Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-23 / 171. szám
1994. június 23., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 9 Az országban 1,2 millió embernek csak ideiglenes lakcíme van Fotó: Szundi György Ideiglenes tartózkodási és lakóhely Fontos a lakcím Mi van a 95-ös benzinnel? Akár üzletvesztés árán is ... Nőtt a létminimum A fogyasztói árak növekedésével összhangban emelkedett a létminimum értéke a különböző háztartásoknál május folyamán - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Egy átlagos - két felnőttből és két 15 év alatti gyermekből álló városi családban a minimális megélhetéshez májusban 51 800 forintra volt szükség. Az egy főre .eső érték eszerint 12 950 forint. Ennél a családtípusnál - tekintettel a májusi 1,2 százalékos fogyasztói árszintnövekedésre - a létminimumérték 700 forinttal, egy főre számítva 170 forinttal emelkedett. A különböző családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege az aktív korú városi egyedülállóknál a legmagasabb, nekik minimálisan 18 000 forintra van szükségük a megélhetéshez. A legkevesebb pénzből a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi családok képesek megélni: náluk májusban 61 500 forint - egy főre számítva 10 250 forint - volt a létminimum az év ötödik hónapjában. Piszkos pénzek Az úgynevezett piszkos pénzek tisztára mosása a világméreteket öltő szervezett bűnözés egyik lételeme. A pénzmosás elleni küzdelemnek csak egyetlen lehetséges útja van: a nemzetközi összefogás - állapították meg azon a nemzetközi szakértői konferencián, amelyen az ENSZ igazságügyi és bűnmegelőzési hivatalának kezdeményezésére 74 ország képviselői vitatták meg az együttműködés lehetséges és feltétlenül szükséges formáit. A tanácskozásnak az észak-olaszországi Courmayer városka adott otthont, mivel az itteni Courmayer-alapítvány a konferencia társrendezője. Az ENSZ becsült adatai szerint 1990-ben 500 milliárd dollárnyi piszkos pénzt mostak tisztára a világban, s mára ennek az összegnek a nagysága elérheti az ezer milliárd dollárt. Sörcentrum Európa egyetlen régiójában sem folyik le annyi sör a torkokon, mint a bajor, a szász és a cseh területen együttvéve. A sörivóknak ebben a „Bermuda-há- romszögében” a sörfogyasztás éves átlagban 170 és 200 liter között mozog fejenként, ami meghaladja a 140 literes német átlagot is. Utóbbi pedig ugyancsak csúcsnak számít az európai országok között. A kontinens 1644 sörgyárának 78 százaléka német földön található. Amíg azonban az elmúlt évben Nyu- gat-Németországban a sörgyártás volumene 5 százalékkal csökkent, addig a keleti részeken kétszámjegyű volt a növekedés. Az ország lakosságának több mint 10 százaléka - 1,2 millió polgár - ideiglenes tartózkodási helyet jelöl meg lakhelyéül. Közülük mintegy 1 millióan már legalább két éve élnek így, de még tízezren sincsenek, akik eleget tettek június 29-éig teljesítendő kötelességüknek, ideiglenes tartózkodási helyük újbóli bejelentésével történő meghosszabbításának. Pedig aki ezt nem teszi meg az említett határidőig, az számíthat arra, hogy tartózkodási helyének nyilvántartása meszűnik, s ez ugyan nem von büntetést maga után, de mégis: több szempontból hátrányosan érinti a mulasztó állampolgárt. Határidő 1,2 millió polgárnak A határidő után ugyanis már megújítani nem, csak újból bejelenteni lehet az ideiglenes lakcímet - újabb megfogalmazás szerint az ideiglenes tartózkodási helyet -, s bár ez a lakás használatához fűződő jogokat nem befolyásolja, a jogfolytonosságot más esetekben azonban annál inkább. Hiszen a nyilvántartás az újbóli bejelentés dátumát tekinti ilyenkor kezdő időpontnak, függetlenül attól, hogy az illető személy korábban is ott lakott már. A Belügyminisztériumban más, e témakört érintő kérdésekről is tájékoztattak.- Maga az elnevezés a két évvel ezelőtt életbe lépett nyilvántartási törvény szerint változott: az „állandó lakcím” helyébe a „lakóhely”, az „ideiglenes lakcím” helyébe pedig az „ideiglenes tartózkodási hely” lépett, mert a mai életviszonyokat ez jobban kifejezi - hangoztatta Dull Mária, az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (OSZH) osztályvezetője, aki arról is szólt, hogy mit kell tennie az ideiglenes tartózkodási helyük bejelentését megújítani kívánó polgároknak. - Keressék fel a területileg illetékes polgármesteri hivatalt egy kitöltött új lakcímnyilvántartó lappal, személyi igazolványukkal, s ha - az igazolványban már nem szerepel a személyazonosító jelük - akkor e számsort megadó hatósági bizonyítvánnyal.- Csak személyesen lehet megújítást kérni?- Nem. Hozzátartozó, meghatalmazott is eljárhat, hiszen egész családokról is szó lehet. De egy dolog még nagyon fontos: a szállásadó aláírása, vagyis a tulajdonos, a bérlő, vagy a haszonélvező beleegyezést tanúsító szignója. A külföldön élő sem kivétel Dr. Kóbor Józseftől, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának főtanácsosától megtudtuk, hogy be kell jelenteni azt is, ha valaki három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, s a külföldön élő magyar állampolgárnak is nyilvántartják ideiglenes magyarországi tartózkodási helyét, az OSZH-nál vagy az adott konzulátuson történő bejelentkezését követően. Nem kell viszont megújítani az adatokat abban az esetben, ha a lakcím- változás nem jár költözéssel, azaz ha az illető utca nevét megváltoztatják, illetve az állampolgár kórházba, vagy katonai szolgálatra vonul be.- És mi a helyzet a hajléktalanokkal?- Bármily furcsán is hangzik, nekik is érdekük, hogy szokásos tartózkodási helyüket nyilvántartásba vegyék, mert a szociális ellátásra való jogosultságuk csak ilyen „háttérrel” érvényesíthető - hangzott a felelet.-Milyen hátránnyal jár, ha valaki nem tesz eleget a lakcímbejelentési kötelezettségének?- Az ideiglenes tartózkodási helyen élők esetében azzal, hogy adatait törlik a nyilvántartásból, illetve fiktívvé nyilvánítják. Emiatt a jogfolytonosság megszakadásán kívül azzal is számolhatnak a mulasztók, hogy a közigazgatási eljárások résztvevőiként nem tudják jogaikat érvényesíteni, hiszen azok is lakóhelyhez, vagy ideiglenes tartózkodási helyhez kötötten folynak.- Kapnak-e értesítést a most lejáró határidőről az érintettek?- Ez esetben nem. A napisajtóban közzétett felhívásokból, figyelemfelkeltő cikkekből tudhatják meg, hogy mi a teendőjük, a későbbiekben viszont valószínűleg élnek a polgármesteri hivatalok az értesítés lehetőségével - kaptuk a választ. így hát mi is megtesszük, hogy figyelmeztetjük több mint 1 millió állampolgárunkat: a saját érdekében újítsa meg ideiglenes tartózkodási helyének bejelentését, ha az utoljára 1992. júliusa előtt vették nyilvántartásba! S. J. Egyre több autóba kell 95-ös oktánszámú ólommentes benzint tankolni, az új, katalizátoros motorok kivétel nélkül ezt „eszik”. Éppen ezért az ember azt gondolná, hogy az üzemanyagtöltő állomások iparkodnak ilyen kútoszlopokat létesíteni. Nos, úgy tűnik, a MÓL Részvénytársaságnál az üzleti szempontok nem játszanak nagy szerepet. Legalábbis erre a következtetésre jut az autós, ha azt tapasztalja, hogy nagy forgalmú városi üzemanyagtöltő állomáson, nevezetesen Pécsett, a Hajnóczy utcában megszüntették a 95-ös benzin árusítását. Milyen indokkal? Dukits László a MÓL Rt. Nagy öröm, ha valaki egy televíziós vetélkedő nyertese, de akad azért üröm is e boldogságban. Mert ugye ki gondolta volna, hogy a „Mindent vagy semmit” című szellemi kintorna színpadán csillogó, villogó ajándéktárgyak után a győzteseknek az adóhivatal még benyújtja a több százezer forintos „számlát”?- Pedig elkerülhető lett volna ez a kínos helyzet - vélekedik Karácsony Imréné pénzügyminisztériumi főtanácsos, aki szerint a minisztériumban is napokig beszédtéma volt az eset. - Ha a vetélkedő szervezői előre tisztázzák az adózással összefüggő szabályokat, akkor megkímélhették volna Kodaj Bencét is a gondoktól, hiszen a mintegy másfél milliós érték után legalább négyszázezer forintra kalkulálták a befizetendő adóját.-Miért kell a nyerteseknek adót fizetniük?- A magyar törvények értelmében alapvetően két dolgot kell elkülöníteni - mondja a szakértő. - Az egyik: a szerencsejátékok tárgynyereményei után többnyire azért nem kell adót fizetniük a nyerteseknek, mert a játék szervezői már előzetesen befizetik az államkasz- szába a kiszabott forrásadót. Más a helyzet azokkal a tárgyjutalmakkal kapcsolatban, amelyeket általában vetélkedőkön, valamilyen teljesítmény alapján nyernek el a versenyzők. Ilyenkor ugyanis - jogi szempontból - a tudás, a teljesítmény alapján önálló tevékenységből származó bevételnek tekinti a törvény a nyereményeket és ezért azok személyi jövedelemadózás alá esnek. Az adózás általános szabályai szerint a díj elérése érdekében felmerült költségeket le lehet vonni a nyeremény érdél-dunántúli töltőállomás hálózat menedzsere szerint az volt a céljuk, hogy a környezetvédelmi szempontokat figyelem- bevéve ahol lehet, ott biztosítsák a 91+1-es ólommentes keverék üzemanyag kiszolgálását. A Hajnóczy úton és még egy töltőállomáson kénytelenek voltak megszüntetni a 95-ös kútoszlopot, mert különben nem tudtak volna a 91+1-es keveréket adni. Még azon az áron is, hogy ez üzletvesztést jelent. A benzincserét nem akarják „visszacsinálni”, aki 95-öst akar tankolni, kimehet a Pellérdi elágazás közelében lévő üzemanyagtöltő állomáshoz vagy valamelyik konkurens benzinkúthoz. R. N. tékéből. Bence esetében például leírható lett volna az utazás költsége, a „fellépő” öltöny ára, vagy akár néhány, a felkészüléshez szükséges lexikon is, amit 1993-ban e célból vásárolt. Más televíziós játékok esetében is felmerül ez a probléma. Például a telefonos játékokban - ilyen volt a Dominó is - a rendező televíziónak kötelessége levonni a jutalmakra kiszámolt adóelőleget, a nyertesnek pedig az adóbevallásukban szerepeltetniük kell ezt az ösz- szeget. Ugyancsak adóköteles a televíziós vetélkedőn nyert utazás, értékpapír, biztosítási kötvény, a takarékbetét, a vásárlási utalvány, a nemesfémtárgyak, az ékszerek és természetesen a készpénz is. Időnként azonban az adóelőleg levonása technikailag kizárt. A televíziónak ebben az esetben igazolást kell adnia a kifizetésről és ebben az esetben a nyertes kötelessége az éves adóbevallás elkészítésekor rendezni az adóhivatallal a tartozását. A nyeremény átadásával egyidejűleg olyan igazolást is kell kapnia a nyertesnek, amelyből egyértelműen megállapítható a személyazonossága, továbbá kiderül a tárgynyeremény értéke, annak adómentes része, az átadás időpontja, illetve az, ha a kifizetők már levonták belőle az adóelőleget. Adómentesek viszont a vetélkedők, versenyek díjaként kapott érmek és trófeák. Kevesen tudják, hogy szinte valamennyi jogszabály esetében létezik az úgynevezett méltányosság „intézménye”, amely lehetőséget ad a jogalkalmazóknak arra, hogy mentességet adjon az adóteher alól például abban az esetben, ha annak megfizetése súlyos megélhetési problémát okozna a nyertesnek vagy családjának. Németh Zsuzsa Ajándék lónak nézze csak a fogát! A boldog nyertes vesztesége Vontatottan halad a földkiadás Pénz a legkevesebb Párizsban a kosárlabda is szép Nem változott számottevően az elmúlt hónapban az agrár- gazdaság pénzügyi helyzete, a gazdálkodók termelésük finanszírozásához továbbra is nehezen tudnak igénybe venni külső pénzforrást - adja hírül a Földművelésügyi Minisztérium most közzétett jelentése. Az agrárágazat helyzetéről szóló tájékoztatásból az is kiderült, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jelentős részében még jelenleg is javában tart a szétválás és a vagyonmegosztás. A még működő szövetkezetekre szinte általánosan jellemző a földhasználat jelentős beszűkülése, a stratégia hiánya. Talán ennek tudható be, hogy a pénzintézetek egy-egy hitel odaítélésénél sokszoros biztosítékot kémek. A kezdő egyéni gazdálkodók sincsenek jobb helyzetben: általában csak termelésre vállalkoznak. Hiányoznak a termelői, forgalmazói érdekeket egyformán felvállaló gazdaszervezetek. Az FM jelentése foglalkozik a földkiadással és a földkiadó bizottságok működésével is. A szakemberek megítélése szerint az önkormányzatok igyekeznek saját hatáskörükben megoldást találni a munka mielőbbi befejezésére, összességében véve azonban továbbra is vontatottan halad a földkiadás és a határozathozatal. A stagnáló bizottságok „újraélesztésében” jelentős szerepet vállalt a falugazdászhálózat. Jó példa erre BorsodA- baúj-Zemplén megye, ahol megélénkült a földkiadó bizottságok munkája. Komárom-Esz- tergom és Fejér megyékben viszont a földművelésügyi hivatalok közbelépése nyomán a működésképtelen földkiadó bizottságok helyett újakat hoztak létre. Párizsban szép a napfogyatkozás. Ahogy a természet ritka csodája ez a sokévenként látható jelenség, úgy a világ városainak ritka csodája a francia főváros látványa is. A napfogyatkozás Párizsban látszott május kilencedikén, bágyadt, szökő alkonyaiban. Diát tettünk a szemünk elé, hogy átnézzünk rajta, és láthassuk a Nap és a Hold egymáshoz közeledését, és titkon arra is gondoltunk, hogy még egyszer ebben az életben ilyet már nem biztos, hogy látunk. Több, mint két évtized múlva lesz a következő közvetlen találkozása az égbolton a két égitestnek. Párizsban szép értesülni angol újságból a magyar választások első fordulójának eredményeiről is. Amikor bekopogtat a családfő reggel, és hozza az újságot az eredményekkel. Nem fűz hozzá kommentárt, mindenesetre egy örök életre tiszta lesz előtte, hogy Magyarország nem Bulgáriában van, sőt nem is Bukarest a fővárosa. Párizsban szép turistának lenni, még akkor is, ha láthatóan megszokták, ám mégis lenézik az idegent. „Franciország a franciáké” éreztetik az Eiffel-to- rony látványától eleve tériszonyban, és az emberi teljesítőképesség határát megkérdője- lezően elámuló turistával is. Franciaország és Párizs eklektikus, annyiféle ember, emberfajta, stílus, történelmi korok karmolásaként és simogatása- ként itt maradt emlék és varázslat látható, hogy a tanulságok levonására is hosszú évek kellenek. Párizs kertes külvárosában, ahol laktunk, az emberek javarésze magába zárkózik, az idegent érdektelen kívülállóként, saját országának állampolgárát vetélytársként is viseli el. A megismerkedés után barátságosabb, ám tartózkodó. Barátsága a jövetel céljának is szól, tartózkodása elviselhető. Párizsban járt a pécsi 506-os iskola kosárlabda csapata. Viszonozták azt a meghívást, amelynek a franciák hasonló korú együttese tavaly eleget tett. Családoknál laktunk valameny- nyien, és talán még a sportsi- kemél is jobban élveztük Párizst és környékét. Párizsban jó volt egyszer kikapni a házigazda Club Sporting Cellois tehetséges gárdájától. A csapat a második helyet szerezte meg a házigazdák gárdája mögött a négy csapatból álló tornán, ám a győztesek felajánlották az elsőnek kijáró kupát. Mosolyogtak, de még véletlenül sem a „nesze nektek” gesztusa motiválta cselekedetüket. Inkább a franciás változat: „nem gondoltuk volna, hogy ennyire jók lesztek”. Pedig szépen játszottak az 506-os csapatának tagjai: Érsek Tamás, Fülöp Csaba, Gergye Gábor, Hegedűs Csaba, Jelasics Zsolt, Jung László, Kutnyák Péter, Pécsi Róbert, Szabó Tamás. Párizsban szép a nyárelő is. A Szajnán haladó sétahajón érdekes hallani, hogy az új arab kultúrális központ ablakai automatikusan kinyílnak, ha kisüt a Nap, és becsukódnak, ha felhő kerül az égre. Szeretem, ha titkokat tudok meg, aztán örülök, ha ezek csupán egyszerű tények. Mint például, hogy az Eiffel torony pont olyan magas, mint egy 106 szintes panelház, és ha arra is fény derül, hogy hétévenként festik újra, hiszen a renoválása pontosan hét évig tart. Ahogy befejezik, kezdhetik elölről. Párizsról írni körülbelül olyan, mint amikor közös kedvenc ételéről beszél egyik ember a másiknak, de éppen nem kóstolják meg. Ezért sem folytatom az írást. Bozsik László i j l i
