Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-13 / 161. szám

1994. június 13., hétfő Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Autópályát épít Kína A Világbank két részből álló, 580 millió dollárt kitevő köl­csönt hagyott jóvá Kínának au- tóút-építésre, illetve erdősítésre. Az első 380 millió dolláros tételből koszerű négysávos au­tópályát fognak megépíteni Ho- pej és Honan tartomány között. A sztrádát csak személygépko­csik és teherautók vehetik majd igénybe, ami által jelentős mér­tékben felgyorsul majd a forga­lom a zsúfolt útvonalon. A pá­lya mentén kerítés fog végig­futni, megakadályozandó a ke­rékpárosok és szekerek feljutá­sát. A kölcsönt húsz év alatt kell visszatéríteni. A másik, 200 millió dolláros kamatmentes kölcsönt erdősítésre használ­hatja Kína. Orosz konszolidáció Az IMF vezérigazgatója sze­rint „imponáló” az a komoly­ság, amellyel az orosz törvény- hozás az állami költségvetés hi­ányának kordában tartásán dol­gozik az utóbbi hetekben. Mi­chel Camdessus, aki ezúttal nem fukarkodott a dicsérő jel­zőkkel az orosz átalakítási prog­rammal kapcsolatban, washing­toni előadásán kijelentette: a moszkvai vezetés eddig tartja magát ahhoz az új konszolidá­ciós programhoz, amely a havi infláció és a központi deficit je­lentős leszorítására hivatott az év végéig. A Nemzetközi Valu­taalap vezetője szerint „figye­lemre méltó az a változás, amely a moszkvai hozzáállás­ban érezhető mostanság”. Cam­dessus szerint mindezek ismere­tében a Valutaalap „hamarosan” ismét megnyitja támogatási alapját is Moszkva számára. Bonyhádi orgonaépítők Régi helybeli híres orgonaé­pítő mesterek munkáját bemu­tató kiállítás nyílt a bonyhádi Völgységi Múzeumban. Az eredeti dokumentumok, például a Perczel családdal kötött szer­ződés tanúsága szerint Bony- hádon 1792-ben kezdett alkotni Róth József, akinek egyik orgo­nája, a kismányoki evangélikus templomban működik. Tanítvá­nyával, Marschall Józseffel egész Dél-Dunántúlon készítet­tek templomi orgonákat. Marschall József mestermű­vei közül legszebben az egyhá- zaskozári orgona hangja szól 180 év után, ezért a kiállítás megnyitóján ezt hallgatták meg felvételről. A kiállítást - ame­lyen a templomokról és orgo­nákról készített fotókat is köz­szemlére tették - az év végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Németh Miklós Magyarország helyzetéről Az ország sokat lépett előre A Hegyaljai Gazdanapok megnyitására Londonból hazatérő Németh Miklós, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alel- nöke exkluzív interjút adott Tréba Gyulának, a Magyar Táv­irati Iroda tudósítójának arról, hogyan látja Magyarország je­lenlegi helyzetét a választás után, a koalíciós tárgyalások köze­pette, kormányalakítás előtt.- Sok probléma, kritika és elégedetlenség ellenére az or­szág igen sokat lépett-előre az elmúlt négy év alatt - mondta Németh Miklós. - Az a törté­nelmi kísérlet, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, ha­nem a szomszédos országokban is zajlik, példanélküli. Ebben könnyű hibázni, könnyű mellé­fogni, egy azonban biztos, visz- szafelé nincs út. Meggyőződé­sem, hogy a nehéz helyzet ke­zelhető, lesz elég energia és el­szántság arra, hogy az ország a holtpontról kimozduljon. Megbomlott az egyensúly- Hogyan látja az ország gazdasági helyzetét Németh Miklós mint banki szakember?-A magyar gazdaságot pil­lanatnyilag megbomlott egyen­súlyi viszonyok jellemzik, nemcsupán az államháztartás­ban és a szűkebben vett költ­ségvetés területén, hanem saj­nos a külkereskedelem és a nemzetközi fizetési mérlegben is. Nagyon veszélyessé válhat az ország helyzete, ha nem ké­szül el rövid időn belül egy megfelelő összefüggésrend­szerre épülő gazdasági csomag­terv.- Londonból nézve milyen Magyarország, hogyan véle­kednek ott rólunk?-Tudnunk kell helyünket a világban. 1989-91-ben senki nem gondolt a Szovjetunió szétesésére, arra, hogy az törté­nik a Balkánon, ami történik. Akkor annyit tudtak, hogy ezek az országok lerázták magukról az egypártrendszer igáját, vál­lalták a demokrácia és a piac- gazdaság gyötrelmes építésének útját. A Nyugat akkor úgy gon­dolta, hogy nosza, adjunk ehhez támogatást és segítséget, hiszen ez egy óriási történelmi alka­lom. Ám nem vagyunk egyedül ezen az úton, és ennek megfele­lően ugyanannyi figyelmet és ugyanakkora támogatást és erő­bedobást érdemiünk és tapaszta­lunk, mint amennyit a többiek. Semmivel sem vagyunk külön­bek és mások, mint a többi ha­sonló változáson átment ország. Ezért nagyon fontos, hogy a tér­ségben mielőbb megtörténjen a regionális kapcsolatok kiépí­tése. Egymáson átgázolva ugyanis nem Európába, az Eu­rópai Unióba, hanem valahová egészen máshová fogunk jutni. mi országunk azzal a teljesít­ménnyel, ami mögöttünk volt akkor, megérdemelt egy olyan figyelmet, hogy rám esett a vá­lasztás. Az országot, a térség országainak érdekeit szolgálom és igyekszem ennek megfele­lően dolgozni. De nem úgy, hogy Magyarország mondjuk Szlovákiával, vagy Csehor­Németh Miklós a Hegyaljai Gazdanapok megnyitóján- Milyen tanácsot adhat Németh Miklós a most alakuló kormánynak? A jövő felé kell fordulni-A tanácsadás nem az én tisztem, a banknál betöltött funkciómmal sem fér össze. De két nagyon fontos dolgot sze­retnék megemlíteni. Az egyik az, hogy nem tűnik szerencsés­nek, ha most megint az örök­séggel kezdünk el foglalkozni. Azt mondom tehát, hogy a jövő felé kell fordulni. A második pedig az, ami az elmúlt négy év tapasztalataiból leszűrhető, hogy a nép soha nem engedte és nem is fogja engedni magát be­csapni és megtéveszteni. Csak a felelősen, értékkel felvállalt kemény munkát díjazza, csak azt becsüli meg, aki így cselek­szik, és csak annak hiszi el, hogy saját érdekében kell a ke­mény áldozatokat hoznia. Én bízom benne, ha nem is egyik pillanatról a másikra, de nagyon rövid idő múlva a szekér ebbe az irányba fordul.-Megítélése szerint jelent-e valamilyen előnyt Magyaror­szág számára, hogy magyar az EBRD alelnöke?- Erre az a válaszom, hogy az a tény, hogy magyar az alel- nök, ez az egész ország számára jelentős elismerés és kitüntetés. Én sohasem személyemben fog­tam ezt föl, hanem úgy, hogy a szággal szemben valamilyen személyi szimpátia alapján előnyt élvezzen. Másik oldalról azt sem szeretném látni, és ezt mindenkor meg is akadályoz­tam, hogy azért, mert én magyar vagyok, Magyarországnak va­lamilyen hátránya származzék. Személyes sorsom alakulásáról azt mondhatom, hogy rengete­get tanultam, tapasztaltam, ez a folyamat még jövő áprilisig tart. Valamikor eljön az az idő, ami­kor a tanultakat itthon szeret­ném továbbadni és hasznosí­tani, az ország érdekében - mondta Németh Miklós. Miért kell nekünk OECD? A párizsi székhelyű Gazda­sági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD) kül­ügyminiszterei párizsi ülésükön olyan döntést hoztak, hogy Csehországgal, Magyarország­gal, Lengyelországgal és Szlo­vákiával az év végével megkez­dik a tagfelvételi tárgyalásokat. Mekkora legyen az örö­münk? A hajdani óriási segé­lyekről ma persze nincs szó. Kérdés az is, mi kézzelfoghatót adhat majd a vitaklub jellegű, kötelező határozatokat nem hozó OECD Közép-Európá- nak? Számunkra mindenképpen az a meghatározó, hogy külke­reskedelmünk 70 százalékát az OECD tagállamaival bonyolít­juk le. Abból is sok hasznunk származhat, hogy e szervezetnél ma nincs felkészültebb a világ gazdasági folyamatainak elem-' zésére, és ezekhez az informá­ciókhoz tagként majd hozzájut­hatunk. S nem utolsó sorban je­lenlétünk ebben a kétségkívül elegáns klubban növelheti a sú­lyunkat e körön kívül: hiszen a világ országainak zöme még nem is gondolhat arra, hogy az OECD tagja lehessen. Heltai András F oglalkoztatottság és kereset az első negyedévben Az első negyedévben tovább folytatódott a 20 dolgozónál többet foglalkoztató szerveze­teknél a létszám csökkenése. A fizikai állományúak száma az első három hónapban 10 száza­lékkal volt kevesebb mint ta­valy, míg a szellemi foglalkozá­súaké csupán egy százalékkal maradt el a tavalyi első negyed­évtől. -jelenti Központi Statisz­tikai Hivatal. A létszámcsökkenés elsősor­ban a nagyobb szervezeteket érintette. A 300 főnél többet foglalkoztató cégeknél 8,6 szá­zalékkal, az 51 és 300 közötti­eknél pedig 4,4 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottság. Ezzel szemben a 21-50 dolgo­zót számláló cégeknél megkö­zelítően 5 százalékos létszám­bővülés tapasztalható. A KSH lakossági megfigye­lésen alapuló munkaerő felvé­tele szerint 482 ezer volt azok­nak a munkanélkülieknek a száma, akik nem dolgoznak, munkát keresnek és ha találnak, rövid időn belül képesek is munkába állni. Ez 12 ezerrel kevesebb, mint 1993 októbere és decembere között. Az így számított munkanélkükliségi ráta 10,9 százalékos, ami meg­egyezik az előző negyedév mér­tékével. A foglalkoztatottsági helyzet romlását jelzi, hogy to­vább nőtt a tartósan munka nél­kül lévők aránya és a munka- nélküliség átlagos időtartama is. A nemzetgazdaság 10 főnél többet foglalkoztató szervezete­inél a havi bruttó átlagkereset egy év alatt 24,8 százalékkal, 28 580 forintra nőtt. Ennek abszo­lút nagysága elmarad az 1993. év negyedik negyedévének ki­emelkedő értékétől, és csak alig haladja meg a harmadik ne­gyedévi átlagot. A nettó kereset értéke az első negyedévben 20 401 forint, ami 27 százalékkal magasabb az előző évinél. Az adózási sza­bályok változásai átlagosan 1300 forinttal növelték a nettó kereseteket. A fogyasztói árak ugyanezen időszak alatt 116,8 százalékra emelkedtek, így a keresetek re­álértéke hosszú idő után először az előző évhez képest 8,7 száza­lékkal nőtt. Tízezer magyar Suzuki exportra Június 19-én fogyasztási verseny Az év első öt hónapjában 6400 Suzukit értékesítettek Magyarországon, s közülük mindössze 417 származott ja­pán importból. Az öt hónap mérlege szerint Magyarországon a legkereset­tebb az 1.0 literes változat volt. de májusban jelentősen meg­emelkedett az 1.3 literes és a Sedan eladások mennyisége is. A Suzuki fokozatosan készül az export növelésére, az idén ter­veik szerint csaknem 10 ezer Esztergomban gyártott kocsit értékesítenek külföldön. Min­den harmadik magyar Suzuki Kínába kerül 1994-ben. Az ex­portlehetőségek a termelés fo­kozatos és folyamatos emelését teszik szükségessé. Májusban naponta 82 autó hagyta el az esztergomi gyár szerelőszalag­jait, míg júniusban már 90-93 darab, őszre pedig napi 100 da­rab autó hagyja majd el az esz­tergomi gyárat. Egyes munka­körökben a termelés fokozása a létszámbővítést is szükségessé teszi. A szalag mellett dolgozók száma a jelenlegi 340-ről akár 500-ra is nőhet az év végéig. Az esztergomi gyárban nagy figyelmet fordítanak a minőségi munkára. Ennek egyik eredmé­nye a fogyasztásban nyilvánul meg. Reklámlértékén kívül egy széles körű tesztlehetőséget biz­tosít magának a Magyar Suzuki Rt., amikor megrendezi Spór Spuri néven a hazai utakon futó Suzukik fogyasztási versenyét. A versenyre, amelyet június 19-én rendeznek meg, benevez­hetett mindenki, aki magyar gyártmányú Suzukit vásárolt. A résztvevők Budapest-Eszter- gom-Tata-Budapest útvonalon teljesítenek majd 150 kilométe­res távot. A győztesek egész Európára érvényes EuroShell üzemanyag-kártyát nyernek. A versenyre már eddig is több mint 300-an jelentkeztek. Virágzik a búza, érik az árpa Jó közepes termés s Évente 2.5 milliárd dollár kellene Az USA vezeti a befektetők listáját Aranyat ért a májusi eső: a múlt évieknél 10-20 millimé­terrel több,/csapadék hullott, s ígéretes képet mutat betakarítás előtt a határ.- Fejlettek az őszi vetések: virágzik a búza, érik az árpa. A gazdaságok rendelkezésére álló 8500-9000 kombájnnak na­ponta átlag 10 hektárról kell majd betakarítania az őszi és ta­vaszi kalászosokat, hogy vé­gezzenek a 26 naposra tervezett aratással - nyilatkozta Földi Pé­ter, az FM főosztályvezetője.-Ha az időjárás a mostani­hoz hasonló marad, 20-a táján a déli megyékben megkezdődhet az őszi árpa betakarítása. Mint­egy 10-12 millió tonna gabona számára biztosított a tárolóka­pacitás, és ez elégséges is. Az aratás előtti szemlék ta­pasztalata szerint egyébként ka­lászosokból nehéz betakarításra és jó közepes termésre lehet számítani. A nehézség fő oka a gyomosodás és az, hogy a kelle­ténél kisebb és elöregedett a gépállomány. Gondot jelent, hogy az utóbbi hetek viharos időjárása következtében he­lyenként megdőltek a gabona­táblák, s a gazdaságok - ingatag anyagi helyzetük miatt - nem tudtak megfelelően védekezni a rovarkártevők és a gombabeteg­ségek ellen. Emiatt tavaszi ár­pából tetemes terméscsökkenés mutatkozik. A borsó ugyan szépen fejlett, de intenzív védekezésre van szükség az erős levéltetű-fertő- zés miatt. A 104 ezer hektár cu­korrépa-vetésterület 5-8 száza­lékát - répabarkó és répabolha kártétele miatt - újra kellett vetni; az egészséges állomány azonban jól fejlett. Élénkült a kereslet az olaj­mag iránt, nőtt a felvásárlási ár, ezzel párhuzamosan gyarapo­dott a napraforgó vetésterület is - de a táblák egy részén a gyo­várható mosodás miatt csökkent hozam várható. Ugyancsak gyomoso­dás fenyegeti az egyébként szé­pen fejlődő kukoricásokat. ígé­retes a rétek, legelők állapota, a sok csapadék viszont hátráltatta a szénakészítést. A zöldségkultúráknak ked­vezett az átlagosnál csapadéko­sabb, naposabb időjárás - gon­dok forrása lehet viszont, hogy több megyében a termés nincs szerződéssel lekötve. Szamócá­ból szintén gazdag termésre van kilátás, annak ellenére, hogy az ország legnagyobb epresében, Drégelypalánk körzetében 40-60 százalékos volt a jégkár. A málna - amelynek helyenként már megkezdődött a szedése - az idén is drága lesz, mert a kö­zepesnél gyöngébbek a termés- kilátások. Nem számíthatunk az idén olcsó kajszibarackra sem: a termésnek mintegy a fele elfa­gyott. Almából közepes, szőlő­ből kedvező szüret ígérkezik. Csökkent-e a külföldi befek­tetők érdeklődése Magyaror­szág iránt vagy sem? Úgy tűnik, a különböző rémhírek könnyen megcáfolhatok, mivel a dol­lár-befektetések évről évre nö­vekvő tendenciát mutatnak, s ez várhatóan az idén sem lesz másképp. A Magyarországon működő vegyesvállalatokat, illetve a száz százalékban külföldi tulaj­donban lévő társaságokat tömö­rítő Joint Venture Szövetség er­ről pontos adatokkal is szolgál, hiszen a Gazdasági Kamarán belül több mint 1500 céggel áll napi kapcsolatban. A szövetség ügyvezető el­nöke, dr. Toldy-Ősz Iván így jel­lemzi a helyzetet:-Az elmúlt négy esztendő­ben összesen 6600 millió dollárt fektettek be Magyarországon a külföldiek. 1990-ben 900 millió dollár, 1991-ben már 1700 mil­lió, 1992-ben ismét 1700 millió, 1993-ban 2300 millió dollár működő tőke „érkezett”.- Ha az idei év mérlegét pró­bálják előre vetíteni?-További növekedésre szá­míthatunk, mert a soronkövet- kező privatizációs lépések - köztük elsősorban a bankok magánosítása - óriási bevétele­ket jelenthetnek. Egyes vélemények szerint évente 2,5 milliárd dollár kel­lene ahhoz, hogy a megfelelő irányban fejlődhessen a magyar gazdaság.- Honnan számíthatunk a legnagyobb befektetésekre?- A legtöbb külföldi működő tőke az Amerikai Egyesült Ál­lamokból jött: az összes befek­tetés 29 százaléka. A második helyen - 25 százalékkal - a né­metek szerepelnek a sorban, majd 12 százalékkal az osztrá­kok, 6 százalékkal a franciák, 5 százalékkal az olaszok és utá­nuk sorban a japánok, az ango­lok, a svédek és a hollandok kö­vetkeznek. Ha azonban a cégek száma szerint készítünk sorrendet, ak­kor az első helyen holtverseny­ben az osztrákok és a németek állnak, mivel az általuk Ma­gyarországra hozott tőkebefek­tetéssel működik a vegyesválla­latok fele. A befektetett összegek 58 százaléka az iparban, 16 száza­léka a telekommunikációs szfé­rában, 7,5 százaléka irodákban, szállodákban és ingatlanokban, 7 százaléka pénzügyi cégeknél és szintén 7 százaléka a keres­kedelem területén fial. A külföldi tőke 48 százaléka Budapesten, illetve Pest me­gyében koncentrálódik, 29 szá­zaléka jut a Dunántúl északi ré­szére és mindössze 9,5 százalék az Alföldre. Az ország többi te­rületén pedig elvétve, egy-egy településen működik külföldi tőke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents