Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-29 / 177. szám

Oktatás - Kultúra uj Dunántúli napló 7 ánius 29., szerda /Pénteken 17 órakor / Szentágothay Kadémikus előadása /Pécsre látogat Szentágothay »nos akadémikus július 1-én, Jénteken, amikor is két rendez­vényen vesz részt. Délelőtt a fpOTE-n dr. Flerkó Béla aka­démikust, a kiváló anatómust ünnepük születésének 70., egyetemi tanári kinevezésének 30. évfordulója alkalmából ren­dezett tudományos ülésen. Dél­után 5 órakor a Lenau Házban tart előadást „Európai szellemi­ség” címmel a Páneurópai Unió rendezvényén. Szentágothay János a Páneu­rópai Unió Magyar Egyesületé­nek elnöke. Szaktudományán kívül avatott értője a művésze­teknek és minden olyan emberi megnyilvánulásnak, melynek nyomán szellemiségről beszél­hetünk. A Páneurópai Unió cél­ját nem lehet leszűkíteni az eu­rópai országok gazdasági-poli­tikai egyesülésére. Napjainkban mind többször emlegetjük az „európai” jelzőt, amely alatt egy sajátos erkölcsiséget, kultu­rált magatartási formát, külön­leges szellemiséget értünk. Ér­deklődéssel várjuk Szentágo­thay János akadémikus előadá­sát. Nemcsak a Páneurópa tag­ságát, hanem mindenkit szíve­sen látunk és várunk, akit az előadó személye és előadásának témája érdekel. Dr. Szalai István Vatikáni bírálat A Vatikán lapja, a L’Osser- vatore Romano élesen bírálta az Európai Unió határozatát, mely- lyel az EU 1996-tól gyakorlati­lag bezárná Európa kapuit a kö­zösségen kívülről érkező be­vándorlók előtt. A lap szerint a döntés éles ellentétben van a az EU létrehozásának alapeszmé­jével. A L’Osservatore Romano azt is sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Unió belügy- és igazságügyi miniszterei hozták ezt a határozatot, ami arra utal, hogy Európa, a bevándorlók kérdését pusztán rendőri ügy­nek tekinti. Fennáll annak a ve­szélye is, hogy a döntés tovább erősíti az egyre nagyobb mére­tekben jelentkező idegengyűlö­letet. Kevesebb cigaretta Az Egyesült Államokban a lanyhább hazai kereslet, a do­hányzás ellenes kampányok, a visszaeső export következtében 12 százalékkal mérséklődött a cigarettagyártás az utóbbi egy évben - jelentette az AP. Az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium közleménye szerint, ha a jelenlegi folyamat folyta­tódik, akkor a hazai dohányter­melés 8 százalékkal lesz keve­sebb az 1993-1994 évinél, ami­kor is 72 millió kilogrammnyi dohány termett az Egyesült Ál­lamokban. Jó elnyújtózni az ebéd utáni rekkenő hőségben, a tábor felcsavart oldalú sátrai hűvösében Nyaralnak és pénzt keresnek Nyári diákmunkatábor „Szívesen lettem volna bencés szerzetes, sőt karthausi is” Plébánosból kanonok Az öreg fák alatt egymásba érnek a sátrak. Felhajtott oldal­lapjaik betekintést engednek a táboréletbe. Az egyik sátorban csendes pihenő, a másikban vi­tadélután, itt sakkparti, amott éppen römicsata zajlik. Délelőtt már kidolgozták magukat a diá­kok, és most ebéd után jó elnyúj­tózni a rekkenő melegben. Nya­ralnak és ugyanakkor pénzt ke­resnek azok a diákok és tanárok, akik ezekben a hetekben a Boly Rt. kislippói gazdasága károly- majori címerező táborának lakói. Régi, jól ismert tábor ez, valaha egy volt a sok közül, ma már azonban rendhagyónak számít. A többiek helyét rendre benőtte a gaz, fenntartóik is hol vannak már? Három pécsi babitsos diák ül­dögél az egyik sátorban: András, Zoli és István. Az esti program­ról beszélgetve tőlük tudom meg, hogy éppen kosárlabdacsa­tára készülnek a komlói fiúkkal. A munkán már túlvannak, a munkaidő napi hat óra, reggel 6- fél 7 órai kezdettel. A munka persze nem gyerekjáték, azt ren­desen el kell végezni, a gazda­sági emberek ellenőrzik a telje­sítményt és a minőséget. Délután kettő körül azonban úgymond: szabaddá válik a pálya, ki-ki azt csinál, azt választ a programok közül, amit akar. Azaz: a munka után jön a nyaralás. Pápa Sándor táborvezetőtől, a mohácsi Kisfaludy-gimnázium tanárától tudom, hogy a június közepétől július közepéig - több turnusban - működő táborban je­lenleg 650 diák - fiúk és lányok egyaránt -, továbbá 22 tanár tar­tózkodik és végzi a munkáját. 22 brigádot tesz ki ez a létszám, bri­gádonként egy-egy kísérő tanár­ral. A gyerekek kétheti táborozás alatt (körülbelül 100 forintos órabérben) mintegy 5-8 ezer fo­rintot keresnek, és emellett napi négyszeri étkezést biztosítanak a számukra (naponta 300 forint ér­tékben). Most pécsiek, mohá­csiak, szigetváriak és komlóiak dolgoznak Kislippón. Az időjá­rás miatt kéthetes késés van a kukorica fejlődésében, így most elsősorban gyomlálni és faty- tyazni kell. Az úgynevezett „idegenelésre,” a hibrid tisztasá­gát biztosító címerezésre majd csak július elején kerül sor. Az eredeti kukoricatermő te­rületből a földkimérések után je­lenleg több, mint 600 hektáron van kukorica, ennek a mostani gondozása és címerezése a tábor feladata. Az élelmezés a diákok szerint is nagyon jó. Mindemellett az Rt. színvonalas délutáni és esti prog­ramokról is gondoskodik. A sportolási lehetőségek a jól kié­pített és gondozott sportpályák révén szinte korlátlanok. Pereg­nek is a legkülönfélébb sportá­gakban az iskolák, városok kö­zötti versenyek, bajnokságok. Este bálok, discok-k különféle vetélkedők váltják egymást. A táborvezetőtől megtudom még, hogy az elmúlt mintegy két hét alatt sem komolyabb baleset, sem a tábor életét megzavaró egyéb incidens nem történt. - Aki itt van - tanár,diák - önként van itt. Úgy hírlik, ezzel a táborral nemcsak a résztvevők, a hanem az Rt. is jól jár. Ez pedig nem kis dolog a mai időkben, amikor egy diák ilyen időtartamú, hasonló feltételek között történő nyaraltatása mint­egy 20 ezer forintba kerülne a szülőnek. És akkor a gyerek még nemhogy nem keresett semmit, de külön zsebpénzt is kell adni neki .. . A Pécsi Bazilika plébáno­sává, egyben a Pécsi Székes- egyház Székeskáptalanja ka­nonokává nevezte ki a pécsi megyéspüspök Morvay Imre vásárosdombói plébánost.- Hogyan fogadták a faluban távozásának hírét?- Amikor a misén bejelentet­tem, hogy elmegyek, döbbent csend támadt. Aztán még azok is kérték, maradjak, akik elke­rülték a templomot. Jól éreztem itt magam, de új feladat vár rám. Július 3-án a társköz­ségbéli és vásárosdombói bú­csúmiséimet már mint a Bazi­lika plébánosa tartom.-Mindig papnak készült?-Igen. Á győri bencéseknél tanultam és szívesen lettem volna bencés szerzetes, sőt ké­sőbb karthausi is, de maradtam világi pap. A bencések jelmon­data azonban, -„Imádkozzál és dolgozzál!” - ma is éltető el­vem.-Járt már Dombón koráb­ban is?- 1963-ban szenteltek pappá, és mindjárt az első helyem ez a falu volt. Két évig voltam itt káplán Hidasi János plébános mellett. Innét Bogádra, majd Szekszárdra, aztán Pécsre a Fe­rencesek Plébániájába kerül­tem. Tolna után Kajdacs követ­kezett. Tizenegy évvel ezelőtt jöttem vissza Vásárosdombóra.- Látványos eredményei?-A plébániaházban kialakí­tottunk több fürdőszobát, így alkalmassá tettük akár ötven fős ifjúsági összejövetel rendezé­sére is. A templomra új torony­sisak, dupla ablakok kerültek és új csatorna. Kicseréltük a kálvá­ria kerítését. Gerényesen tata- roztattuk a templomot. Dolgoz­tam, mint bármelyik munkás.-És a kevésbé látványosak?- Sok embert idecsalogattak a rendezvények, például az el­sőáldozás, pásztorjáték. Ezeket érdemes csinálni. De a rendsze­resen misére járók száma, saj­nos, nem gyarapodott.- Hitén kívül miből merít erőt?- Sok kedves élményem van. Ravasz Csaba, aki plébánosként helyemre kerül, mint gimna­Riasztóan növekszik a tüdőbaj halálos áldozatainak száma Ke­let-Európábán. A WHO becslése szerint tavaly a térségben 20 ez­ren haltak meg tüdőbajban és 2 milüóan voltak közvetlen ve­szélyben. A WHO felmérésében szereplő 27 kelet-európai ország közül csak Lengyelország, Ma­gyarország, Szlovénia, Csehor­szág és Szlovákia kerülte el a be­tegség visszatérését. Fenyegető a helyzet Oroszországban: zista fiú itt, ennél a közösségnél kapta hivatástudatát. Van olyan hívem, aki találkozásunk óta rendszeresen imádkozik a férjé­vel, pedig azt hittem, elveszítet­tem őt. Erőt ad az idős emberek ragaszkodó szeretete és a bibli­akör is. Tisztelnek, szeretnek, jól éreztem itt magam.- Mit csinálna másképp?- Tatarozás helyett több időt töltenék az emberek között, csa­ládoknál, és többet olvasnék.- Hogyan lesz plébánosból kanonok?- Több pap is ajánlott a püs­pök úrnak, aki úgy vélte, Bíró László segédpüspök úr vonalát tudom majd vezetni. De az igazi ok az, hogy a Jóisten kiválasz­tott. A Szentiéleknek most jött el az ideje, hogy küldjön, mint Dávidot a parittyával.- Szülei?-Plébánosként 18 évig lak­tam együtt szüleimmel. Több megbízatást visszautasítottam már, hogy velük maradhassak. Most nagybeteg édesanyám maga kérte, vállaljam el, és édesapámmal hazaköltöztek Mágocsra a nővéremhez.- Vannak konkrét tervei?- Elsősorban lelkipásztor szeretnék lenni. A Bazilika anyagi kérdéseivel, hála a me­gyéspüspök úrnak, nem kell foglalkoznom. Kanonoki tiszt­ségemből adódóan is fő felada­tom az istentisztelet levezetése úgy, hogy abból valóban Isten igéje áradjon. Pécsett 25-30 kis közösség működik. Ezek ön­magukban megélnek, de rend­szeresen kapcsolatot kell tar­tani. Szeretném ténykedésemet összehangolni a város többi plébániájával és világi szerveze­teivel, továbbá más keresztény vallásokkal.- Mit jelent az új feladat?- 54 évesen Isten kedvéért egy teljes embert kívánó utolsó nagy erőbevetés. Kanonoknak lenni számomra annyit jelent, hogy onnan kell a halálba - az öröldétbe - menni.- Mikor veszi át új hivatalát?- A bemutatkozó mise június 29-én este 6 órakor lesz a Szé­kesegyházban, annak búcsúnapi ünnepén. Sz.L.I. Moszkvában és Tomszkban 1992 óta megkétszereződött a tüdőbajban elhunytak száma. Az ENSZ egészségügyi szervezeté­nek tisztségviselői nem titkolták felháborodásukat annak láttán, hogyan építik le a volt kommu­nista országokban az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat nyugati jó tanácsra. A tüdőbaj teijedéséért az ingyenes egész­ségügyi rendszerek összeomlását okolták. B.K. A pécsiek a komlói csapattal vívnak kosárlabdacsatákat Terjed a tüdőbaj Evolúció és színdominó Lantos Gábor biológus a Helix Oktatási Rendszerről Manapság egyre ritkábbak azok, akik a valamilyen hivatás- tudattól vagy egy szakma iránti szeretettől hajtva dolgoznak éjt nappallá téve, s nem a pénz iránti bűvölettől. Ilyen ritka csodabogár a Romonyán élő házaspár, Lantos Gábor és fel­esége, a Helix Oktatási Rend­szer kidolgozói. Lantos Gábor­ral a romonyai házban beszél­gettünk.- Meghatározott szakmánk van, a biológia. Ami foglalkoz­tat minket jelenleg, az a kör­nyezetvédelmi szemléletű okta­tás.- Milyen szintű oktatásról van szó?-Általános és középiskolai, de gyakorlatilag túlmegy ezen, tehát az óvodától az egyetemig minden szinten működik vala­milyen mértékben. Ezen belül az alaptevékenységünk szemlél­tető eszközök előállítása, és eh­hez kapcsolódik egy részben meglévő, részben kidolgozás alatt álló önálló oktatási rend­szer is, amely ezeknek a vi­szonylag egyszerű szemléltető anyagoknak ad egyedi színeze­tet.- Min alapszik a rendszer?- Maga a rendszer elég messzire nyúlik, egészen az el­méleti gyökerekig, tehát az evo­lúció kérdésével, a szimmetria kérdésével és egyéb alapelvek­kel foglalkozik.- A rendszer csak a biológiai oktatás kérdéseivel foglalkozik, vagy ennél szélesebb körű?- Szubjektív adottságok, hogy tudniillik biológusok va­gyunk, köt minket a biológiá­hoz. Ugyanakkor magának a rendszernek sokkal szélesebb lehetőségei vannak, gyakorlati­lag a fodrászképzéstől a filozó­fusképzésig elvileg mindenütt ott lehet. S bár mi indítottuk el, ami meghatározza a biológiá­hoz való kapcsolódását, de már vannak kitekintések egyrészt a vizuális esztétikai nevelés irá­nyába, és próbálkozások a föl­drajz és a matematika irányába. S fontosnak tartom megemlí­teni, hogy keresünk olyan szak­embereket, akik kapcsolódná­nak a rendszerhez.- Mi a program lényege-Az evolúciós szemlélet, s itt nemcsak a biológiai, hanem tág értelemben az általános evo­lúcióról van szó, amelynek ott van a jelentősége, hogy megmu­tatja azokat a természetes kap­csolatokat, amelyek mondjuk a biológiai dolgok és a szépiro­dalmi vagy a matematikai és a kémiai dolgok között megvan­nak. Tehát megtalálhatók vi­szonylag egymástól távol eső szférák között is a természetes összefüggések. Ez a fajta evo­lúciós szemlélet viszont nem az az úgynevezett materialista evo­lúciós szemlélet, nem zárkózik el mereven a nem materiális vi­lágtól. A problémánk egyébként ezekkel az elméletekkel szem­ben az, hogy még mindig túlzot­tan embercentrikusak, amely azért probléma, mert nem tudja objektívan átlátni a teljeset, másrészt, ha mindig az embert helyezzük a centrumba, akkor nem alakulhat ki reális környe­zetvédelmi szemlélet. A kör­nyezetvédelem alatt az értendő, hogy nem megvédeni kell a környezetet, hanem egyfajta jó­szomszédi viszonyban kell élni az embernek, globális értelem­ben, a természeti környezettel.- Eljutott-e a Helix az isko­lákba?- Nagyon bukdácsol a dolog. Csináltunk egy csomó szemlél­tető anyagot, ezek elsősorban diák, most dolgozunk videó anyagon és tárgyalunk arról, hogy CD-lemezre visszük az anyagot. Elindítottunk január­ban egy folyóiratot, a Helix Le­velek- et, azért, hogy párbeszéd formájában ezt az egész rend­szert kidolgozza. Probléma, hogy a pénzügyi háttér hiánya miatt nagyon kis példányszám­ban jelenik meg. A programot egyébként jelenleg háromszáz iskolában használják.- Ki készíti az eszközöket?-Az eredeti diákat túlnyo­mórészt én készítettem, de vannak külső munkatársak is, akik a szaharai vagy a brazil őserdő szemléltetésére szol­gáló anyagot állították elő. Most tárgyalunk egy hévízi gimnáziummal, akik vállalnák a CD-re való átvitelt. A nyom­tatott anyag előállítását mi ké­szítjük számítógéppel. A szín­dominót, amellyel a színkeve­rés alapelemeit lehet többek között megtanulni a hatos színkörön belül, asztalossal ké­szíttettük, a színes lapokat rá pedig nyomdában, de így na­gyon drága az asztalos haszna miatt. Ezért most megpróbál­juk mi előállítani, várhatóan fele áron.- Az elkészült szöveges anyagot a diákok használhat­nák tankönyvként is ?- Elvileg igen, gyakorlatilag két akadálya van. Áz egyik az, hogy hivatalosan akkor hasz­nálhatja tankönyvként, ha a minisztérium annak minősíti, a másik akadály az lehet, hogy ehhez már egy ilyen szemléletű oktatási rendszerben kellene használni.- De amíg az oktatási rend­szer teljes egészében nem kap­csolódik ehhez, addig csak mint segédanyagot vagy szem­léltető anyagot lehet használni.-Elképzelhető az Magyar- országon, hogy egy kísérleti is­kolában kipróbálható lenne a rendszer?- Egyelőre az alapelvektől eltekintve igazán csak a bioló­giára kidolgozott a program, a komplex kidolgozáshoz kel­lene valamilyen intézményes háttér, az elméleti kutatások­hoz idő és pénz, ehhez pedig mi ketten kevesek vagyunk. Cseri László

Next

/
Thumbnails
Contents