Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-21 / 169. szám
1994. június 21., kedd Városaink uj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Önerős fejlesztés Több mint ezren jelentkeztek az önerős telefonfejlesztés második akciójára Komlón. Az elsőn is szép számmal vettek részt, és ezért jelentősen nőtt a város telefonállomásainak száma. All ezer lakása közül jelenleg 3255 rendelkezik telefonnal. A további fejlesztésekre az önkormányzat már előszerződést kötött a MA- TÁV-val. Hogy pontosan hány készüléket szerelnek fel majd fel jövő év végéig az a befizetésektől függ, amelynek határideje június 25. Marad az óvoda Mánfán Két óvónő is távozott a mánfai óvodából, ezért információ híján elbizonytalanodtak a szülők, nem Komlóra kell-e vinniük a csemetéjüket. A szünet előtti napokban mégis megjelent egy hirdetmény az óvoda falán, amely tudtul adja, augusztusban újra jöhetnek a gyerekek. Szélesítik az utat A közelmúltban Komló és Pécs között négy kilométer hosszúságban megkezdték az út szélesítését. Jelenleg a fákat vágják ki, folynak a földmunkák, de közben a mánfai hajtűkanyarban kiváltották az út szélesítését akadályozó optikai kábelt is. A 200 millió forintos beruházáshoz 20 millió forintot a Baranya megyei Közgyűlés valamint Komló és Pécs ön- kormányzata adott össze. Hangversenyek Az elmúlt vasárnap több rangos kórushangversennyel kedvezett a Komlói kulturális program a műfaj kedvelőinek. A vasárnap délelőtti szentmisét a Sásdi Vegyeskar zengő szólamai tették színesebbé a komlói Római Katolikus Templomban. Vasárnap délután a Katolikus Templomban az esti imádság után a Tóth Ferenc vezette Munkáskórus énekelt az egybegyűlteknek. A Komlói Pedagóguskórus Szabó Szabolcs karnagy vezetésével peidg a mánfai Árpád kori templomban adott igényes koncertet. A TV BEST műsorából A TV BEST Komló műsora a megszokott időben 23-án csütörtökön és 24-én pénteken 17 óra 3o perckor jelentkezik. Az e heti adásban a Házunk-tája rovat aktuális hírei után a komlói ön- kormányzat vezetői számolnak be az elmúlt két hét legfontosabb eseményeiről. Uj sorozat indul Mérleg címmel, amely az elmúlt négy évet értékeli. Az oldalt összeállította: Porth Etelka Szépülő műhelyek a tanbánya helyén Tízmillió forintot nyert pályázaton az oktatási központ A karosszérialakatos tanulók külső megrendelésre is dolgoznak a műhelyben Fotó: Szundi Idén már a komlói önkormányzat új intézményében, a Szakmunkásiskolái Tanulók Gyakorlati Oktatási Központja szervezésében végzett az utolsó vájárosztály. A volt tanbányában a jövő tanévben már csak asztalosok, karosszérialakatosok, kőművesek, esztergályosok, és villanyszerelők ismerkednek meg a szakma gyakorlati fogásaival. Arató Péter igazgatóval benéztünk a műhelyekbe, amelyek közül néhányat már átalakítottak, korszerűsítettek. Rengeteg a tennivaló, mert az elmúlt húsz évben a Mecseki Szénbányák már nem fordított pénzt az Anna-aknai tanbánya karbantartására. A közelmúltban kiemelt összeget, tízmillió forintot nyert az iskola az oktatási bázis átalakítására. Az összeg szinte létfontosságú volt, hiszen Mecseki Szénbányák idén januárjától már tudta tovább támogatni a képzést. Az igazgató szerint teljes helyreállítás talán száz millió forintot is felemésztene. Cserére szorul a vízvezetékrendszer, mert a csőtörés már havi rendszerességgel „érkezik”, és aktuális lenne a villanyvezeték teljes cseréje is. A jelenleg üresen álló épületek állagának megóvása is pénzbe kerül. A lerobbant tanbánya idén januárban az önkormányzat tulajdonába került, és az igazgató reméli, ha lassan is de eléri a Mecseki Szénbányák tanműhelyeinek színvonalát, amelyet szintén oktatási központ működtett. Ez utóbbi jelenleg a Bányavagyon-hasznosító Rt. tulajdonát képezi. A volt tanbányához tartozó épületek elhasználódtak, kívülről mállik a vakolat. A leendő esztergályos műhely vakolata viszont egészen új. A szakvizsgázó kőművesek idén első ízben a saját iskolájuk falán mutatták be, mit tanultak az eltelt három év alatt. A vállalatok átalakulásával megszűntek a régi képzési helyek, ezért még jobban össze szeretnék kapcsolni az oktatást és a termelést. A műhelyek kialakítását is úgy tervezik, hogy egymás mellett, de elkülönítve legyenek az oktató és a termelő részlegek. A termelés fontosságát támasztja alá, hogy a gyakorlati oktatást végző intézmények, főként azok, amelyeknél magas az eszközigény, csak állami támogatásból nem tudnák fenntartani magukat. A fejkvóta ugyanis nem differenciál, festőkről vagy esztergályosokról van-e szó. Ugyanakkor, a gazdasági társággá alakulás sem igazán járható út, mert az adók magasak, miközben kezdők, leendő szakemberek készítik el a megrendeléseket. A termelve oktatás igen felemás helyzetű a jelenlegi szabályozók között. Például ha egy kft. foglalkoztatja a szakmunkástanulókat, akkor kedvezményként az anyagköltségek után visszaigényelhető az ÁFA-t. Ugyanezt egy szakmunkásképző iskola már nem teheti meg. A komlói oktatási bázison a pályázaton nyert támogatásból néhány műhelyt már átalakítottak, korszerűsítették a telefon- hálózatot, és a közeljövőben áttelepítik a a csúcstechnológiát képviselő CNC esztergagépet. Elképzeléseik között szerepel, hogy rövidesen bevezetik a vállalkozási ismeretek oktatását, és részt kívánnak venni az állástalanok átképzésében is. P. E. Fejleszt a városgazdálkodás A kihasználatlan karbantartó műhely egy részének értékesítéséből származó bevételt a szemétszállítás korszerűsítésére kívánja fordítani a Komlói Városgazdálkodási Rt. A jelenleg üzemben lévő három szemétszállító autó fenntartása jelentős pénzt emészt fel, mert üzemanyag fogyasztásuk nagy, a meghibásodások gyakoriak. Két darab új vagy újszerű járművet szeretnének venni, amivel biztonsággal tudnák el- áltni Komló, Mánfa és Hosszú- hetény kommunális hulladékának elszállítását. A vásárlásról még ezen a héten dönt az igazgatótanács. A részvénytársaság vezetői kérik az új lakástulajdonosokat, hogy ahol a szükségesnél kevesebb a kukásedény, pótolják azt. Az edényeket a vállalatnál kedvezményesen szerezhető be. Aláírták a szerződést A napokban hosszú hosszú huzavona után lezárult az ön- kormányzat és a Komló és vidéke című újság közötti vita. A támogatás mikéntjében sokáig nem tudtak megegyezni, mert a szerkesztőség egy összegben, és az éve elején kérte az évi három millió forintos támogatást. Attól féltek ugyanis, hogy az önkormányzat a lap tartalmától teszi függővé a támogatás mértékét. A megkötött szerződés szerint az önkormányzat havi részletekben utalja át a lapnak szánt támogatást. Új intézményvezetők Altorjai József és Végh Ildikó Kiköltöznek az albérlők házából A komlói önkormányzat legutóbbi ülésen négy új intézményvezetőt nevezett ki a nyugdíjba vonulók helyére. így az Erkel Ferenc Zeneiskola, a József Attila Könyvtár, a városi Művelődési Központ valamint az 501-es Szakmunkásképző Intézet Gyakorlati Oktatási Központjának élére. Mai számunkban két intézmény irányítóját mutatjuk be olvasóinknak. A zeneiskola igazgatónője Osváth Tibomé nyugdíjba vonulása után az új vezető Altorjai József lett. A rézfúvós tanszak vezetője 1967-ben szerzett diplomát, majd néhány esztendei tanítás és külföldi zenélés után, 1982-ben került a komlói zeneiskolába. ő indította útjára és vezeti ma is a Hosszúhetényi Fúvózenekart. Saját és növendékei sikerét jelzi, hogy tanítványai közül többen választották a zenei hivatást. Altorjai József az iskola munkáját még jobban össze szeretné kapcsolni a város zenei életével. Építő kapcsolatot kíván kialakítani a szülőkkel is, hogy növekedjen az érdeklődés az iskola és a növendékhangversenyek iránt. Oldani szeretné a zeneoktatásra korábban jellemző arisztokratikus szellemet, új hangszerek, új csoportok beindításával. A vállalkozó szellemű oktatási forma egyik jele, a néhány évvel ezelőtt beindított jazz tanítás. Célja, hogy tanulói előítéletmentesen tudjanak tájékozódni az őket körülvevő zenei műfajok a klasszikus, a népi, vagy a kortárs zene között. A József Attila Könyvtár régóta üresen álló vezetői posztjára az eddig megbízott igazgatóként dolgozó Karsáné Végh Ildikót nevezték ki. Magyar-népművelő szakos diplomáját 1979-ben szerezte, jelenleg a könyvtár szakot végzi levelező tagozaton. Nem csupán könyvet kiadó és beszedő könyvtár szeretnének lenni, ezért szolgáltatásainak bővítését tervezi. így a napilapok állandó figyelésével, irodalom jegyzék készítésévelél illetve könyvtárközi kölcsönzéssel állnak az olvasók rendelkezésére. Reméli, ha elkészül új helyiségük a Pártok Házának épületében, sikerül bevezetni a számítógépes rendszert is. Minden gond és anyagi probléma ellenére bizakodva néz a jövő elé. L. T. Fürdőgondok Sikondán Idén már szerződésben rögzítette Komló önkormányzata és a Baranya Megyei Vízmű a si- kondai fürdő támogatásának feltételeit. A közelmúltban aláírt megállapodás szerint idén még a vízmű üzemelteti, és tartja karban a város tulajdonába került strandot. Egyes vélemények szerint a látogatók apadó számának egyik oka a medence vízhőmérsékletének csökkenése. Három éve még 86 ezren kerestek felüdülést a sikondai strandon, tavaly már csak 56 ezren. Sajnos, három évvel ezelőtt a fürdőt tápláló három kút egyike tönkrement, és a hiányzó melegvíz mennyiségét hidegvízzel pótolják, ámbár a fürdő vezetője azt állítja, hogy az még ma is 30 Celsius fok. A megszokottnál néhány fokkal hűvösebb víz azonban már nem vonzó a fürdővendégeknek, hűvösebb időben az igazán meleg víz a jó. Az évi több millió forintos veszteség csökkentésére a város egy gazdasági társaság létrehozását tervezi, amelybe beletartozna a sikondai kemping is. Az elképzelés megvalósítására valószínűleg a következő évben kerül sor. A komlói albérlők házában váltják egymást a lakók. A szociálisan rászorulók maximum két évig vehetik igénybe a ház nyújtotta kedvezményes szolgáltatásokat. A tizenöt lakásos épületből idén hat család már kiköltözött, és még kettőnek vált aktuális a költözködés. Közöttük Orsós Annának is sikerült annyi pénzt összespórolni, hogy támogatásokkal és kölcsönökkel kiegészítve otthont vásárolhatott magának, és testvéreivel hamarosan elhagyja az albérlők házát. Sorstársának, akinek szintén lejárt a két év kedvezmény, sajnos nincs elég pénze. Az önkormányzat szociális bizottsága az elmúlt heti ülésén állította össze az új lakók listáját. Eldőlt, a 18 várakozó család milyen sorrendben lehet az albérlők házának lakója. Az intézményben ugyanis négy-öt ezer forintot kémek havonta, ami a rezsi költségeket is tar- talmazza.Ilyen alacsony bérleti díj mellett eleget tudnak tenni a lakók annak a szerződésben vállalt feltételnek, hogy havonta bizonyos összeget félretegyenek lakásvásárlásra. A bizottság elbírálta a beérkezett segélykérelmeket is. Ennek kapcsán beszélgettünk a város szociális helyzetéről Harnóczy Csaba alpolgármesterrel, aki elmondta, a munkájukat vesztett és az elesett emberek támogatására az elmúlt években több intézményt is létrehoztak. Megalakult a Családsegítő Szolgálat, a Gyermekhotel, az Alkoholó- giai Gondozó, bővültek az idősek ellátását végző központ szolgáltatásai, és megnyitották a a Fogyatékos Fiatalok Foglalkoztatóját. A városban a regisztrált munkanélküliek aránya 14 százalékon stagnál. Bár néhány szakmában például vájárként vagy varrónőként el lehetne helyezkedni, ezekre az állásokra azonban csak nagyon kevesen jelentkeznek. A héten járt Komlón Serafin József a Népjóléti Minisztérium válságkezelő irodájának titkárságvezetője. A megbeszéléseken a város és környékének szociális hálózatának fejlesztéséről, illetve az ehhez kapcsolódó pályázati lehetőségekről esett szó. P. E. ■ Fotó: Szundi György Az elhanyagolt, lerobbant parkot elkerülik a gyerekek Összetört KRESZ-táblák Kinek voltak útjában? A régi komlóiak el sem tudják képzelni a szilvási domboldalt az ott létesített KRESZ- park nélkül. A közlekedési park több mint egy évtizede kínál kikapcsolódási lehetőséget kicsiknek és nagyobbaknak, nyújt biztonságos gyakorlóteret a kerékpározni tanulóknak. Egyszóval szép és jó célt szolgált, valaki mégis zavart ez a csendes terület. Az elhasználódott közlekedési táblákat a Városüzemeltetési Gondnokság a rendőrkapitányság jóvoltából szép, új zománcozott táblákra cserélte. Öt ember napokon át dolgozott a parkban, hiába. Egy hét után valaki leszerelte és összetörte a táblákat. Egy részük a közeli árokba került, másik részük csavarral együtt eltűnt. Hogy a zománcozott lapokra volt-e valakinek szüksége, vagy a csavarokat adta el a vásárban, nem tudjuk. Lehet, hogy egy fiatal erőfitogtatásának nyomait látjuk a szilvási kanyar melletti parkban, vagy valaki itt vezette le feszültségét, nyitott kérdés maradt. Azt tudjuk, hogy a táblák felszerelése húsz ezer forintba került, és az újra elvégzendő munkák szintén hasonló költséget jelentenek a városnak. Mert a táblákat újra felszerelik, és a park állni fog, egy darabig legalábbis. L. T. jL *
