Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-29 / 177. szám
10 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. június 29., szerda A tulajdonos azt tesz a vagyonával, amit akar, de szükség lett volna még egy ajánlatra A Pécsi Vízmű és az o privatizálása Elfelejteni, vagy lezárni a múltat? Privatizálják a Pécsi Vízmüvet. Több külföldi cég is jelentkezett - franciák, angolok és svájciak hogy szívesen részt vennének az átalakításban és a működtetésben. Egy kivételével mindegyik megállapította, hogy a pécsi szolgáltató vállalat szakmailag jó, néhány dolgon kellene változtatni csupán. A vízellátást számítógépes rendszerrel üzemeltetik, a közműhálózatról készült térképek nagyrésze is már számítógépen van. A szennyvíztisztítás megoldott, megfelel az EK előírásainak, a nitrogént és foszfort is eltávolítják, ami az élő vizek algásodá- sát okozná. Jövőre megkezdi működését a pellérdi szennyvíz- tisztító telep. Jó a vízminőség, amit folyamatosan ellenőriznek a vízmű és az ANTSZ laboratóriumaiban. A Duna-vizet Üszögpusztánál tisztítják, úgy kapja a város, Pellérden pedig egy vastalanító működik. Egyedül a fogyasztókkal való kapcsolattartással van gond, azon kellene változtatni. Tavaly májusban került a Pécsi Vízmű ön- kormányzati tulajdonba. A franciák ajánlata-Az elmúlt év májusában jártak kint először a vízműnél a Lyonnaise des Eaux-Dumez képviselői, hogy tájékozódjanak a cégről - mondja Fülöp Tamás az üzemi tanács elnöke, a felügyelőbizottság tagja. - Ezt követően a francia cég elnöke levelet küldött a pécsi polgármesternek, amelyben leírta véleményét a látottakról valamint azt, szívesen részt vennének a cég privatizációjában. Ősszel a közgyűlés képviselőinek egy csoportja utazott Franciaországba, hogy megismerkedjen a cég vízmű-üzemeltetési tevékenységével. Megjegyzendő, hogy ennek a csoportnak csak egy töredéke volt kíváncsi a Pécsi Vízműre. Tavasszal a város vezetőit a francia társaság meghívta a Buenos Airesben megrendezett konferenciájára, melyen részt vettek mindazon városok polgármesterei, ahol a franciák üzemeltetik a vízműveket. Idén áprilisban már egy ajánlattal jelentkeztek a franciák. Az első elképzelések szerint három kft-re bomlott volna a pécsi cég: egy Vízügyi Beruházó kft-re, egy Vízmű kft-re (ide tartozott volna a vízellátás és a szennyvíztisztítás), egy fürdő és egyéb'szolgáltatásokat ellátó kft-re. A város elvetette ezt a javaslatot, ugyanis január 1-től az összes közüzem vagyonának egy részét határozattal elvonták, amelyek a Közüzemi Rt.-hez kerültek. Ez a közmű vagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető jelzáloggal, az önkormányzat va- gyonilag felelős érte.- A franciák azonban csak az alaptevékenységeket akarták vállalni, a fürdők üzemeltetését a városnak hagyták volna - folytatja Fülöp Tamás. - Az első ajánlatban a tulajdonból 35 százalékos részesedést kértek, amit az önkormányzat szeretne 49 százalékra felemeltetni. A második ajánlat április közepén érkezett, és már a képviselőknek szólt, tele általánosan megfogalmazott javaslatokkal. Ebben szerepel az is, hogy csökkentik az ívóvíz előállítási költségét, nem a fogyasztói árát (ezt ugyanis az önkormányzat határozza meg). Ezt többek között úgy akarják elérni, hogy a Duna-vizet adó Dél-Dunántúli Regionális Vízművet kényszerí- tenék árcsökkentésre. Ez elég kétségesnek tűnik e pillanatban. Az ajánlat szerint a jelenlegi Pécsi Vízmű kft. egy vegyesvál- lalatot hozna létre a francia céggel, melyben az utóbbi lenne a kisebbségi tulajdonos. A Pécsi Vízmű a vagyonát vinné be apportként, de ebben tételesen nem szerepel az a szellemi tőke, amelyet a számítógépes térképnyilvántartás, vagy az átvett szakemberek szellemi kapacitása, helyismerete jelent. A franciák az ajánlattételük előtt tanulmányozták a cég működését, és elvégezték szinte annak második átvilágítását. Az elsőt egy amerikai-magyar kft. csinálta. Mi a város érdeke?- Hamis, vélt érdekek alapján pályáztatták meg a céget - mondja Toller László önkormányzati képviselő. - Amiben Az első vállalatot átvilágító társaság megállapította, hogy a Pécsi Vízműnél nincs túlfoglalkoztatottság, csak magasabb szintű képzésben kellene részesíteni az embereket és minőségi cseréket kellene végrehajtani. Az önkormányzat az idén januárban kinevezett ügyvezető igazgatóval és a vállalat menedzsmentjével szemben nem fogalmazta meg a konkrét elvárásait. Emiatt egy tudathasadásos állapotba került, és a saját cégét szinte naponta a médiákon keresztül bírálja. Nem egészen érthető az sem, hogy miért képpen megtörténik a vállalat korszerűsítése, a létszám fokozatos leépítése, mert megengedhetetlen, hogy egy város négyszer annyi embert foglalkoztasson egy szolgáltató vállalatnál, mint amennyire szükség van. A tárgyalások egyik legfontosabb része az üzleti terv, amit a közgyűlés vagy elfogad, vagy nem. A magyar vízművek között a pécsi valóban jó, de európai mércével mért céget kell létrehozni, annak megfelelő technológiai, szervezeti és technikai feltételekkel, optimális létszámmal. Nyereségessé kell tenni, mert az idén körülbelül 100 millió forint lesz a vesztesége. A talpra állításához tőkére van szükség. A városnak nincs, ezért tárgyal külföldi cégekkel. A franciák a kisebbségi tulajdon arányában hoznak be tőkét, amit fejlesztésre fordítanak. Pécs város 51 százalékot megtart, a franciák 49 százalékig sem tudnak elmenni, mert a Pécsi Vízműben tulajdonrésze van még tíz községi önkormányzatnak is. A közművek - a csövek és minden egyéb - a város tulajdonában van. Ez a vagyon forgalomképtelen, és a város felelős a közműszolgáltatásokért, ezért nem is célszerű privatizálni. A szerződés aláírásának egyik feltétele, hogy a vízdíj nem lehet korlátlan nyereség forrása, annak mértékét a közgyűlés határozza meg, így kézben tudjuk tartani annak alakulását. Ha a fürdő és egyéb szolgáltatás külön kft-be kerül, akkor kiderül, hogy ténylegesen ezek fenntartása mennyibe kerül, hogyan és mit kell fejleszteni. Egyébként a fürdők a Közüzemi Rt. tulajdonában vannak. Az alaptevékenységet végző kft-vel alapítanának közös Rt-t a franciák. Már második éve tárgyalunk két nagy francia céggel a Lyonnais des Eaux-Dumez-zel és a Companie Generale des Eaux-val. A Vízmű igazgatója több, mint egy éve folytat közvetlen tárgyalásokat. Eddig egy üzleti ajánlat érkezett, ha nem tudunk kompromisszumra jutni, akkor egy harmadik cég bevonásával próbáljuk ezt megtenni. Egyébként Buenos Airesben azok a polgármesterek vettek részt egy konferencián a világ különöző országainak városaiból, ahol a Lyonnaise des Eaux-Dumez működteti a vízműveket. A francia cég vállalta a titoktartást, ezért tekinthetett bele a Pécsi Vízmű minden adatába, az amerikai-magyar cég az átalakításhoz készítette el a szakmai tanulmányokat, az alapító okiratokat. Az összes szolgáltató vállalatot nyereségessé kell tenni, hogy fejleszteni lehessen a rendszereket. A politikai közélet képzeletbeli tábláján ellentétekről árulkodó megállapításoktól a becsmérlő kitételekig, lekicsinylő megjegyzésektől a haragos szidalmakig sokféle felirat olvasható. Ez is bizonyítja, hogy a sértések és sértődések mély törésvonalakat húztak a volt koalíció és a volt ellenzék pártjai közé. Attól, hogy a szerepek fölcserélődtek és az erőviszonyok megváltoztak, e törésvonalak nem tűnnek el. De tömít- hetők és befedhetők, ha a politikai erőkben megvan a megbékélés őszinte szándéka. Politikai emlékezetvesztés? Álszent gesztus volna a közélet szereplőitől, ha azt ígérnék, hogy elfelejtik a történteket. Nem is erről szól a tabula rasa, a tiszta lap ígérete. Hóm is, Pető is azt a szellemiséget képviselte a koalíciós tárgyalások során, A Munkástanácsok Baranya Megyei Elnöksége megtárgyalta a Liga szakszervezetekből kiváló tagszervezetek csatlakozási szándékát. Egyetértett abban, hogy erősödnie kell a kormányzati pozíció közelébe került MSZOSZ-hez nem tartozó szakszervezetek együttes fellépésének. Támogatják a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsának és a Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligájának alábbi közös állásfoglalását: Mit várunk el? 1. A kormánytól:- a gazdasági állapotok megbízható adatokkal alátámasztott bemutatását,- a kitörési pontok reális feltárását,- a vállalható perspektívát nyújtó kormányprogramot, az ennek megvalósítását célzó intézkedési tervet, középpontjában a munkanélküliség és az elszegényedés visszaszorításával, az életkörülmények romlásának megakadályozásával,- a terhek csökkentését, a további terhek vállalásáért fokozott garanciákat a szakszervezeti szabadságjogok érvényesítésére, a szakszervezetek és az üzemi tanácsok megfelelő jogosítványaira és működési lehetőségeire, a munkavállalói tulajdonlás esélyeinek bővítésére,- a parlament és a szociális partnerek véleményének megkérdezése nélkül az állam nem vállal pénzügyi kötelezettségeket, hogy a múltat nem elfelejteni, hanem lezárni kell. Fegyvemyugvás minden fronton? A szabad demokraták Tiszta lap címmel most közzétett nyilatkozata ugyanakkor nemcsak a koalíciós partnerek, hanem minden parlamenti párt között normális kapcsolatokat, kulturált párbeszédet kezdeményez. S ennek két eleme külön is figyelmet érdemel. Az egyik, hogy kormányzati pozícióból, ha úgy tetszik, az erősebb félként nyújt békejobbot az új ellenzéknek. A másik, hogy kimondja: végre ne a múlt, hanem a jelen és a jövő feladatai legyenek meghatározóak. A labda most az MDF és a három másik ellenzéki párt térfelén van. Sok múlik azon, hogyan fogadják, visszajátsszák-e vagy hagyják elgurulni... Bajnok Zsolt-a kormány évenként reális és ellenőrizhető beszámolót ad intézkedéseiről és az azoktól várt eredmények teljesüléséről. 2. A munkáltatóktól:- a munkavállalók hátrányosabb helyzetét kiinduló pontnak tekintő pozitív megközelítést,- a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását, a munkáltatói kötelezettségek teljesítését,- az adott szakmára vagy munkahelyre vonatkozó valóságos információk megosztását, a munkavállalói vélemények igénylését és figyelembe vételét,- a munkavállalók számára is vonzó perspektívát biztosító konkrét javaslatok kidolgozását, kölcsönös érdekeken alapuló kétoldalú megállapodásokat, kollektív szerződéseket. 3. Mit kínálunk?- Őszinteségért őszinteséget, partneri viszonyért partnerséget, önmérsékletért önmérsékletet, megfelelő bérért megfelelő munkát.- Követeléseinknek a realitásokhoz, a megállapodások színteréhez igazodó jellegű és tartalmú megfogalmazását, kompromisszumkészséget, megállapodásokra való törekvést, türelmet, a folyamatos párbeszéd fenntartását, aktív közreműködést a konfliktushelyzetek feloldásában.- Keménységet és határozottságot, következetességet a megállapodások betartásában, de ugyanezt azok elmaradása, vagy megsértése esetében. Bóka József Bm-i elnök A fehérhegyi víztorony nem csak mint a Vízmű objektuma, de építészetileg, műemlékileg is értékes Fotó: Läufer László sem a fogyasztó, sem a cég érdekei nem jelennek meg. Rossz irányba indultak el, csak az a lényeg, hogy a francia bejön-e vagy sem, de hogy ez a város elemi érdeke-e, vagy sem, az nem fontos. Az önkormányzat két évig egyetlen alkalommal sem foglalkozott a kommunális ellátással. A vízmüvet csak, mint vagyoni tárgyat tartotta nyilván. A közüzemi szolgáltatás pedig klasszikusan olyan tevékenység, amit a városnak minden körülmények között el kell látnia. Ennél az esetnél is, mint a többinél, senkit meg nem kérdeztek, csak döntöttek az önkormányzati képviselők. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az MSZP megszavazta a vízdíj emelést, az állami támogatás elnyerése végett döntöttünk így. Csak egyelőre nem tudni, hogy kinek tettünk volna jót, a franciáknak, akik átveszik a Vízmüvet és nyerő helyzetben lesznek, mert nekik ezt a kényes lépést nem kell megtenniük, vagy a vállalatnak magának? Az más kérdés, hogy a vízmű menedzsmentjének komoly önvizsgálatot kell végeznie azért, hogy idáig fajultak az események. Áz egész vállalatot fokozatosan kellett volna átalakítani, hiszen lett volna rá idő. Ha már az önkormányzat 1994. január elsejével döntött egy közüzemi szervezeti forma mellett, azt ki kellene végre próbálni, hogy működőképes-e.- A tulajdonos azt tesz a vagyonával amit akar, de azért szükség lett volna még egy ajánlatra, a vízmű privatizációjának nyilvánossá tételére - veszi át a szót Máté Zoltán, a Pécsi Vízmű szakszervezeti titkára. - Szegeden is egy francia cég vett részt a Vízmű privatizációjában, de ott az önkormányzat felülvizsgáltatta az ajánlatot a Kossuth Holdinggal. kell ilyen gyorsan ezt a privatizációt végrehajtani, amikor annak 1996 végéig kell megtörténnie. Az ajánlattétel a közvélemény és a szakmaiság kizárásával történt. Nem lehet tudni, hogy az egész kinek a javaslatára indult el, és azt sem, hogy a másik francia cég miért lépett vissza. Tőkére van szükség- A szakszervezet és az üzemi tanács dolga, hogy fellépjen a vállalatál dolgozók érdekében és aggódjon a sorsuk miatt - mondja Mikes Éva, Pécs alpolgármestere. - MindenféleSz. K. A tárgyalások kulisszái mögött Nagy-nagy türelemmel- A tárgyalások kezdetén mindkét párt küldöttsége előterjesztette javaslatait. Minthogy ezek eltértek egymástól, szünetet kértünk, hogy mindenki a maga köreiben alakítsa ki a véleményét a benyújtott elképzelésekről. Amikor ismét összeültünk, a két küldöttségvezető ismertette álláspontját, amelyek lényege az volt, hogy nagyjából elfogadták a másik fél javaslatait. Újból hozzá kellett látni a most már „összegyúrt” tematika elkészítéséhez. Ezzel a jellemző epizóddal kezdte nyilatkozatát Gál Zoltán, aki tagja volt az MSZP által a koalíciós tárgyalásokra kijelölt politikai delegációnak.- Ez a példa csak alátámasztja mindazt, amit kívülről láttunk: igen rövid idő alatt hidaltak át feltehetően jelentős ellentmondásokat és jutottak kompromisszumos megállapodásra. Mi zajlott ennek érdekében a kulisszák mögött?-Valóban nagy munkát végeztünk, amelynek alapját nem a kulisszák mögött, hanem a legszélesebb nyilvánosság előtt fektettük le. Egyrészt az MSZP egyértelműen deklarálta, hogy a parlamenti többség birtokában is koalícióra törekszik, s ezt a kongresszusa is jóváhagyta. Másrészt az SZDSZ-ben is azoknak a véleménye esett nagyobb súllyal a latba, akik a szocialistákkal való koalíció mellett érveltek. Erre építve jelentős szerepük volt a tárgyalásoknak, ahol megpróbáltuk kompromisz- szumos megoldásokká érlelni az eltérő álláspontokat. Esetenként a két pártelnök négyszemközti beszélgetésére is szükség volt, hogy a legnehezebb kérdések még teljesebb megvilágítást kapjanak.-De azért bizonyára voltak témák, amelyekben az SZDSZ elképzelései enyhén szólva zavarba ejtették az MSZP küldötteit? Mondana erre példát?- Hát nem teljesen azonos módon „futottunk” neki a közös kormányzás garanciáiról szóló tárgyalásoknak. Ezek fontosságát egy pillanatig sem vontuk kétségbe, hiszen a közös kormányzás közös kormányzati felelősséget is jelent, s ennek vállalására és főleg gyakorlati érvényesítésére elvi-politikai-szerve- zeti garanciákat kell teremteni. De az kétségtelen, hogy az SZDSZ ezek kiteijedését és mélységét nagyobb dimenziókban terjesztette elő, mint mi.- S akkor mi történt?- Szakértőink vizsgálták a szabaddemokrata elképzeléseket, a tárgyalásokon összevetettük érveinket és végül olyan megállapodás született, amely eltér mind az egyik, mind a másik párt eredeti tervezetétől, de kölcsönösen elfogadható kompromisszumot képvisel.- S mennyit kellett a kulisszák mögött tárgyalni a személyi kérdésekről?- Természetes, hogy ezekről a nem könnyű kérdésekről különböző szinteken és „sok csatornán” kellett tárgyalni. Mindkét pártnak a saját fórumain kellett először tisztáznia a javaslatait, azután elemezni a másik fél elképzeléseit, majd nagy-nagy türelemmel közelíteni az álláspontokat. Különösen az volt nagy feladat, hogy olyan személyi javaslatok kerüljenek közös elfogadásra, amelyek egyfelől lehetővé teszik a szocialista pártra a választók által ruházott kormányzati felelősség vállalását, másfelől un. stratégiai pozíciókat foglalhasson el a koalíciós partner is. A kormány és a parlament tisztségviselői karának összetétele megfelel ennek a két követelménynek.-A közös kormányzás tartalmi és személyi kérdéseiben kompromisszumok születtek. Az első nehéz döntéseknél, az első „csattanásoknál" elég teherbíró lesz ez a kompromisszum?-Remélem, hogy igen, mert mindkét fél tudja: csak akkor van esélye a sikeres kormányzásra, ha a koalíció állja az elkerülhetetlen feszültségek próbáját. A Munkástanácsok Baranya Megyei Elnöksége Mit várunk?
