Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-28 / 176. szám
8 új Dunántúli napló 1994. június 28., kedd Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala • • Az AVTJ eleget tett kötelezettségének Dr. Sepsey Tamás MTI-Fotó Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lapban - mert az Országos Kár- rendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat.- Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak?-A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivatalok egy termőföld árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50 $ -os szabály álapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal és megegyezésre is futottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz,, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-ig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát sajnos a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a Kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben, vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez birtokba - ellenkező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet.- Miért halad ilyen nehézkesen az adatok továbbítása?-Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak af- felé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárási rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát, a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén, ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után egy részük tovább- szállt az ÁV Rt-re. Indokolttá vált tehát a 91-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van, magyarán a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben” az AVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást:-A 91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok. Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilencedikén még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaértkezett az FM-be, ám hogy hova, és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: Mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel?- Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen 8 ezer hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-re kell az árverésre előkészítenünk, és visszakülde- nünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell.- Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy pedig az egyéb formájú tulajdoni változásokról .. .-Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk, a felmért területet 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát.- Ha minden jól megy és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére - kérdeztük Sepsey Tamást.- Az eddigi árveréseken 35,6 millió Ak értékű termőföld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió Ak-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken.- Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület. Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kérdeztük Gyenes Tibort, az AVÜ mezőgazdasági és élelmiszeripari igazgatóságának helyettes vezetőjét.- Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 %-a már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 % a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a Vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 % elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez és ezáltal a privatizációjához. így is van állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, a működéséhez szakmailag indokolt területnél kevesebbel rendelkezik. Úgy látjuk, hogy az AVÜ, minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölési kötelezettségének. Természetesen állami tulajdonban lévő földek nemcsak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi minisztérium kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonha- tóak a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonkezelő Rt-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, például a MÓL Rt. is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja e cikk kereteit. A nemzetiségiek közül a kincstári földekre Baranyában nyújtották be igényüket a legtöbben, ezek feldolgozása a Megyei Kárpótlási Hivatalban már megkezdődött Fotó: Läufer László A Pécs Expón sokan érdeklődnek a baranyai privatizációs lehetőségek iránt Fotó: Löffler A Pécs Expón az ügyfélszolgálati iroda Privatizációs minilapszemle A Pécs Expó 14. Pécsi Ipari Vásár idején a gazdasági rendezvényen, Nevelési Központ művelődési házának első emeletén fogadja az érdeklődőket az Állami Vagyonügynökség Baranya Megyei Ügyfélszolgálati Irodája. Kuti Mónika, az ügyfélszolgálat vezetője arról számolt be, hogy a vásár látogatói közül különösen a gépbörze iránt érdeklődnek sokan. Jellemző ezen a téren, hogy inkább a keresleti oldal - ezen belül is a mezőgazdasági profil - az élénk, a kínálat bővülésére egyelőre még várni kell. Mivel a vásár egyfajta üzleti centrumként működik, érthetően sokan veszik igénybe a számítógépes adatbázis ingatlanokra, cégekre, aktuális tenderekre vonatkozó információit. A rendezvény nemzetköziségéből fakadóan az érdeklődés is az, olasz és német befektetők is megfordultak a vásári ÁVÜ-irodában. A kisbefektetők közül is sokan kihasználják, hogy a vásár megtekintésével kössék össze a privatizációs információk beszerzését. Minden korosztály képviselői - egyetemisták, aktív dolgozók és nyugdíjasok - is gyakran kérdeznek az újdonságokról, leginkább a kárpótlási jegy - részvény csere érdekli őket. Számukra az egyetlen kedvező hír, hogy legközelebb június 30-án indul a Graboplast részvényeinek jegyzése, amit Pécsett a Cooptourist iroda (ir- galmasok u. 22) végez majd, az átváltási arány 20:30. Csütörtöktől újra a megszokott helyén váija ügyfeleit az iroda. Módosulnak a privatizációs törvények. Az MSZP és az SZDSZ Gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Privatizációt akarnak a bankszektorban is. (Magyar Hírlap) Fő cél a vállalkozások ösztönzése. A még nem privatizált állami vagyon hatékony működésére be kell vonni szerződéses alapon működő, magántulajdonú vagyonkezelőket. Többek között a fenti megállapítás is szerepel annak a hat kutatóintézetnek az ajánlásai között, amelyet az új kormánynak készítettek. (Világgazdaság) Újabb cégek a tőzsdén. Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Egis és a Pharmavit után a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátravan a legértékesebb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat. Privatizációs előkészítésük tart. (Népszabadság) Vagyonleltár és államadósság: nehéz a mérés. A kormányváltás során mindig készítenek, egy leltárszerű összegzést, amelyben pontosítják a magyar állam vagyonát és gazdasági helyzetét. A ’90-es év elején a privatizáció kezdetén Az oldalt összeállította: Kaszás Endre az állam vállalkozásokban működő vagyonának könyv szerinti értéke viszonylag pontosan ismert volt. A magánosítás során több önkormányzat, MRP-szervezet, külföldi befektető lett tulajdonos. Az ÁVÜ négy év alatt 185 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert, amiből 138 milliárd forint készpénz. Az Állami Számvevőszék feladata az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése. (Népszabadság) A vagyonkezelő előbb cselekedett. Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd forint értékű adósságelengedés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat korábbi kormánydöntések a nemzetgazdaság számára különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc cég: a Dunaferr Rt., a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Bor- sodchem Rt., a Nitrokémia Rt., a Nitrogénművek Rt., az Ikarus Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt. (Magyar Hírlap) A cég nem küzd forrásgondokkal. Interjú Pay Stewart-tal a Matáv pénzügyi főnökével a privatizáció utóhatásairól. A privatizálás után a Matávnál nagy fejlesztésekre számítottak, ez azonban elmaradt. Elképzeléseik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kötnének be. Idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesztésre fordítani, a forrást a Deutsche Telekom biztosítaná. (Magyar Hírlap) Június közepéig 39 milliárd privatizációs bevétel az AVÜ-nél. A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tulajdonban lévő váj- lalatok magánosítása. Az ÁVÜ a magánkézbe adások következtében privatizációs bevételei júniusig meghaladták a 39 milliárd forintot. (Magyar Hírlap) A •• •• Az AVU Baranya Megyei Ügyfélszolgálata 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 11. Levélcím: 7601 Pécs, Postafiók: 70. Tel.: 72/ 410-803, fax: 72/ 410-928- Marketing Adatbázis:- ingatlanok, telephelyek- privatizációs pályázatok- aktuális kárpótlási jegy - részvénycserék
