Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-25 / 173. szám

1994. június 25., szombat A mai nap uj Dunántúli napló 3 Szakmai nap a Pécs Expón Németország továbbra is ígéretes partner (Folytatás az 1. oldalról) A baj csak az - folytatta a refe­rátum vezető hogy Németor­szág rendkívül ígéretes piac, en­nélfogva a világ minden tájáról igyekeznek a termelők és a szol­gáltatók elhelyezni áruikat, a ma­gyar vállalkozásoknak igen nagy konkurenciával kell itt szembe­nézniük. Az árucsereforgalom je­lentős része Bajorországgal bo­nyolódik le, a müncheni kereske­delmi kirendeltség tanácsosa, dr. Hollósi Mihály, a szakmai talál­kozó másik előadója is arra figye- lemeztetett, ezen az ígéretes pia­con csak akkor lehet tartósan je­len lenni, ha az oda exportálók gondosan ügyelnek a minőségre, a pontosságra és a megbízható­ságra. A bajor üzletemberek szí­vesen teremtenek kapcsolatot magyar cégekkel, ám nagyon sokszor éppen az előző mondat­ban megfogalmazott szemponto­kat nem veszik figyelembe a Né metországba szállító magyar vál­lalatok. A kapcsolatok építésére, tárgyalások lefolytatására a dél­után folyamán lezajlott üzletem­ber találkozón kerülhetett sor. Az ebben az évben centenári­umát ünneplő Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat viszont azért tartja elengedehetetlennek vásári jelenlétét, mert ez is ígére­tes lehetőség a fogyasztókkal való kapcsolattartásra. Mint azt Stier László, a pécsi kirendeltség veze­tője kifejtette, ez mostanság külö nősen fontos számukra, hiszen Pécsett még ebben az évben egy új számlázási rendszerre térnek át, érdekük tehát, hogy a fo­gyasztók minél szélesebb köré­vel ismertessék meg ennek lé­nyegét. Felhasználnak erre minden tájékoztatási lehetősé­get, szakmai napoktól kezdve (tegnap éppen a nagyfogyasz­tókkal ismertették elképzelései­ket) a számítógépes, német rendszerű, rugalmas számlázási rendszer bemutatásán keresztül az energiatakarékossági lehető­ségek kimutatásáig - mindent. Csütörtökön este gálaesten ünnepelte negyedszázados jubi­leumát a PIV Kft. Ez alkalom­ból kitüntették azokat a vállala­tokat, szervezeteket, partnercé­geket, amelyek ez időszak alatt támogatták, segítették az ipari vásárok míegrendezését. A ki­tüntetettek között volt lapunk, az Új Dunántúli Napló is. Szombaton és vasárnap, te­kintettel a nagy érdeklődésre, 10 órától 20 óráig tart nyitva az expó. Ma délelőtt 10,30 órai kezdettel osztrák szak­mai nap megrendezésére ke­rül sor a D épület R4-es ter­mében. Délután 14,30-kor a japán JETRO nemzetközi ke­reskedelmi központ mutatko- űzik be szintén az R4-es te­remben. B. G. A DÉDÁSZ kiállításán az érdeklődők a számítógép segítségével az edzettségüket is felmérhették Fotó: Läufer László Tanulmány az ólomszennyezésről Pécsi kutatók tanulmánya látott napvilágot a közelmúltban a kör­nyezet ólomszennyezettségéről. Az amerikai támogatással négy magyarországi településen - köz­tük Pécsett - folytatott vizsgála­tok az ólmot felhasználó üze­mekre, a főbb közlekedési útvo­nalak melletti lakókörnyezetre és a háztartásokra teijedtek ki. A ta­nulmány megállapítja, hogy bár az utóbbi tíz évben csökkent a szennyezettség, helyenként még mindig túlságosan sok ólom lel­hető fel a környezetben, ami első­sorban a kisgyermekek egészsé­gére ártamas. Falunap Szilágyon Falunapot tartanak Szilágyon vasárnap 26-án. A község ön- kormányzata meghívta az , el­származottakat, a találkozóra már közel 500-an jelezték részvételü­ket, s a helybéliek gazdag prog­ramot terveztek. Ingyen ebéddel és egy pohár hideg sörrel váiják a vendégeket. Lesz borverseny, kultúrműsor, sportvetélkedő, majd este utcabál. Behozható a hátrány Kilábalás a szegénységből Kétújfalu országos és nemzetközi kapcsolatokat épít A meddőség ellen Megnyílt a siklósi strand A tervezett időpontnál egy hét­tel később, tegnap nyitotta meg kapuit a siklósi strand. Mint Kal­már József, a fürdő üzemeltetője lapunk kérdésére elmondta, a csú­szás oka a változékony időjárás volt, hiszen már az elmúlt héten minden készen állt a nyitásra. Igaz, a röplabdapálya még nem befejezett, ám várhatóan azt is hamarosan birtokba vehetik a ki- kapcsolódásra vágyók.- Volt-e szerepe a későbbi nyi­tásban annak a tavaszi betörés­nek, amelynek során a strandbüfé szinte minden mozdítható beren­dezését elvitték?- Nem, mert a siklósi rendőrök rendkívül gyorsan felderítették a tetteseket és az ellopott berende­zések is szinte hiánytalanul meg­kerültek. Tehát inkább idegeske­dést okozott a cselekedet. Most pedig már csak az eget kémleljük, reméljük, hogy a tavalyi szeszé­lyes időjárás után idén valóban kedvező „pancsoló” nyarunk lesz, hiszen a város lakóin kívül na­gyon sok visszatérő vendégünk van a megyeszékhelyről, de távo­labbi vidékekről is.- Tavaly először rendeztek strandfesztivált. Lesz idén is ha­sonló esemény?-Miután az első fesztivál va­lóban sok látogatót vonzott és kedvező fogadtatásra talált, idén is tervbe vettük a megrendezését. Kótány Van egy település a szegény­ségéről hírhedetté vált, földben amúgy gazdag Ormánság szí­vében, ahol úgy döntöttek a polgárok, hogy maguk veszik a kezükbe a sorsuk irányítását és nem várnak állami jótékonyko­dásra. Éppen idejében, hiszen a hétszázötven lelket számláló Kétújfaluban a téesz szétverése után csaknem negyven százalé­kos a munkanélküliség, és az it­teni körjegyzőséghez tartozó további hét kistelepülésen sem jobb a helyzet. Munkaalkalmat egyedül az önkormányzat több­ségi tulajdonában lévő szolgál­tató káefté nyújt, illetve köz­hasznú munka keretében fog­lalkoztatnak még húsz-egyné- hány környékbeli embert. Farkas János polgármester szerint fejlődött a falu az utóbbi időben, de nem úgy, ahogy azt a rangja megkövetelte volna. Épült járda, út és villanyveze­ték, felújították a kulturházat és a ravatalozót, megszervezték a szemétszállítást -, de hát ezek normális esetben mindennapos ügyeknek tekinthetők egy tele­pülés életében. A részesedésük a PHARE-programból nemcsak támogatást hozott. Nyolc euró­pai ország szakértői készítettek környezettanulmányokat ame­rikai kollégáik társaságában és Kétújfalu híre eljutott egy tokiói egyetemre is. De éppen ennek „köszönhetően” kiemelték a te­lepülést a kiemelten hátrányos helyzetűek sorából, s ezzel egy- csapásra bezáródtak az ajtók. Hiába nyújtottak be például négy alkalommal is támogatási kérelmet egy másfél millió fo­rintba került terv birtokában a községet Gyöngyösfaluval ösz- szekötő út megépítésére, mind a négyszer elutasításra találtak. Igaz, a Belügyminisztérium - talán vigaszként - átutalt az ön- kormányzatnak ugyancsak más­fél milliót, de mit ér valójában ez a pénz akkor, amikor például ötmilliós költségvetési hiánnyal kezdték az évet? A polgármester mégis bízik a jövőben. S osztja ezt vele a helybeli Bihari István, aki amúgy az EURONET Üzleti In­formációs Hálózat baranyai ve­zető képviselője. Az ő révén csatlakozott - rövid fontolgatás után - Kétújfalu elsőként a me­gyében a településfejlesztési kérdésekkel foglalkozó nem­zetközi rendszerhez. A négy éve alapított EURONET a kö- zép-és kelet-európai gazdasági, kereskedelmi, üzleti kapcsola­tok fejlesztésére jött létre. Al­bánia és Lengyelország kivéte­lével a régió minden országában rendelkezik képviselettel, ele kapcsolatban áll az Egyesült Ál­lamok, Kanada és Nyugat-Eu- rópa jelentős információs adat­bankjaival is. Mit remélhet az önkormányzat, s ezen keresztül a kistérség ettől a csatlakozás­tól? Hazai és nemzetközi kap­csolatokat, ezek révén tőkét az infrastruktúra fejlesztéséhez, amely további tőkét és vállalko­zásokat vonz. A polgármester dédelgetett - és első hallásra is teljesen logikus - álma például, hogy föl kell hagyni a környé­ken a korábbi nagyüzemi szem­lélettel, és nem eladhatatlan búza és kukoricahegyeket kell fölhalmozni, hanem a sokszor hivatkozott farmergazdaságok keretében dohányt és mákot termeszteni a kitűnő éghajlat alatt. Mert ezeknek van hosszú­távon piaca. Végig gondolva a sort, arra a következtetésre juthatunk, hogy - a lassan közhely-számba menő kifejezéssel élve - ez a fajta szemlélet az, amely köze­lebb visz bennünket Európához. Balogh Z. (Folytatás az L oldalról) Az Egészségügyi Világszer­vezet kimutatása szerint a med­dőség hátterében harminc szá­zalékos arányban a különböző nőgyógyászati gyulladások áll- nak.(Egyes afrikai országokban a hatvan százalékot is megha­ladja ez a mutató.) Hazánkban is 10-15 százalék között mozog a meddő házaspá­rok aránya, s nálunk is a nőgyó­gyászati gyulladások vezetik az okok listáját. Ezután következ­nek a különböző hormonális problémák, illetve az egyéb té­nyezők. A meddőség gyanújá­val jelentkező házaspároknál először a férfiakat vizsgálják, mivel ők is „felelősek” lehetnek a gyermeknélküliségért. A sta­tisztikák szerint negyven száza­lékban. A férfiak sterilitásának okaira napjainkban még nem tudnak tökéletes választ adni a szakemberek, de ha náluk min­dent rendben találnak, akkor a nőknél igyekeznek megtalálni az okot. Döntő változást hozott e te­rületen a műszeres vizsgálat, azaz a laparoszkópia és a hisz- teroszkópia, amellyel a belső nemi szerveket, illetve a méh üregét is meg tudják vizsgálni, illetve ha szükséges, akkor operálni. A nők egy részét azonban így is csak egy módon, a testen kí­vüli megtermékenyítéssel, azaz a lombik-bébi programmal tud­ják gyermekhez segíteni. Az első ilyen gyermek 1978-ban született Angliában. Az utóbbi években a testen kívüli meg­termékenyítésnek egy olyan módját találták, amely azokon a házaspárokon segíthet, akiknél a félj alacsony spermiumszáma miatt nem jön létre a terhesség. E módszer lényege, hogy a férj egyetlen spermiumával képesek megtermékenyíteni a petesejtet. A módszert már elsajátította Belgiumban a pécsi klinika egyik szakembere, ám alkalma­zásának technikai feltételei is vannak. A kilinika ígéretet ka­pott arra, hogy jövőre megkap­ják azt a műszert, amelynek bir­tokában ezt a módszert is al­kalmazni tudják. A tegnapi konferencián több­ször is hangsúlyozták, hogy a férfi és a nő együttesen alkotja a reprodukció „biológia egysé­gét”, ezért a meddőség kivizs­gálása, gyógyszeres, illetve mű­téti kezelése együttes szemléle­tet igényel. Az is fontos, hogy az érintett házaspárok tudják: a kivizsgálás és a terápia hosszabb időt igé­nyel, részükről tehát türelemre van szükség. A kétségbeesett gyermek utáni vágy ugyanis pszichésen visszahathat, s ez is oka lehet a gyermektelenség- nek. A pécsi klinika idén még két konferenciát tervez. Az egyik a nőgyógyászati gyulladásokkal, a másik a koraszüléssel foglal­kozik. T. É. A Szeretőktől a szeretőkig Futnak a képek . . ­Louis Malle a kiegyensú­lyozott, megbízható mesterek sorába tartozik. Éles szemű, érzékeny alkotó, aki nem ke­resi a hivalkodóan egyéni megoldásokat, az újítások sem vonzzák különösebben, egyszóval kedveli a járt utat, ott viszont magabiztosan tá­jékozódik, s szakmai felké­szültsége és igényessége is elsőrangú. Tudja, hogy a fil­meket tisztességesen meg kell csinálni, még a rosszakat is. Szeret elhatárolódni az új hullám filmművészeitől, s szívesen nevezi magát kéz­művesnek. Ennek ellenére alighanem a modern francia film egyik legmaradandóbb művét alkotta meg 1958-ban a Szeretők-kel, Zazie a met­rón (1960) című Que- neau-feldolgozása pedig az új hullám jellegzetes módszere­inek (és modorosságainak) ironikusan szellemes sűrít­ménye. Ezekhez fogható re­mekek később nem kerültek ki a keze alól, de azért min­den filmje kerekded, tartal­mas és nézhető mozi. Szeret a lélekbe leszállni, igaz, nem merészkedik túl mélyre, csak ahogy a könnyűbúvár merül alá a hullámokba. Ebből a szempontból hűtlen Cousteau kapitányhoz, akinek az opera­tőreként elkezdte pályáját. Legújabb filmje, az angol­francia koprodukcióban ké­szült Végzet (Damage), a nem éppen eredeti pszicholó­giát a mai ízlésnek megfele­lően egy erotikus drámába ágyazza. Amúgy klasszikus szabású végzettragédia arról, hogy egy ötvenéves, tekinté­lyes férfi hogyan rombolja le néhány hét alatt mindazt, amit több évtized munkájával felépített. Stephen Fleminget hasztalan figyelmeztetik okos tanácsok és baljós jelek kö­zelgő romlására, elvakultan zuhan a végzet csapdájába. Az embernek az az érzése, akkor is ezt tenné, ha ponto­san tudná, mi vár reá és a csa­ládjára. Louis Maile - és Jo­sephine Hart, akinek a regé­nyéből a forgatókönyv ké­szült - úgy vélekedik, ahogy a jó öreg naturalisták, hogy az ember a vérében, az ösztö­neiben hordozza a sorsát, ami a természeti törvények kér- lelhetetlenségével valósul meg. A film egyik legfőbb gyengéje éppen az, hogy e szemléletmód ellenére meg­engedhetetlenül nagy szere­pet szán a véletlennek. Az Oscar-díjas Jeremy Irons szófián következetes­séggel játssza el (a filmben szinte alig vannak dialógu­sok) a főhős mámorító ki­szolgáltatottságát, s mindvé­gig igyekszik elhitetni ve­lünk, hogy a családos férfi fegyelmezett magatartásának omladozó sáncai mögül egy önző ösztönlény lép elénk, aki­ben ráadásul még kételyek sem merülnek fel viselkedésével és visszás helyzetével kapcsolato­san. A szereplők játékát érintve el kell ismer nünk, hogy Louis Malle-nak van még egy, eddig nem említett erénye is: ért a nőkhöz, azaz rendkívül jó ér­zékkel tudja kiválasztani film­jei számára a legmegfelelőbb női szereplőt. Ahogy annak idején a fiatal Jeanne Mo- reau-ra bízta a Szeretők főalak­jának megformálását, aki em­lékezetes játékkal hálálta meg a rendező bizalmát, úgy most a Pont Neuf szerelmesei-ben fel­tűnt Juliette Binoche-nak adta Anna Barton szerepét, s dön­tése megint csak bevált. Nem tudom, Binoche képes-e nagy elődje nyomdokaiba lépni, ám ezúttal kétségkívül remekel, bár az az érzésem, szinte kizá­rólag ösztönösen dolgozik. Most azonban épp ezáltal ta­lálja telibe a figurát. Olyan tá­volságtartó nyugalommal és gátlástalan közönnyel játssza el szerepét, hogy hajlandónak mutatkozunk a filmet időnként többnek látni, mint ami. Pedig csak egy kézműves munkája, bár a legjobbak egyi­kéé. Nagy Imre Videós verseny A Lakitelek Alapítvány nem­rég közölt eredményt az év ele­jén meghirdetett pénzdíjas „így szerkesztünk mi” kábelteleví­ziós pályázat eredményeiről. A pályamunkát közéleti riportok­ból, portréfilmekből kellett ösz- szeállítani. A több mint nyolc­van pályázó közül a három kü- löndíjat az ormánsági, a dus- noki és a kozármislenyi helyi te­levíziónak ítélte oda a zsűri. Két fiatalember, Szabó Péter és Pónya Levente a kozármisle­nyi helyi televízió két verseny­zője, Pütyi televízió címmel pá­lyázott, és nyerte meg a külön- díjak egyikét. A kozármislenyi községi televízióban működtet­tek 1992 szeptemberétől Pütyi televízió elnevezéssel egy ifjú­sági műsort.-Az újságban láttuk meg a felhívást. Pályamunkánkat az eddigi anyagainkból készítettük el, a kiíráshoz igazodva. Körül­belül nyolcvan pályázó indult, közülük nagyon sok a városi te­levízió, amelyek fejlettebb technikával rendelkeztek, mint mi. Az oroszlányi az első, a sal­gótarjáni a második, és a har­madik díjat pedig a ceglédi vá­rosi tévé pályaműve nyerte el.-Egyórás anyagot küldtünk be. A televízió, aminek az anyagaiból összeállítottuk a pá­lyamunkát, sajnos nem érte meg az első születésnapját sem. Sze­rencsére nem volt feltétele a versenynek, hogy jelenleg is működnie kell a stúdiónak. Az utolsó adást, ami a tizenhetedik volt, 1993 augusztusában ját­szottuk le - tudtuk meg Szabó Pétertől. A Pütyi televízió a fiatalok­nak szóló műsorral jelentkezett kéthetente a helyi program falu­tévé adásainak keretein belül. Amatőr felszereléssel, az isko­lából kiszabadult fiatalok lelke­sedéséből született meg a műsor készítésének az ötlete. Támoga­tók nélkül éltek meg háromne­gyed évet. Műsoraikban érde­kes, valamilyen tulajdonsággal, esetleg hobbival kitűnő embe­reket mutattak be. Rock-koncer- teket játszottak le, énekesekkel, zenészekkel beszélgettek. A műsor jelenleg szünetel előre nem látható ideig, de remélhető­leg lesz még folytatás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents