rekonstrukció hozta, ám a korlátozott anyagi lehetőségek, és a szocialista országoktól örö­költ, nem éppen , világszínvo­nalú technológja gátját'«zkbta<e. 1 j í \Az-utőbbf éveknek' az ener­giaiparra is érvényes piaci vál­tozásai azonban új helyzetet te­remtettek a Pécsi Erőmű Rt. számára. A korábban egyér­telmű teljes kiterhelés helyett ma már a gazdaságosság és a fogyasztói igények szabják meg, hogy melyik erőmű mi­lyen kapacitással működik. A pécsi részvénytársaság érvé­nyesülési lehetőségét a hazai villamosenergia-piacon nagy­ban elősegítené az új beruházás.- A 100 megawattos új blokk az eddigiekhez hasonlóan kettős hasznosulású lenne. Lényege­sen javítaná az erőmű hatásfo­kát, illetve olcsóbbá tehetné a helyi hőszolgáltatást - mondta az elképzelésekről Somosi László, a részvénytársaság ve­zérigazgatója. - A tüzelőanyag továbbra is a szén maradna, ami a térség számára egy további lehetőséget jelentene a helyi szén felhasználására, munkahe­lyek megtartására. Az új blokképítésről már el­készültek a megvalósíthatósági tervek, és folyamatban van a környezetvédelmi hatástanul­mány kiértékelése is. Az ezred­forduló legnagyobb baranyai beruházásának pénzügyi feltéte­leiről így tájékoztatott Somosi László:- Az új blokk megépülésére két reális esély mutatkozik. Egyfelől, ha az MVM Rt. és a PERI saját forrásai mellé kül­földi hitelt vészünk föl. Sokat ígérő tárgyalásokat folytatunk skandináv bankokkal, ugyanis nem kizárt, hogy svéd techno­lógiát alkalmazunk majd. A másik lehetőség szakmai befek­tető bevonása lenne, amire a már most mutatkozó német, an­gol, francia és spanyol érdeklő­dést tekintve ugyancsak komoly esélyünk van. Ez a megoldás a cég alaptőkéjének megduplázó­dásával járna, és egyben az erőmű részbeni privatizációját is jelentené. A beruházás pénzügyi oldala mellett ugyancsak fontos kér­dés, hogy vajon miként fogadja az ipari üzem környezete az új blokk megépítését. A PERt a nyilvánosság teljes bevonásával kívánja tájékoztatni a megye- székhely polgárait a tervekről, valamint a beruházás várható eredményeiről. Ez utóbbi tekin­tetében az már most tudható, hogy az új blokk káros- anyag-kibocsátása minden szempontból a jelenlegi értékek egyötödére csökken. Az elkép­zelések szerint egy olyan új környezetvédelmi technológiát is alkalmaznának, amely káros végtermékként nem képez nit- rogén-oxidot, és amelyben külső beavatkozás nélkül már a tüzelés során megkötődik a szénből felszabaduló, mérgező kéndioxid. A tervezett beruházás nem­csak a részvénytársaság gazdál­kodását befolyásolhatná kedve­zően, de pozitív hatást gyako­rolhatna a megye gazdaságára is. Az erőmű versenyképessé­gének növelésével, a hőszolgál­tatás olcsóbbá tételével ugyanis a cég kiverekedhetné magát je­lenlegi, veszteséges állapotából. Ugyanakkor a nagyszabású pro­jekt számos munkalehetőséget kínálna a helyi vállalkozók számára, az erőmű környezeté­ben pedig lehetővé válna egy infrastruktúrával jól ellátott, vállalkozásbarát térség kialakí­tása. Kaszás E. Varrónőket, szabászokat képeznek a Siroccoban A volt munkanélküliek huzamosabb ideig számíthatnak foglalkoztatásra Van valami furcsa a pécsi bőriparban: miközben vállal­kozások mentek tönkre, több százan maradtak jövedelem nélkül, vagy szorultak mun­kanélküli segélyre, addig né­hány, ebben az iparágban te­vékenykedő cég kitűnően la­víroz a gazdasági átalakulás ellentmondásos piaci körül­ményei között. Megrendelé­sük van, ám szakmunkás-igé­nyüket nem tudják kielégí­teni, mert kevés a jelentkező. A Sirocco Gmk. viszont - úgy tűnik legalábbis - megoldotta ezt a problémát is, közösen a munkaügyi központtal mun­kanélkülieket képzenek át szabásznak és varrónőnek.- Jelenleg húsz emberünk van, a bőrszabászaton, sok kö­zöttük a pályakezdő, néhányan a szakmából jöttek, de a leg­többjüknek azelőtt semmi köze nem volt a szakmához - magya­rázza Spollár Erzsébet oktató. - Azt nem mondanám, hogy pár hónap alatt teljes értékű szak­munkásokká vállnak, viszont akiben van akarat és kitartás, az megmaradhat a pályán. Szinte szóról-szóra ugyanezt mondja a varró-szalag oktatója, Zobokiné Kövy Jolán is, meg­toldva azzal, hogy náluk a sza­lagon nincs elveszett ember, ha hozamosabb ideig nem tanul meg valaki egyenesen varrni, kézimunkára osztják be, mond­juk vasal, vagy bélést varr. Ványai Lászlóné az Ifjúsági Kölcsönző Vállalat csődje miatt került az utcára, de semmiképp sem akart otthon tétlenkedni, elment mosogatónak a szociális otthonba. Hirdetésből értesült a Sirocco Gmk. munkalehetősé­géről, most arra számít - egyébként nem alaptalanul -, hogy huzamosabb időre lesz munkája a szabászatban. Csep- regi Anikót az oktatója az egyik legtehetségesebb varrónőnek tartja, fiatal kora ellenére - ta­valy kapta meg a kereskedői szakmunkás bizonyítványát - már sok helyen dolgozott, de a vállalkozások legtöbbje csak „fekete” munkásként alkal­mazta. Azt mondja, az a 12-16 ezer forint nem sok ugyan, de a munkanélküli segélyhez képest óriási előrelépésnek tartja. 0 is arra számít, hogy huzamosabb időre megoldotta munkavállalá­sát. A gazdasági munkaközös­ségként még a nyolcvanas években alapított vállalkozás ma már több száz embert fog­lalkoztat, kinőtték a régi üzem­csarnokukat, a termelés bőví­tése miatt kénytelenek voltak az adósságai miatt megszorult Pé­csi Bőrgyártól épületet bérelni. Az itt tavaly beindított szalagok ellátására nem volt önálló sza­bászatuk, a régi üzemből hozták át a modellek részegységeit. Ba­jomi Miklós, a cég egyik tulaj­donosa éppen ezért tartja na­gyon fontosnak a munkanélkü­liek átképzését.- Most készülnek a téli mo­dellek, rengeteg a megrendelé­sünk, ezt csak úgy tudjuk kielé­gíteni, ha az újonnan beindított szalagokra tudunk munkásokat szerezni. Mi csak bérmunkában dolgozunk, legfőképpen a né­met és az olasz piacra. Megren­delőink, ha nem tudjuk teljesí­teni kötelezettségünket, mással kötnek üzletet. Ezt mindenáron szeretnénk elkerülni. Minden jel szerint sikerül is. hiszen ha van is mozgás az át­képző szalagokon - néhányan egy-két hét után meggondolták magukat - a legtöbben már a nagyszériás modellek gyártásá­ban vesznek részt. A Sirocco az átképzésben azt vállalta, hogy egy hónapig finanszírozza a ta­nulók fizetését, ezt követően, szerződésben megállapított mértékben, az átképzés ideje alatt már a munkaügyi központ vállalta a költségeket.-Az akcióval mindenki jól jár - mondja Bajomi Miklós. - A munkaügyi központ szeretne minél több segélyezettet állás­hoz juttatni. Indítanak ugyan ők is átképző tanfolyamokat, ám ez legtöbbször csak új szakmát biztosít, nagyobb esélyt az elhe­lyezkedésre. Nekünk viszont az átképzés után valamennyiükre szükségünk lesz, vagyis egy­szerre adunk szakmát és biztos munkalehetőséget. A kérdés most már csak az, mi lesz, ha megszűnik a konjunk­túra, a megrendelések visszafo­gása miatt a dolgozók egy részét el kell bocsátani. A tulajdonosok erre ugyan a közeljövőben nem Számítanak. Az idén lekötött a kapacitásuk, de már jövőre is elegendő megrendelésük van ahhoz, hogy nem kell ezen gon­dolkozniuk. Sőt, minden bi­zonnyal újabb átképző szalago­kat kell beindítaniuk. B. G. Vasason minden függőben Bérek helyett eddig csak ígéretek érkeztek Továbbra sincs béke Vasason. A bányaüzemet év elején bérlő Antracit Kft. a bányá­szoknak még milliókkal tarto­zik, s a munkások hiába for­dultak ügyvédhez, Vajay György ügyvezető igazgatótól csak ígéretek érkeznek a jogos anyagi követelések helyett. A vasasi bányászok március­ban nem csak munkahelyeik megtartásáért, de az Antracit Kft. fennmaradásáért is de­monstráltak, egy hetet folyama­tosan a föld alatt töltve, s akkor teljes volt az egyetértés a dol­gozók és Vajay György között. Közös volt a cél, megszerezni a munkahely megtartó és teremtő segélyeket. A kft. vezetője ek­kor többször is kijelentette az embereknek: a béreket március második felében mindenkinek kifizeti. Időközben eltelt több mint két hónap, de a teljes ösz- szeg nem érkezett meg.. A kft. ügyvédje úgy fogal­maz, a március havi (a de­monstráció kezdetéig egy hetet dolgoztak a bányászok) bérekre a kibányászott szén értékesítése adta volna a fedezetet, de ezt a mennyiséget a Mecseki Szén­bányák FA. visszatartotta, így elmaradt a bevétel. A demonst­ráció idején a bánya fenntartá­sára naponta 100 dolgozónak kellett munkába állnia, ezt az igényt azonban az Antracit jogi képviselője azért tartja indoko­latlannak, mert ekkor bányatűz volt Vasas egyik felsőbb szint­jén, s véleményük szerint ennek a megszüntetésére kellett a mű­szakszám. Jogtalannak tartják azt is, hogy a bányászok a letöl­tött idő arányában hűségjutal­mat követelnek, mert szerintük az emberek az első három hó­napban próbaidőben dolgoztak. A számítások szerint 7-9 mil­lió forint az az összeg, ami a bányászoknak járna, ugyanak­kor a Mecseki Bányavagyon­hasznosító Rt.-nek 50 millió fo­rint a követelése az Antracit Kft.-tői. A vállalkozás a jelek szerint arra vár, hogy megkez­dődjék a Kft. ellen a felszámo­lási eljárás, s egy „soványka kis közös kalapból” intéznék a kifi­zetéseket, abból is csak annyit, amennyire futja. Az azonban elgondolkodtató, hogy míg a bányászok föld alatti demonst­rációval tettek tanúbizonyságot az Antracit Kft.-hez való hűsé­gükről, addig a vállalkozás ily módon igyekszik elodázni a bé­rek rendezését. M. B. E. Kötelező járulékelszámolás A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MZ. rendelet 442. §-ban rendezettek szerint az ott megje­lölt munkáltatók (gazdálkodó szervezetek, társas vállalkozá­sok stb.) „Járulékelszámolási lap” és „Járulékelszámolási nyilvántartó lap” elnevezésű nyomtatványt kötelesek ve­zetni. E nyilvántartó lapokon többek között a biztosítottaknak kifizetett személyi jövedelem összege és az azt terhelő egyéni járulék összege szerepel a napi 2500 Ft-os maximum határ kor­látozással. A felvezetett személyi jöve­delem az ellátások alapja pl. a nyugellátásé. 1993. március 1-től e lapokat a munkáltató megszűnése ese­tén a megszűnést követő 15 na­pon belül, a biztosítás megszű­nése esetén a következő év ápri­lis 30-ig kötelesek megküldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak. Az említett nyomtatvány használata kötelező. Ettől el­térni csak az igazgatóság enge­délyével lehet. E körbe - a ta­pasztalat szerint - a számítógé­pes ügyvitellel rendelkező szer­vezetek tartozhatnak. Ezek azonban különböző rendszerű programmal dolgoznak és veze­tik leporellón (engedéllyel vagy anélkül) az adatokat. A járulékelszámolási lapok manuális vezetése alól felmen­tést kapott, ill. leporellóra ki­nyomtatott adatot szolgáltató munkáltatók csak a főigazgató­ságunk által készített rekordleí­rásnak megfelelő floppy leme­zen is kötelesek az adatszolgál­tatást megtenni. A floppy lemez mellé szük­séges egy kísérőjegyzék, mely az adatszolgáltató adatait és a lemezen lévő személyek nevét és azonosítóját tartalmazza. En­nek megkönnyítésére a főigaz­gatóság ellenőrző programot készített, amely a rekordleírás­sal együtt az igazgatóságunk el­lenőrzési és nyilvántartási osz­tályán (Pécs, Mártírok u. 12. III. 8.) személyesen átvehető. A programot tartalmazó floppy ingyenes. Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Jeleneg húszán tanulnak új szakmát a Sirocconál Fotó: Szundi L r I k

Next

/
Thumbnails
Contents