Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-30 / 178. szám
6 uj Dunántúli napló Közélet 1994. június 30., csütörtök Emlékezz! A várható magyar kormány (1.) Megemlékezés-sorozat a baranyaipécsi deportálás 50. évfordulóján „Mentek az úton, szívükben szorongás, félelem, ki értette akkor, mivé fajul az emberi értelem!” - ezek a megemlékező sorok találhatók a Mártírok útja 42. sz. MÁV-bérház falán lévő emléktáblán, a rosszemlékű Pécsi Gettó központjában. A Pécsi Izraelita Hitközség és a július 1. és 3. között tartandó megemlékezés-sorozat megrendezésében segítő intézmények, szervezetek, magánszemélyek ezúton kérik a város lakosságát, hogy minél nagyobb számban jöjjenek el a rendezvényekre, így emlékezvén az 1944. július 4-én elhurcolt és elpusztított baranyai, pécsi, délkelet-dunántúli zsidó polgárokra. A rendezvénysorozat július 1- jén, pénteken 16 órakor veszi kezdetét, amikor a Szent István tér 4. alatt található Pécsi Kisga- lériában megnyílik a pécs-bara- nyai képzőművészek kiállítása, amelynek keretében a Pécsett alkotó neves művészek tisztelegnek alkotásaikkal az elpusztított mártírok emléke előtt. Egy órával később, 17 órakor, a Pécsi Művészetek Háza és a Janus Pannonius Múzeum közös rendezésében történeti emlékkiállítást nyit meg Róbert László pécsi származású újságíró, amelynek anyagát Radnóti Ilona múzeológus állította össze a hitközség, a múzeum, a levéltár és a Holocaust Dokumentációs Központ anyagából. A rendezvényre a Művészetek Házában kerül sor. A napot 18.30-kor istentisztelet zárja a Kossuth téri Zsinagógában. A második napon, július 2- án, szombaton délelőtt 10.30-kor a Kossuth téri Zsinagógában istentisztelet lesz, majd 12 órai kezdettel a Fürdő u. l.sz. alatt lévő Horvát-Szerb Kollégium épületében, a volt zsidó iskola dísztermében kerül sor a Holocaust után született pécsiek találkozójára. Pécs város önkormányzata is kiveszi a részét a megemlékezés-sorozatból, mintegy demonstrálva, hogy az emlékezést szívügyének tekinti. Ennek egyik tanúbizonyságaként 16 órakor a Városháza II. emeleti dísztermében tudományos emlékülés lesz, amelyet a város nevében dr. Páva Zsolt alpolgármester nyit meg. Az emlékülésen dr. Schweitzer József volt pécsi, jelenleg országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatója, a hazai és a nemzetközi közélet neves személyisége elnököl. A konferencián Ormos Mária egyetemi tanár, akadémikus az Endlösungról, Szita Szabolcs egyetemi docens a vidéki zsidóság deportálásáról, dr. Schweitzer Gábor tudományos munkatárs a két világháború közti pécsi zsidóságról, dr. Krassó Sándor ny. statisztikai tanácsos a pécsi zsidóság pusztulásának adatairól, e sorok írója pedig az 1945 és 1993 közti pécsi Holocaust-megemlékezésekről tart előadást. A zsinagóbában 20 órai kezdettel lesz a gyászhangverseny. Banda Ede gordonkaművész Bruck Kölnidre című művét ját- sza, majd Fodor Ágnessel közösen adják elő Bach gordonka-zongoraszonátáját. A pécsi szimfonikusok volt vezető karnagya, Howard Williams Vass Ágnes hegedűművésszel lép fel. Bach E-dur hegedű-zongoraszonátáját és Biber C-moll hegedű-zongoraszonátáját adják elő. Érdekesség, hogy Howard Williams csemballón működik közre. Ezt követően énekművészként lép föl, amikor Sz. Simonfai Márta zongora kíséretével Schütz-da- lokat ad elő. Sándor György palm-springsi kántor zsidó szerzők vallási tárgyú műveit énekli, Mayer Erika zongorakísérete mellett. A belépés díjtalan. % A július 3-i, vasárnapi megemlékezés délelőtt 10 órai kezdettel a Mártírok útja 42. sz. alatt lévő MÁV-bérháznál kegyeleti megemlékezéssel és koszorúzással kezdődik, ahol mindazok leróhatják kegyeletüket, akik meg akarnak emlékezni a mártírokról. A délutáni megemlékezés 16 órakor a Zsinagógában gyász-istentisztelettel kezdődik. Mindhárom napon az istentiszteleteken a rabbinikus teendőket dr. Schweitzer József országos főrabbi látja el. A vasárnapi istentiszteleten ő mond megemlékező beszédet. 17.30-kor a Szív u. 2. sz. alatti zsidó temetőben kegyeletes megemlékezéssel és koszorúzással folytatódik, zárul a háromnapos megemlékezés-sorozat, amelyre a fővárosból, az ország minden részéből és külföldről egyaránt várunk vendégeket. Számosán lesznek közöttük túlélők, ileltve azok családtagjai, hozzátartozói, s ez jó alkalom lesz az elszármazottaknak pécsi ismerőseikkel, barátaikkal való találkozásra. A volt gettónál történő délelőtti megemlékezésen a város részéről Balikó Zoltán, a zsidó temetőnél lezajló kegyeleti aktusnál Rajczi Péter önkormányzati képviselők mondanak megemlékező beszédet. A délutáni ünnepségen közreműködik a Bach Énekegyüttes. ík Ez alkalomra a hitközség újra kiadta Schweitzer József: A Pécsi Izraelita Hitközség története című, 1966-ban írott művét, amely a Hotter-Minerva Nyomda Kft munkáját dicséri. Árusításra kerül Róbert László: Zsidónak lenni.. . című műve is. Dr. Stark András hitközségi alelnök és e sorok írója közös szerkesztésében jelenik meg „Emlékezz! 1944-1994” címmel egy kiadvány, amely a történeti emlékülés előadásainak kibővített változatát, valamint dr. Krassó Sándor, dr. Garai András, Wichtemé Stellner Éva és Sándor (Rosenberg) Ernő visszaemlékezéseit tartalmazza. A kiadói és a nyomdai munkáért a Jelenkor Kiadónak mondunk köszönetét. Pécs város 1945 és 1948 között magáénak érezte zsidó polgárainak mártíromságát. Ekkor avatták föl a zsidó temetőben lévő emlékművet, s a közelében lévő, az auschwitzi mártírok holttesteiből készült „RIF” szappanokat tartalmazó mártíremlékeket. Szeretnénk, ha az 50. évfordulón ez a hagyomány folytatódna tovább. Dr. Vargha Dezső Tamás Gáspár Miklós új könyve Az Új Mandátum Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Tamás Gáspár Miklós politikus, filozófus Másvilág - Politikai esszék című kötete. Az újságírók szerdán ismerkedhettek meg a kiadvánnyal. A kötet közös életünk krónikája, az elmúlt öt esztendő története. Dühös, harcias könyv, amely annak a tanulási folyamatnak a dokumentuma, amelyen mindannyian keresztülmentünk az előző években - mondta a szerző. Tamás Gáspár Miklós hozzátette, hogy a kötetben szereplő írásokban politikai és egyéb tapasztalatait használta fel, hogy támpontokat adjon a politika műveléséhez és elméletéhez. Horn Gyula (Miniszterelnök, MSZP) Dr. Békési László (Pénzügyminiszter, MSZP) 1932. július 5-én, munkásszülők gyermekeként született Budapesten. 1948-ban érettségizett, ezt követően 1954-ben szerzett diplomát a Don-Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán. 1976-ban a közgazdaság- tudományok kandidátusa lett. 1954-től 1959-ig a Pénzügyminisztérium főelőadójaként dolgozott, ezután a Külügyminisztérium szovjet osztályának attaséja lett, majd külszolgálatba került Bulgáriába és Jugoszláviába. Nagykövetségi titkárként, később tanácsosi rangban tevékenykedett. 1969-től 16 éven át a pártközpont nemzetközi osztályán munkatárs, osztályvezető-helyettes, s egy évig osztályvezető. 1985-ben kerül vissza a külügyi tárcához, ahol négy évig államtitkár. 1989. májusától Magyarország külügyminisztere. Nevéhez fűződik a magyar-dél-koreai és a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvétele, a vasfüggöny átvágása, a magyarországi keletnémet menekültek kiengedése és ezzel a német újraegyesítési folyamat előrelendítése. Ő készítette elő és írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. 1954-56 között az MDP, 1956-tól 1989-ig az MSZMP tagja volt. 1985-től a Központi Bizottság tagja. A 80-as évek végén jelentős szerepet játszott az állampárton belüli reformmozgalomban. A Magyar Szocialista Párt egyik megalakítója, az 1989. októberi alakuló kongresszuson az új párt országos elnökségébe is beválasztották. 1990. májusától a Magyar Szocialista Párt elnöke. Jelentős a szerepe az új szociáldemokrata jellegű párt hazai és nemzetközi elismertetésében, abban, hogy az MSZP bekerült a nemzetközi szociáldemokrácia családjába, a Szocialista Intema- cionáléba. 1990-ben, az első szabad választáson országgyűlési képviselő lett. A Parlament a Külügyi Bizottság elnökévé választotta, ezt a funkciót 1993-ig töltötte be. 1994. májusában az MSZP listavezetőjeként került be az új Parlamentbe. A június 4-ei kongresz- szus döntése alapján az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett, és közös koalíciós kormányzárásra kérte fel a Szabad Demokraták Szövetségét. Kuncze Gábor (Koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, SZDSZ) Pápán született 1950. november 4-én. Édesapja, Kuncze Lajos belgyógyász főorvos, kórházigazgató, édesanyja, Má- ramarosi Magdolna háztartásbeli. Testvérei: Lajos (1949) irodagépműszerész és vállalkozó, Magdolna (1954) középiskolai tanár, a Tankönyvkiadó szerkesztője. Nős, (1979) felesége Fellegi Katalin középiskolai tanár. Általános iskoláit Várpalotán végezte. A gimnáziumot is Várpalotán kezdte, a második évtől Kecskeméten folytatta, és a Piarista Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1970-1974 között a Felsőfokú Építőipari Technikum (1972-től Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola) hallgatója, ahol mélyépítési üzemmérnök diplomát szerzett. Esti tagozaton, az MKKE ipari szakán (1980-1985) tanult és szerzett diplomát. 1988-ban iparszervezésből és vezetésből kapott szakközgazdászi diplomát. Érettségi után 1969- 1970-ben segédmunkás volt a várpalotai bányában, illetve műtős a veszprémi kórházban. A főiskola elvégzése után a Fővárosi Vízműveknél műszaki előadó. Következő munkahelyei: a Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat építési művezetője, az Országos Villamostávvezeték Vállalat beruházási ellenőre, és a Dunamenti Regionális Vízmű építési üzemvezetője. 1983-tól az Építőipari Gépesítő Vállalat beruházási osztályvezetője és ellátási főosztályvezetője. 1985-től képviselővé választásáig az ÉPGÉPTERV gazdasági igazgatója. Az SZDSZ-be frakciójának képviselőjeként, 1992. augusztusában lépett be. 1992-től az SZDSZ OT tagja, 1993. szeptemberében az SZDSZ Országos Tanácsa pártja listavezetőjének és miniszterelnök-jelöltjének választotta. Az 1990. évi választások második fordulójában Pest megye 12. számú (Szigetszent- miklós, Dunaharaszti, Tököl és környéke) választókörzetének mandátumát szerezte meg az SZDSZ támogatásával. 1942. május 31-én született, Győrött. Kitüntetéses diplomát szerzett 1966-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, 1969-ben a Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán. 1971-ben summa cum laude minősítéssel doktorált a Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1975-től a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, 1981-től címzetes egyetemi tanár. 1968 óta rendszeresen publikál pénzügyi és közgazdasági szakfolyóiratokban, több szakkönyv társszerzője, önálló kötete a tanácsi pénzügyek egyetemi jegyzeteként jelent meg. Szakmai pályafutását a köz- igazgatásban kezdte. Községi, járási és megyei tanácsnál pénzügyi vezető, Pest megyében 1972-től 1975-ig általános tanácselnök-helyettes. 1975-től 1981-ig Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnök- helyettese, 1981-től 1985-ig a Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. 1985-től 1989-ig pénzügyminiszter-helyettes, 1989-től 1990. május 11-ig pénzügyminiszter. Megalakulása óta tagja az MSZP-nek (1989). 1990. április 8-tól országgyűlési képviselő, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke, az Európai Közösségek Bizottságának tagja, az MSZP parlamenti frakciójának közgazdasági kabinet vezetője. Szakterületei: államháztartás, állami költségvetés, társadalmi közkiadások pénzügyei, adórendszerek, szociálpolitika, életszínvonalpolitika, monetáris politika, territoriális pénzalapok. Nős, felesége dr. Csehák Judit, országgyűlési képviselő. Első házasságából egy felnőtt lánya van, aki pedagógus. Lotz Károly (Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, SZDSZ) Budapesten született 1937. április 30-án. Édesapja Lotz Antal jogtanácsos. Budapest Székesfőváros Tanácsának tagja, édesanyja, Waigand Emília háztartásbeli. Nős, (1963) felesége Keresztes Jolán közgazdász, számítástechnikus. Gyermekei: Károly (1964) kutatómérnök, Péter (1966) banki közgazdász, Ágota (1969) tanár. Az általános iskolát Budapesten végezte. 1951-1953 gyön- gyösoroszi kitelepítésük alatt kőbányai segédmunkásként dolgozott. Ezután végezte a középiskoláját és 1957-ben érettségizett a szentendrei Ferences Gimnáziumban. 1959-ben finommechanikai műszerész szakmunkásvizsgát tett. Az MKKE elvégzése után 1963-ban szerzett diplomát. 1970-ben ENSZ-ösztöndíjas- ként Nagy-Britanniában tanult. 1975- től az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) megbízásából fejlesztési szakértői munkát végzett Brazíliában, Mexikóban, Kubában, és a szervezet bécsi központjában. 1976- ban egyetemi doktori címet szerzett közgazdaságtanból. 1977-1990 tanít az MKKE-n. 1987-1990 a Világbank egyes hazai beruházásainak tanácsadója. Számos tanulmány, szakkönyv szerzője. 1963-1964-ig a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalatnál elemző közgazdász. 1965-től az Anyagmozgatás és Csomagolási Intézet fejlesztő közgazdásza. 1985-1990. között az intézetből átalakult műszaki fejlesztő vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. 1964- 1985-ig a magyar kardvívó válogatott tagja. Az 1990. évi választások második fordulójában budapesti 31. sz. (XXI. kerület) választókerületében választották képviselővé az SZDSZ jelöltjeként. Az 1990-1994-es Országgyűlésben a gazdasági állandó bizottság tagja, 1992. februárjától alelnöke. A fogyasztóvédelmi albizottság elnöke. 1992-től SZDSZ frakcióvezetőségi tag. Az IPU magyar-indiai tagozata elnöke, a magyar-görög tagozat alelnöke és a magyar-brit tagozat tagja. 1991-től az Európa Tanács Gazdasági és Fejlesztési Bizottságának tagja, 1992-től alelnöke, valamint a Tudomány és Technológia Állandó Bizottság tagja. A magyar Atlanti Tanács alelnöke. Az első vizsga jól sikerült? A többpárti demokrácia gyakorlásának egyik legnehezebb vizsgatétele: hogyan távozik az eddigi politikai elit a hatalomból s hogyan él frissen szerzett kormányzati lehetőségeivel az ország élére került új vezérkar. E vizsgasorozat kiemelkedő állomása volt a hat parlamenti párt most zárult tárgyalása az Országgyűlésen belüli szereposztásról. Milyen főszereplők lesznek a tegnapi mellékszereplőkből? Ez az egyik perdöntő kérdés. A törvényhozásban sokszor karanténba zárt szocialisták és renegát politikai ellenségként kezelt szabad demokraták előtt itt volt az alkalom, hogy kamatostól fizessenek minden, ami kormányzati oldalról érte őket. Ehelyett a választásokon elért erősorrendnél több posztot, nagyobb politikai mozgásteret biztosítottak a parlament tisztikarában, bizottságaiban a kisebbségbe szorultaknak. Ez a politizálási stílus több mint rokonszenves. Ez józan is. Milyen le'Sz az új ellenzék? Ez is meghatározóan fontos, mert gyönge vagy erős ellenzék egyaránt tisztíthatja vagy mérgezheti a közélet légkörét. Most, a parlamenti poszt-osztás után minden ellenzéki erő prominens képviselője nyugtázta, hogy a többség megadta számára az érdemi törvényhozói munka a konstruktív ellenzékiség lehetőségét. Ez több mint a túloldalnak címzett elismerés. Ez kötelezettség is. A választások utáni események, az alkufolyamatok eddig azt mutatják: lehet, hogy a hatalomváltás lebonyolítható európai módon, az új többség és az új kisebbség megváltozott szerepében jobbat produkálhat, mint amilyennek tanúi voltunk az előző ciklusban. Lehet, hogy az ország házában nem a gyűlölködő hatalmi harcok, hanem az ország dolgai kapnak elsőbbséget? Mindez lehet. De még ne tapsoljunk. Az előadás csak ezután kezdődik. Bajnok Zsolt / k t
