Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-10 / 158. szám

1994. június 10., péntek Városaink új Dunántúli napló 7 Szigetvári körkép Ismét egyirányú a Tinódi utca Amíg zárva volt a strand, ad­dig mindkét irányba közleked­hettek az autósok a Tinódi utcá­ban, azonban nemrég megnyi­tották a fürdőt, parkoló hiányá­ban pedig csak az út szélén tud­nak várakozni a gépjárművek. Ezáltal viszont egy sávra szűkül az úttest, ezért ismét egyirányú lett a Tinódi utca az Olay Lajos utcától az Alapi Gáspár utca felé. Horgásztábor a domolosi tavon Június 13-18. között rendezi meg a városi horgász egyesület a domolosi tavon a horgásztá­bort a szigetvári diákok részére. Az öt nap során megismerked­nek a gyerekek a különböző halfajtákkal, a horgászáshoz szükséges eszközökkel, felsze­relésekkel és a különböző fo­gási technikákkal. Lakossági fórum a lakásértékesítésről Lakossági fórumot tartott az önkormányzat a Szent István lakótelepen és a Bérlők Házá­ban az önkormányzati lakások és nem lakás célú helyiségek el­idegenítésével kapcsolatban, ahol a helyi rendeletet ismertet­ték részletesen, illetve kérdezési lehetőséget is biztosítottak a vá­ros lakóinak. A Szent István la­kótelepen minimális érdeklődés mutatkozott, azonban a Bérlők Házában közel százan voltak kíváncsiak a vásárlási feltéte­lekre, lehetőségekre. Gázfűtés az iskolában Elkészítette a Tinódi Általá­nos Iskola újonnan építendő gázüzemű kazánházának enge­délyezési tervét a kivitelező, a Konstruktív Kft., jelenleg az energialétesítési engedély be­szerzése van folyamatban. A ki­írástól eltérően nem négy darab 5 köbméteres tartályt, hanem 3 darab 11 köbméterest helyeznek el a biztonságos gázellátás ér­dekében. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétúj falui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei Közel két év szünet után újra megnyitották a strandot Gyermek- és fedett gyógymedence, valamint sportmedence várja a hazai és külföldi vendégeket Hosszú szünet után ismét megkezdődött az úszásoktatás a szi­getvári strandon Müller Andrea felvételei Közel két évig tartó tulajdoni vita után tavaly ősszel a sziget­vári önkormányzat tulajdonába került a termái fürdő, amelyet korábban a harkányi központú Baranya Megyei Fürdő Vállalat üzemeltetett. Az önkormányzat versenytárgyaláson hirdette meg a medencék felújítását, il­letve megbízta a strand üzemel­tetésével a Szigetvári Ingatlan­vagyon Kezelő Kft-t. Illés László, a Kft. ügyveze­tője elmondta május 26-án meg­történt a strand műszaki át­adása, az apró hiányosságok megszüntetése után pedig két nappal később megnyitották a fürdőt a vendégek eíőtt is. A nyitás napján 178-an élvezték a strandolás örömeit, másnap, va­sárnap már több mint 400 ven­dég váltott belépőt, valamint horvát turisták is érkeztek autó­buszokkal.- Az eddigi tapasztalatok alapján tetszik a vendégeknek a felújított strand, kedvező a me­dencék kialakítása, illetve a ko­rábbinál előnyösebb és nagyobb parkosított területet vehetnek igénybe a napozni vágyók, amelynek nagysága eléri az 1 hektárt. Az újra füvesített terü­leteken néhány hetet még várni kell, amíg megfelelő nagysá­gúra megnő a növényzet, ezt ál­landó öntözéssel, ápolássalj nyí­rással próbáljuk elősegíteni. A felújítás során elbontottunk négy kabinsort, mert a korábbi tapasztalatok alapján felesle­gesnek, kihasználatlannak bi­zonyultak, ezért most ennek a helyén egy 200 négyzetméteres beton napozó várja a vendége­ket. Újra beindítottuk a szolgál­tatásainkat is a strandon, ilyen a pedikűr és a kondicionáló masszázs, amiket nagyon sokan vesznek igénybe, illetve lehető­ség van a kádfürdőzésre, itt fo­gadjuk a rehabilitációs, illetve ízületi problémákkal érkezőket is. Például, a Komlói Nyugdíjas Klub tagjai alig várták a strand megnyitását, mert nekik ez a termálvíz jelenti a gyógyírt, ezért már a megnyitón is meg­tiszteltek bennünket. A fürdő szünnap nélkül, na­ponta 9-19 óra között van nyitva. Összesen három me­dence várja a vendégeket, a gyerekmedencében 40-50 cen­timéter az átlagmélység, 30-32 fokos a víz hőmérséklete, ame­lyet másnaponta cserélnek. A 25 méteres sportmedencében 26-28 fokos a víz, míg a fedett gyógymedencében 37 Celsius fokos vízben fürödhetnek a gyógyulni vágyók, ezekből a medencékből háromnaponta cserélik a vizet, illetve napi 10 százaléknyi friss termálvizet adagolnak be. A sportmedence alkalmas különböző versenyek lebonyolítására is, a hiányzó felszereléseket a Delfin úszó szakosztály szerezte be, illetve a szülők vállalták például az úszókötél elkészítését. Kivették részüket a tennivalóból a szak­munkásképző diákjai is, az álta­luk végzett munkák elismerése­ként a strand igyekszik rendsze­res edzéslehetőséget biztosítani a szakosztálynak, illetve a diá­koknak. A 62 fokos alkálikloridos és hidrogénkarbonátos hévízben magas a fluor, jód és bromid tar­talom, ezért a tapasztalatok alapján lassítja az öregedő szer­vezet leépülését, rugalmasabbá teszi a csontokat, elősegíti a csonttörések gyógyulását. A termálvizet a gyerekkori fog­szuvasodás megelőzésére is le­hetne használni.- Szeretnénk, ha minden szi­getvári, illetve az összes ide ér­kező vendég saját tulajdonának tekintené a fürdőt és ennek megfelelően használnák a kü­lönböző berendezéseket, a me­dencéket. Váijuk vállalkozók jelentkezését a strand fejleszté­sével kapcsolatban, terveink között szerepel egy feszített víz­tükrű sportmedence megépí­tése, lehetőség kínálkozik sza­una és az ehhez kapcsolódó medence építésére, illetve a megnövekedett parkban óriás- csúcsdát is el tudunk helyezni. Szeretnénk, ha mielőbb megva­lósulna a város régi álma, a ter­mál strand, a Kumilla szálló és a sportpálya közösen szolgálná a túrizmus ügyét. Vegetáló közművelődés Egyelőre csendes béke honol az épülő Vígadóban Áldatlan állapotok között lé­tezik és működik a Tinódi Mű­velődési Központ. Égetően szükség lenne már az új épület birtokba vételére, ahol' olyan rendezvényeket is tarthatnának, amelyek megrendezéséhez ed­dig nem volt megfelelő hely az egész városban, azonban a köl­tözés időpontja még mindig bi­zonytalan. Erős Zsuzsa, a művelődési központ igazgatója elmondta, az intézmény kezelésében van a Rendezvényterem, a Zsibóti Művelődési Ház és a Becefai Művelődési Ház, amelyekben a berendezési tárgyak többsége pótlásra, illetve felújításra szo­rulna, azonban ezt pénzügyi okok miatt képtelenek megol­dani. Az irodák berendezése a jelenlegi körülmények között elfogadható, azonban nem biz­tos, hogy érdemes átköltöztetni a Vígadóba a kopott, divatja­múlt szekrényeket, íróasztalo­kat, székeket.-A munkánkhoz szükséges eszközök nagy része amortizá­lódott, használati értékük szinte egyenlő a nullával, ez vonatko­zik a videókészülékekre, a han­gosító berendezésre és az in­tézmény szolgálati gépkocsi­jára. A Családi Iroda megszű­nése óta a művelődési központ látja el a temetkezéseknél a hangosítást, azonban a berende­zés megbízhatatlan működése már több problémát okozott. A tavalyi költségvetésből sem fu­totta az eszközök felújítására, korszerűbb berendezések be­szerzésére, azonban az idei költségvetés még ennél is keve­sebbre elegendő. Miközben a Vígadó építése­kor az volt a kitűzött cél, hogy az új épület átadásáig folyama­tosan bővíteni kell a létszámot, a valóságban egy ellenkező fo­lyamat indult be, mert 1992. év elejéhez képest 13 főről 9-re csökkent az intézményben dol­gozók létszáma. A zsibóti és becefai kultúrházakban nincse­nek fizetett takarítók, illetve tiszteletdíjas klubvezetők sem akik a gondnoki, fűtési, és egyéb tevékenységeket ellát­nák, ezért az épületek felügye­lete is megoldatlan. Az igazga­tónő szerint ez a 9 fős létszám - amelyből mindössze két nép­művelő van - minden tekintet­ben kevés lesz a szakmai munka szempontjából a Vígadó átadá­sát követően.- Az elmúlt évben a tartalmi munkavégzéshez szükséges anyagi fedezet nagy részét - a programok bevétele mellett - különböző pályázatokon nyer­tük el, illetve a szponzorok tá­mogatásának köszönhető. Az elmúlt évben három országos érdeklődést kiváltó rendezvényt szerveztünk, a néprajzi értékek oktatása országos népfőiskola keretében, a vizuális alkotótá­bor és a nyugdíjas ki mit tud ve­télkedő. Balett tanfolyamot is tudtunk indítani, mert váratla­nul jelentkezett oktató, illetve az előre befizetett díjakból megoldottuk a finanszírozást. Gyerekprogramokat 3-4 alka­lommal szerettünk volna bizto­sítani a kicsiknek, viszont a mű­sorok ára és a távolság miatti útiköltség olyan magas volt, hogy ezt nem tette lehetővé. A felnőtteknek meghirdetett első pódium műsorunkat érdektelen­ség miatt le kellett mondanunk, közvetlenül az előadás előtt. Mivel más városokból is ha­sonló jelzéseket kaptunk, ezért nem is próbálkoztunk újabb műsorok szervezésével, ehe­lyett inkább a színházlátogató programokat sűrítettük. Lehető­ségeinket továbbra is meghatá­rozza az intézmény szétapró­zottságából eredő kiszolgálta­tottság, például ha valahol fel­mondják a terembérletet, új he­lyet kell keresnünk, mert nincs saját helyiségünk. A művelő­dési központ által végzett tevé­kenység szerteágazó munkát követel, egy-egy program meg­szervezése nem egy emberes feladat. Meg kell oldani a pro­pagandát, plakátolást, előzetes jegyárusítást, ugyanakkor a program helyszínén is kell je­gyet árulni, azokat ellenőrizni, a vendégeket fogadni, ehhez több ember összehangolt munkájára van szükség. Még a viszonylag legegyszerűbb feladathoz is, egy kiállítás megszervezéséhez technikai okok miatt két ember munkájára van szükség. Ezért még a legjobb szándékunk elle­nére sem sem teszi lehetővé a jelenlegi létszám, hogy párhu­zamosan szervezve, naponta biztosítsunk rendezvényeket a város lakóinak. • • Üzembe helyezték a szennyvíztisztítót Napi négyezer köbméter a telep kapacitása Tavaly november 25-én kez­dődött el a kibővített és felújí­tott szigetvári szennyvíztisz­tító-telep próbaüzeme, amely idén április 29-ig, a műszaki át­adás-átvétel, illetve az üzembe­helyezés időpontjáig tartott. Bódis László, az önkormányzat főtanácsosa elmondta, az öt hó­napig tartó próbaüzemi időszak alatt az üzemeltető vállalat szakemberei megfelelően elsa­játították a telep üzemeltetési szabályait, folyamatosan jelez­ték a fővállalkozó felé a külön­böző hiányosságokat, problé­mákat. A próbaüzem alptt több olyan technológiai és műszaki hiányosság is felszínre került, amelyek korrigálására - az üzemeltető határozott kérésére - megtették a szükséges intézke­déseket a kivitelezők. Előfordult például az öt hónap alatt szivaty- tyú hiba, meghibásodott a veze­ték, illetve meg kellett oldani a szennyvíziszap víztelenítésével kapcsolatos problémát.- Elkészült a telep végleges technológiai kezelési utasítása, megvan a próbaüzemi zárójelen­tés, amely alapján a próbaüzem sikeres volt, a telepről elfolyó tisztított szennyvíz paraméterei megfelelnek az előírtaknak, il­letve a szerződésben vállaltak­nak. Az üzembehelyezési eljárás során a megjelent szakhatóságok az elfolyó víz paraméterei alap­ján hozzájárultak a próbaüzem lezárásához és a telep üzemszerű működtetéséhez. Ezzel lezárult Szigetvár egyik nagy beruhá­zása, a telep alkalmas a város egész területén keletkező szennyvizek fogadására és tisztí­tására. Naponta 100 köbméter szippantott szennyvizet is képes fogadni a telep, nemcsak Sziget­várról, hanem a környező telepü­lésekről is. Egyelőre 50 százalé­kos a szennyvíztisztító kapacitás kihasználtsága, ez az arány emelkedni fog a konzervgyár üzembe lépésével és a nyugati városrész csatornázásával. A felújított telep kapacitása kétszeresére nőtt a korábbinak, ennek ellenére mindössze csak fele annyi villamos energiát használ fel, illetve a kezelő sze­mélyzet létszáma is csökkent. Visszakapta az egyház a kápolnát és területét- A Római Katolikus Egyház Szigetvári Plébánia Hivatala megkereste irodánkat - mondja Maul József irodavezető - és kezdeményezte a szigetvári Ka­nizsai temetőben lévő Molvay kápolna, valamint a hozzátar­tozó terület tulajdonba adását az katolikus egyház részére. A tu­lajdonátadás egyik feltétele, hogy ezen terület önálló hely­rajzi számon szerepeljen, ezért megrendeltük a földhivataltól a megosztási vázrajz elkészítését. A szigetvári temetők 1950 előtt egyházi tulajdonban és ke­zelésben voltak, az államosítást követően kerültek az állam, 1990-től pedig az önkormány­zat tulajdonába. A kápolnát Molvay Anna építtette a katoli­kus egyház részére, a kivitelező pedig anyai nagyapja Osten Ede volt. A kápolnát 1988-ban az egyház kitataroztatta és azóta hasznosítja. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents