Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-14 / 162. szám

1994. június 14., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 Izraeli keramikusok a Siklósi Alkotóházban A béke hiánya Molnár Sándor tart bemutatót az izraeli keramikusoknak A Siklósi Kerámia Alkotóház­ban kétféleképpen próbálkoznak a támogatások kiegészítésekép­pen pénzt szerezni a működéshez: egyrészt megrendelésre készíte­nek különböző tárgyakat, edé­nyeket, másrészt fizető kurzuso­kat szerveznek. Most éppen egy edénykészleten dolgoznak, amellyel a pécsi volt Csongor fér­fidivatáru bolt helyén létesítendő kávéházban találkozhatunk majd. Az alkotóháznak állandó dolgo­zói is vannak: egy gipszmester, egy égetőmester, egy máztechno­lógus, valamint Kaposvárról, az ipari tanuló iskola tanulói. Füzesi Zsuzsa keramikusmű­vész, a ház művészeti vezetője elmondta, hogy nagyon nehéz összetoborozni a kurzusokat, hi­szen a világban rengeteg hasonló található. A résztvevők egyrészt amatőrök, sokszor ráérő háziasz- szonyok, akik a szabadidő eltölté­sének egyik módját látják kerá­miák előállításában, másrészt pe­dig profik, akik a különböző technológiák megismerése érde­kében látogatják Európa külön­böző kurzusait. Siklóson főleg a sómázas égetési technikát, vala­mint primitív égetési eljárásokat ismerhetnek meg Füzesi Zsuzsa, Molnár Sándor és Lammer Ilona keramikusok segítségével. A kur­zusokon az ellátás mellett, bizto­sítják az anyagot, az energiát, két­naponta technológiai bemutatót tartanak vagy neves művészek mutatják be alkotásaikat. Jelenleg nyolc izraeli és egy japán keramikus tartózkodik Sik­lóson, júliusban dánok jönnek, majd a szimpózium után, augusz­tusban osztrákok és németek kö­vetkeznek, ők már visszatérők. A siklósi kurzus híre, ellentétben az európai szokásokkal, ahol hir­detni szoktak, szájról-szájra ter­jed, ennek a pénzhiány az oka. Még így is telt ház van, már jö­vőre is foglaltak le időpontokat. Rachel Tzamir az izraeli Haifa városából érkezett.- Önök nyolcán hivatásos ke­ramikusok?- Tulajdonképpen igen, bár mindannyiunk másból él, de va­lamennyien oktatjuk a szakmát.- Milyen súlya van Izraelben a kerámiaművészetnek?-Nagyjából ugyanaz a hely­zet, mint bárhol másutt a világon, hiszen ez nagyon összetett szakma a fazekasságtól az olyan típusú kerámiáig, amely a szobrá­szathoz hasonlítható. Lényegében elmondható, hogy nincs súlya a magas művészetek között.-Izrael sajátossága, hogy la­kosai a világ különböző helyeiről származnak, magukkal hozva sa­ját kultúrájukat. Ez mennyire ér­ződik az izraeli művészetben?-Lényegében egy generáció alatt megtörténik az integráció, gyakran még rövidebb idő alatt. A hatások pedig főleg Nyugat-Eu- rópából és Amerikából jönnek, s ezek olyan erősek, hogy még a legújabb bevándorlók, az orosz zsidók és az etiópok is igen rövid idő alatt beolvadnak és a hatása alá kerülnek.- Létezik-e sajátos izraeli mű­vészet?-Nehéz erre válaszolni. A tömegkommunikáció elmossa a határokat, mindenhonnan beá- ramlanak a stílusok, irányzatok. Talán a valláson keresztül le­hetne valami identitástudatot keresni, de a vallásos jellegű művészet inkább a turizmus igényeit kielégítő kommersz al­kotásokat eredményez. Ami vi­szont sajátos izraeli vonás, a ho­locaust, mint téma, és a háború, amely meghatározza a közhan­gulatot, s folyamatosan érez­hető hiányt okoz, a béke hiá­nyát.-A fiatalokat is foglalkoz­tatja a holocaust?- Igen. Valamennyi generá­ciót, ez kitörölhetetlen emlék, a gyerekek, az unokák is ma­gukkal hurcolják, beleivódott az emberekbe. A művészeten belül ez főleg a zenében követ­hető igen erősen nyomon.- Mi az, ami Európában fel­tűnően más, mint Izraelben ?- A színek. A fehér és a zöld, vagyis a hó'és a növény­zet. Európa nekünk a történe­lem, a kultúra, festmények a Louvre-ban, zene a Bécsi Ope­rában, és a holocaust. De fon­tos nekünk Amerika is, sokszí­nűsége miatt. Amerika a film.- Es Magyarország?- Itt rendkívül jól érzem magamat. Nagyon csodálatos a fogadtatás. És ami fontos: há­rom hét telefon, főzés és férj nélkül. Cseri László A PM a szociális ágazatban dolgozók pótlékáról Növekedett a gépjárműállomány A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek alakulása Baranyában A gépjárműállomány mind országosan, mind a megyében folyamatosan növekszik, amit az utak állapotának javulása, hosszának és áteresztőképessé­gének növekedése, nem követ hasonló ütemben. Különösen igaz ez Baranya megyére vo­natkozóan, ahol a közutak hosz- sza gyakorlatilag évek óta nem .változott, nagyobb áteresztőké­pességű autóút, autópálya nem érinti ezt a területet, emiatt a túl­terheltség főként a csúcsidősza­kokban több főútvonali szaka­szon jelentős. A megye az első öt között A gépjárművek számának 1993. évi 4%-ot meghaladó nö­vekedése nagyobb volt az or­szágos állományemelkedés mértékénél, s az 1000 lakosra jutó gépjárműállomány tekinte­tében az év végén Baranya az első öt megye között foglalt he­lyet. A gépjárművek mintegy 83%-át tették ki a megyében a személygépkocsik, számuk kö­zel 3500-al haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentősen emelkedett továbbá a teherszál­lító gépjárművek száma is, a te­hergépkocsik és a vontatók száma (12025 db) összességé­ben mintegy 1000-el volt több, mint az 1992. év végén. A gépjárművek közel 11 éves átlagos életkora a megyében némileg az országos átlag föl­ötti volt. A legnagyobb súlyt képviselő személygépkocsik, továbbá az autóbuszok átlagos életkora meghaladta az orszá­gost, ami a megye domborzati viszonyait ismerve különösen hátrányos a környezetszennye­zés szempontjából. Az országos átlagnál valamivel kedvezőbb korösszetétel a tehergépkocsik tekintetében volt tapasztalható. A személygépkocsik főbb tí­pusok szerinti összetételében ma már évről évre jelentős vál­tozás megy végbe. Folyamato­san csökken - azonban még ma is meghatározó - a keleteurópai országokban gyártott gépkocsik száma. E típusok közül az öt legjelentősebb (Lada, Trabant, Dacia, Skoda, Wartburg) a me­gye személygépkocsi-állomá­nyának az 1993. év végén 65%-át, míg egy évvel koráb­ban 74%-át tette ki. E típusok­ból számuk tekintetében is csökkenés tapasztalható, legér- zékelhetőbben a Dacia, a Lada és a Trabant esetében. Az ismertebb, és a forgalom­ban gyakoribb személygépkocsi márkák között Baranya megyé­ben a legfiatalabbak a kelet-eu­rópai típusoknál a Dacia, az egyéb típusok között pedig a ma már részben a hazai összesze­relő üzemből kikerülő Suzuki volt 1993-ban. Legidősebb ugyanakkor az előbbiek között a Moszkvics, a nyugati típusok között pedig a Mercedes volt, mely ugyan átlagos életkor te­kintetében valóban legkedve­zőtlenebb, azonban ez nem ta­kar műszakilag is elavult konst­rukciót. A gyártó cég hagyomá­nyai és alkalmazott műszaki megoldásai következtében ezek az autók sokszor öregebb ko­rukban is felveszik a versenyt fiatalabb társaikkal, ugyanak­kor, mivel általában tehetősebb emberek vagy vállalkozók ré­vén kerülnek be az országba (gyakran mint státusszimbó­lum), a karbantartásukra is az átlagosnál nagyobb gondot for­dítanak. Az országhatárok a ma­gán-autópiac területén mind vá­sárlás, mind eladás szempontjá­ból kiszélesedtek. Az elmúlt évben gyakran kerültek ki az országból keleti típusú használt gépkocsik, ugyanakkor to­vábbra is gyorsan növekedett a külföldről behozott nyugati tí­pusúak száma. Ez utóbbiak korösszetételének változása azonban •- a már szigorúbb vámszabályok ellenére - nem mondható kedvezőnek. A hazai összeszerelő üzemekből kike­rülő típusok elterjedése - me­lyek a korösszetételre kedvező hatást gyakorolnak - a hazai kö­rülmények között magasnak számító árak miatt még nem igazán erőteljes, a részletfize­tési lehetőségek viszonylag szé­les körű alkalmazása ellenére. (Ugyanis a banki piaci kama­toknál kedvezőbbnek tűnő ka­matfeltételek is oly mértékben megnövelik az amúgy is ma­gas árakat, hogy azt csak el­vétve tudják vállalni a családi költségvetésben.) Kedvezőtlen közlekedési morál A gépjárművek műszaki ál­lapota és a típustól nagyban függő biztonsága jelentős ha­tással van a közlekedési bal­esetek bekövetkezésére, il­letve még inkább kimenetelük súlyosságára. Természetesen a baleseti helyzeteket mégis a közlekedési morál, az emberi reagálások és cselekedetek be­folyásolják leggyakrabban. A biztonságosabb gépjárművek egyre nagyobb száma egyfelől mérsékelheti a balesetek sú­lyosságát, másfelől ugyanak­kor a forgalom növekedése és az utak szűk áteresztőképes­sége ingerültebbé teszi a köz­lekedésben résztvevőket, ami váratlan baleseti helyzeteket idézhet elő. A közlekedési szabályok szigorodásával, s ennek betarttatása érdekében a fokozott közúti ellenőrzések­kel remélhetően valamelyest ellensúlyozható az a veszély, mely az előbbiekből, valamint a társadalmi feszültségek nö­vekedéséből fakadóan e téren a rossz közlekedési morálban csapódik le. 840 személyi sérüléses baleset A megye közútjain az 1993. év során 840 személyi sérü­léssel járó közlekedési baleset történt, a hasonló országos balesetek 4,3%-a. Az előző évhez képest mind országo­san, mind a megyében kedve­zőbben alakult a balesetek száma, s a megyék között csu­pán Pest megyében emelke­dett némileg. Csökkent az egy évvel korábbihoz képest az it­tasan okozott balesetek száma és aránya is, azonban Baranya megye a 17,9%-os ittasan okozott baleseti aránnyal az országban a 2. legmagasabb értéket képviselte (Vas megye után). A megyében történt 150 ittasan okozott baleset több mint felénél az alkoholos be­folyásoltság szintje megha­ladta az 1,5 ezreléket. Baranya megye útjain 1993-ban 1246 személy sérült meg a közlekedési balesetek során, 18,5%-al kevesebb, mint egy évvel előbb. Közü­lük 63-an meghaltak, 400-an súlyosan, 783-an könnyen sé­rültek meg. (Az országban az elmúlt évben 1678-an lelték halálukat a közutakon közle­kedési baleset következtében.) A balesetek számát évről évre leginkább emberi mu­lasztások okozzák. Az 1993. év során is a balesetek 86%-a következett be a járművezetők hibájából, ezen belül is legy- gyakrabban a nem megfelelő sebességmegválasztás, majd az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás, fordulás következett baleseti okként. Jelentős volt ugyan­akkor a gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek ará­nya is (mintegy 12%). A leggyakoribb az összeütközés A , közlekedési balesetek leggyakrabban haladó járművek összeütközése folytán jönnek létre. Az 1993. év során 41%-ot képviseltek e balesetek az ösz- szes baleseten belül,de nagyon gyakran jött létre farolás, felbo­rulás a közlekedési szabályok megsértése következtében, és gyalogosok elütése is gyakori. A baleseteket előidéző külön­böző okoknál eltérő volt a létre­jött baleset természete is. A se­besség rossz megválasztása kö­vetkeztében történt közlekedési baleset leggyakrabban a jármű felborulásával, farolásával, míg az egyéb járművezetői hibák a haladó járművek összeütközé­sével jártak együtt leginkább. A balesetek jelentékeny há­nyadát idézik elő a gépjárműve­zetők, 1993-ban a személysérü- léses balesetek 77%-a jött létre hibájukból eredően. A közleke­désben való részvétel gyakorisá­gának megfelelően a legtöbb bal­esetet a 10 évnél több vezetési gyakorlattal bírók követték el. Magasnak értékelhető a vezetői engedéllyel nem rendelkező gép- járművezetők által okozott bal­esetek száma. Az 1993. év során 50 balsetet okoztak jogosítvány nélküliek, a gépjárművezetők ál­tal okozott balesetek közel 8%-át. Közöttük is a sebesség nem meg­felelő megválasztása jelentkezett leggyakrabban a balesetet elői­déző közvetlen okként. A balesetek jelentős hányada, 1993-ban 61%-a lakott területen belül következett be. Ezen belül is 21% a községekben, 40% a váro­sokban zajlott le. A lakott terüle­ten kívüli balesetek a nagyobb se­bességből fakadóan súlyosabbak. Amíg a megyében a személysérü- léses közlekedési balesetek 6%-a volt halálos kimenetelű, addig ezen belül a lakott területen kí­vül történtek 12%-a esetében voltak halálos áldozatok is. A közlekedés sajátosságainak megfelelően a balesetek jellege is más a baleset helyszínének megfelelően. A városokban a megyei átlagnál magasabb volt a haladó járművek összeütkö­zése, és a gyalogosok elütése, míg az álló járműnek, szilárd tárgynak ütközés a községekben volt átlag feletti. Nyakacska Mária KSH Baranya Megyei Igazgatósága A Pénzügyminisztérium még ezen a héten folyósítja az ön- kormányzatok számára a szoci­ális ágazatban dolgozók pótlé­kának kifizetéséhez szükséges első félévi időarányos részt. Szelényi György, a Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője a Magyar Távirati Irodának el­mondta: azért tartják fontosnak az ezzel kapcsolatos informá­ciót, mert több lap foglalkozott azzal, hogy mi lesz a szociális intézményekben dolgozók 4000 forintos pótlékának fedezetével. A Mohácsi Belvárosi Általá­nos Iskola 30 növendéke nevelők és szülők kíséretében szállt vízre tegnap reggel. A Baja-Mohács közti távolságot nyolc hajóban a Dunán evezve tették meg, mint­egy hagyományt teremtve a tan­évzáró vízitúrának. A részben evezős, illetve a vízisportot csu­Január l-jétől ugyanis az érin­tett jogszabály - a Közalkal­mazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény szo­ciális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtá­sáról szóló 40/1994 (III. 25.) kormányrendelet - szerint a szociális intézményekben há­rom műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végzők­nél az A/l fokozat illetménye 50 százalékának megfelelő pót­lék jár. pán kedvtelésből űző tanulók ere­detileg kétnaposra tervezték a ki­rándulást, ám az esős időjárás most nem teszi lehetővé, hogy éj­szakára sátrat veijenek. Viszont az egész napos evezés után este a szigeti oldalon kikötöttek és a tá­borköz köré ülve vacsorára nyár­sakon szalonnát sütöttek. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. július l-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ...........év.................hó ... ........n ap aláírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) Tanévzáró vízitúra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents