Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-12 / 160. szám

Országos jelentőségű Pécs Expó Tizenöt cég jelentkezett termékével a Vásárdíjra (Folytatás az 1. oldalról) A vásár országos jelentősé­gét mutatja, hogy közel száz cég, illetve vállalkozó jelent­kezett Budapestről, valamint Dunántúlról, de több kiállító érkezik Debrecenből, Győrből, Székesfehérvárról, Szegedről, sőt Nyíregyházáról is. A kínálatot tekintve minden bizonnyal az élelmiszeripar felhozatala lesz a legerősebb. Az építőipar fellendülését mu­tatja, hogy ez az ágazat máso­dik a kiállítói listán, szorosan mögötte következik a gépgyár­tás. A vásárok mindig érdekes színfoltját adják a járműipari kiállítók. Ezek száma ugyan nem növekszik a korábbi vásá­rokéhoz képest, ám a jelentke­zők hatalmas területeket vásá­roltak meg annak érdekében, hogy méltó körülmények kö­zött, látványosan tudják megje­leníteni gépcsodáikat. A hagyományoknak megfe­lelően szinte kivétel nélkül va­lamennyi gazdasági ágazat megjelenik valamilyen formá­ban a 15. Pécs Expón. Az ér­deklődést jól mutatja, hogy hat baranyai és kilenc vidéki cég jelentkezett be termékével vagy kiállítói standjával a Vá­sárdíjért. Az ünnepi vásár újdonságai­ról így számolt be Markos György, a szervező Pécsi Ipari Vásár Kft. ügyvezető igazga­tója:- A jubileumi Pécs Expóra a Dél-dunántúli Gazdasági Ka­mara közreműködésével sike­rült rangos szakmai program- sorozatot összeállítanunk, amelynek keretében üzletem­ber-találkozókon és prezentá­ciókon sorra bemutatkoznak a résztvevő külföldi országok képviselői. Az évfordulót egy gála keretében is megünnepel­jük, amelyen külföldi partnere­ink és a régióban működő segí­tőink mellett törzskiállítónkat is vendégül látjuk. Igazi újdon­ságként számolhatok be a vá­sárba kerülő korszerű informá­ciós központról, ahol számító- gépes nyilvántartás segítségé­vel több nyelven beszélő sze­mélyzet ad részletes felvilágo­sítást vásárról, kiállítókról az érdeklődőknek. Áz ünnepi vásár számos ér­dekességet, és jónéhány meg­lepetést is tartogat látogatóik számára, érdemes lesz a régió távolabbi részéből is felkere­kedni és megnézni az idén egy hétig tartó rendezvényt. K. E. Vásári díjra esélyesek a Cerbona termékei Fotó: Szundi György Halló két év múlva A telefonigények 98 százalékát egy év alatt kielégítik 1996 után A privatizáció következtében érkezett jelentős tőkeinjekció új lendületet adott a MATÁV Rt. Pécsi Igazgatóságának is a dél-dunántúli fejlesztésekhez. A cég új tulajdonos partnerei új szemléletet is hoztak magukkal, a német precizitás és az ameri­kai marketing garantálhatja, hogy a térségünkben a koncesz- sziós szerződés által előírtat is meghaladják a fejlesztések. Idén 29 ezer új telefonkészü­lék bekapcsolását tervezik a Dél-Dunántúlon. Baranyában 900 millió forintot költenek Pécs és körzetének további fej­lesztésére (17 ezer kapacitás ki­építését és 6000 bekötést ter­veznek), közel ugyanennyit fordítanak a mohácsi igények kielégítésére is. Nagy erőkkel folytatódik a baranyai falvak bekapcsolása az automata háló­zatba. Külön figyelmet érdemel az az állami támogatást is el­nyert program, amelynek során a minden szempontból elmaradt ormánsági falvak juthatnak mo­dem telefonállomásokhoz. Somogybán a pozitív példa a Balaton siófoki körzete, ahol fo­lyamatosan kielégítik az igény­lőket. Az idei év feladata a mar­cali körzet intenzív fejlesztése. A megye területén, még Kapos­vár térségében is vannak fehér foltok, ezek felszámolására in­dít egy 3,5-4 milliárd forintos beruházást az igazgatóság. A zalai megyeszékhelyen már megvalósult a teljes auto­matizáltság, erre építve most a hálózat nagyarányú bővítése in­dul. Befejeződéséhez közeledik a keszthelyi fejlesztés is, míg Nagykanizsán idén várható a teljes automatizáltság kiépítése. A régió legnagyobb fejlesz­tése Tolna megyében indul, a 4 milliárdos program az elkövet­kező években 48 ezer új állo­más kiépítését teszi lehetővé.-Folyamatban lévő és most induló fejlesztéseink azt a célt szolgálják, hogy eleget tudjunk tenni a koncessziós szerződés szigorú feltételeinek. Ebben ugyanis a cég azt vállalta, hogy 1996 után fél éven belül az igé­nyek 90, egy éven belül pedig az igények 98 százalékát kielé­gíti a térségben - mondta Rei­ner Ágoston igazgató. - Azon dolgozunk, hogy mielőbb elér­jük azt az állapotot, hogy na­gyon rövid idő alatt kiszolgál­junk minden igénylőt. A fejlesztések gyors ütemé­nek, a szolgáltatások javulásá­nak következtében a közvéle­ményben sokat javult a MA­TÁV megítélése. Ehhez hozzá­járul az is, hogy a dél-dunántúli igazgatóság mintegy 4000 em­bernek ad munkát. K. E. Ha pici a láb, hatalmas a vágy Ismét divat a magas sarkú női cipő? Az idei nyár szandálkíná­lata szerint igen. A nők ezt sze­retik? Valami miatt igen. De az biztos, hogy ez a valami nem a kényelem. Ortopédusok szerint a ma­gassarkú divatcipő viselése nem egészséges. Felborítja a test egyensúlyát, lábfájdalmat, láb­torzulást, hátfájást, sőt fejfájást okoz. A nők azonban ezek elle­nére is ragaszkodnak hozzá. Azt tartják ugyanis, hogy ilyen ci­pőben a lábuk kissebbnek tűnik. Régebbi századokban a di­vathölgyek némelyike levágatta lába kisujját, hogy a férfiaknál előnyre tegyen szert vetélytársa- ival szemben. A lábméret ugyanis nemi jelzés. Mivel a női láb rövidebb és keskenyebb is, mint férfi megfelelője, ebből következik, hogy a kecsesebb láb vonzóbb a férfi számára. A tipikus női cipő hegyes fejének áramvonalasító hatása van, a magas sarok pedig úgy megvál­toztatja a lábfej helyzetét, hogy rövidebbnek lássék. Ez az alapja a Hamupipőke című mesének is. Az eredeti változat szerint, a herceg kifeje­zetten kislábú asszonyt keresett magának. Egy egészen kis mé­retű papuccsal járta az országot vizsgálgatva, hogy kinek a lába fér bele. Hamupipőke két mos­tohatestvére nagyon szeretett volna hercegné lenni, ezért megcsonkította magát, hogy be­leférjen a cipőbe. Az egyik a lábujját, a másik a sarkát rövidí­tette meg. A mese Kínából származik, ahol a magas rangú hölgyek lá­bát kislány korukban elkötötték. A cél az volt, hogy a láb hosszát egyharmadára csökkentsék. Felnőtt korukra ezek a lányok megnyomorodtak, fizikai mun­kát nem tudtak végezni, de a férj mellől, illetve elől sem tud­tak elmenekülni. A lányok sze­retői nemcsak abban lelték örömüket, hogy csókolgatták lábacskáikat, hanem az egészet a szájukba vették, és mohón szopogatták. Továbbá, ha a két elkötött lábat összeillesztették, az alakjánál fogva szimbolikus hüvelyként működhetett. Sok nő szenved a magas sa­roktól. De az átlagosnál na­gyobb láb a hölgyek lelkében is szorongásokat okoz. Félelmet, hogy a férfiak szemében lábuk hatalmasnak tűnik. U. G. 1994. JÚNIUS 12., VASÁRNAP Az új rendőrkapitány mondja: „Az életem a bűnüldözés!” Dörzsölt zsaru érkezett Siófokra Csapó János alezredes, Siófok új rendőrkapitánya Az ominózus siófoki szállo­daportás ügyében, Farkas Helga ügyében, s több, országos port felvert ügyben is ő nyomozott. Azt mondják róla: dörzsölt zsaru, kisujjában a szakma. Igazi rendőr, a szó legnemesebb értelmében. Csapó János alezredes Sió­fok új rendőrkapitánya.- Hány éves Ön ?- Negyvenöt. Itt Somogybán, Baté községben születtem.- Hogyan lett rendőr?-Gyermekkori álmom való­sult meg vele. Nyomozó szeret­tem volna lenni. A legjobb. És természetesen gyilkossági ügyek bravúros leleplezője.- Fel tudná sorolni, hol, mi­lyen posztokon szolgált eddig a rendőrség kötelékében ?-Természetesen. De önnek lenne vele nehéz dolga. Hiszen közvetlenül a katonaság letöl­tése után jelentkeztem Budapes­ten, s voltam őrjárőr, mozgó őr, fogda őr, objektum őr, járőrve­zető, motoros járőr, gépkocsis járőr, ügyeletes ... Soroljam tovább? Csodálatos, a szakmá­jukat értő emberek és parancs­nokok mellett dolgozhattam, s fiatalon már a bűnügyek vilá­gával ismerkedtem.- Mi volt az első?-Egy 550 forintos áruházi lopás, s még ma is emlékezem az elkövető nevére.- Hogyan tekint a munká­jára?- A foglalkozásom a hivatá­som. Életem és a hobbim.- Mondják, hogy Ön profi felderítő, s talán legszebb éveit a felderítő alosztályon töltötte. Mi e munkában a lényeg?- Amikor kezdődik a dolog. Ott az ismeretlen a tettes, s csak egy feljelentés van az asztalon, a forró nyom, a helyszín, íjé- hány tanú, és lassan de biztosan egyre előrébb és előrébb jár az ember.- Dolgozott a BM felügyeleti osztályán is, majd az ÓRFK osztályvezetőjeként az életvéde­lem területét kapta fő felada­tául. Gondolom sikerült megis­mernie e munka során az egész Magyarországot.- Ez pontosan így is van. De aztán Esztergom-Komárom megyébe mentem egy nagyon régi barát hívására. Az adott szó kötött. Korábban megegyez­tünk, ha valamelyikünknek szüksége van a másikra, szól.-A megyei főkapitány bűn­ügyi helyettese lett.-A megye akkor az utolsó volt a felderítés eredményes­ségben az országos rangsorban. Valamit tenni kellett.- Kíváncsivá tett. . .-Tavaly már az ötödikek voltunk. S ehhez alapos szer­vező munka kellett. Vallom: a különböző szolgálati ágak kö­zötti szoros kapcsolatra lénye- ges.- Ön végigjárta az országot, ismeri a kapitányságokat, mint a tenyerét. Mondana olyan he­lyet, ahol igen erős a bűnözés?- Siófok.- És mégis itt van ?- Vonzanak a nagy feladatok.- Már nyakunkon a szezon.- Igen, tudom. Feltűntek már a nyírségi rosszlányok és a stri­cik, a fehérvári zsebesek, a bol­gár gépkocsitolvajok, mások. Fölvállaltam, hogy megtisztí­tom Siófokot és környékét. Meg is teszem.- Lesz-e hozzá segítség?- Van. Felsőbb vezetőimtől minden technikai és emberi se­gítséget megkapot; a siófoki kapitányság területére sok kezdő és sok szakmáját felsőfo­kon ismerő rendőr, rendőrnyo­mozó érkezik a szezonban. És itt vannak munkatársaim, akik­től törvényes, bátor, határozott, fegyelmezett munkát várok el. Kozma Ferenc 750 éves Győr-Szentiván 750 éves Győr-Szentiván. A jubileumról június 24. és 26. között ünnepségsorozaton em­lékeznek meg, amelyre az egy­kori Győr közeli községből el­származottakat is várják a ren­dezők. Cserhalmi József, a helyi részönkormányzat vezetője az MTI tudósítójának elmondta, hogy a program ünnepi koncert­tel kezdődik, majd a helyi és a Szentivánhoz kötődő képző-, ipar- és népművészek munkái­ból kiállítást nyitnak. Ezúttal kerül sor az új címer és a zászló szentelésére. Lesznek megem­lékezések a település történeté­ről, s a rendezvényt vidám sza­badtéri műsorok és sportesemé­nyek színesítik. A Magyar Grafológus Kamara jubileumi közgyűlése Az 1989-ben alakult Magyar Grafológus Kamara szombaton tartotta jubileumi közgyűlését. Z. Gánti Péter, a grafotudo- mány professzora, a Kamara el­nöke tájékoztatta az újságírókat a kamara tevékenységéről, a grafológusképzés helyzetéről és a szakma elfogadtattásáért vég­zett munkájukról. Elmondta: Magyarországon jelenleg e tu­dományág hivatalos elismerése folyamatban van. A kamara szeretné, ha megtörténne a szakma állami elfogadása és lét­rejönne egy korrekt közép­szintű, illetve felsőszintű kép­zési rend. Z. Gánti Péter hang­súlyozta: a kamara felajánlja szervezetét az országos szakmai felügyelet megteremtésére, hogy biztosítva legyen a szak­mai hozzáértés akkor, amikor a magánéleti problémák elemzé­sétől kezdve a munkahelyi ve­zetők kiválasztásáig, szociális problémák felismeréséig egyre jelentősebb szerepet kap a tu­dományos kézíráselemzés. Megkezdik a keszthelyi színház épületének rekonstrukcióját Együtt többet érhetnek el Összefogás Keszthely és Hévíz között A Balaton nyugati részén fekvő falvak előbb felismerték az összefogásban rejlő erőket, mint a városok. Bubla Zoltán, Keszthely főépítésze elisme­réssel szólt a várostól északra fekvő Tátika-Rezi régióról, amelynek 16, köztük két Veszprém megyei település is a tagja. Zalaszántó vezetésével több Expo-pályázaton értek el sikert, hiszen közösen nagyobb az esélyük a egy-egy céltámo­gatás elnyerésére. Ezenkívül irigylésre méltó a Zalaszántó propagandája is, hiszen a tele­pülés buddhista szentélynek avatási szertartásán a dalai láma is részt vett. A Kisbalaton körül Sármel­lék vezetésével fogott össze 28 település. A közelmúltban már Keszthely és Hévíz képviselői folytattak tárgyalást három környékbeli községgel, és terv szerint a héten aláírják az együttműködési szerződést. Bubla Zoltán nem csak a pá­lyázati esélyek növekedése miatt értékelte pozitívan a dön­tést, hanem a folyamatos kap­csolattartás miatt is. Az elmúlt négy év önállósodásának idő­szakában ugyanis megromlott a viszony a települések között. Az összefogás egyik előnyét a közös idegenforgalmi koncep­ció és propaganda valamint a közműprogramok, mint pél­dául a szemétszállítás térséget átfogó kidolgozásában látják. Keszthely önkormányzati testületé még egy jelentős dön­tést hozott a közelmúltban. Első lépésben egymillió forin­tot különítettek el az 1986 óta bezárt városi színház rekonst­rukciójához. A hatvanas évek stílusát magán viselő épület a régi szecessziós stílusú színház helyén áll, elég leromlott álla­potban. Az illetékesek ma már évente legfeljebb egy-egy napra engedélyezik a használa­tát. A pénzből még a nyáron elkészülhetne az engedélyezte­tési terv valamint a tetőtér át­építése. Telekértékesítésből befolyt összegeket is a több­célú színházépület kialakítá­sára fordítanák. Lényeg, hogy elkezdődhessen a felújítás, mert Keszthelyen hiányoznak a nagy konferenciák megtartá­sához szükséges helyiségek. P.E. Új VDN 3

Next

/
Thumbnails
Contents