Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-21 / 169. szám
1994. június 21., kedd Közélet üj Dunántúli napló 9 Hivatásosok és önkéntesek A tüzet nemcsak vízzel oltják Pszichoterápiái magánrendelés Pánikbetegség A hivatásos önkormányzati tűzoltóságokról készült felmérésből kiderült, hogy az ország területének egyötödén nem működik tűzoltó parancsnokság. A tűzbiztonság fejlesztésére viszont csak korlátozott mértékben van anyagi forrás. A tűzoltóság fenntartására fordított összegek pedig évről-évre csökkennek. A kormány és az Országgyűlés ezeket a támogatásokat a közkiadások közé sorolja, így megpróbálja minimálisra csökkenteni a nagyságát. Az ország tűzoltóságainak megszervezését, létszámát más okok is befolyásolják. Például az államforma, a népesség és a népsűrűség, az ország településszerkezete, az egy lakosra jutó GDP, a tűzoltóságra fordított éves kiadás, a tűz- és káresetekhez történő kiérkezés ideje. Hivatásosak A Tűzvédelem című folyóirat májusi számában közölt adatok szerint nálunk 1989-ben az ország 21,1 százaléka nem volt ellátva tűzvédelmi szempontból. Ezen a területen a lakosság 9,1 százaléka él. Napjainkig 10 készenléti egység alakult erre a területre, így ezek az adatok 17,4 és 7,2 százalékra csökkentek. Tehát ma 112 parancsnokságon naponta 1500 hivatalos tűzoltó áll szolgálatban. A készenléti egységeket az ország nagyobb településein, megyei székhelyein hozták létre. A városok azonban nem egyenletesen helyezkednek el az ország területén, így a határközeiben lévő városaink korábbi vonzáskörzete a határ másik oldalára került. Számos vízparti városunk tűzoltóságának a munkáját pedig a hidak hiánya akadályozza. A domborzati tényezők is befolyásolhatják a készenléti egységek munkáját, különösen a hiányos úthálózat. Egy vidéki egységre jelenleg 90 ezer lakos jut. Országos átlagban a tűzoltók 1,4 órát töltenek egy oltásnál, míg a műszaki mentéseknél 0,8 óra ez az időtartam. Az átlagos vonulási idő pedig 0,5-1 óra között mozog. Így egy-egy riasztás 2-3 órára veszi igénybe a tűzoltókat. Korábbi adatok szerint a kivonulási idő 10 percen belül volt az esetek 63 százalékában, 10-20 perc között 9 százalékban, és meghaladta a 30 percet 10 százalékban. A tűzoltó gépjárművek állományának 63 százalékát a gépjárműfecskendők és a vízszállítók alkotják. Ezeket 1993-ban 90 százalékban riasztották. A fennmaradó rész pedig a különleges szereket tartalmazza, ezek kihasználtsága tavaly csak 10 százalék volt. Hazánkban ezen kívül mintegy 1400 önkéntes tűzoltó egyesület volt 1993-ban. Közöttük 27 rendelkezik híradó ügyeleti szolgálattal, és 63 alkalmas arra, hogy a nap bármelyik pillanatában közreműködjön a tűzés káresetek elhárításában. A többi egység csak alkalomszerűen, vagy egyáltalán nem képes ezeket a feladatokat vállalni, mert nincs megfelelő szakfelszerelésekkel és híradási eszközökkel ellátva. Az önkéntesek 248 gépjárműfecskendővel és kb. 600 kismotorral ellátott szállítójárművel rendelkeznek. Az eszközök nagy része pedig 30 évnél is öregebb, miközben az önkéntes tűzoltósáTűzoltó-bemutató Mohácson, újabb és újabb anyagokat. gok anyagi támogatottsága is jelentősen csökkent. A Magyar Tűzoltó Szövetség 1994. évi költségvetése a következő összegeket tartalmazza: a tagdíjakból 250 ezer Ft-ot, BM támogatásból 500 ezer Ft-ot, az Országgyűléstől igényelt támogatásból 9 millió 170 ezer Ft-ot, és az előző évi maradványaiból 900 ezer Ft-ot. Tehát a bevétel összesen 10 millió 820 ezer Ft. A kiadás pedig ezzel szemben összesen 10 millió 502 ezer Ft. Ez az összeg a bérekből, tiszteletdíjakból, jutalmakból, rendezvényekből, telefon, irodaszer, kiadványokból, működési költségekből áll össze. Az önkéntes Tűzoltó Szövetség tagjainak bérezésére mindössze 540 ezer forint jutott. Káresetek Bérekről - a hivatásos tűzoltók béréről - esett szó a Tűzvédelmi Főigazgatóság értekezletén is, amelyet a közelmúltban tartottak Gyulán. Sebes Péter gazdasági igazgató elmondta, hogy a Belügyminisztérium és az országos parancsnokság tárgyalt arról, hogy az 1994-es bérfejlesztéseket milyen módon lehetne megvalósítani. A megyei parancsnokok pedig elmondták, hogy a költségvetésben a dologi kiadások 10 millió forinttal csökkentek, miközben a költségek egyre nőnek. A parancsnokok szerint az utolsó negyedévben takarékos gazdálkodás mellett is elfogy a pénz. Pedig a tűzoltók nem ülnek ölhetett kézzel. 1993-ban Magyarországon összesen 5526 káFolyamatosan próbálják az Fotók: Szundi György reset történt. Ezeknél 2152 polgári személy megsérült és 611 életét vesztette. Tizenhárom tűzoltó szenvedett égési sérüléseket az oltások során. A műszaki mentésekből 2274 közlekedési eszközöket, 120 épületeket érintett, 50 esetben pedig veszélyes anyagokat kellett ártalmatlanná tenni. Milliárdok kellenek A BM Tűzvédelmi Főigazgatóságának képviselője ezen a tanácskozáson arról beszélt, hogy egyenetlen a hivatásps tűzoltóságok eloszlása. Az önkéntes tűzoltóságok, amelyek a meglévő réseket betölthetnék, az elmúlt negyven esztendőben eléggé visszafejlődtek. Legalább 40-50 új hivatásos tűzoltóságra lenne szükség, hogy megnyugtatóan lássák el a tűzoltási munkákat. De sajnos nem áll rendelkezésre több tíz milliárd forint arra, hogy tűzoltóságokat hozzanak létre. A törvénytervezet kellő hangsúlyt fektet az önkéntes tűzoltók tevékenységének elismerésére, jobb erkölcsi és anyagi támogatására. Az eredeti elképzelések szerint ezek az egyének mentesültek volna a hadkötelezettség alól, de ezt a Honvédelmi Bizottság elvetette. A kormány, a Belügyminisztérium és az ön- kormányzatok is pártolják az önkéntes tűzoltók támogatását. Az idén a támogatás összege már 100 millió forint. A végleges megoldást azonban csak a törvényi szabályozás jelenthet. A tűzvédelmi törvénytervezet elfogadása azonban már az új parlament feladata lesz. Rusznyák János Első ízben rendeztek hazánkban tudományos tanácskozást a közelmúltban a magánpraxist is gyakorló pszichiáterek, pszichológusok. A találkozót pécsiek kezdeményezték, ők voltak a házigazdák, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretnék, ha folytatódna a kezdeményezésük. De mi indokolta, hogy ezt az összejövetelt megrendezzék? Ezt kérdeztük először a szervezőktől: dr. Kartai Zsuzsanna, dr. Pórszász Gertrúd pszichiáte-. rektől és Martin László klinikai szakpszichológustól.- Két okunk volt rá - mondja dr. Kartai Zsuzsanna. - Az egyik, hogy mi három évvel ezelőtt kezdtük a magánpraxist, és ez idő alatt már összegyűlt egy sor tapasztalatunk. Ezeket akartuk megosztani a többiekkel, illetve szerettük volna hallani, hogy őket mi foglalkoztatja. A másik, hogy Magyarországon még meglehetősen kiforratlan a pszichoterápiái magánrendelés, rengeteg a nyitott kérdés, s kíváncsiak voltunk arra, hogy a kollégák hogy élik meg ezeket, s miként képzelik a folytatást.-A három év alatt háromszáz jelentkezőnk volt - folytatja Martin László, amelyből egyértelmű, hogy a pszichoterápiái magánrendelésre van igény. Megerősítettek bennünket ebben a kollégák is, akik hasonló mértékű érdeklődésről számoltak be. Ez alapján feltételezhető, hogy a jelenlegi magánrendelési hálózat szélesíthető.- Elsősorban különböző kapcsolati problémákkal fordulnak A formálódó kormányzati elképzelések, a koalícióra lépő pártok külpolitikai egyeztetései azt mutatják, hogy az új kabinet céljait áthatja majd a hármas prioritás: európai integrációnk felgyorsítása, a szomszédainkkal fenntartott viszony és a magyar kisebbségek helyzetének együttes javítása. E szándék persze nem vadonatúj, mégis, talán nem csak itthon módosulnak a hangsúlyok. Min alapulhat ez a remény? Úgy látszik, a sorozatos jelzések nem maradnak hatástalanok, mintha szaporodnának a hasonlóképp pozitív reagálások. Moravcik szlovák kormányfő a közös múltra épülő közös jövőről szólt a napokban, sürgette a bősi vita lezárását, s a történelmi megbékélést. Még Bukarestből is akad jó példa: a román kormánypárt ügyvezető elnöke, Nastase hozzánk a kliensek - veszi át a szót dr. Pórszász Gertrúd amelyek meglehetősen jellemző gondnak számítanak napjainkban. Gyakran olyan fizikai tüneteik vannak, amelyek mögött lelki panaszok húzódnak. Tipikusan ilyen a pánik betegség, amely rohamokban jövő szorongással, alvászavarokkal jár együtt. A pszichoterápiái magánrendelést természetesen csak egy réteg veszi igénybe. Azok, akik sejtik, hogy a panaszaik mögött lelki problémák húzódnak meg, akik szeretnék titokban tartani, hogy pszichoterapeutához fordultak, s akik természetesen meg tudják fizetni ezt. S itt gyökerezik az egyik legjellemzőbb gond, amelyről a konferencia résztvevői oly sok szót váltottak. Tisztázatlan, hogy az egészségbiztosítás mikortól és milyen mértékben téríti a magánrendelésen megforduló rászoruló költségeit. Ez a felemás helyzet főként azokat érinti hátrányosan, akik anyagi körülményeik miatt eleve nem gondolhatnak arra, hogy magánrendelőben kopogtassanak. A már magánpraxist is folytató szakemberek véleménye szerint ennek ellenére egyértelmű, hogy a most formálódó magán pszichoterápiái gyakorlatnak van jövője. Ezért is tartják fontosnak, hogy az első pécsi találkozót követően rendszeresen találkozzanak. A következő megrendezésére a debreceniek jelentkeztek. T. É. magáénak vallotta a határok átjárhatóságának, jelképessé válásának távlati célkitűzését, s az európai követelményekkel összhangban álló „bölcs és mérsékelt” álláspontot sürgetett a nemzetiségi politikában. Göncz Árpád és Kovac szlovák államfő pedig együtt vesz át kitüntetést New Yorkban politikai erőfeszítéseikért, s fogadja őket Clinton amerikai elnök is. Túlzott remények? Múló illúzió, amellyel az új budapesti kormánynak hamarosan le kell számolni? Meglehet. A meglévő problémák, ellentétek és feszültségek nem tűnnek el egyhamar. Mégis, csak így, türelem és kitartó következetesség révén juthatunk előre. Erre szorít bennünket a világ, s ez felismert önérdekünk is. A problémák csak akkor oldhatók meg, ha a mentalitás megváltozik - ott is, itt is. Sz. G. 5526 káreset történt tavaly Magyarországon Mit hallunk a szomszédságból? Türelem és következetesség Szakácsok, pincérek ajánlólevéllel a zsebükben Milyen vendéglátók vagyunk? Változott a szakma, sajnos nem előnyére Egyre kevesebb a hivatását igazán értő és szerető vendéglátós Fotó: Szundi György A szabad vállalkozás jegyében rengeteg szálloda, panzió, vendéglő, étterem, presszó, bár, azaz vendéglátó egység nyílt az elmúlt években. Ez nagyon jó. Az azonban kevésbé, hogy egy részüknél hiányzik a szakértelem, s olyan a tulajdonos, az üzemeltető, aki az idegenforgalom, a vendéglátás gyakorlását csupán jó befektetésnek, s az átlagosnál nagyobb jövedelemforrásnak tekinti. Pichler József, a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara vendéglátóipari tagozatának elnöke egyenesen úgy fogalmazott, felhígult a szakma, és ellenőrizhetetlenné vált e nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedően fontos tevékenység. Habár a kamarákról szóló törvény hoz majd némi változást, de hogy milyet, egyelőre bizonytalan. A baranyai „vendéglősöket” nem érte váratlanul a kamarai törvény, hiszen egy évvel ezelőtt jónevű és elismert szakemberek éppen azért hozták létre ezt a tagozatot, hogy felkészüljenek az előírások betartására és betartatására. Az, hogy a törvény alsóbb szintű rendeletéi, végrehajtási utasításai a vendéglátás terén egyelőre váratnak magukra - nem az egyre nagyobb létszámú tagozat hibája. Abban valamennyi kamarai tag egyetért, a vendéglátásban (is) olyan tisztulási folyamatnak kell rövid időn belül elkezdődnie, amely „kiszűri” a svihákokat, a gyorsan meggazdagodni szándékozókat, s ez a mesterség visszanyeri egykori jó hírét. A kamarai törvény kötelezővé teszi a vendéglátósoknak is a kamarai tagságot. Ez olyan eszköz lesz, amellyel gyakorlatilag beavatkozhat a kamara a vállalkozások - nem sértve persze önállóságukat - életébe akkor, ha nem úgy mennek a „dolgok”, ahogy kellenének. A másik oldalon kamarai feladat lesz, illetve e tagok álláspontját ki kell kérni a vendéglátást bármilyen módon érintő törvények, kormányrendeletek előkészítésénél, az üzletek osztályba sorolásánál, szakoktatási kérdéseknél... A baranyai vendéglátó tagozat saját hatáskörében olyan kezdeményezésekkel rukkolt elő, amelyek országosan is egyedülállók, s minden bizonnyal követőkre is talál. Kidolgoztak egy úgynevezett ajánlólevél-szisztémát, amellyel a szakácsok és pincérek- e két szakma idényjellegű, s bizonyos időszakokban túlkínálat van a munakerő-piacon - előző munkahelyükről egy írással a zsebükben indulhatnak munkát keresni. Azt, hogy az ajánlólevél tényleg ajánló-e, avagy lebeszélő, attól függ, hogyan dolgozott addig. Érdekessége a dolognak, hogy a „kódolt” üzenetet csak a kamarai tag tu lajdonosok, az üzletek üzemeltetői tudják „venni” . A tagozat tagjainak tervei szerint még az idén elkezdik a jó üzletek kamarai elismerését, amit oklevélen, táblán keresztül a vendég tudomására is hoznak. Pichler József hangsúlyozta, a követelmények magasak lesznek, az ellenőrzés pedig rendszeres. Hozzátette, a legnagyobb vonzerőt természetesen a szájhagyomány jelenti - a szelektálásnak, hogy hová tér be a vendég egy ebédre, vacsorára, nagy szerepe van a rokonoktól, barátoktól kapott információnak -, de bíznak abban, hogy ez a szigorúan szakmától kapott elismerés is növeli ezeknek az üzleteknek a tekintélyét. Roszprim Nándor
