Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-22 / 170. szám

1994. június 22., szerda Hazai körkép üj Dunantüli napló 11 Egymillió Lehel Július elsejétől már csak fre- onmentes hűtőszekrényeket gyártanak a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárban, ahol az elmúlt évben összesen 625 ezer hűtő­gép és fagyasztó készült - jelen­tették be a fennállásának 75. év­fordulóját ünneplő Elektrolux svéd anyavállalat sajtótájékoz­tatóján. Az Elektrolux tulajdonában levő Lehel Hűtőgépgyár a ta­valy gyártott 625 ezer hűtőgép kétharmadát külföldön adta el. A Lehel vezetői úgy vélték, hogy nincs messze az az idő, amikor a gyár egymillió hűtő­gépet is képes lesz gyártani. Ehhez bizonyára nem kis mér­tékben járul majd hozzá az a gyártósor, amelyet a napokban indítanak Jászárokszálláson. Itt üzletek és szupermarketek szá­mára készítenek hűtő- és fa­gyasztóládát. Elmondták még, hogy az Elektrolux a Lehelt pán-európai hálózatának integrált részeként kezeli, és ennek jegyében a Le­helhez telepíti minden 50 liter űrtartalom alatti abszorpciós hű­tőszekrényének gyártását. Há­rom éven belül, a termelés fel­futása után a kisebb hűtőgépek 80-85 százalékát exportálják. Új hajók a Tiszán Két motoros hajó bemutatá­sával egybekötött sajtótájékoz­tatón ismertették Szegeden a ti­szai személy haj ózás fejlesztési programját. A két új egységgel négyre emelkedett a Tiszán uta­sokat szállító vízijárművek száma, s várhatóan még ez év­ben egy siklóhajót is beszerez a Mahart. Vajas Jenő személyha­józási igazgató az MTI érdeklő­désére elmondta: három éve is­mét nagy gondot fordítanak a személyforgalom növelésére, s az új hajók beszerzésének kö­szönhetően az utaslétszám évente 25-30 százalékkal emel­kedik. Igaz, ez az ágazat még veszteséges, hiszen a volt Jugo­szláviában dúló háború miatt nem indíthatnak nemzetközi já­ratokat. Ennek ellenére fel kell készülni a déli helyzet normali­zálódása utáni „jobb” időkre, amikor is a tiszai személyforga­lomban résztvevő hajók kihasz­náltsága elérheti a 70-75 száza­lékot. Közép-európai Egyetem A Soros György által támo­gatott másoddiplomás képzést folytató intézményt, a Kö­zép-európai Egyetemet New York államban bejegyezték. Ezt az állam Oktatási Hivatalának nevében Mike Van Ryn jelen­tette be ünnepélyes keretek kö­zött a budapesti Új Városházán. A New York állam egyetemei­nek posztgraduális programját hitelesítő testület nyilvánította egyetemi szintűvé az intéz­ményben szerzett diplomát, an­nak alapján, hogy a tanszékek programja megfelelt az akkredi- tációs feltételeknek. A bizottság olyan színvonalasnak találta az oktatást, hogy az elmúlt két év­ben végzettek is megkapják visszamenőlegesen az elismert diplomát. A Közép-európai Egyetemet 1991-ben alapították. Az első végző évfolyam 1992-ben fe­jezte be tanulmányait Prágában. Az egyetemen jelenleg 28 or­szág 600 hallgatója tanul. Az in­tézmény évente 10 millió ame­rikai dollár támogatást kap So­ros Györgytől, amelynek folyó­sítását az alapító legalább 20 évre vállalta. A tandíj 8 ezer dollár, de a közép-kelet-európai térség diákjai ösztöndíjat kap­nak. Az egyetem a jövőben sze­retné ösztönözni hallgatóit arra, hogy tanulmányaik befejeztével térjenek vissza a régióba. Amennyiben ezt nem teszik meg, vissza kell fizetniük a tan­díjat. Ez a rendszer egyébként már működik a jogi tanszéken. Jelentős kamatemelés, kismértékű leértékelés Az MNB ajánlatai A Magyar Nemzeti Bank el­készítette a sürgős gazdasági in­tézkedésekkel kapcsolatos aján­lásait a leendő kormánynak. Az ajánlások tartalmát egyelőre még nem hozzák nyilvános­ságra - hangzott el azon a sajtó- tájékoztatón, melyet Bőd Péter Ákos elnök és Szapáry György, Kovács Álmos alelnökök tartot­tak a jegybank épületében. A sajtótájékoztatón azonban többé-kevésbé körvonalazódott, hogy mit is tartalmazhat ez az ajánlás. A Magyar Nemzeti Bank vezetése a legsürgősebb lépésnek a központi költségve­tés, a társadalombiztosítás, va­lamint a különböző alapok együttes hiányának csökkenté­sét tartja. Erre azért van szük­ség, mert a költségvetés hitel­igénye olyan nagy, hogy el­szívja a gazdasági növekedés­hez rendelkezésre álló erőforrá­sokat. A belföldi megtakarítá­sok nem elegendőek ahhoz, hogy finanszírozzák a nagymér­tékű költségvetési hiányt, és a vállalatok első félévben jelentő­sen megnövekedett hiteligé­nyét. A Magyar Nemzeti Bank az egyensúly helyreállítása ér­dekében jelentős kamateme­lésre, valamint kismértékű leér­tékelésre szánta el magát. A kamatemelés azt eredményezi, hogy a GDP az idén a tervezett 2-3 százalék helyett csak 1 szá­zalékkal fog növekedni. Ezek az intézkedések azonban önma­gukban nem elengedőek, nagy szükség lenne az ez évi költség- vetési törvény jelentős módosí­tására, elsősorban a kiadások számottevő csökkentésére. Valószínűleg a javaslatban a privatizációs bevételek felhasz­nálásával kapcsolatos MNB-vé­lemény is szerepel. Kovács Ál­mos szerint nem szabad a jövő­ben a privatizációs bevételeket a különböző alapokon keresztül más célra felhasználni, azokat elsősorban az államadósság csökkentésére kell fordítani. Emellett igen fontos a külföldi tőkebeáramlás ösztönzése. A Magyar Nemzeti Bank még mindig arra számít, hogy az idén a folyó fizetési mérleg hiánya közel 1 milliárd dollárral kisebb lesz, mint tavaly volt. A tervezett 2,6 milliárd dolláros folyó fizetési mérleg-deficit mellett szükség van a működő­tőke-beáramlás magas szintjé­nek fenntartására is. Ez lénye­ges ahhoz, hogy a pénzügyi egyensúlyi viszonyok javulja­nak. Ezért elengedhetetlen a külföldi tőkebeáramlás további bátorítása, amely részben a pri­vatizációs politika módosításá­val képzelhető el, részben pedig azzal, hogy a kormány határo­zott intézkedéseket tesz a gaz­daság stabilitása érdekében. Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka megkezdődött a Nagy­körút Blaha Lujza tér-Nyugati pályaudvar közötti szakasza alatt húzódó több mint 100 éves vízfőnyomócső, illetve a villa­mosvágányok cseréje. A 137 napra tervezett rekonstrukció 800 millió forintos költségét a parlament biztosította. Az elkerülhetetlennek tűnő forgalmi dugók okozta kelle­metlenségeket körültekintő munka- és forgalomszervezés­sel, valamint a lakosság folya­matos tájékoztatásával kívánják mérsékelni. Az Emkétől a Nyu­gati felé haladó gépjárműsávra a munkálatok ideje alatt csak a 2-3 percenként közlekedő vil­lamospótló autóbuszok, a meg­különböztetett jelzésű jármű­vek, illetve a taxik hajthatnak rá. A körút páros oldalán, a Nyugatitól a Blaha Lujza tér felé, nem lesznek forgalmi kor­látozások, de a Városliget felőli részről nem lehet majd jobbra kis ívben kanyarodni. A Nagy­körút páratlan oldalán, a mun­kálatok színterén értelemsze­rűen megszűntek a gépkocsi­parkolók is, ezzel egyidejűleg az autósok a Hársfa utca 3., il­letve 55. szám alatt kialakított ideiglenes parkolókat használ­hatják. A forgalmi változásokra a város határától kezdve fi­gyelmeztető táblákkal hívják fel az autósok figyelmét. A Nagy- körútat keresztező csomópon­tokon továbbra is zavartalan lesz a forgalom, csupán időle­ges korlátozásokra kell majd számítani a későbbiekben. A rekonstrukció ideje alatt a Nagykörúton nagy nehézségek­kel, de továbbra is megoldott lesz az áru- és a teherszállítás is. Ezek a járművek reggel 6-tól este 10 óráig a mellékutcákban várakozva kézikocsikon látják majd el áruval a körúti boltokat, üzleteket. A Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat naponta gondoskodik majd a mintegy 40 ezer embert érintő szemétszállí­tás zavartalanságáról is. A Teréz és az Erzsébet kör­útnak a Podmaniczky utca és Rákóczi út közötti szakaszán megkezdődött munkálatok mi­att az építkezési útvonalon nem közlekedik a 4-es és a 6-os vil­lamos, utasaikat villamospótló autóbusz szállítja október 31-éig. A 4-es és a 6 •'? villa­mos egyik irányban a Nyugati pályaudvar és a Moszkva tér között közlekedik, a másik irányban a 4-es a Blaha Lujza tér és a Lágymányosi lakótelep, a 6-os pedig a Blaha Lujza tér és Móricz Zsigmond körtér kö­zött szállítja az utasokat. Teljes szépségében a Műcsarnok Elektronikus védőrendszer Befejezéséhez közelednek a Műcsarnok felújítási munkála­tai. Az átalakítás eredménye­ként több mint kétezer négy­zetméterrel növekszik az intéz­mény kiállítási területe. A mil­lennium évében felavatott Mű­csarnok - csaknem százéves működés után - teljes szépsé­gében újjá varázsolva 1995 márciusától fogadja ismét a lá­togatókat. A munkálatokat jelentős mér­tékben elősegítette az eredeti Schickedanz tervdokumentáció felkutatása. A Műcsarnok falai­nak megerősítésén, szigetelésén túl, a föld alatti terjeszkedéssel - a mélyföldszinten - sikerült korszerű raktárhelyiségeket, műhelyeket is kialakítani. Ugyancsak ott kapott helyet az épület légkondicionálását bizto­sító gépház, valamint a műtár­gyak védelmét szolgáló bizton­sági rendszer. Szintén a mű­tárgyvédelmet szolgálja, de ugyanakkor különleges tárlatok megrendezésére is módot ad az a speciális sötétítő rendszer, amellyel a termekbe - a meny- nyezeten át - beáramló napfény szűrhető ki. Az intézményben korszerű számítógépes hálóza­tot szerelnek fel, és a könyvtára is megfelelő otthonra lel a fel­újítást követően. A teljes re­konstrukció - a forgalmi adót is beleszámítva - több mint két­milliárd forintot igényelt. A korszerűsítés után mintegy húsz millió forinttal drágább lesz az intézmény működtetése évente. A bevételek növelése érdekében tervezik például, hogy nem állandó összegben határoznák meg a belépőjegyek árát, hanem az egyes kiállítások vonzerejéhez mérten változtat­nák a belépti díjakat. Négyezer tonna pizza évente Egy éven belül megkezdőd­het a termelés az ország első, Pestszentlőrincen építendő piz­zagyárában, amelynek tulajdo­nosa a Mirelit Budapest Rt. Az építést-szerelést rövid határidő­vel vállalta a gyár kivitelezésére kiírt zártkörű pályázat nyertese, a Zalai Építési Vállalkozó Rt. Az összesen 18 millió dollár ér­tékű beruházás építés-vállalko­zási szerződését a napokban ír­ták alá. Az Iparterv dokumentációi alapján a ZÁÉV 1995 tavaszára építi fel a 7060 négyzetméter alapterületű gyárat, amelyben az olasz csúcstechnológia be­szerelése után, áprilisban meg­indul a termelés. Az évi 4200 tonna kapacitású üzemben - ahzol hetvenötén dolgoznak majd - magyar alap­anyagokból s a legszigorúbb EÜ-normák szerint évi 12 mil­lió pizzát és 1,3 millió adag mélyhűtött készételfélét, pél­dául különleges tésztákat állíta­nak elő, nagyobbrészt nyugati piacokra. Kávé szeletelve, nem őrölve Vegyészek, gasztronómiai szakemberek a megmondhatói, egyáltalán nem mindegy, mi módon aprítják fel a gőzölgő feketéhez a kávébabot. Egy új világszabadalom szerint, ha a kávészemeket haj szál vékonyra szeletelik, szaknyelven „fla- kes”-re aprítják, aromadúsabb, de a megszokottnál kevésbé ár­talmas a kávé alapanyaga. Az ilyen kávéból a forró víz tökéle­tesen kihozza a nemes íz- és il­latanyagokat, de például az egészségre káros csersavat már nem. Az eljárást, a kávé szelete­lést másfél éves kísérletezéssel dolgozták ki a Tchibo hamburgi laboratóriumában, s most világ- premierként Magyarországon mutatták be. Mindezt abból a meggondo­lásból, hogy nálunk is terjednek az „egészségesebb” kávézási szokások. Meg azért is, mert a budaörsi a Tchibo-birodalom legmodernebb kávépörkölő és feldolgozóüzeme, s a közvéle­mény kutatások szerint itt ké­szültek fel elsőként az ilyen ká- véörlésre. Magyarországon a lakosság 89 százaléka fogyaszt több-kevesebb rendszeresség­gel kávét. A kávézók 49 száza­léka szívesen iszik meg egyegy csésze zamatos, de gyengébb kávét. Ezt a legkülönbözőbb módokon próbálták eddig meg­főzni. Volt, aki több vizet és kevesebb kávét adagolt, mások tejjel, tejszínnel „gyengítették” a frissítő italt. Ez a most szab. dalmaztatott kávé filteres eljá­rással főzve élvezhető igazán. Az új kávéhoz (egy erősebb és egy gyengébb változat készül) filtertölcsért és filterpapírt is mellékelnek. A kávéskannára helyezett tölcsérbe csak egy ka­nál kávét kell tenni, azt leönteni forró vízzel és máris csöpög az illatos, ízes fekete. Pintér Béla erdőtelki hentes és mészáros mester a település közelében lévő tanyájából - nagy­részt világbanki hitelből, illetve családi összefogással - falusi vendégfogadót létesített. A képen a vendégfogadó. I i i f J

Next

/
Thumbnails
Contents