Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-18 / 166. szám

6 aj Dunántúli napló Riport 1994. június 18., szombat Soltész doktor fontosnak tartja a jó kapcsolattartást a kis páciensekkel Fotó: Löffler Gábor Megelőzhető a cukorbetegség? Soltész Gyula gyermekgyógyásszal A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyári konferenciája Bíró László segédpüspök a Családbizottság elnöke A Magyar Katolikus Püspöki Kar azt kívánja, hogy az or­szág megválasztott vezetői folytassák tovább a demokratikus intézmények kiépítésének és megerősítésének megkezdett fo­lyamatát, következetesen és önzetlenül dolgozzanak hazánk er­kölcsi és anyagi felemelkedésén, biztosítsák az emberi szabad- ságjogokat, beleértve a vallásszabadságot is. Gróf Bethlen István Magyarország egykori mi­niszterelnökét, Bethlen Ist­vánt (1874-1947), aki szov­jet fogságban halt meg, jú­nius 17-én immáron szülőha­zájában helyezték örök nyu­galomra. Hamvai hazahoza­tala, az újratemetés alkalmá­ból kérdeztük a néhai kor­mányfőről dr. Romsics Ignác egyetemi docenst, aki néhány éve írt könyvet Bethlen Ist­ván politikai életúja címmel.- Bethlen gróf olyan idő­ben kezdte meg kormányfői tevékenységét, amikor - az első világháborút követően - az ország területének, népes­ségének jelentős részét elve­szítette. A megmaradt terüle­ten pedig visszaesett a gazda­sági termelés, hihetetlen mé­reteket öltött a szegénység. Ebből az állapotból kellett kiemelni az országot. Bethlen miniszterelnöksége alatt (1921-1931), a huszas évek közepére a nemzeti jövede­lem elérte, sőt kicsit meg is haladta az 1913, az utolsó békeév előttit. Ez önmagában is jelentős teljesítmény volt. Számos szociális intézkedést bevezettek, kiterjesztették a betegség- és balesetbiztosí­tást, nyugdíjhoz juttatták a városi munkásságot. Nevé­hez fűződik az új fizető esz­köz, a pengő bevezetése.- Mi jellemezte a Beth- len-kormány külpolitkáját?- Egyebek között az, hogy szerződést kötött a fasiszta Olaszországgal. Ezt azonban más országok is megtették, s erre azért sem árt emlékez­tetni, mert élete későbbi sza­kaszában hangoztatta antifa­siszta meggyőződését. Beth­len tagja volt a békeszerző­désről tárgyaló delegációnak, igazságtalannak tartotta a tri­anoni döntést, revíziót sürge­tett. A célhoz vezető eszköz­ben - békés tárgyalások vagy a fegyveres beavatkozás - nem volt biztos.- Politikusi pályafutásán milyen foltot ejtett az annak idején világbotrányként em­legetett frankhamisítási ügy?- Alaposan áttanulmá­nyozva Bethlen életútját, ál­líthatom, hogy tényleges köze nem volt hozzá, viszont tudott róla.- Magánemberként milyen volt Bethlen István ?- Zárkózott, egyetlen igazi barátja Désy Zoltán erdélyi dzsentri volt. Sakkfiguraként mozgatta az embereket, és ezt - érthetően - nem min­denki fogadta el. Családjára - három fia volt - alig jutott ideje, feleségétől elhidegült. Magánemberként azok vol­tak a boldog - és egyben ritka - napjai, melyeket nyaranta Inke-pusztán töltött, mert az ott élő Széchenyi Andor Pál feleségéhez meghitt kapcso­lat fűzte. sz. ni. Beszélgetés dr. Dr. Soltész Gyula miután 1966-ban megkapta orvosi dip­lomáját a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen, mindjárt a le­gendás Kerpel-Fronius Ödön vezette Gyermekklinikára ke­rült, s azóta is ott dolgozik. Hogy mennyire eredményesen, arra jó bizonyság nemrég kapott Akadémiai Díja és a múlt héten átvett habilitációs oklevele. Ez alkalomból készült a gyermek­kori cukorbetegség (diabetes) nemzetközi hírű kutatójával az alábbi beszélgetés.- Nagyon fontos volt mindig is számomra az a légkör, amit ez a Gyerekklinika képvisel, ta­lán azért is csábítottak hiába máshova - mondja Soltész Gyula. - Professzoraim a tudo­mány szeretetére tanítottak, ami mindig a gyerektől indult el, de azonnal felvetette az élettani, tudományos problémát is. A 70-es és 80-as években kétszer volt alkalmam Londonban, il­letve Oxfordban tölteni egy-egy évet, ahol az lett számomra nyilvánvaló, hogy mennyire fontosak a nemzetközi kapcso­latok. És ezalatt nem csak az ot­tani professzorokat, „nagyságo­kat” értem, hanem saját kortár­saimat, akikkel közös a gondol­kodásunk, akikkel kiépíthető egy hosszútávú kapcsolat. Az oxfordi Albert Aynsley-Green- nel 25 éve ismerjük egymást, s most, hogy ő Anglia első számú gyerekorvosa, későn beérő gyümölcsként tevékenyen részt vállalt a TEMPUS-programban, amely az egész magyar gyer­mekgyógyászatra jótékony ha­tással volt.- Tudományos tevékenysége szorosan összefügg a gyermek­kori cukorbetegség kutatásával, kezelésével. Miért épp ez a problémakör keltette fel érdek­lődését?- Egy ifjú orvos, leendő ku­tató tudományos tevékenységét voltaképp mestere határozza meg - állítja Soltész doktor. - így volt ez az én esetemben is, mikor Mestyán Gyula profesz- szor - bár kezdetben az újszü­löttek iránt érdeklődtem, igaz, az ő esetükben is a szénhid­rát-anyagcsere és a vércukor- szabályozás iránt - egyszerűen rám bízta a cukorbetegek keze­lését. Ez ugyan „véletlennek” is minősíthető, de nekem szeren­csét hozott. Egy-két évtizede ez a terület nagyon elhanyagolt volt, azonban az elmúlt 15 év­ben izgalmassá, fontossá és re­ményteljessé vált. Az eltelt 4-5 évben vált világossá, hogy a cukorbetegség késői, súlyos szövődményekkel járó megelő­zése csak úgy lehetséges, ha az eddigieknél sokkal jobban megközelítjük a normális vér- cukorszintet a megfelelő beállí­tással. Persze, roppant nehéz amúgy „egészséges” gyerekkel elfogadtatni, hogy jónak mond­ható állapotuk csak akkor tart­ható hosszútávon, ha tesznek is érte valamit, megváltoztatják életmódjukat, étkezési szokása­ikat. Nehéz, mert nem látják a „közvetlen hasznot”, itt ugyanis nem arról van szó, hogy fáj a fe­jem vagy a fogam, és azt kell tablettával, injekcióval kezelni, és akkor a fájdalom elmúlik. A cukorbeteg gyerekek esetében tudatosan kell készülni arra, hogy 20-30 év múlva jól érez­hessék magukat. A jövőben ezen attitűd kialakításán lesz a fő hangsúly, az orvos és a páci­ens esetében is.- Ezek szerint változás ta­pasztalható majd a betegség ke­zelésében?-Nem csak arról van szó, hogy meg lehet előzni a szö­vődményt, hanem az esetleges látáskárosodás, vesebetegség megfelelő beállítással vissza­szorítható! Ez persze hosszú folyamat lesz, mert erre nem mindenkiben azonos a motivá­ció, és jelenleg az egészség­ügyi háttér sincs meg hozzá (pl. hogy otthon mindenki akár napjában többször is mérhesse a vércukrát, és ezt ki is tudja értékelni). Arra sincs még ga­rancia, hogy a jó beállítás mel­lékhatásoktól mentes. Új inzu­linkészítmények kellenek, amik reálisan csak egy-két év múlva állnak majd rendelke­zésre. Itt olyan szerről van pél­dául szó, mely gyorsabban hat, de a hatás rövidebb is, csupán 1-2 óra. Pont azért érdekes manapság ez a tudományág, mert a prédikáláson kívül va­lóban 2-3 évente új módsze­rekkel bíztathatjuk a betegeket.- Elképzelhető, hogy egyszer megelőzhető lesz a cukorbeteg­ség?- Tudni kell, hogy a cukorbaj legalább 1-2 évig, akár egy év­tizedig is lappang. De ma már finom laboratóriumi módsze­rekkel megpróbáljuk a cukorbe­tegségre való hajlam kimutata- tását. Ezek a vizsgálatok mos­tanában indulnak be, ám egye­lőre korlátozott mértékben csak azoknál alkalmazhatóak, akik­nek a családjában van diabete­ses. Úgy tűnik, hogy az örök­lődő hajlam önmagában nem elég, egyéb, környezeti ténye­zők is szerepet játszanak a be­tegség kialakulásában. Hogy ezek mik lehetnek, azt európai munkaközzség keretében kutat­juk munkatársaimmal, azonban a feladat roppant nehéz, hiszen egy gyereket az említett hosszú lappangási idő alatt számos, a legkülönfélébb környezeti ká­rosodás érhet. Alapvető geneti­kai vizsgálatokat is végzünk be­teg és nem beteg gyerekeken egyaránt (ebben nagy segítség, hogy Pécsett van 15 évre visz- szamenőleg az összes magyar cukorbeteg gyermek regisz­tere). Azonban jelenleg még nincs olyan kiforrott szer, ami­vel biztosan meg lehet előzni a cukorbetegséget. M. K. Ezt a hét elején tartott nyári konferencián - napirend előtt - nyilvánította ki a püspöki kar, át­tekintve a kialakult politikai hely­zetet. A püspökök egyúttal kérik Isten kegyelmét, hogy adjon az új vezetőknek bölcsességet a nép szolgálatában. Az MTI-hez eljuttatott sajtó- közlemény szerint Seregély Ist­ván érsek, a püspöki konferencia elnöke a továbbiakban köszön­tötte a nemrégiben kinevezett és felszentelt új püspököket, Ladocsi Gáspár katonai ordináriust és Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspököt. Kegyelettel em­lékezett meg a közelmúltban el­hunyt Cserháti József nyugalma­zott pécsi megyésfőpásztorról, aki hosszú éveken át a püspöki kon­ferencia titkáraként is tevékeny­kedett. Beszámolt százhúsz ma­gyar gyermek fatimai zarándokla­táról, akik magukkal hozták a szentély vándorszobrát. A szobor száz magyar templomba kerül el és októberben jut vissza Fati­mába. A konferencia tagjai meghall­gatták és jóváhagyták a Nemzet­közi Családév alkalmából rende­zendő hazai programokat. Bíró László segédpüspököt a Család­bizottság elnökévé választották, Bosák Nándor debrecen-nyíregy- házi megyéspüspök az Országos Hivatásgondozó Bizottság elnöke lett. A KÁLÓT püspökkari fel­Hazánk csatlakozni kíván az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nemzetközi rákellenes programjához. Ennek során 2000-ig Magyarországon is a je­lenleginek a felére kívánják csök­kenteni a rák miatti halálesetek számát. 1993-ban a halálokok sor­rendjében a szív- és érrendszeri be­tegségek után a második helyen álltak a daganatos betegségek, ará­nyuk 21,9 százalék volt. Az Országos Onkológiai Intézet széles körű elemzéssel felmérte a magyar onkológia helyzetét Az elemzés magyarázatot keresett azokra az okokra, melyek a WHO statisztika végeredményét magya­rázzák, azaz azt, hogy a rákbeteg­ségek tekintetében Magyarország férfiak esetében az utolsó, nőknél pedig a harmadik legrosszabb he­lyen áll. A szakemberek az elemzés ta­pasztalataira építve dolgozták ki a magyar nemzeti rákkontroll-prog- ramof melynek célja kettős. Egy­ügyeletével Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspököt bízta meg a testület. A Püspöki kar csatlakozott ah­hoz a nyilatkozathoz, amelyben a Pápai Család Tanács elítéli a strasbourgi Európa Parlamentnek az egyneműek házastársi viszo­nyát elismerő és ezen pároknak szülői jogokat biztosító határoza­tát. A konferencia tagjai aláírá­sukkal ellátott levélben kérték a Szentatyától Apor Vilmos győri vértanú püspök boldoggá avatá­sát. A konferencia megtárgyalta a papnevelés reformjával, valamint a teológiai tanárok továbbképzé­sével foglalkozó bizottságok be­számolóit és meghatározta a fel­adatokat. A testület behatóan fog­lalkozott az egyházi oktatási és nevelési intézmények közoktatási megállapodásának kérdésével. A konferencia elnöke tájé­koztatta a püspököket arról, hogy Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök egyházmegyéje gazdasági vezetésének min­denre kiterjedő vizsgálatát kérte. Ennek oka, hogy néhány újságban anyagi visszaélések­kel kapcsolatos súlyos vádas­kodások jelentek meg ellene. Az elnök a vizsgálatot elren­delte. A részletes vizsgálati je­lentés a vádakat mind pénzügyi, mind egyházjogi szempontból megalapozatlanoknak ítélte. részt az, hogy a népjóléti kor­mányzat számára megjelölje a ki­törési pontokat, a megelőzéstől kezdve a gyógyításon át a rehabili­tációig, szakmai célprogramok kia­lakításáig, továbbá a szükséges be­ruházások és működési költségek biztosításáig. Másrészt, hogy ha­zánkat bekapcsolja a WHO nem­zetközi programjába, s 2000-re a felére csökkentse a rák miatti halá­lesetek számát. A program hangsú­lyozza az onkológiai ellátás re­formjához a jogi szabályozás szükségességét is. Ugyanis félre­érthetetlenül meg kell jelölni az onkológiai hálózat helyét és szere­pét a változó magyar egészség­ügyben csakúgy, mint az ellátás fi­nanszírozási módját. A tervek szerint Szombathe­lyen, Győrött, Nyíregyházán és Miskolcon az orvosegyetemek mellett a magyar rákkontroll-prog- ram megvalósítását segítő, illetve irányító regionális központokat lé­tesítenek. Magyarország a legrosszabb helyen Rákkontrollprogram Szabálytalan érettségik Független bizottság előtt a tanulók nagy része megbukna? Független vizsgabizottságok előtt az érettségizett tanulók 15-20 százaléka megbukna. Az érettségik felén pedig szabályta­lanságok fordultak elő. A többi között ezeket a megállapításo­kat tartalmazza az a tanulmány, amelyet a tankerületi oktatás­ügyi központok 1993-as vizsgá­latáról Goór Judit középiskolai oktatásszervező írt a Közneve­lésben. Tavaly 556 érettségi elnök vállalkozott arra, hogy tízezer forintos külön díjazás fejében jelentést készít az érettségikről. (Jelenleg az érettségi elnökök­nek minimum bruttó harmincöt forintot kell kapniuk minden je­lölt után. Negyven fős osztályt tekintve, ez brutto ezemégyszáz forint. Az iskolák általában ezt az összeget meg tudják dup­lázni.) A felmérés egészére a tankerületi oktatási központok eddig tízmillió forintot áldoz­tak. Az elnökök jelentéseinek feldolgozásából készült a ta­nulmány. Goór Judit furcsának találja, hogy tízszer több az elégtelenre érettségizők száma a matema­tika írásbelin, mint akik a szó­belin sem mennek át. Magyar­ból is háromszor annyian szóbe- liznek írásbelijük sikertelensége miatt, mint ahányan végső elég­telent kapnak. Szabálytalansá­gok nemcsak a tanulók részéről tapasztalhatók. A tanárok a dol­gozatokat sokszor hiányosan, helytelenül javítják, és eltűrik, hogy a jelöltek a szóbelin felol­vassák a tételről összeszedett gondolataikat. A szabálytalan­ságok szankcionálásának fe­lelőssége pedig teljes egészé­ben az iskola tanáraiból és az elnökből álló vizsgabizottságot terheli. Dr. Bárdi László, a Dél-Du­nántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ vezetője túlságosan sarkítottnak tartja az összegzés egyes megállapításait.-A tanárok és elnökök em­beri tisztessége annál jóval na­gyobb, mint ezt a tanulmány ál­lítja. A mi térségünkben tavaly nem érkezett jelentés súlyos, az érettségi eredményességét ve­szélyeztető szabálytalanságról. Az tény, hogy a vizsgaszabály­zat nem határozza meg ponto­san, hogy milyen szabálytalan­ságra milyen büntetést kell adni, és nagy teret enged az egyéni mérlegelésnek. De talán nem véletlenül, hiszen négy év munkájáról van szó. Az érettségi nem egy lecke felmondása. Nem az a lényeg, hogy a tanuló tökéletesen is- mer-e egy matematikai tételt. Társadalmi érettségéről kell számot adnia. Képes-e önálló ítéleteket alkotni. A vizsgán nemcsak a diák mérettetik meg. A tanár és az elnök is vizsgázik jellemből, együttműködésből. Évekkel ezelőtt a leendő érettségi elnököket felkészítet­ték feladataikra. Ez most már megszűnt. Talán ezért szület­tek a vizsgáról ilyen szigorú je­lentések. Valószínű, hogy emi­att nem tudtak pontos különb­séget tenni a valódi, döntő sza­bálytalanságok és az olyan ta­nári segítségek között, ame­lyek formálisan talán valóban „szabálytalanságok”, de a he­lyes útra terelik a jelölt felele­tét. Az sem valószínű, hogy ilyen sokan megbuknának független bizottságok előtt. A térségünk­ben biztosan nem, és ezt az egyetemi felvételi eredmények is igazolják. Pécs, Kaposvár, s mellettük néhányan kiemelkedő iskolavárosok, igen értékes tra­díciókkal. A gyerekek itt nem­csak az iskolában tanulnak. Olyan kulturális környezetben nőnek fel, amely húzóerőt jelent számukra. Bizonyos értelemben többet tudnak, mint a tananyag. Persze az ország más részein lehet, hogy ez nem így van. Ezért szeretnénk a standard érettségit bevezetni, ahol közel azonos teljesítményre közel azonos érdemjegyet lehetne adni. Hiszen egy erősebb iskola közepes tanulója eg-y gyengébb helyen akár jeles eredménnyel is végezhetne. A mérés egysé­gességét szolgálja az a törekvés is, hogy a felvételi és érettségi vizsga bizonyos tárgyakból egy dolgozattal, egyszerre történjék meg.- Az érettségi az ismeret- anyag rendezésére, szintetizálá­sára ösztönzi a tanulót. Sajnos az önálló gondolatkifejtés, az önálló vélemény erőtlenül jele­nik meg. Ez a vélemény eltér­hetne a tankönyvtől, és eltér­hetne a tanár véleményétől is. Be kell vallani, hogy ez a diák szempontjából nem mindig ve­szélytelen. Létezik olyan tanári magatartás, amely ugyan el­várja az önálló véleményt, de azt is, hogy az az övével vágjon egybe. Az érettségi nem válhat szőrszálhasogató számonké­réssé, nem azt kell kideríteni, mit nem tud a jelölt, hanem azt, hogy mit tud. A diákoknak csak kisebb ré­sze képes a rendszerező gon­dolkodásra. A középiskolában ugyanis kevés idő jut az ismét­lésre, a nagyobb összefüggések megtanítására.- Szeretnénk, ha az érettségi visszanyerné régi tekintélyét. Ezt a standard vizsgáztatástól és a tervezett hat tantárgyas érett­ségitől vátjuk. Újvári Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents