Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-09 / 157. szám
1994. június 9., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsi Körkép A nyelvetlen harang joga Bár meglehet, hogy Zarathustra is imigyen szóla, minden esetre Nietzsche szerint „az igazság hegyvonulatát soha nem hiába próbáljuk megmászni: vagy már eljutottunk egy magasabb csúcsra, vagy erőt gyűjtünk, hogy holnap biztosan sikerüljön. ” Ez az idealistán optimista nézet igazán kiváló - szerzőjéhez stílszerűen: emberfeletti - „alpinista” teljesítmény egy olyan filozófustól, aki a hatalom akarásának kíméletlenségét (is) eszményítette. No, nem is azért idézem, mintha kedvencem lenne, hanem, mert itt annyira képszerűen szemléletes. A közgyűlés is ülésről ülésre nekigyürkőzik, hogy feljusson az éppen arra a napra rendelt egynéhány igazság-hegyvonu- latra. Különösen a pályázatok és egyéb kiválasztási procedúrák szempontjai a nehéz kapaszkodók. Legutóbb a horvát iskola igazgatói megbízatása ügyében mászott jó néhány igazságcsúcs felé a testület, ám anélkül, hogy bármivel is közelebb került volna a célhoz. Mert igaz: egy ilyen iskola ügyében fokozott figyelem kívántatik a nemzetiségi érdek- képviseletek érzékenységére. Ám az sem mellőzhető, hogy a tantestülettől nem az általuk javasolt személy kapott 80 százalékos támogatást. De nem is várható el egy munkahelyi közösségtől, hogy olyan vezetőt válasszon, akitől' - még ha indokoltan is - csak keményebb követelményekre számíthat. S az is bizonyos, hogy bármi ellen könnyű tiltakozást szervezni. Ezeknél is megasabb csúcs, hogy egy félországnyi igényt kielégítő nemzetiségi iskola igazgatójának kinevezéséről vajon miért ennek az önkormányzatnak kell döntenie. Miért ne kaphatná meg ezt a kényes, de számára fontos hatáskört a nemzetiségi szövetség. Ám erre a csúcsra inkább csak rápillantottak a a Pécsi Közgyűlés „alpinistái”, hiszen ehhez már parlamenti típusú hegymászó felszerelés kell. Mint ahogy ahhoz is, hogy kokrétté válhassanak a kinevezések körében szerepet játszók tényleges jogai. Az alpesi mentő bernáthegyi kutya ugyanis itt van elásva a demokratikus gyakorlat látszata alatt. Véleményezési joga van most már iskolaszéknek, ilyen esetekben a nemzetiségi szövetségeknek, a tantestület pedig demokratikusan meg is szavazhatja, hogy mi a véleménye a pályázókról. Ezeket a véleményeket az önkormányzat köteles ugyan megkérni és meghallgatni, de munkáltatóként nem köteles tartani magát hozzájuk. A véleményezés jog, bár nagyon demokratikusnak látszik, ám kötöttségek nélkül mégis üres, mint a nyelvetlen harang. Jellegében hasonlít ahhoz, amit hajdani professzorom mondott a bocsánatkérésről: „Az könnyű, mert nem kerül semmibe”. A közgyűlés minden esetre most gyűjtheti az erőt az újabb a „mászáshoz”. Talán nem is hiábavalóan. Egyszer csak feljut valaki egy magasabb csúcsra az igazság és a vélemény jogának hegyvonulatán. Dunai Imre További 60 nap a lakásvételi szándék megfontolására A pécsi önkormányzati tulajdonú lakások bérlői tán már meg sem lepődtek a hírre, hogy ismét módosultak (kissé!) a lakásértékesítési szabályok. Az őskövületnek számító régebbi kormányrendelet, az ennek felhatalmazására készült hajdani tanácsrendelet, s majd a két éve még sokat vitatott önkormányzati rendelet, aztán a Lakástörvény az összes alkotmányossági hercehurcájával már bőven produkáltak változásokat. Ezek értékelése nem feladata a mostani ismertetőnek. A helyzet annyi megjegyzést mégis megérdemel - minden méltányolandó ok elismerésével is - , hogy nem szerencsés, ha a megoldási változatok hatásának modellezése helyett az állampolgárt tekintik kísérleti nyúlnak az ilyen-olyan szintű jogi normák alkotói. Az a változás, amit a közgyűlés legutóbbi ülésén az önkormányzati tulajdonú bérlakások értékesítésének feltételeiről szóló 1994. évi 14. számú rendeletének módosításáról hozott, egyértelműen az állampolgárnak kedvezmény, ha nem is anyagi. A vételi szándék bejelentési határidejét nyújtja meg. Ha időrendi sorba vesszük a szabályozási elemeket, egyben a halmaz kisebb részével illusztrálhatjuk is, amit a jogszabálymódosításokról írtunk. Mint már említettük: a közgyűlés ez évi 14. számú rendeletét, pontosabban annak 11. szakaszai. bekezdésének b. pontját módosította. Ez a szakasz kimondja, hogy a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1991. évi 21. számú önkormányzati rendelettel, valamint az 1993. évi 12. számú önkormányzati rendelettel módosított 1991. évi 20. számú önkormányzati rendelet. illetve az 1993. évi 12. önkormányzati rendelet 3 szakaszának (1) bekezdése. Továbbá kimondja, hogy a 14. számú önkormányzati rendelet hatályba lépését megelőzően folyamatban lévő ügyekben, a bérlő választása szerint, az 1991. évi 20. számú önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. Kivéve azokat a rendelkezéseket, amelyek a Lakástörvénnyel ellentétesek: azok tekintetében az 1994. évi 14. számú rendelet szabályai az irányadók. Folyamatban lévők pedig azok az ügyek, amelyekben az önkormányzat a jogosultnak vételi ajánlatot tett és az 1991. évi 20. számú önkormányzati rendelet szerinti ajánlati kötöttség - egy év - még nem telt le. Amennyiben a korábbi ajánlati kötöttség időtartama a rendelet hatályba léptét követően járna le, úgy a visszalévő időre tekintet nélkül a jogosultnak a rendelet hatályba léptét követően 90 napon belül nyilatkoznia kell vételi szándékáról. Ezek a rendelkezések nem változtak most sem, csak a folyamatban lévőnek minősülő ügyek azon kategóriája, amelyekre eddig a következő szabály volt érvényben: Azok az ügyek, amelyekben a jogosult az 1991. évi 20. számú önkormányzati rendelet szerint vételi szándékát e rendelet - az 1994. évi a 14. számú - hatályba lésének időpontjáig bejelentette. Nos, mivel az érintett lakosság - feltehetően jogszabály-értetlenség miatt - alighanem kifutna a megszabott határidőből, ezen a rendelkezésen változtatott most a közgyűlés. Ezek szerint folyamatosnak minősülnek még „azok az ügyek, amelyekben a jogosult az 1991. évi 20. számú önkormányzati rendelet szerint vételi szándékát az 1994. évi 14. számú rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül bejelentette”. Ez a módosító rendelet is a kihirdetése napján lép majd hatályba. Ha netán még ezek után sem tudnák az érintett lakásbérlők, hogy számukra ez milyen előnyt is jelent, akkor most az elrettentő példázat után hiteles szakértők értelmezését tolmácsolva egyszerűsítsük le mindezt a lényegre. Az 1994. évi 14. számú rendelet 1994. május 15-én lett kihirdetve és zárórendelkezései értelmében 30 nappal később, június 15-én lép hatályba. Eddig ez a 30 nap állt a jogosultak rendelkezésére a vételi szándék bejelentésére. A rendeletmódosítással június 15-től újabb 60 nappal bővül ez a határidő. Persze, ha jól bele- gondulunk, mondhatta volna a „kislóvag” közgyűlés szebben, még egyszerűbben: „1994. augusztus 15-ig”. D. I. Készül a tévé-torony új díszkivilágítási terve Szép főterünk jó híre a világban A főtér világítási kompozíciója a fényárban úszó dzsámival az alkotó felvételén A beruházási javak elmúlt heti Industria ’94 elnevezésű szakvásárán megrendezett LUX-EXPO-n a fénnyel, világítással kapcsolatos dolgokkal ismerkedhettek a látogatók. Itt a Tungsram-Schréder kiállítását egyebek közt egy nagyméretű, számunkra ismerős témát ábrázoló színes fénykép díszítette: a mi csodálatos kivilágított Széchenyi terünké. A fotó „szállítója” Borkovits György, a DÉDASZ Rt. műszaki fejlesztési szakfőmémöke volt, aki a Széchenyi tér mai világítási rendszerének a komponistájaként - mint megtudtuk tőle - többfelé keltette már szép terünk jóhírét Európában, miközben mi már annyira természetesnek vesszük, hogy szinte tudomást sem veszünk róla. Emlékezzünk hát az előzményekre! Bő másfél évtizede még meglehetősen elmaradott volt belvárosunk közvilágítása, a legtöbb utcában az est leszálltával úgyszólván sötétben kellett botorkálni. Aztán ahogy haladt előre a belvárosi rehabilitáció, napirendre került a közvilágítás valódi korszerűsítésének az igénye, ami egyszerre jelentkezett azzal a ténnyel, hogy a.ha- zai világítástechnikában is megjelentek a nagynyomású, energiatakarékos nátriumlámpák. Az akkori Sallai - ma Ferenciek - utca volt a kísérlet színhelye: a többféle fényforrás között a NA-lámpa a győzött, s létesült meg az utca ma is létező világítása. Ettől kezdve sorra születtek újjá a belvárosi utcákban a hajdani volt falikarok, bennük a sárga fényű Na-lámpákkal. Az új világítású utcák egyre szorosabbra vonták a gyűrűt a Széchenyi tér körül, a város központjában 1986 végén gyúlt ki az új közvilágítás, amikor a Magyar Urbanisztikai Társaság Pécsnek ítélte a Hild-érmet. Megjegyezzük: Nem öncélú akcióról volt szó, a teret övező házak többségének a homlokzatát megszégyenítették, a közvilágítási lámpák már felújíthatatla- nok voltak, s a tér energiaellátása is teljes megújításra szorul. Érdekes módon a város mindent megtett ezért, az ellenállást Borkovits Györgynek házon belül, vagyis a DEDÁSZ-nál kellett legyűrnie, s az elismerést csak a mű elkészülte után kapta meg. Addig - ha emlékszünk még- oszloperőd övezte a teret: 29 négy-, kettő- és egykarú oszlop vont sűrű kordont 49 világítótesttel, 24,5 kW teljesítménynyel a tér köré, s az mégsem volt világos. Borkovits György tervének megfelelően rendelte meg a város a 18 két- és egykarú, a hajdanival egyező pász- torbot-kandelábert, s került a tér körüli házak ereszpárkányára a 25 darab, akkor még technikai újdonságnak számító Schré- der-féle fényvető. Az új világítás energiatakarékos voltát bizonyítja az új teljesítmény: 10,9 KW. És ez a fényerő már-már nappali megvilágításba vonja a teret. A világítás szabványos is, szép is. A szabványt a rejtett fényvetők jelentik, a szépséget a pásztorbotok. És ebből a sárga fényözönből „ugrik ki” a fehér fénnyel a dzsámi, amelyet ma már - takarékossági okokból - sajnos csak csak igen megválogatott alkalmanként és külön kérésre világítanak meg. Azóta Borkovits György szinte folyamatosan ápolja a Széchenyi tér hírnevét. 1988-ban a budapesti, majd 1990-ben a pécsi országos közvilágítási ankéton tette ezt. 1993 tavaszán az Edinburgh-i Lux Europa világítástechnikai konferencia népes közönsége ismerhette meg a teret, ősszel pedig a hollandiai Amhenben megrendezett Jó világítást! c. konferencia mintegy 40 országból érkezett résztvevője kapott vetítettképes ismertetést. S nemcsak a Széchenyi térről, hiszen Borkovits György a tér mellé mindig becsempész egy kis Pécset is. Tavaly decemberben pedig a Tungsram-Schréder Világítási Berendezések Rt. vevőtalálkozóján az 1993-ban első alkalommal meghirdetett Schréder Világítástechnikai Díjat vehette át a Széchenyi tér közvilágításának a tervezője. Mindezt azért is érdemes volt elmondanunk, mert készül már a tévétorony új, energiatakarékos kivilágításának a terve is. Hársfai István Városkép-album A belvárostól keletre az omladozó, régi épületeket kezdik felváltani az újonnan épülő társasházak, melyek meghatározóan hatnak Pécs városképére is. A szép formák, merész színek az OTP Ingatlan Rt. beruházási és szervezési munkáját dicséri, akik a felvételünkön látható Alsóhavi utca teljes rehabilitációját tűzték ki célul. Müller Andrea Holdbéli tájak Hatalmas szerepet játszott Pécs életében a szén, majd az ötvenes évek közepétől az urán bányászata. Sok embernek adott munkát, megélhetést s ha ellenmondásosan is, de nemcsak gazdasági téren produkált eredményeket. A prosperitás idején a hátrányok kevés figyelmet kaptak. Most, a leépülés idején mind szembeszökően mutatkozik meg a minden más érdeket félre söprő bányaművelés kömyezetromboló hatása. A növényzet persze igyekszik befedni - tavasztól őszig távolról szemlélt látványként úgy, ahogy sikerrel is - a természet sebeit, a késő ősz és a koratavasz azonban nem ámít, nem képes álcázni ezeket a „holdbéli tájakat”. Ahogy a közelkép sem, amint azt a látvánnyal hosszú távon együtt élni kénytelen peremvárosiak nap mint nap tapasztalják. Például Vasason, Pécsbányatelepen, Kő- vágőszölősön, Bakonyán, ahol hathatós természet-megsegítés hiányában ilyen bányászati emlékek éktelenkednek, s ki tudja meddig még. dr. Vargha Dezső * Tankönyvvásárlási támogatás Pécs Önkormányzatának oktatási intézményei összesen 16 792 millió forintot kaptak az állami költségvetésben erre tervezett, s így más célra fel nem használható központi tankönyv vásárlási támogatásból. Ez utóbbi kiszámítása a normatív állami támogatás tervezésénél használt mutatókra épült, ezért ettől szeptemberben esetleg eltér az iskolák tényleges tanulói létszáma. A közgyűlés az eltérések és a felhasználási megkötöttség áthidalására azt a megoldást választotta, hogy a kisebb létszám esetén képződő többlettámogatás az adott iskola könyvtárának tankönyv-vásárlására fordítható, a ténylegesen nagyobb létszám miatt keletkező támogatási hiány esetén pedig többlettámogatás folyósítására is sor kerülhet. Ezt az igényt a tankerületi oktatási központba kell bejelenteni szeptember 30-ig. Versenytárgyalás a „Parlagfű ’94” akcióra A Városgondnokság verseny- tárgyalást hirdet az önkormányzat kezelésében lévő parlagfüves területek - mintegy 600 ezer négyzetméter - kézi és gépi kaszálására, illetve terep- rendezésére. A munka kezdési időpontja július 1 -je, várható befejezése augusztus 30. A pályázók részére június 15-én 10 órakor rendeznek konzultációt a Városgondnokságon. Árajánlatokat később csak a konzultáción résztvevőktől fogadnak el!
