Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-15 / 163. szám

1994. június 15., szerda Korunk üj Dunántúli napló 11 Csodakelmék a piacon A jövőben ruhában napozha­tunk, influenzás barátokat láto­gathatunk anélkül, hogy meg­fertőződnénk, és télen nyári ru­hában mehetünk sétálni. A jövő kelméi teszik ezt lehetővé. Az új anyagok fejlesztésén Fran­ciaországban, Japánban és az USA-ban egyaránt dolgoznak, sőt a csodaszálakból néhány már meg is jelent a piacon. Már idén nyáron napozni le­het például a Janine Robin cég napfényt áteresztő fürdőruhái­ban, és így mindenütt épp oly egyenletesen le tudunk majd bámulni, mintha semmit sem viselnénk. A lycra elnevezésű vegyszer elasztikussá teszi a műbőr cipőket, de a valódi bőr is hajlékonyabbá válik a lycra hozzáadásával. A baktériumok­tól vegyszerekkel kezelt anya­gok védenek s ezek a textiliák különösen alsónemű és sportru­házat készítésénél előnyösek, de már menyasszonyi ruhát is készítettek belőle. Amerikai tudósok most olyan módszert kutatnak, amellyel a papírt rugalmasabbá tudnák tenni, hogy az kevésbé szakad­jon. Amerikai kerti szövőlepkék produkálnak például ilyen fona­lakat. Most, ezek összetételének ismeretében kísérleteznek az­zal, hogyan lehetne mesterséges úton ilyen fonalakat előállítani. A hideg elleni fokozott véde­lemhez japán tudósok a Tecnora nevű anyaggal kísérleteznek, amely tárolja a meleget. A jö­vőben a csokoládé- és vörösbor­foltok sem okoznak problémát: a ruhán lévő teflonréteg elhá­rítja a veszélyt. Egy japán gyermekruházati vállalat beje­lentette, hogy már jövő télre je­lentkezik ezzel az anyaggal a piacon. Kagylók, rákok, baktériumok a mérgező hulladékok ellen Észak-kaliforniai kutatók új felhasználási lehetőséget talál­tak a kitin, a második leggyako­ribb biológiai eredetű anyag hasznosítására. A rákok, kagy­lók eddig értéktelen, porráőrölt páncélja ugyanis hatékonyan kiszűri az ipari üzemek hulla­dékának mérgező anyagait, pél­dául a kelmefestő üzemekből a szennyvízbe kerülő festékeket. De kompaktlemezek, orvosi eszközök, biológiailag lebombó fóliák is készülhetnek a tengeri állatok kitinpáncéljából. A farmereknek és a vegyi­gyáraknak nagy csalódást oko­zott, hogy egyes kártevők újab­ban ügyet sem vetnek a rájuk szórt rovarölő szerekre, hanem lebontják, és így hatástalanítják a bennük lévő mérgező anyago­kat. Michael Roe-nak, az észak-karolinai egyetem rovar- tanászának az az ötlete támadt, nem lehetne-e felhasználni a rovarok e képességét a mérgező hulladékok hatástalanítására. Kiderítette, hogy például a dohánylevéltetvek azáltal vál­tak ellenállóvá egyes rovarölő szerekkel szemben, hogy gene­tikai anyaguk megváltozott. (Ennek egyik szakasza átment egy másik kromoszómára.) Mi­után megtalálta az ellenállóké­pességért felelős gént, ezt át­vitte bizonyos baktériumokra. Ezek így képessé váltak bizo­nyos rovarölő szerek lebontá­sára. Roe meggyőződése, hogy módszerével a talajt és a vizeket szennyező hulladékokban lévő mérgező anyagok ezreit lehet majd hatástalanítani különféle manipulált baktériumokkal. Fogaskereket látnak baloldalt egy hangya mellett. Melbourne-i és Adelade-i (Ausztrália) kutatók, akik 22 millió dollár támoga­tást kaptak, hogy kifejlesszék a világ legkisebb motorját 1996-ra, május 5-én mutatták be ezt a fogaskereket Melbourn- ben. A mikromotor, amely elég kicsi ahhoz, hogy egy gom­bostű- fejbe iktassák, újabb lépés az elektrotechnológiában. Az orosz TU-160 stratégiai bombázó őrjáraton a saratovi terület felett június 10-én. Az egykori Szovjetunió felbomlása után Oroszország megtartotta mind az 5 ilyen típusú bombázót, ami a szovjeteknek volt. Szuperszámítógépek és pilóták Porból lettünk (6.) Miért sugároz a Nap fényt és hőt? Újfajta atomfegyver Az ezredfordulóra újfajta atomfegyver kifejlesztése vár­ható, ha a világ addig nem szakít véglegesen a tömegpusztító esz­közök ezen válfajával. Az új, immáron negyedik nemzedék­hez tartozó atomfegyver pusztító hatása irányítható lesz - jósolta a Komszomolszkaja Pravdában megjelent nyilatkozatában Vik­tor Mihajlov orosz atomenergia­ügyi miniszer. Mihajlov, akit az orosz atomfegyverek harmadik nemzedékének atyjaként is em­legetnek, kifejtette: mára vilá­gossá vált, hogy a változó világ­ban Oroszország csak fejlett technikával és iparral, illetve korszerű fegyverekkel rendel­kező államként maradhat fenn. A korszerű technológia nagy részét az atomenergiaügyi minisztéri­umban és a katonai kutatásokkal foglalkozó központokban dol­gozták ki és fejlesztik jelenleg is, így „kár lenne az aranytojást tojó tyúkot levágni”. Emlékeztetve arra, hogy napjainkban kezd kia­lakulni a XXI. évszázad katona- politikai térképe, a tudós to­vábbra is csak az atomfegyvert tartja a stabilitás egyetlen bizto­sítékának. Sóval villanyáram Az amerikai Rockwell ipar- vállalat rövidesen megkezdi an­nak a rendszernek a tervezését, gyártását és telepítését, amely túlhevített, olvasztott sót hasz­nál fel elektromos energia előál­lításához. A berendezés egy fő­ként napenergiával működő áramfejlesztő módosított válto­zata lesz, amely az olvasztott só (fémnitrát) segítségével haté­konyabbá tehető. Az AP-DJ szerint mindezek miatt az ener­giatermelés olcsóbbá, az áram­tarifa alacsonyabbá válik a kí­sérlet helyszínén, a kaliforniai Daggettben, ahol a nemrégiben 39 millió dolláros költséggel előállított Solar Two központ működik. A tajvani légitársaság Airbus típusú gépének katasztrófájában a pilóták tévedése és a gép hibái is közrejátszhatott - derül ki a japán légügyi hatóságok által közzétett jelentésből. Homály­ban maradt, hogy mi volt a 264 ember életébe kerülő légika­tasztrófa végső oka. A szakem­berek szerint könnyen lehet, hogy a nagojai repülőtéren le­zuhant légibusz katasztrófáját a gépet irányító 'szuperszámító­gép okozta azzal, hogy „túlrea­gálta” a pilóták tévedését. A tévedés abban állt, hogy az egyes vélemények szerint nem eléggé képzett pilóták kézi irá­nyítással akarták földre tenni a gépet, amikor az automata irá­nyításra volt kapcsolva, márpe­dig ez egy újabb leszállási kísér­let végrehajtását teljesítette, vagyis a gépet még egy kör leí­rására vezényelte a repülőtér körül. Azért akartak újabb le­szállási kísérletet végrehajtani, mert észlelték, hogy nem a megfelelő szögben közeledik a gép a leszállópályához. Amikor viszont a gép orra megemelke­dett, hogy újból fölfelé szálljon, a pilóta kiderítetlen okokból új­ból vízszintes irányba akarta hozni a gépet. Ezt reagálta túl az automata, amely ezúttal már 53 fokos szögben emelte meg a gép orrát. Még ekkor is el lehett volna kerülni a katasztrófát - mondják -, csakhogy a gép tel­jes elektronikus rendszere leállt 240 méteres magasságban, amire nem találtak egyelőre magyarázatot. Nem foglalko­zott azzal sem a közbülső jelen­tés, hogy volt-e szerepe a tragé­diában annak, hogy a gép irá­nyítói a vizsgálatok szerint al­koholt is fogyasztottak. A vizs­gálóbizottság végleges jelenté­sét várhatóan majd csak egy év múlva hozza nyilvánosságra. Repülési szakértők az újabb baleset kapcsán arra utalnak, hogy a legújabb csúcstechnoló­giára épülő gépekkel nehezen tart lépést az ember, könnyen zavarba hozhatók a pilóták. A Nagojában lezuhant A300 - 622R típusú géphez hasonló lé­gibuszokkal 1988 óta már nyolc baleset történt. Az Air France egyik bemutatógépe azért zu­hant le Francaiországban hat éve, mert a pilóta túlságosan megbízott az automata vezérlő­ben, késlekedett felemelni a gé­pet, hogy elkerüljön egy erdőt. Az Air Inter 1992 évi katasztró­fáját az okozta, hogy a gép le­szállási szögéről helytelen ada­tokat tápláltak a számítógépbe. A thaiföldi légitársaság A310-ese azért zuhant le 103 utassal Nepálban, mert elrom­lott a gép helyzetét jelző mű­szer. Valamennyi eset a szakér­tők szerint egyben arra is utal, hogy a pilóták képtelenek vol­tak a hibák korrigálására, nem tudtak építeni a legkorszerűbb ellenőrző műszerekre, amiket pedig tehermentesítésük érde­kében szereltek a légibuszokra. Millió évekkel az ősrobbanás után a már lehűlt gáztömeg a helyi gravitációs hatásokra csomósodni kezdett. Gázkö­dökre szakadt, s azokon belül csillagokká sűrűsödött. A külső övezetben lévő atomok gyor­suló sebességgel zuhantak a születő égitestek belsejébe. Helyzeti energiájuk hővé ala­kult, felmelegítették azok belse­jét. Összehúzódási folyamat azonban csak rövid ideig fedezi egy égitest energiasugárzását. Milliárd évekig tartó fény- és hősugárzásra nem elegendő. Amióta az emberiség megfi­gyeli a Napot, központi csilla­gunkat, mérete, hőmérséklete nem változott. Tömegének is­merete alapján kiszámítható, hogy belsejében 6 milliárd at­moszférikus gravitációs nyo­mást egyensúlyoz ki a mintegy 10 millió Kelvin-fokos gáz- és sugárnyomás. Az óriáscsillagok belsejében több százmillió fo­kot is elérhet a hőmérséklet. Ilyen magas hőmérsékleten még az atomok sem létezhetnek ép állapotban, hanem csak szét­esve pozitív és negatív részecs­kék formájában. Plazmának hívjuk ezt a fizikai állapotot. Összekeveredve léteznek itt atommagok, protonok és elek­tronok. Az elsődleges csilla­gok zömükben széttöredezett ál­lapotban lévő hidrogén- és héli­umatomok keveréke 3/4 - 1/4-es arányban. Ez a magas nyomású és óriási hőméréskletű állapot teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a könnyebb elemek magjából ne­hezebb elemek keletkezzenek. A Napban 4 hidrogénatomból - közvetett átalakulás során - 1 héliumatom keletkezik . Mivel az utóbbinak a tömege csekély mértékben kisebb mint a 4 hid­rogéné, a differencia energiává alakul. A tömegátalakulásra Einstein állított fel képletet. E = m.c.2. A felszabaduló energia mennyisége egyenlő a tömeg­differencia szorozva a fényse­besség négyzetével. Mivel a fénysebesség magában is óriási, 300 000, az ennek a számadat­nak a négyzetével való szorzás hatalmas energiamennyiséget eredményez. Érdemes tehát arra törekedni, hogy a Napban le­zajló folyamatot földi laborató­riumban is utánozzuk. A nagy nyomást és hőmérsékletet szi­lárd anyagok nem bírják elvis- leni. A fizikusok mágneses tér­ben kísérleteznek az atommag- fúzió megvalósításával, ez ed­dig azonban csak pár pillanatnyi időtartamra sikerült. Pedig hogy ez a folyamat megvalósítható, arra bizonyíték a csillagos ég­bolt milliárdnyi égiteste. Az előbbiekben leírt folya­mat azonban egyszerűsített forma, annak csak a kezdetét és végeremdényét mutatja. A sze­net tartalmazó csillagokban ez az elem katalizátorként műkö­dik s az energiatermelő folya­matban részt vesz a nitrogén és az oxigén is. Ehhez a csillag belsejében kb. 16 millió fokos hőmérséklet szükséges. Napunk belsejében valószínűleg ez a fo­lyamat is működik. Pontos következtetésre akkor jutunk, ha sikerül a Napból származó parányi részecskék, a neutrínók mennyiségét megállapítanunk. Az atommagfúzió nagyon gazdaságos folyamat. Ötmilli- árd éves Napunk központjában még tízmilliárd évre elegendő mennyiségű hidrogénkészlet van. Kihűlésétől tehát egyelőre nem kell tartanunk. Sőt, ha e fo­lyamat leáll, és belső nyomása megszűnik, a központba zuhanó anyag melegebbre fűti fel, és ott újabb termonukleáris folyamat indul be. Annak hatására ismét melegedni kezd, sőt alaposan meg is hízik. Elnyeli a legbelső bolygókat is. Megnyugodha­tunk: Földünket már nem. Dr. Tóth Szuperüveg. William LaCourse, az Alfred Egyetem (USA, New York) professzora kalapáccsal egy különlegesen edzett üveg­táblára üt. Az üveget kémiailag edzették hanghullámok segít­ségével, ami a kémiai folyamatot felgyorsítja. új gyógyszer agy vérzéses betegeknek Kísérleti stádiumban van az Egyesült Államokban egy új gyógyszer - a selfotel -, amely csökkenti az agyvérzésből eredő visszafordíthatatlan, agyi károso­dást és a kutatók reményei sze­rint lehetővé teszi a hatékony ke­zelést. Az agyban leállítja ugyanis az agyvérzést követő, a sejtek pusztulásával járó kataszt­rofális kémiai láncreakciót. Az AP jelentése szerint a kuta­tás irányítója, Dr. James Grotta (aki a houstoni Texas Orvostu­dományi Egyetem munkatársa) orvosi tanácskozáson számolt be a közelmúltban az eddigi ered­ményekről. Az új gyógyszert előállító cég, a Ciba-Geigy Cor­poration finanszírozza a kísérle­teket. Harminckét betegen már tesztelték a selfotelt, főleg ve­szélytelenségét megítélendő, ha­tékonyságának bizonyításához azonban még sokkal szélesebb körű kipróbálás szükséges. Egyes betegeknél látványos fel­épülést tapasztaltak, mondta a kutatóorvos. Agyvérzést az esetek többsé­gében az okoz, hogy vérrög zárja el a keringés útját az agy valamelyik artériájában. A vér­rög feloldására alkalmas gyógy­szereket már kikísérleteztek, ilyen például a sztreptokináz (streptokinase,) amely a szív- gyógyászat erőssége, a selfotel azonban az első olyan gyógy­szer, amely más oldalról köze­lít: meggátolja a test önpusztító reagálását arra, hogy egy vérrög akadályozza az agy oxigénellá­tását. Áz agyi károsodás legna­gyobbrészt abból ered, hogy az elhaló sejtek tömegével bocsá­tanak ki olyan kémiai anyago­kat, amelyek elpusztítják a kör­nyező egészséges sejteket. Kö­zéjük tartozik a glutamát, amely arra ösztönzi az idegsejteket, hogy túl sok kalciumot szívja­nak fel, és ez okozza pusztulá­sukat. A selfotel viszont meg­akadályozza, hogy az egészsé­ges sejtek glutamátot vegyenek fel. Az új gyógyszer azonban sú­lyos - a kemény kábítószereké­hez hasonló - mellékhatásokkal jár a glutamátfelvétel leblokko- lása folytán: időlegesen halluci- nációt, zavarodottságot, parano­iát és delíriumot okoz, bár mindez néhány nap múlva meg­szűnik, és addig is nyugtátokkal ellensúlyozható. Az agyvérzéses betegeken manapság az orvosok alig tud­nak segíteni, nincs olyan biztos kezelési módszer, amellyel gá­tolni tudnák az agyvérzést vagy gátat vethetnének az agysejtek ennek nyomán meginduló pusz­tulásnak. Most tíz-tizenkét je­lentős kutatás során erre alkal­mas gyógyszereket próbálnak kikísérletezni. Az Egyesült Államokban az agyvérzés a harmadik helyet foglalja el a halálos betegségek listáján. Évente körülbelül 500 ezer embert érint, és egyharma- duk bele is hal. Akik nem, azoknak a jórésze megbénul, elveszíti beszédképességét és sok egyéb problémával küsz­ködve él tovább.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents